Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
Befejeződön a Varsói Szerződés tagállamul pglitikai tanácskozó tesületémá ülésszaka (Folytatót az 1. oldalról.) A tanácskozáson képviselt államok úgy vélekednek, hogy az európai biztonság es együttműködés olyan kötelezettségek rendszerének létrehozását igényli, amely kizárja az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalmazását az európai államok egymás közötti kapcsolataiban; minden országnak biztosítékot nyújt agressziós cselekmények ellen, s minden nép javát és felvirágzását szolgálja. A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő államok állást foglalnak az európai biztonság és az eurónai államok közötti kapcsolatok következő alánéi veinek általános elismerése és gvakorlatl alkalmazása mellett Európa politikai életében; A HATÁROK SÉRTHETETLENSÉGE Az európai államok között Ina fennáló határok, beleértve a második világháború következményeként kialakult határokat is, sérthetetlenek. Minden olyan kísérlet, amely e határok megsértésére irányulna. veszélyeztetné az európai békét. Ezért a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni kell a jelenleg fennálló határok sérthetetlenségét, Európa államainak területi integritását, s teljes mértékben ki kell zárni egyes államok területi igényeit másokkal szemben. AZ ERŐSZAKRÓL VALÓ LEMONDÁS Az európai államok közötti kapcsolatokban nem szabad erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést alkalmazni. Közöttük minden vitás kérdést kizárólag békés politikai eszközökkel. tárgyalások útján, a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően, úgy kell megoldani, hogy ne veszélyeztessék a népek jogos érdekeit, békéjét és biztonságát. ///. A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS A történelmi fejlődés során Európában két társadalmi rendszerhez tartozó államok alakultak ki és léteznek; a szocialista és a tőkés rendszerhez tartozók. A társadalmi rendszerek különbözősége nem lehet leküzdhetetlen akadálya annak, hogy kapcsolataik sokoldalúan fejlődjenek. Ha az eltéró társadalmi rendszerű európai államok kizárják a háborút politikai eszközeik közül, kapcsolataikat a béke érdekében, az egyetértés és az együttműködés alapján fejleszthetik, ■ kell azokat fejleszteniük. A JÓSZOMSZÉDI KAPCSOLATOK ALAPJAI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A BÉKE ÉRDEKEBEN Az európai államok jószomszédi kapcsolatainak, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnvök alapján kell fejlődniük. Ebnek a felfogásnak kell az európai államok közötti kapcsolatokban állandó politikává, valamennyi európai nép életében állandó tényezővé válnia, és kell eredményeznie a jószomszédi kapcsolatok, a kölcsönös megértés fejlődését Európa különböző részein az államok között. Az európai államok közötti kapcsolatok olyan átalakítására kell törekedni, amely lehetővé teszi a kontinens katonai-politikai csoportosulásokra való megosztottságának megszüntetését. az Államok KÖLCSÖNÖSEN ELŐNYŐS KAPCSOLATAI A béke viszonyai között %z európai államok kölcsönösen előnyös, sokrétű kapcsolatainak széleskörűen kéül fejlődniük gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, az idegenforgalom területén, valamint az embert környezet védelmében. Ezek a kapcsolatok az európai népek béke, nyugalom és felvirágzás iránti törekvésének anyagi tartalmat adnak és szilárdítani fogják az Európában kialakuló biztonsági és együttműködési rendszert. LESZERELÉS A nemzetközi béke megszilárdításának érdekében az európai államoknak minden módon elő kell segíteniük az általános és teljes leszerelésit, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megoldását, olyan intézkedések megvalósítását, amelyek korlátozzák és megszüntetik s fegyverkezési versenyt IV. AZ ENSZ TÁMOGATÁSA Az európai államok céljai nemzetközi téren megfelelnek az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek: a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, az államok közötti barátság és együttműködés fejlesztésére irányulnak. Az európai államok támogatják az Egyesült Nemzetek Szervezetét, állást foglalnak amellett, hogy az ENSZ az alapokmány rendelkezéseinek megfelelően erősödjék. Az európai értekedet, ha ezeket a magasztos elveket és célokat az európai államok közötti kapcsolatok alapjává teszi, nagy, történelmi jelentőségű döntést hoz majd. Ez Olyan közös. gyümölcsöző munkának lesz a kezdete, amely képes Európát valóban békéssé tenni. Az európai értekezfleten emellett minden téren egyeztetni lehetne az európai államok köicsönöeen előnyös kapcsolatai további fejlődésének, mindenféle diszkrimináció, egyenlőtlenség és mesterséges korlát megszüntetésének konkrét feladatait. Az európai államok együttműködése Európa nyersanyag- és energetikai erőforrásainak ésszerű kihasználásában, ipari potenciálja növelésében es a földek termékenységének javításában, a műszaki-tudományos forradalom eredményeinek alkalmazásában — megsokszorozza a lehetőségeket az európai népek jólétének növelésére. Még szélesebbé válik a szellemi értékekkel való kölcsönös gazdagodást egymás kultúrájának és művészetének megismerése. Célszerű lenne az európai értekezleten létrehozni az értekezleten részt vevő valamennyi érdekelt állam állandó szervét, amelyben az érte- | kéziét után folytatni lehetne a közös munkát, további ez- irányú Lépések egyeztetésére. A Varsói Szerződés tagállamainak véleménye szerint ezeknek a kérdéseknek kell jelenteniük az európai értekezhet napirendjének alapvető tartalmát. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy az európai értekezletet 1972-ben össze lehetne hívni és kedvező tényezőnek tekintik azt, hogy több nyugat-európai állam, — nyilatkozata szerint — ugyanezt a nézetet vallja. v: A politikai tanácskozó testület ülésének részt vevői megértéssel vannak sok állam elgondolása Iránt, amely szerint szükséges az európai értekedet megfelelő előkészítése, mert ez hozzájárulna az értekezlet mielőbbi összehívásához és munkájának sikeréhez, Ügy vélik, meg kell valósítani a finn kormánynak azt a javaslatát, hogy Helsinkiben sokoldalú konzultációkra kerüljön sor, valamennyi érdekelt európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. a Bolgár Népköztársaság részéről : Todor Zslvkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Lubomir StrougaJ, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; a Lengyel Népköztársaság részéről: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Magyar Népköztársaság részéröl: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; a Német Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Hon eck er, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettes«; a Román Szocialista Köztársaság részéről: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, lion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: Lconyid Brczsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Alíkszej Kosziéin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Prága, 1972. január 26-áa Nyilatkozat az USA folytatódó indokínai agressziójáról A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének prágai ülésén áttekintették az indokínai térségben kialakult helyzetet azzal kapcsolatban, hogy fokozódnak az USA agresszív akciói a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az indokínai félsziget más országai ellen. Az egész világ tanúja annak, hogy Vietnamban a háború lángja nemcsak nem lohad, hanem ellenkezőleg, most már az egész Indokínai félszigetre kiterjedt. A vilánközvé- lemény határozottan elítéli a VDK területének folytatódó bombázását, amelyre — akárcsak az USA más indokínai agresszív cselekedeteire is — a Fehér Ház parancsára kerül sor, és amelv a helyzet veszélyes kiéleződéséhez vezet Az Egyesült Államoknak az indokinai félsziget térségében elkövetett cselekedetei meggyőzően mutatják, hogy Washington továbbra is katonai és nem politikai úton törekszik megoldani e térség problémáit. Az amerikai imperializmus tettei kiáltó ellentétben állanak Washington számos nyilatkozatával, amely szerint szándékában áll »csökkenteni katonai részvételét« az indokínai konfliktusban, s arra törekszik, hogy »tárgyalások útján, politikailag rendezzék a vietnami problémát«. Az Egyesült Államok kormánya arra kényszerül, hogy csökkentse csapatainak létszámát Dél-Vietnamban, de a háború »vietnamizálására« törekszik, és politikája eszköze-* ként Saigonban hatalmon tartja és támogatja Nguen Van Thieu bábkormányát. A tények cáfolhatatlanul bizonyítják: minél jobban kiszélesítik agresszív akcióikat az imperialisták és bábjaik, annál erősebb visszautasításban részesülnek a vietnami, a laoszi és a kambodzsai hazafiak részéről, akik a szocialista országok, a világ minden haladó erejének segítségére és támogatására támaszkodnak. Az Egyesült Államok indokínai politikája elkerülhetetlenül kudarcra van ítélve. A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő országok szilárd meggyőződése, hogy Indokína problémáit csak annak alapján lehet megoldani, ha elismerik e térség népeinek törvényes jogát arra, hogy maguk döntsenek sorsuk felől. Az imperializmus erői által kirobbantott indokínai konfliktus megoldásához a reális út nem az agresszív tevékenység fokozása, hanem az Egyesült Államok és szövetségesei csapatainak gyors, teljss és haladéktalan kivonása In- iokínából, az, hogy megszüntetik az agressziós cselekedeteket a szuverén szocialista Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, beszüntetnek minden hadműveletet Indokínában és felhagynak a beavatkozással Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa belügyei- be. A találkozó részvevői határozottan elítélik az USA indokínai kalandor politikáját, az agresszív háború »vietnamizá- lásának« irányvonalát, a légitámadásokat és minden más akciót, amely a VDK szuverenitását és biztonságát sérti, s kijelentik: a jövőben is megadják a szükséges segítséget és támogatást a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa hazafias erőinek ahhoz, hogy visszaverjék az agresz- szor támadásait. A tanácskozás részvevői felhívással fordulnak mindenkihez, akinek kedves a béke és az általános biztonság ügye, hogy még erőteljesebben nyilvánítsák ki szolidaritásukat Indokína népeivel, amelyek igazságos harcot folytatnak szabadságukért és függetlenségükért az amerikai intervenciósok ellen. Indokína népeinek hősi harca az imperializmus erői ellen az egész haladó emberiség közös ügyét szolgálja. Nixuu-javaslatok — régi feltételekkel (Folytatót az i. oldalról.) < bizonyos vonatkozásaim is. Erre hivatkoziva Nixon elnök cáfolni igyekezett azokat a vádaikat, hogy máig sem válaszolt érdemiben a DIFK 7 pontos béke javaslatára. Nixon elnök beszédét azzal a burkolt fenyegetéssel zárta, hogy »amennyiben az ellenség elutasítja tárgyalási javaslatunkat, akkor folytatjuk arm irányuló programunkat, hogy a vietnamizálás útján vessünk véget a háborúiban való amerikai részvételnek, miközben a dél-vietnamiak kifejlesztik önvédelmi képességűiket. Ha az ellenség támadásainak fokozásával válaszol béke javaslatunkra — fűzte hozzá nyomatékosan — akikor maradéktalanul teljesíteni fogom a fegyveres erőink főparancsnokaként reám háruló felelősséget hátramaradó csapataink megvédésére«. Az elnök egyébként bejelentette, hogy a 8 pontos amerikai csomagtervet csütörtökön Porter nagykövet hivatalosan is a párizsi négyes értekezlet asztalára teszi. A Fehér Ház az elnök beszédével egyidejűleg nyilvánosságira hozta a csomagterv teljes szövegét. • • • A Fehér Ház egy meg nem nevezhető magasrangú tisztviselője az elnök beszédének elhangzása előtt magyarázatokat fűzött az amerikai javaslatokhoz, illetve a bizalmas megbeszélések nyilvánosságra hozásának időzítéséhez. Magyarázataiból kitűnt, a Nixon, kormánynak sürgősen cselekednie kellett, hogy »elejét vegye a szavahihetőségi szakadék további . kSmélyüléséT nek«, mert — amint az illetékes fehér házi tényező hangsúlyozta — »nem tudunk tárgyalni, ha mögöttünk egy megosztott amerikai nép áll«. A Fehér Ház hangadója elismerte: a titkos megbeszélések amerikai verziójának feltárása elsősorban a hazad bírálatok kivédésére szolgál arra, hogy »az amerikai nép túrja, ki a felelős, ha sor kerül a harci tevékenység fokozódására«. Ami a 8 pontos csomagtervet illeti, annak változatlanul az az amerikai • elgondolás a lényege, hogy a megállapodás, tói az amerikai haderő kivonásának befejezéséig terjedő 6 hónap folyamán a saigoni rezsim ellenőrzése alatt és a csupán fokozatosan csökkenő amerikai szárazföldi katonai jelenlét, illetve az amerikai légierő fenyegetésének árnyékában készítsék elő a »szabad választásokat« Dél-Vietnamban, miközben a felszabadító erőket a megállapodással egyidejűleg életbelépő tűzszünet tehetetlenségre kárhoztatná. A régi cím erikái elgondolás megkozmetikázására az egyet- len új »engedmény« az, hogy Thieu és aleinöke egy hónappal a választások napja előtt benyújtaná lemondását, és a hátralevő egy hónapban ugyancsak a jelenlegi saigoni rezsim »ügyvivő« kormánya és erőszakszervezeted tartanak fenn a lakosság ellenőrzésését Az amerikai cscmagtervezet hangoztatja ugyan, hogy a választások lebonyolításáért »kizárólag« 'egy minden politikai irányzatot képviselő választó: testület lenne felelős, de semmit sem mond arról, hogy ez a »független« testület miképpen ellensúlyozhatná a saigoni rezsim erőszakszerveinek nyomását, miközben a felszabadító gerilla-erőket a tűzszünet megbénítaná. Az amerikai csomagterv 5. pontja — amint azt a Fehér Ház is elismerte — változatlanul tartalmazza a fegyveres erők »kölcsönös kivonásának elvét«, ami voltaképpen a dél-vietnami felszabadító erők kapitulációjától teszi függővé a teljes amerikai kivonulást. Az elnök beszédét követő első kommentárokban Marvin Kalb, a CBS diplomáciai főmunkatársa az amerikai csomagterv »alapvető gyöngéjére« utalva kijelentette: »Nixon elnök lényegében arra szólítja fel a kommunistákat, hogy bízzák magukat az általa indítványozott választás? processzus kimenetelére«. A tudósító erős kételyeit fejezte ki az iránt, hogy »a kommunisták hajlandóak lennének rábízni magukat a demokratikus választások amerikai koncepciójára«. Meghosszabbították a JKSZ konferenciáját Olyan sokan iratkoztak fel felszó'a'ásra, hogy msghosz- szaibbították a JKSZ-nak eredetileg két napra tervezett országos konferenciáját, amely, így, ma, csütörtökön ér csak véget A vita sokrétű, élénk és harcos szellemű, hiszen szinte minden felszólaló kifejti véleményét a horvátországi eseményekről és az azután előállott helyzetről, valamint a gazdasági és társadalmi problémákról is. A felszólalók kivétel nélkül a párt határozott eszmei-politikai fellépését, következetesebb irányítását követelik, mindezt természetesen az önigazgatási rendszer továbbfejlődésének körülményei között. A felszólalók többsége azonban az ország napirenden levő problémáiról beszélt. így Grujics, a zágrábi városi párt- titkár azt fejtegette, hogy az ellenforradalmi erőkkel szembeni akciókban az alapvető nehézség nem az ellenség különösen nagy erejében, hanem a Horvát Kommunisták Szövetsége gyengeségében keresendő. Éppen ezért politikai harcban és forradalmi akciókban a pártnak meg kell újítania sorait. A mai záróülésen előreláthatólag Tito elnök foglalja össze a konferencia tanulságait, s ekkor választják meg az elnökség nyolc tagú végrehajtó irodájának tagjait is. fővárosi NAGYCIRKUSZ CSILLAG fővárosi NAGYCIRKUSZ «ímű műsorunk &x óriási sikerre való tekintettel PROLONGÁLVA Előadások: Minden este fél 8 órakor. Péntek, szombat vasárnap du. fél 4 órakor is. Kedden szünnap Minder vasárnap délelőtt 10 órakor is lesz előadás. A jegyek megrendelhetők a Magyar Cirkusz és Varieté szervezési és propagandaosztályán: Budapest VI., Népköztársaság útja 61. Telefon: 420-349, 225-643. (Utánvéttel Is!) (14706) 3 SOMOGYI I Csütörtök. ÍVEL
