Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J E T E KI v. Árat 8© fillér Somáéul Néplap O G Y H E G YE I BIZ ÖTtSÄGÄ !*Á* L A M Á XXVill. évfolyam 22. szám. 1972. január 27., csütörtök Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésszaka Tegnap közleményt írtak alá A Magyar Népköztársaság elismerte a Bangla Desk Népi Köztársaságét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban tájékoztatta a Bangla Desh elnökét, Abu Szajed Csaud- hurit, és a Bangla Desh miniszterelnökét, Mudzsibur Rahman sejket, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa elismeri független és szuverén államnak a Bangla Desh Népi Köztársaságot és kész vele diplomáciai kapcsolatokat létesíteni. (MTI) Tegnap délelőtt nem sokkal 10 óra után a prágai vár kis galériájában aláírták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé ülésszakának záródokumentumait. Az ülésszakról az alábbi közleményt adták ki: 1972. január 25-én és 26-án Prágában ülést tartott a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. A politikai tanácskozó testület ülése megtárgyalta az európai béke, biztonság és együttműködés időszerű problémáit, és az európai értekezlet előkészítését Nyilatkozatot fogadott el az európai békéről, biztonságról és együttműködésről. Az ülés részvevői elítélték az USA agresszív akcióit Indokínában és nyilatkozatot fogadtak ei ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az ülésen véleménycserére került sor más, közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákról is. Az ülésen képviselt államok egyöntetűen megerősítették: a jövőben is készek minden erőfeszítést megtenni a szocialista országok egységének és össze- forrottságának megszilárdítása érdekében. Eltökélt szándékuk, hogy a nemzetközi problémák megoldása során a béke megőrzése és megerősítése, s a nemzetközi együttműködés irányvonalát valósítják meg, visszaverik az imperialista agressziót és reakciót, támogatják a népek harcát a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért. Az ülés munkájában részt vett Ivan Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Nyikolaj Firju- bin, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének főtitkára. A politikai tanácskozó testület ülése a részvevők testvéri barátságának és együttműködésének légkörében ment végbe. YILOT az európai békéről, biztonságról és együttmíkidésről A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1972. január 25—26-i prágai ülésén a Bolgár Nép.- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői áttekintették az utóbbi idők eseményeinek menetét Európában. Elemzésükben abból a változatlan célkitűzésükből indultak ki, hogy az európai kontinenst az állandó és szilárd béke, a szuverén és egyenjogú államok gyümölcsöző együttműködésének térségévé, a világban a stabilitás és a kölcsönös megértés tényezőjévé tegyék. A tanácskozás részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy ebben az irányban további előrehaladásra került sor. A szocialista országoknak az európai biztonság megszilárdítására és az e célból összehívandó európai értekezletre vonatkozó javaslatai, amelyeket az 1966. évi bukaresti nyilatkozat, az 1969. évi budapesti felhívás és az 1970. évi berlini nyilatkozat tartalmaznak, fontos szerepet töltenek be az európai békét és együttműködést támogató valamennyi erő összefogásában. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai, valamint további akcióik és kezdeményezéseik széles békeorogramot alkotnak és elősegítik, hogy Európában új politikai légkör alakuljon ki. Az európai béke közös ügyéhez mind jelentősebb mértékben iárulnak hozzá más európai államok is. Néhány ország politikájában határozottan előtérbe kerülnek az európai béke érdekei, s ez kedvezően hat ■': helyzetre. A tanácskozás részvevői megállánítiáJe: nagyon pozitív jele " " * ho-»y az utóbbi jH' a különböző tá berendezkedésű eu, : Abmok kapcsolatai, fejlődött politikai érintkezésük, elsősorban a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatos konzultációk formájában. Ez megkönnyíti az európai államok közötti kölcsönös felismerést, hogy a béke és az együttműködés területén hosszú távú érdekeik azonosak. A jelen tanácskozáson részt vevő államok, valamint más államok erőfeszítésének és konstruktív hozzájárulásának eredményeként az európai államok között mindinkább a békés egymás mellett élés viszonyai érvényesülnek. Ennek kapcsán a tanácskozás részvevői kiemelik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Franciaország között a közelmúltban megtartott legfelső szintű szovjet—francia tárgyalásokon elfogadott együttműködési elvek jelentőségét. Az európai államok közötti gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok szélesedése is hozzájárul a feszültség csökkenéséhez az európai kontinensen. Az európai népek kapcsolatai erősödnek: tartalmasabbá és sokoldalúbbá válnak. Európában növekszik a köz vélemény aktivitása az enyhülési folyamatok elmélyítéséért, az európai békéért és a biztonságért folytatott harcban. A tanácskozáson képviselt államok kifejezték megelégedésüket afelett, hogy a feszültség csökkentésének folyamatában Európában elért eredményeket a szükséges esetekben megfelelő, nemzetközi jogi erejű okmányok rögzítik. A politikai tanácskozó tes- .tület kedvezően értékeli, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közti szerződések ratifikálását célzó eljárás megindult. Ezeknek a szerződéseknek érvénybe lépése nemcsak a közvetlen részvevők, hanem valamennyi európai állam érdekeinek megfelel és az európai béke alapjainak megszilárdulásához fog vezetni. A tanácskozáson részt vevő államok hangsúlyozták a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos 1971. szeptember 3-i négyhatalmi megállapodás, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német, _Szöyets:égi .. ivuzlársaság, illetve' az MD,Í kormánya és a nyugat-berlini szenátus megállapodásainak nagy jelentőségét. A béke megszilárdításának fontos tényezője, hogy szélesedik a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése. A további előrehaladás ebben az irányban, beleértve a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a nemzetközi jog normáinak megielelö kapcsolatok megteremtését, fontos hozzájárulás lesz a béke, a biztonság és együttműködés ügyéhez. A tanácskozás részvevői síkra szállnak azért, hogy minden további halogatás nélkül vegyék fel a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot az Egyesült Nem/etek Szervezetébe. A tanácskozás részvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai között vélemény- csere folyik a két ország közötti kapcsolatok rendezetlen kérdéseiről, elsősorban a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségének Elismeréséről. Támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság igazságos követeléseit és úgy vélik, hogy az ebben a kérdésben létrejövő megállapodás hozzájárul az európai helyzet javulásához. Ezeknek a lépéseknek a megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy gyorsan és radikális módon kiküszöböljék az NSZK és a szocialista országok kapcsolataiból a bizalmatlanság és feszültség hosszú időszakának következményeit, sor kerüljön e kapcsolatok teljes normalizálására, ami elő fogja segíteni az enyhülés elmélyülését az európai kontinensen, valamennyi euróoai állam együttműködésének fejlődését. A politikai tanácskozó testület üiásén k^ov’selt államok űdv’Wik a .kedvező euróoai fejlődés további kilátásait. Nem tévesztik viszont szem elől azt sem, hogy Európában továbbra is tevékenykednek a feszültség fenntartásában érdekelt erők, amelyek az európai államokat egymással szembe akarják állítani, meg akarják őrizni annak a lehetőségét, hogy az európai kontinensen az események menetét ismét a kiéleződés felé taszítsák. A tények — a legutóbbi időben is — azt iputatják, hogy ezek az erők az európai politikát nem tudják elképzelni íömbkategóriák nélkül, s arra törekszenek, hogy még inkább fokozzák a fegyverkezési versenyt az európai kontinensen. A Varsói Szerződés tagállamainak ebből le kell vonniok a megfelelő következtetéseket biztonságuk szempontjából. Mindamellett meg vannak győződve arról, hogy Európában most az erők helyzete már úgy alakult, hogy le lehet küzdeni az enyhülés ellenségeinek ellenakcióit, ha összeforrottan és következetesen törekszenek a béke megszilárdítására. Mxon-j avaslatok —— régi feltételekkel Titkos megbeszélések előzték meg a bejelentést Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: II. A tanácskozáson részt vevő államok meggyőződése, hogy a jelen szakaszban különösen fontosak és teljes mértékben megvalósíthatók az európai államok kollektív, együttes akciói az európai biztonság megszilárdítása érdekében. Ezzel összefüggésben állást foglalnak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi megtartása mellett, valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Ál1 amok és Kanada egyenjogú részvételével. Az európai értekezlet részvevői gyakorlati intézkedéseket dobozhatnának ki az európai feszültség további csökkentésére, s hozzáv'-ii'hatnának az euróoai biztonsági rendszer építéséhez. (Folytatás a 2. oldalon.) Nixon elnök magyar idő szerint tegnap hajnali 2.30 órakor az amerikai néphez intézett 25 perces rádió- és tv-beszédében hozta nyilvánosságra azt a nyolc pontos amerikai csomagt-rvet, amelyet az USA és a VDK magas- rangú képviselőd között lefolyt bizalmas), s mindeddig titokban tartott megbeszéléseken terjesztett elő dr. Kissinger elnöki főtanácsadó tavaly októberben Párizsban. Az 1971. október 11-én bizalmas úton előterjesztett cso- magterv néhány tetszetősnek tűnő javaslattal kiegészítve, lényegében az ismert amerikai feltételeket tastalmazza. Ezekre alapozva irányozza elő, hogy a megállapodástól — vagyis az amerikai csomagterv elfogadásától — számított 6 hónapon belül kivonnak minden amerikai és a saigoni rezsimmel szövetséges minden más külföldi haderőt Dél-Vi- etnam'ból. Nixon elnök tehát ezúttal sem jelölt meg pontos határidőt az amerikai fegyveres erők teljes és feltétel nélküli kivonására. A titkos megbeszélésekről előadott saját verziójában Nixon kijelentette, hogy a hárem hónappal ezelőtt tett »•nagylelkű« javaslatát a VDK képviselői »-nem utasították ei, de szándékosam figyelmen kívül hagyták, s — mint hangoztatta — ezért ismétli meg javaslatukat, hogy »-ne lehessen többé figyelmen kívül hagyni«. Az elnök elmondotta: személyes képviselője, dr. Kissinger először 1969. augusztus 4-ón vett fel Párizsban kapcsolatot a VDK képviselőivel, és 1971. novemberéig bezárólag Kissinger 7 alkalommal találkozott Le Dúc Tho-val és Xuan Thuy-jel, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetőjével, s az utóbbival még öt alkalommal külön is folytatott megbeszéléseket. Nixon elnök szerint a bizalmas megbeszéléseken a VDK 1971. június 26-án egy 9 pontos indokínai rendezési tervet nyújtott át, majd július 1-én nyilvánosságra hozták a DIFK 7 pontos, csupán Dél- Vietnamra vonatkozó béke- javaslatát. Az elnök hangoztatta, hogy a most nyilvánosságra hozott 8 pontos amerikai terv, amely lényegében megegyezik a tavaly október 11-én bizalmasan előterjesztett csomagterwel, válasz kívánt lenni a VDK 9 pontos tervezetére, s egyúttal reagált a DIFK 7 pontos tervezetének (Folytatás a 2. oldalon.) Kemény harcok a Hekong deltavidékén Westmoreland Saigonba érkezett Tegnap heves ütközetek voltak a DNFF fegyveres erői és a saigoni kormánycsapatok között a dél-vietnami dsltavi- déki Can Tho városától 18 kilométerre nyugatra. Saigoni szóvivő szerint a kormánycsapatokat nehéztüzérségi fegyverekkel és taktikai repülőgépekkel is támogatták. Saigoni hírek szerint az amerikai B—52-es repülőgének kedden egész napon át folytatták az ország legészakibb területeinek szőnyegbombázását. Vieutianéban szerdán ismeretessé vált, hogy a lacszi felBANKHITELBŐL DIESELMOZDONYOK A Magyar Államvasutak korszerűsítésében a villamosítás mellett nagy hangsúlyt kan a di-srlesités is. Ezért abbéi a hitelből, melyet a KGST Bank a Magyar Nénköztársas-g számára a vasút korszerűsítésére biztosított, 72 kétezer lóért® Diesel-mozdonyt vásárol a Szovjetuniótól. szabadító erők birtokukba vették az ország északi területein levő Moung Kassy és Vang Visng városok körül levő valamennyi katonai állást. A hazafias erők észak felől megindították az előrenyomulást Moung Kassy irányában és hírek szerint a vientianei kor- mánycsanatok megkezdték a város kiürítését. William Westmoreland tábornok, a szárazföldi haderő vezérkari főnökei egyesített bizottságának elnöke, a Vietnamban államásozó amerikai expedíciós hadsereg volt főparancsnoka tegnap Saigonba érkezett. A volt főparancsnok megtekinti a Dél-Vietnamban tartózkodó amerikai csapatokat és katonai vezetőkkel tanácskozik. Westmoreland délvietnami látogatásának befe- íeztével Indonéziába, Ausztráliába és Űj-Zélandra utazik. Kemény harcok robbantak ki kedden Dél-Vietnamban a Mekong-folyó deltavidékén. Előzetes becslések szerint a kormányhadsereg egységei legalább húsz embert vesztettek. Hónapok óta ez volt a legsúlyosabb csata Dél-Viet- namnak ezen a vidékén. Hír- ügynökségek utalnak arra, hogy a partizánok az ország más tájain is mind érzékenyebb csapásokat mérnek az amerikai és saigoni állások ellen. Egyetlen saigoni katona élte túl azt a támadást, amelyet a hazafias erők a Saigontól 80 kilométerre levő Ham Luong katonai állás ellen intéztek. A helyszínen hat dél-vietnami katona holttestét találták, nyolcat eltűntnek nyilvánítottak. A déli területeken levő Vinh Dinh tartományban a saigoni kormányhadsereg egyik szakasza 13 fős veszteséget szenvedett a felszabadító erőkkel vívott harcba*!),
