Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

Pár tn apók 1972. január 17-tol február 15-ig Barcsi járás: fcniiti 21. Barcs: Szirmai Jenő. az OTP vezérigazgatója. Január 19. Barcs (Vcgyesip. Ktsz): Süveges Sándor. Január 20. Barcs (Építőip. Ktsz): Király György. Január 2L Bélavár: Soós Dezső. Január 21. Heresznye: Káp­lár Adott. Január 24. Somogy ara cs: Porga Sándor. Január 24. Gsokanyavisonta: V» Lajos. Január 24. Rinyaújlak: Fo­dor Imre. Január 28. Darány: Loson- czl Mihály. Január 31. Kábnáncsa: Mák István. Január 31. Szülök: Szabados István. Február Iá. Vízvár: dr. Só­lyom Gábor. Február 1*. Homokssent- győrgy: Hollóéi József. Fonyódi járás: Január 24. Lengyeltóti (gép­javító): dr. Bagó Gyula. Január 24. Fonyód (járási hiv.): Balassa Béla Január 24. Somogyvár (gyógypedj: Franberger Mi­hály. Január 29. Balntonkcresztúr: Székely Elemér. Január 25. Balatonszent- gyövgy (ÉRDÉRT): Saokola Károlyné dr. Január 20. Rádpuszta AG: V öl gyesi János. Január 24. Bálatonleüe: Honfi István. Február 2. Balaton fenyves AG: Németh Ferenc. Február T. Balatonszent- györgy (téglagyár): Büki Já­nos. , Február t. Szöllősgyörök: Fábri István. Február 9. öreglak AG: Pusztai Ferenc. ' Február 14. LAtrány: Tóth József. Február 14. Romák: Kénes István. Február 14. Táska: Oalabár •ünvBL Február *9. Balatonboglár: Bíró Gyula. Kaposvári járás: Január 21. Igái: Bolymosi Dezső. Január 2T. SomogysArd: Hortobágyi István. Január 31. Memye: Zákonyi János. Január 31. Gige: Vlda Emil. Február 5. Ráksl: Sebők József. Február T. Szentgálaskér: Megyeri Vilmos. Február 7. Zsellcklsfalud: Berkenye! József. Február 8. Kaposméró (ktsz): Stier Tibor. Február 8. Hetes: Sarud: Csaba. Február 8. Gölle: Tóth _ La­jos. Február 8. Kadarkút: dr. Nagv Lajos. Február 11. Kőkút: Fodor Lajos. Február 12. Kapospula: ülés János. Február 14. Kaposfő: Papp János. Február 14. Hedrehely: Lu- cza Tivadar. Február 14. Visnye: Tóth Lajos. Február 15. Nagyberki: Len­gyel László. Február 16. K lágy alán: Sár- di József > Február 18. Magyaratád: Virányi István. Február 16. Somogyjád: Or- szágh Zoltán. Marcali járás: Február 4. Marcali: Hári Béla, KB oszt. vez. h. Január 21. Somogyszentpál: Papp János. Január 2L Nikis: Prack Eva. . Január- 21 Somogyfajsx: dr. Szolga András Január 21. Mesztegnyő: He- derics Ferenc. Január 21. Szenyér: Demkó János. Január 21. Namesvld: dr. Hess Zoltán, Január 21. Csákány : Kovács Nándor. Január 21. Sz5keden.cs: Ke­resztes József. Január 21. Somogysámson dr. Navracsics László. Január 21. Szegerdő: Ko­vács László. Január 24. Déd: Herke Mik­lós. Január 26. Kéthely: Bogó László. Február 2. Sávoly: Varga Teréz. Február 3. Vése: Győri Jó­zsef. Február 4. Tapsony: Küher János. Február 4. Nagyszakácsi: Míkos Gyula. Február; 7. pusztakovácsi: Takács László. Február 8. Böhönye: Biczó Péter. Nagyatádi járás: Január 18. Csurgó: Illés Dezső. Január 18. Zákány: Küher János. Január 18. Somogyudvar­hely: Varsányi Lajos. Január 18. Iharos: Molnár József. Január 18. örtilos: Iváncslcs Jenő. Január 18. Pogányszentpé- ter: Kisgéczi István. Január 28. Háromfa: Pitz Géza. Január 28. Görgeteg: Békés Sándor. Január 28. Kuntelep: Nyö- gérl Antal. Január 28. Nagykorpád: Benke Imre. Január 28. Beleg: Varga Lajos. Február 3. Kutas (AG): Sza­bados Dezső. / Február 11. Csurgó (fa­üzem): dr. Túri Imre. Február 11. Kutas: Varga Sándor. Február 11. Kisbajom: Ba- lajcza János. Siófoki járáo: Január 17. Pusztaszemes: Varjú : Márton. Január 17. Karód: Tóth Jó­zsef Január 17. Kánya: Mészáros György. Január 17. Bedegkér: Szim- csák Istvánná. Január 17. Somogy egres: Vi- rovecz József. Január 31. Somogyaosa: Pintér Lajos. Január 31. Somogymeggyes: Müller Béla. Január 31. Nagycsepely: Horváth PáL Január 31. Törökkoppány: Mihályi András. Február 9. Tab: Bogó László. Február 10. Balatonszárszó: Fecser Péter. Február 11. Balatonzamárdi: Szabó György. Február 27. Nágocs: Várga Károly. Kaposvár város: Február 8. Kaposvár (me­gyei tanács): Dreccin József, az OT elnökhelyettese. Február 15. Kaposvár (ru­hagyár): Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Január 20. Kaposvár (All. Építőip. V.): Illés Dezsőné. Január 26. Kaposvár (Vo­lán): Kovács Béla. Február 1. Kaposvár (Fő­városi Finommechanikai V.): dr. Ormosy Viktor. Február 7. Kaposvár (áfész): dr. Balogh János. Február 7. Kaposvár (Ter­vező Vállalat):'Papp János. Február 7. Kaposvár (So­mogy megyei Inarcikk-kisker. V.): Rajta Mihály. Február 9. Kaposvár (Bú­toripari V.): Somogyi József. Február 10. Kaposvár (MMG Kaposvári Gyára): Lovas Jó­zsef Február 11. Kaposvár (Pa- mutfonóip V.): Kocsis László. Február 11. Kaposvár (cu­korgyár): Szigeti István. Február 14. Kaposvár (ke­fén zem) : Clsapó Sándor. Február 15: Kaposvár (VBKM): Szerecz László. Február 15. Kaposvár (Lak- berendező Ktsz): Vadas Jó- XMt Nagyatád város: Február 4. Nagyatád (kon­zervgyár): Szabó Károly, az OT főoszt. vez. h. Január 17. Nagyatád (pénz­ügyőrség): Tarják Vincáné. Január 19. Nagyatád (T. Építők): Csete Adorján. Január 20. Nagyatád (MÁV): Szabó Endre. Január 26. Nagyatád (költ­ségvetési üzem): dr. Pakl Ist­ván. Január 27. Nagyatád (Da- nuvia): Deák Ferenc. Január 28. Nagyatád (gim­názium): Hamvas János. Január 28. Nagvatád (ter­melőszövetkezet) : Paizs János. Január 31. Nagyatád (TÓ­VAL): Vörös Béla. Február 1. Nagvatád (Vo­lán): Kismárton László. Február 11. Nagyatád (Ri- nyam en ti Vízgazdálkodás): Ve- réb Péter. Február 15. Nagyatád (pénz­intézetek): Uitz Ferencné. Február 15. Nagyatád (áfész): Borovszky Vilmos. Siófok város: Január 20. Siófok (MA­HART): Prievara Pál. Január 27. Siófok (Idegen­forgalmi Hivatal): Juhasz Ist­ván. Február 2. Siófok (Alt. Isk. II.): Toriéi Dénes. Február 2. Siófok (Háziipa­ri Szövetkezet): Kurdi János. Február 3. Siófok (13. Vo­lán) : Barczi Imre. Február 8. Siófok (Kőolaj - vezeték Vállalat): Klenovics Imre. Február , 8. Siófok (áfész): Kovács Sándomé dr. Február 8. Siófok (21. Vo­lán) : dr. Gáti István. Február 8. Siófok (Egyetér tés Tsz): Bíró Zoltán. Február 9. Siófok (költség vetési üzem): Kovács István­ná. Február 10. Siófok (Kőolaj­vezeték Vállalat III.): C*ala József Február 11, Siófok (Regio­nális Vízmű): Sugár Imre. Február 15. Siófok (kerté­szeti Vállalat): dr. Várnai József. Bejáró fiatalok kSzStt ax elektroneságyérbam 99 Itt akarom megtalálni a boldogulásomat“ — Ha délelőttös vagyok, fél háromkor csörög az óra. Négy kilométerre a vasútállomás, jobbára úgy gyalogolok ki az unokahúgommal, ő is itt dol­gozik. Négykor indul a vonat, ötkor érek be Kaposvárra. Ro­hanás a buszra — mindig zsú­folt —, hatkor pedig kezdődik a műszak. Délután háromkor megy vissza a vonat, öt óra, amikor belépek a kapunkon. Megmosakszom, eszem, aztán lefekszem. Semmihez sincs kedvem, mindig aludni, csak aludni szeretnék. — Szórakozás, társaság? — Fáradt vagyok ahhoz. Ha délelőttös műszak után a vá­rosban maradok, csak az éj­félivel mehetnék haza, egy óra elmúlna, mikorra ágyba bú­jok. Aztán fél háromkor fel­kelni ... — Akkor már jobb délután dolgozni. — Ne gondolja. Igaz, nem rossz tízig aludni, de tizenegy­kor már indulhatok a vasútra, mert délben bent van a vonat. Kettőkor kezdünk, este tízkor rohanás a buszra, mert a vo­nat nem vár meg. Nem sze­retek éjszaka hazamenni,. de hát nincs más megoldás. — Biztosan nem keres rosszul. — Nem elégedetlenkedem. 'Ezerötszáz a fizetésem, 432 fo­rint a vonatjegy, ebből a gyár megtérít 359-et. Erre jön Ka­posváron a helyi járat díja, az havonta 52 forint. Ebédre nem fizetek be, hazulról hozok ma­gammal. ötszázat tudok taka­rékba tenni, a többi meg el­megy erre, arra, a szokásosak­ra — Fárasztó lehet az örökös ingázás. — Igyekszem nem sokat tö­rődni az utazással, talán már nem tart sokáig. Jövőre házat akarunk venni Kaposváron. Addig kibírom, mert megéri. Igaz, nem tudom milyen lehet másutt, mert az általános is­kola után én mindjárt ide je­lentkeztem. Októberben múlt két éve, hogy ide tartozom, s továbbra is így akarom, mon­dom, nekem megéri. — Adós maradt a nevével. — Csőkör Márta vagyok, Kőkútról járok be. Bolí György, a kaposvári elektroncsőgyár munkaügyi osztályának vezetője: — Akik itthagyják a gyárat, kilépésük előtt egy kérdőívet kapnak. Többek között tudni szeretnénk, mi az oka, hogy búcsút mondanak nekünk. Ta­valy a negyedik negyedévben nyolcvannégy kérdőívet töl­töttek ki. Lme a válaszok. - El­megyek, mert keveset kere­sek.« Aztán: -Nem bírom a két műszakot«. A harmadik: -Visszamegyek dolgozni az egészségügyhöz.« Mindössze egy dolgozónk lépett ki azért, mert nem vállalta tovább a bejárást. — Milyen távolságról Jár be a munkások többsége? — Körülbelül nyolcvan szá­zaléka huszonöt kilométeres körzetből, az utóbbi időben pedig egyre többen a Zselic- ségból. Nagyon sok vidéki je­lentkezik nálunk annak elle­nére, hogy mind a mai napig nem megoldott a közlekedés. A helyi járatok agyonzsúfol­tak, több autóbuszt kellene a vasútállomásról a Dimitrov ut­cába és a Mező Imre utcába küldeni. Dehát ez már régi gondunk és úgy látszik, Jó ide­ig még megoldatlan is marad a közlekedés. Borsányi Edit, a ráeső zem tizenkilenc éves formáló mun­kása: — A textilművekből jöttem át, május óta dolgozom az elektroncsőgyárban. A szüleim messze laknak, Tolna megyé­ben, ezért Inkább az albérle­tet választottam. Kétszáz fo­rintot fizetek, négyen lakunk egy szobában, a többi lány is falubeliül. Mind Itt vállal­tunk munkát. — Miért hagyta ott a tex­tilműveket? — Három műszak, viszony­lag kevés fizetés... Most két­ezer-nyolcszázat keresek, eb­ből Igazán szépen meg lehet élni. Tudok félretenni, ötsxés forint a KST-m. — Gyakran hazautazik T — Háromhavonként. El­szoktam már Varsádról. De a szobatársaim minden hét vé­gén hazamennek. Így meg tu­dom üzenni, ha van valami... — Biztosan várják a szülei, — Így alakult. Majdnem mindig küldenek' élelmet a lá­nyokkal. — Hogyan terved a jövő­jét? — Nyolc általánost végez­tem, szeretnék középiskolába járni. Még nem érdeklődtem a részletekről, de talán menni fog. Hogy utána mi lesz, nem tudom, innen semmi esetre sem kívánkozom eL KÜRTI ANDRÁS Lá foga fő a Kopasz■ bogijai ii. Nem, az butaság volna. Egyelőre csak a főnökét moz­gósítja, a többi majd megy magától. Hiszen, ha közvet­len közelről nyomon akarja kísérni ennek az érdekíeszítő ügynek az alakulását — már­pedig az eltökélt szándéka volt —, akkor nem aprózhat­ja el magát, nem szabad ön­ként vállalnia a diszpécser vagy a postás szerepét Itt most rövidesen megin­dul a lavina. És ő lesz az a madárka, aki a magas hegy csúcsáról lerúgja azt a bizo­nyos kavicsot, amely a lezú- .duló lavinát előidézi. A ma­♦ dárka meg szépen ott marad fa csúcson, ahonnan áttekint- : heti a fejleményeket És a I szemtanú hitelt érdemlő sza­♦ — • vaival írhatja meg majd min­iden Idők legdrámaibb riport- könyvét Ez volt az egyik okos dön­tése. A másik abban a pillanat­ban született, amikor álmos, morcos hangon végre halló­zott a főszerkesztő a drót túl- véftéa Nem közli vele a tényál­lást! ' Százat egy ellen, hogy nem hisz neki, s otromba tréfának tartaná. Vagy arra gondolna, hogy berúgott. Esetleg: meg­bolondult... És lecsapná a kagylót. Ö is ezt tenné a helyében. Ezért taktikusan kell eljárni. — Itt Kopra. Elnézést a ko­rai ébresztőért, Ipacs elvtárs — fuvolázta a hallgatóba. — A holnap reggeli rendkívüli kiadásról van szó. — Miféle rendkívüli ki­adásról?! Mi történt? ' — Majd mindenről szemé­lyesen tájékoztatlak. Valószí­nűleg két rendkívüli kiadást is ki kell dobnunk az utcára. veszíteni. Ha újra hívná, fog­laltat jelezne a készülék. Az öreg most riasztja a lap mun­katársait: taxival jöjjenek, kérjenek számlát... kocsit rendel, üzen a fotósnak, hogy legyen tíz perc múlva a kapu előtt, s hozzon vakut és értesítse a laboránst, hogy az is menjen be a szerkesztőség­be. Még arra is lesz gondjai biztosan, hogy Márta, a titkár­nő, főzzön egy liter erős feke­tét, mire hadrendbe áll a gárda. Lelki szemével Kopra szinte látta, amint a főnök tárcsáz, utasít, szervez, foj­tott hangon káromkodik ... Közben felveszi a cipőjét, bal­Nagy Lajos igazgató: — A gyár dolgozóinak át­lagéletkora húsz-huszonegy év. A vezetők is fiatalok, cse­kély kivétellel harmincöt éven aluliak. A bejárók száma meg­haladja a négyszázat Ha az ingázás anyagi oldalát vizs­gáljuk, a vidékiek sokba ke­rülnek nekünk. Tavaly a be­járók menetjegyeire I 820 000 forintot költöttünk. Ha válasz­tani lehet, természetesen sok­kal szívesebben veszünk föl helybelieket. — Mondják, hogy a bejá­rók időnként veszélyeztetik a munkafegyelmet — Tavaly télen előfordult, hogy a közlekedés miatt két- háromszáz emberünk napokig hiányzott .Melyik üzemnek tesz ez jót? Megesik, hogy a műszak vége előtt leteszik a pnunkát, mert ha elmegy a busz, nem érnek le a vonatra. — Az elektroncsőgyárat olyan üzemnek Ismerik, ame­lyiknek nincsenek krónikus munkaerőgondjai. Magyarán: szívesen jönnek ide dolgozni. — Sokat adóink az optimá­lis munkakörülmények kiala­kítására, a szociális ellátott­ságra. Erről azonban inkább kimutatás szóljon: a közel­múltban körkérdést Intéztünk dolgozóinkhoz, s kiderült, hogy 94,5 százalékuk elégedett, szí­vesen dolgozik nálunk. Van­nak üzemrészek — fénycső-, bakelitüzem —, ahol ez a szám 100 százalék. — Van-e valami elképzelé­sük a bejárók helyzetének megjavítására? — Kapcsolatba léptünk a Aztán i tanáccsal. Szóba jött, hogy ? budapesti mintára esetleg mi is építenénk albérlők házát. A költségekbe természetesen arányosan »beszállnánk“. Hangsúlyozom, ez még csak elképzelés, életre hívása a tá­Légy szíves, gyorsan öltözz Iont húz a pizsamája fölé, és fel, ugorj kocsiba, és hozzál végül lábujjhegyen oson fci a magaddal fotóst! Föltétle- lépcsőházba, hogy fel ne kelt­űül !... Az meg hozzon magá­val vakut is, mert sötétben kell dolgoznia ... Jóskára gon­dolok, három saroknyira la­kik tőletek ... Negyven perc alatt itt lehettek. — Hol?! Az ördög bújna be- kagylót, s kilépett a fülkéből. se a szomszéd szobában alvó feleségét Vajon lesz-e őben­ne is ennyi tűz és ügybuzga­lom ötvenöt éves korában? Visszaakasztotta a villára a léd! Honnan beszélsz?' Tehát már horgon van. Hiá­ba, az emberismeret! Indula­tos, hiú, goromba fickó az öreg, gyakran igazságtalan, kötekedő, de az újság az éle­te. Ha meghallja a bűvös igét: »Rendkívüli kiadás-“, ha fel­csillan előtte a lehetőség, hogy az ő lapja mindenki mást megelőzve tájékoztathatja az olvasót valami fontos ese­ményről, négykézláb Is el­menne a világ végére. — Várlak benneteket M. községben, az autóbusz végál­lomásánál ... Ugye ismered az utat? Vagy magyarázzam el? Kattanás. A főnök letette a kagylót. Sgy pillanatot sem 0 — Köszönöm, Ilike, végez­tünk. Egész életemben hálás leszek... a nevét imába fog­lalom ... Mit fizetek? — Tizenkét forintot. De azt mondta, másokkal is akar be­szélni. — Meggondoltam. Megtalál­nak ők ma engem maguktól is. Tessék a pénz... Mégy egy­szer köszönöm a kedvességét. A viszon Üátásra! Csókolom a kezét! S indult kifelé. ' — És a tudományos szenzá­ció?! — szólt utána a postás­kisasszony. — Azt ígérte, hogy én leszek a második, aki hall róla. (Folytatjuk!- volabbi jövőben várható. Havlicsek Ibolya, a rács­üzem húszéves meósa: — Busszal járok be So­mogy sárdról, ha j délelőtti munkára osztanak be, négy­kor ébredek. Mit mondjak? Megszoktam. 1650 forintot ke­resek, a pénzemet hazaadom. Mindenem megvan. — Mit kezd a szabad idejé­vel? — Ha tudok, színházba, mo­ziba a városban maradok. Ott­hon olvasok, tévét nézek, de legkésőbb tízkor le kell feküd­nöm, mert másnap hajnalban hamar a négyesre ér az óra­mutató. — Érettségizett? — Tanárnő szerettem volna lenni — letettem róla. Itt aka­rom megtalálni a boldogulá­somat. Mi a tanulság ezekből a be­szélgetésekből? Miért ragasz­kodik munkahelyéhez a lány, aki mellett fél háromkor csö­rög az óra? Miért érzi magát otthon a volt textiles? Miért bízik annyira jövőjében • lány, aki nem is plyan régen még a katedrára kívánkozott? Ezekre a kérdésekre a gyár­ban nemigen keresik a vá­laszt. Azért dolgoznak, hogy a feleletet az üzem meg a mun­kások hétköznapjai adjak meg. Pintér Deaaé SOMOGYI RIPLAP Ti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom