Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

Befejeződön a Varsói Szerződés tagállamul pglitikai tanácskozó tesületémá ülésszaka (Folytatót az 1. oldalról.) A tanácskozáson képviselt államok úgy vélekednek, hogy az európai biztonság es együttműködés olyan kötele­zettségek rendszerének létre­hozását igényli, amely kizárja az erőszak vagy az erőszak­kal való fenyegetés alkalma­zását az európai államok egy­más közötti kapcsolataiban; minden országnak biztosítékot nyújt agressziós cselekmények ellen, s minden nép javát és felvirágzását szolgálja. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén részt vevő álla­mok állást foglalnak az euró­pai biztonság és az eurónai ál­lamok közötti kapcsolatok kö­vetkező alánéi veinek általános elismerése és gvakorlatl al­kalmazása mellett Európa po­litikai életében; A HATÁROK SÉRTHETETLENSÉGE Az európai államok között Ina fennáló határok, beleértve a második világháború követ­kezményeként kialakult hatá­rokat is, sérthetetlenek. Min­den olyan kísérlet, amely e határok megsértésére irányul­na. veszélyeztetné az európai békét. Ezért a jövőben is ma­radéktalanul érvényesíteni kell a jelenleg fennálló hatá­rok sérthetetlenségét, Európa államainak területi integritá­sát, s teljes mértékben ki kell zárni egyes államok területi igényeit másokkal szemben. AZ ERŐSZAKRÓL VALÓ LEMONDÁS Az európai államok közötti kapcsolatokban nem szabad erőszakot vagy erőszakkal va­ló fenyegetést alkalmazni. Kö­zöttük minden vitás kérdést kizárólag békés politikai esz­közökkel. tárgyalások útján, a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően, úgy kell megol­dani, hogy ne veszélyeztessék a népek jogos érdekeit, béké­jét és biztonságát. ///. A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS A történelmi fejlődés során Európában két társadalmi rendszerhez tartozó államok alakultak ki és léteznek; a szocialista és a tőkés rend­szerhez tartozók. A társadal­mi rendszerek különbözősége nem lehet leküzdhetetlen aka­dálya annak, hogy kapcsola­taik sokoldalúan fejlődjenek. Ha az eltéró társadalmi rend­szerű európai államok kizár­ják a háborút politikai esz­közeik közül, kapcsolataikat a béke érdekében, az egyetér­tés és az együttműködés alap­ján fejleszthetik, ■ kell azo­kat fejleszteniük. A JÓSZOMSZÉDI KAPCSOLATOK ALAPJAI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A BÉKE ÉRDEKEBEN Az európai államok jószom­szédi kapcsolatainak, a füg­getlenség és a nemzeti szuve­renitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avat­kozás és a kölcsönös előnvök alapján kell fejlődniük. Eb­nek a felfogásnak kell az európai államok közötti kap­csolatokban állandó politiká­vá, valamennyi európai nép életében állandó tényezővé válnia, és kell eredményeznie a jószomszédi kapcsolatok, a kölcsönös megértés fejlődését Európa különböző részein az államok között. Az európai államok közötti kapcsolatok olyan átalakítására kell töre­kedni, amely lehetővé teszi a kontinens katonai-politikai csoportosulásokra való meg­osztottságának megszünteté­sét. az Államok KÖLCSÖNÖSEN ELŐNYŐS KAPCSOLATAI A béke viszonyai között %z európai államok kölcsönösen előnyös, sokrétű kapcsolatai­nak széleskörűen kéül fejlőd­niük gazdasági, műszaki-tudo­mányos és kulturális téren, az idegenforgalom területén, va­lamint az embert környezet védelmében. Ezek a kapcsola­tok az európai népek béke, nyugalom és felvirágzás iránti törekvésének anyagi tartal­mat adnak és szilárdítani fog­ják az Európában kialakuló biztonsági és együttműködési rendszert. LESZERELÉS A nemzetközi béke megszi­lárdításának érdekében az európai államoknak minden módon elő kell segíteniük az általános és teljes leszerelésit, mindenekelőtt a nukleáris le­szerelés megoldását, olyan in­tézkedések megvalósítását, amelyek korlátozzák és meg­szüntetik s fegyverkezési ver­senyt IV. AZ ENSZ TÁMOGATÁSA Az európai államok céljai nemzetközi téren megfelelnek az ENSZ alapokmánya ren­delkezéseinek: a nemzetközi béke és biztonság fenntartá­sára, az államok közötti ba­rátság és együttműködés fej­lesztésére irányulnak. Az eu­rópai államok támogatják az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, állást foglalnak amel­lett, hogy az ENSZ az alap­okmány rendelkezéseinek megfelelően erősödjék. Az európai értekedet, ha ezeket a magasztos elveket és célokat az európai államok közötti kapcsolatok alapjává teszi, nagy, történelmi jelen­tőségű döntést hoz majd. Ez Olyan közös. gyümölcsöző munkának lesz a kezdete, amely képes Európát valóban békéssé tenni. Az európai értekezfleten emellett minden téren egyez­tetni lehetne az európai ál­lamok köicsönöeen előnyös kapcsolatai további fejlődésé­nek, mindenféle diszkriminá­ció, egyenlőtlenség és mester­séges korlát megszüntetésének konkrét feladatait. Az euró­pai államok együttműködése Európa nyersanyag- és ener­getikai erőforrásainak ésszerű kihasználásában, ipari poten­ciálja növelésében es a földek termékenységének javításá­ban, a műszaki-tudományos forradalom eredményeinek al­kalmazásában — megsokszo­rozza a lehetőségeket az euró­pai népek jólétének növelésé­re. Még szélesebbé válik a szellemi értékekkel való köl­csönös gazdagodást egymás kultúrájának és művészeté­nek megismerése. Célszerű lenne az európai értekezleten létrehozni az ér­tekezleten részt vevő vala­mennyi érdekelt állam állan­dó szervét, amelyben az érte- | kéziét után folytatni lehetne a közös munkát, további ez- irányú Lépések egyeztetésére. A Varsói Szerződés tagálla­mainak véleménye szerint ezeknek a kérdéseknek kell jelenteniük az európai érte­kezhet napirendjének alapve­tő tartalmát. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy az európai értekezletet 1972-ben össze lehetne hívni és kedvező té­nyezőnek tekintik azt, hogy több nyugat-európai állam, — nyilatkozata szerint — ugyanezt a nézetet vallja. v: A politikai tanácskozó tes­tület ülésének részt vevői megértéssel vannak sok állam elgondolása Iránt, amely sze­rint szükséges az európai ér­tekedet megfelelő előkészíté­se, mert ez hozzájárulna az értekezlet mielőbbi összehívá­sához és munkájának sikeré­hez, Ügy vélik, meg kell va­lósítani a finn kormánynak azt a javaslatát, hogy Helsin­kiben sokoldalú konzultációk­ra kerüljön sor, valamennyi érdekelt európai állam, vala­mint az USA és Kanada rész­vételével. a Bolgár Népköztársaság ré­széről : Todor Zslvkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, Ludvik Svoboda, a Cseh­szlovák Köztársaság elnöke, Lubomir StrougaJ, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnöke; a Lengyel Népköztársaság részéről: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Piotr Jaroszewicz, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke; a Magyar Népköztársaság részéröl: Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke; a Német Demokratikus Köz­társaság részéről: Erich Hon eck er, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Wolfgang Rauchfuss, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nökhelyettes«; a Román Szocialista Köz­társaság részéről: Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára, a Román Szocialista Köz­társaság Államtanácsának el­nöke, lion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke; a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részé­ről: Lconyid Brczsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, Alíkszej Kosziéin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. Prága, 1972. január 26-áa Nyilatkozat az USA folytatódó indokínai agressziójáról A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége képviselői, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé­nek prágai ülésén áttekintet­ték az indokínai térségben ki­alakult helyzetet azzal kap­csolatban, hogy fokozódnak az USA agresszív akciói a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság és az indokínai félsziget más országai ellen. Az egész világ tanúja an­nak, hogy Vietnamban a há­ború lángja nemcsak nem lo­had, hanem ellenkezőleg, most már az egész Indokínai félszi­getre kiterjedt. A vilánközvé- lemény határozottan elítéli a VDK területének folytatódó bombázását, amelyre — akár­csak az USA más indokínai agresszív cselekedeteire is — a Fehér Ház parancsára ke­rül sor, és amelv a helyzet veszélyes kiéleződéséhez ve­zet Az Egyesült Államoknak az indokinai félsziget térségében elkövetett cselekedetei meg­győzően mutatják, hogy Wa­shington továbbra is katonai és nem politikai úton törek­szik megoldani e térség prob­lémáit. Az amerikai imperia­lizmus tettei kiáltó ellentét­ben állanak Washington szá­mos nyilatkozatával, amely szerint szándékában áll »csök­kenteni katonai részvételét« az indokínai konfliktusban, s arra törekszik, hogy »tárgya­lások útján, politikailag ren­dezzék a vietnami problémát«. Az Egyesült Államok kor­mánya arra kényszerül, hogy csökkentse csapatainak létszá­mát Dél-Vietnamban, de a há­ború »vietnamizálására« tö­rekszik, és politikája eszköze-* ként Saigonban hatalmon tartja és támogatja Nguen Van Thieu bábkormányát. A tények cáfolhatatlanul bi­zonyítják: minél jobban kiszé­lesítik agresszív akcióikat az imperialisták és bábjaik, an­nál erősebb visszautasításban részesülnek a vietnami, a lao­szi és a kambodzsai hazafiak részéről, akik a szocialista or­szágok, a világ minden hala­dó erejének segítségére és tá­mogatására támaszkodnak. Az Egyesült Államok indokínai politikája elkerülhetetlenül kudarcra van ítélve. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén részt vevő orszá­gok szilárd meggyőződése, hogy Indokína problémáit csak annak alapján lehet meg­oldani, ha elismerik e térség népeinek törvényes jogát arra, hogy maguk döntsenek sorsuk felől. Az imperializmus erői által kirobbantott indokínai konfliktus megoldásához a reális út nem az agresszív te­vékenység fokozása, hanem az Egyesült Államok és szövetsé­gesei csapatainak gyors, teljss és haladéktalan kivonása In- iokínából, az, hogy megszün­tetik az agressziós cselekede­teket a szuverén szocialista Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen, beszüntetnek minden hadműveletet Indokí­nában és felhagynak a be­avatkozással Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa belügyei- be. A találkozó részvevői hatá­rozottan elítélik az USA indo­kínai kalandor politikáját, az agresszív háború »vietnamizá- lásának« irányvonalát, a lé­gitámadásokat és minden más akciót, amely a VDK szuve­renitását és biztonságát sérti, s kijelentik: a jövőben is meg­adják a szükséges segítséget és támogatást a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak, Dél-Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa hazafias erőinek ahhoz, hogy visszaverjék az agresz- szor támadásait. A tanácskozás részvevői fel­hívással fordulnak mindenki­hez, akinek kedves a béke és az általános biztonság ügye, hogy még erőteljesebben nyil­vánítsák ki szolidaritásukat Indokína népeivel, amelyek igazságos harcot folytatnak szabadságukért és független­ségükért az amerikai inter­venciósok ellen. Indokína né­peinek hősi harca az imperia­lizmus erői ellen az egész ha­ladó emberiség közös ügyét szolgálja. Nixuu-javaslatok — régi feltételekkel (Folytatót az i. oldalról.) < bizonyos vonatkozásaim is. Erre hivatkoziva Nixon elnök cáfolni igyekezett azokat a vádaikat, hogy máig sem vála­szolt érdemiben a DIFK 7 pontos béke javaslatára. Nixon elnök beszédét azzal a burkolt fenyegetéssel zárta, hogy »amennyiben az ellen­ség elutasítja tárgyalási ja­vaslatunkat, akkor folytatjuk arm irányuló programunkat, hogy a vietnamizálás útján vessünk véget a háborúiban való amerikai részvételnek, miközben a dél-vietnamiak kifejlesztik önvédelmi képes­ségűiket. Ha az ellenség táma­dásainak fokozásával válaszol béke javaslatunkra — fűzte hozzá nyomatékosan — akikor maradéktalanul teljesíteni fo­gom a fegyveres erőink fő­parancsnokaként reám háru­ló felelősséget hátramaradó csapataink megvédésére«. Az elnök egyébként beje­lentette, hogy a 8 pontos ame­rikai csomagtervet csütörtö­kön Porter nagykövet hivata­losan is a párizsi négyes érte­kezlet asztalára teszi. A Fe­hér Ház az elnök beszédével egyidejűleg nyilvánosságira hozta a csomagterv teljes szövegét. • • • A Fehér Ház egy meg nem nevezhető magasrangú tiszt­viselője az elnök beszédének elhangzása előtt magyarázato­kat fűzött az amerikai javas­latokhoz, illetve a bizalmas megbeszélések nyilvánosságra hozásának időzítéséhez. Ma­gyarázataiból kitűnt, a Nixon, kormánynak sürgősen csele­kednie kellett, hogy »elejét vegye a szavahihetőségi sza­kadék további . kSmélyüléséT nek«, mert — amint az ille­tékes fehér házi tényező hang­súlyozta — »nem tudunk tár­gyalni, ha mögöttünk egy megosztott amerikai nép áll«. A Fehér Ház hangadója el­ismerte: a titkos megbeszélé­sek amerikai verziójának fel­tárása elsősorban a hazad bí­rálatok kivédésére szolgál arra, hogy »az amerikai nép túrja, ki a felelős, ha sor ke­rül a harci tevékenység foko­zódására«. Ami a 8 pontos csomagter­vet illeti, annak változatlanul az az amerikai • elgondolás a lényege, hogy a megállapodás, tói az amerikai haderő kivo­násának befejezéséig terjedő 6 hónap folyamán a saigoni rezsim ellenőrzése alatt és a csupán fokozatosan csökkenő amerikai szárazföldi katonai jelenlét, illetve az amerikai légierő fenyegetésének árnyé­kában készítsék elő a »szabad választásokat« Dél-Vietnam­ban, miközben a felszabadító erőket a megállapodással egy­idejűleg életbelépő tűzszünet tehetetlenségre kárhoztatná. A régi cím erikái elgondolás megkozmetikázására az egyet- len új »engedmény« az, hogy Thieu és aleinöke egy hónap­pal a választások napja előtt benyújtaná lemondását, és a hátralevő egy hónapban ugyancsak a jelenlegi saigoni rezsim »ügyvivő« kormánya és erőszakszervezeted tartanak fenn a lakosság ellenőrzésését Az amerikai cscmagtervezet hangoztatja ugyan, hogy a vá­lasztások lebonyolításáért »ki­zárólag« 'egy minden politikai irányzatot képviselő választó: testület lenne felelős, de sem­mit sem mond arról, hogy ez a »független« testület mikép­pen ellensúlyozhatná a sai­goni rezsim erőszakszerveinek nyomását, miközben a felsza­badító gerilla-erőket a tűz­szünet megbénítaná. Az ame­rikai csomagterv 5. pontja — amint azt a Fehér Ház is elis­merte — változatlanul tartal­mazza a fegyveres erők »köl­csönös kivonásának elvét«, ami voltaképpen a dél-vietna­mi felszabadító erők kapitu­lációjától teszi függővé a tel­jes amerikai kivonulást. Az elnök beszédét követő első kommentárokban Marvin Kalb, a CBS diplomáciai fő­munkatársa az amerikai cso­magterv »alapvető gyöngéjé­re« utalva kijelentette: »Ni­xon elnök lényegében arra szólítja fel a kommunistákat, hogy bízzák magukat az ál­tala indítványozott választás? processzus kimenetelére«. A tudósító erős kételyeit fejezte ki az iránt, hogy »a kommu­nisták hajlandóak lennének rábízni magukat a demokrati­kus választások amerikai kon­cepciójára«. Meghosszabbították a JKSZ konferenciáját Olyan sokan iratkoztak fel felszó'a'ásra, hogy msghosz- szaibbították a JKSZ-nak ere­detileg két napra tervezett or­szágos konferenciáját, amely, így, ma, csütörtökön ér csak véget A vita sokrétű, élénk és harcos szellemű, hiszen szinte minden felszólaló kifejti véle­ményét a horvátországi ese­ményekről és az azután előál­lott helyzetről, valamint a gazdasági és társadalmi prob­lémákról is. A felszólalók ki­vétel nélkül a párt határozott eszmei-politikai fellépését, következetesebb irányítását követelik, mindezt természe­tesen az önigazgatási rendszer továbbfejlődésének körülmé­nyei között. A felszólalók többsége azon­ban az ország napirenden le­vő problémáiról beszélt. így Grujics, a zágrábi városi párt- titkár azt fejtegette, hogy az ellenforradalmi erőkkel szem­beni akciókban az alapvető nehézség nem az ellenség kü­lönösen nagy erejében, hanem a Horvát Kommunisták Szö­vetsége gyengeségében kere­sendő. Éppen ezért politikai harcban és forradalmi akciók­ban a pártnak meg kell újí­tania sorait. A mai záróülésen előrelát­hatólag Tito elnök foglalja össze a konferencia tanulsá­gait, s ekkor választják meg az elnökség nyolc tagú végre­hajtó irodájának tagjait is. fővárosi NAGYCIRKUSZ CSILLAG fővárosi NAGYCIRKUSZ «ímű műsorunk &x óriási sikerre való tekintettel PROLONGÁLVA Előadások: Minden este fél 8 órakor. Péntek, szombat vasárnap du. fél 4 órakor is. Kedden szünnap Minder vasárnap délelőtt 10 órakor is lesz előadás. A jegyek megrendelhetők a Magyar Cirkusz és Varieté szervezési és propagandaosztályán: Budapest VI., Nép­köztársaság útja 61. Telefon: 420-349, 225-643. (Utánvéttel Is!) (14706) 3 SOMOGYI I Csütörtök. ÍVEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom