Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-16 / 13. szám
MŰCSARNOK — TV-GALfiRlÄ Reich Károly grafikái Megváltozott, új helyszínről tudósít január 13-tól a népszerű Tv-Galéria. Ezentúl a Műcsarnok kamaratermében állítanak ki azok a festők, grafikusok, szobrászok, akik a képernyőn keresztül nagyobb nyilvánosságot kapnak. A Tv-Galéria első vendége volt a Műcsarnokban Reich Károly grafikus. Az élő nemzedék legjobbjai közé küzdötte magát a somogyi születésű (1922. Balaton- szemes) művész. A Tv-Galéria meghívására a Műcsarnokban •Megrendezett kamaratárlata kanét bizonyítja ezt; a viszonylag szűk keretek között is hű képet kapunk Reich Károly »attikai« levegőjű művészetéről. »5 fme, az ajtón egyenest beront egy irtóztató dalia...« — Sir Gavin, a zöld lovag 11- luszt ráció ja előttt állunk. Sir Gavin egyik kezében a csata szimbóluma; a bá\ J a másikban a győzelmet kifejező leveles ág. A lovas erősen heioi- zált, a ló szinte összeroskad alatta a torzítás következtében. És mégsem érezzük ennyire egyértelműen a lovas hatalmasságát, a póni játékosan táncol, szinte »emberi«. Mellette közvetlenül a Játszadozó lovak fekete-fehér alakjai a gyengédség és a nyers erő kontrasztját fejezi ki. Reich kiállított lapjai csaknem egytől egyig illusztrációk. Zelk Zoltán verseihez készített színes lapjain egyaránt feltűnik a költő és a versek által megihletett grafikus. Az egyik illusztráció hangvétele szellemesen szatirikus. A vetkőző nőt egy öreg kecske lesi közelről. Két színnel — a meleg barnával és a feketével — még kifejezőbbé válik Reich mondanivalója. A másik a meghalt feleség kedves emlékét idézi föl leheletfinoman. A tépett őszi fa fölött egy rozsdabarna falevélen »utazik« a szerelmes asszony mellképe. I jp3 ... - \ V , V:i mm Kei eh Károíy grafikája a Variációk sorozatból. Kroó György: Bart ók-kalauz A MÚLT ÉV VEGÉN jelent meg a Zeneműkiadó gondozásában Kroó György Bar- tók-kalauza. A hangversenylátogató közönség számára Íródott elsősorban. Bartók műveinek jobb, tökéletesebb megértéséhez ad mutatót a könyv. Kroó György a számtalan feldolgozási mód közül ragadott ki egyet. Bartók kevésbé ismert, ám korántsem elhanyagolt műveinek ismertetésére, elemzésére törekedett. Ügy véljük sikeresen. Bartók életéről, megvalósított és félig-meddig megvalósítatlan elképzeléseiről, a zenébe vitt gondolatairól, érzésvilágáról nagyon nehéz —még ha műveit csak részben vizsgáljuk is — általános képet acini. Elsősorban egyéni hangját, a zenéjébe foglalt világképet, a költői vallomást keressük. S ezt kutatja Kroó György is. Azt a világképet keresi, melyet Bartók vitt muzsikájába, s próbált felszínre juttatni. Bartók zenéjét kétségtelenül nagyon nehéz megérteni, »jó ponton megfogni*. Még a legkiműveltebb, l^gér- tóbb füleknek is komoly gondot okoz egy-egy zenei elgondolása. Lírája megrázó egyszerűséggel, mélységgel néhol a maga látványos és mégis rusztikus kapcsolatait is megérző rohanásával, forgatagával, szédületével tárul elénk. Kroó György folyamatosan, alkotásain keresztül tárgyalja a bartóki életművet, a kezdés nehézségeitől egészen a kifejlődött komponistáig, hogy a legteljesebb képet nyerjük a minden eddiginél teljesebb Bar tők-arcképhez. Egyáltalán felérhetett-e valaki Bartók tudásához, helyettesíthette-e variáló ösztönét és feldolgozó-alakító fantáziáját? Nem hiszem. Színes életképeivel, rettentő kontrasztjaival, kitöréseivel, formai ötleteivel, zenéjének páratlan merészségével, érzelmi világával, stílusával utánozhatatlannak bizonyul — tanúsítja Kroó. Üj világot teremtett. KROÓ MÜVEK tárgyalása, elemzése előtt ■ bemutatja azok keletkezésének körülményeit, az egyes művek kompo- zlciós munkáinak helyét, időpontját, az első bemutató idejét, a mű hangszereit, időtartamát, kiadóját. A kötet lemezmellékletet is tartalmaz. R. G. LR. SIMÁI MIHÁLY KÖNYVE: A harmadik évezred felé Van némi humor abban, nogy a magfizikát értő, azúrt kutató ember már-már mágikus tisztelettel emlékezik dátumokra, s várja azokat Például a 2000. esztendőt. A szerző másféle »mágia« nézőpontjából vizsgálja a jelent és * holnapot: a ma alapjáról előre tekintve vázolja a várható fejlődést a világgazdaságban. A jövőkutatás világszerte friss tudomány, s a szocialista országokban szintén kezdő lépéseit teszi. Ez önmagában ér- rfrrYnniirgirt ad munkájú Több jelenet kél életre Shakespeare Windsori víg nők meséjéből — Sir Falstaffról. A grafikán belül Reich rézkarctechnikájáról is meggyőződhetünk. A klasszikus arányhoz ismét visszatér a grafikus, figyeljük meg a Lovas és a ló alakját. Nem torzít, a ló és a lovas arányosan illeszkedik bele a természetbe, ahol boldogság honol. Ebben a derűs világban ismerkedünk meg a furulyán játszó lányokkal, akiket csínytevő, csacsiknak öltözött férfiak közelítenek meg észrevétlenül A játékosság felnőtt tartalmát az előadásmód gyermeki játékossága fűszerezi. A Variációk sorozatnál tartunk. Itt 'látni, hogy milyén bátran él Reich a gyermek látásmódját kifejező eszközökkel. A vonal döbbenetes erejét érezzük a sorozathoz tartozó jelenetben. Az ifjúság nemcsak élek őrt jelent Reich állásfoglalása szerint, hanem elsősorban emberi magatartást. Az öröm, a bol- doság állapota maga az ifjúság — vallja a grafikus. (Folyópartom.) Radnóti Hetedig ecloga, Raz- glednica 1. Illusztrációja csúcspontja a kiállításnak. Átnyila- zott ló beszél a rémségekről, és a ver sorokat temetőkeresz- tek tördelik. A felnőtteknek kiállított lapok sorát az Énekek éneke öt illusztrációja zárja. A Kicsinyeknek sorozatból külön sarkot rendezett be Reich Károly. Ezek a grafikák egyenértékűek az előbbiekkel. Talán azt sem kell elhallgatni, hogy azok, akik ezeken a könyvillusztrációkon nevelkednek, mennyivel közelebb jutnak a fejlett látásmódhoz, ezen keresztül — a művészeten át — a valóság teljesebb megismeréséhez is. A sarok érdekessége, hogy a művész bemutatja két metszetének dúcát is, a színes linóleumokat. Reich Károly negyvenöt grafikája között meg kell még említenünk »ex lihriseit«, valamint a Két sörény es lapjait, mely hamarosan megjelenik könyv- alakban, Nagy László verseivel. (A »Variációk« Devecseri Gábor verseivel jelent meg.) Horányl Barna A szomszéd „rétjén* Dombóvári séta Boda József Tétel (s egyben régi igazság): mindig a szomszéd rétje a zöldebb. Bizonysága: az alábbi történet. Nem egyszer hallottam, hogy .kaposváriak is átutaztak Dombóvárra vásárolni, mivel ott »minden jobban van«. Viszont jó néhány dombóvárival* utazom együtt, akik egy re- túrral megkockáztatják a kaposvári látogatást, miközben bevásárolnak »legalább«. Egy fiatal tanár mondta a Gőgös Ignác Gimnáziumban, Dombóváron: — Kajjosváron vettem egy pár cipőt 275 forintért. A kollégám szerint ugyanezt a fazont ugyanolyan számban megkapni Dombóváron is. Meg is vette 290 forintért. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nagyjából egy időben — mintegy három hét múlva — levált a talpuk... Vasutasváros. Autók, autóbuszok sorjáznak az állomás felé, ahol állandóan szól a recsegő mikrofon: »Bátaszók, Baja, Budapest, Veszprém, Pécs, Komló és Kaposvár felé...« A vasutasoknak külön művelődési házuk is van a városközpontban. Mellesleg a dombóváriak is »szoktatják« még magukat a »város«-hoz... Sokmik megszalad a nyelve és falut mond. Egy kis szégyenpír utána, büszkeséggel vegyesen — akár Nagyatádon. Vasutasvárös, vasutasha- gvománvokkal. A legjobb böl- ‘"'S'Jje mindennek az iskola lehet. A régi »tizenkét osztályos« helyén vasúti tisztképző szakközépiskola és hasonló szintű kereskedőképző működik. Baranya, Somogy, Tolna a főbb beiskolázási körzete. A »Korona« (mai művelődési ház) — a régi név él jobban az emberek száján — felé vezető út mellett szolgáltatóház lepi meg a régi ismerőst. Az ittenieknek persze mihdez nem új már. Mint ahogy megszokták a szép szállodaépületet, a városházát, a kórházat, a fiatal város szép létesítményeit. Aminek örül a látogató: az út mentén megmaradtak a fák.' Mellékelt képűnkön bizonyára sokaknak szembeötlik egy új áruház — Napsugár felirattal. E napokban nyitja meg ajtaját a vásárlók előtt Ott jártunkkor már világosak, hívogatóak voltak a kirakaazonban hadd mondjak «t, a somogyi szülők érdeklődése a gyermekek után s megjelenése a szülői értekezleten példaszerű. — Hallhatnánk néhány szót a gimnáziumról? — 1910-ben alapították, jelenéről annyit talán, sportéletünkkel elégedett vagyok, irodalmi színpadunk is működik. Lehet, hogy a csurgói diákszínjátszó napokon összemérj ülk erőnket a somotviak- kal. Na evon büszkék vagyunk az énekkarunkra is. Sétánkat nem a céltalan kószálás vezette a szomszédba, hanem a tapasztalatszerzés is. Ezért látogattunk el a hírneves dombóvári Kapos tánc- együttes »barlangjába«. ’ Boda József együttesvezető 1955-ben került Dombóvárra. — ...és 1955-ben alakult az együttes. Akkor még tanítóképző működött itt. Mikor megszűnt, a gimnázium jelentette a bázist Tagjaink azóta is tagok, van közöttük házaspár is. Jelenlegi próbakörülményeink nem valami fényesek, de hát a jó együttest nem is az tartja össze, hanem a táncszeretet. A mi együttesünk a Helikonokon nőtt feL Az volt a bölcső, valljuk ma is. A bölcsőtől messzire vezetett az út San Remo, Franciaország, s nem sorolva fel valamennyi külföldi turnét — legutóbb Nagy-Britannia. Rendszeres szereplői a fesztiváloknak is. — Balatonföldváron miért nem szerepeltek tavaly? — A két év előtti rossz szállás vette el a kedvünket. — Én az idén? — Még nem tudjuk. A siker egyik záloga a vezető szerint a fenntartók lelkiismeretes támogatása, valamint a megyei tanács segítségadása. A másik, amit hite szerint vall: »a folklór kimeríthetetlen*. Ok ebből merítenek. A mftveAMéM has w*ető)e Tíz ér Tsz-krónika nak, rangot viszont az, hogy tartózkodik a jövendölésektől. Mélyrehatóan, elemzi a nemzetközi együttműködés szerepét, a világtermelés növekedésének irányait és szerkezeti változásait, a világ mezőgazdaságának átalakulását, s ezzel összefüggésben a fogyasztás és szerkezete fejlődésének útját. A záró fejezetekben a fogyasztó és termelő ember világgazdásági szerepét. Az úttörő jelentőségű munkát a Kossuth Könyvkiadó jeízléses bőrkötésben 50 oldalnyi terjedelemben olvastam a sűrített krónikát, melynek fedelén aranyló betűkkel ez a cím áll »Visszaemlékezéseim egy évtizedes termelőszövetkezet történetéből*. frta: Péter Ferenc holládi tsz-tag. Különös jelentőségét az adja a kis könyvnek, hogy írója neve után semmiféle tisztségből eredő cím nem járul, tsz-tag csupán, kétkezi dolgozója a szövetkezetnek megalakulása óta. Tudvalevő, hogy az írásbeli dolgokban nem járatos parasztember nehezen vesz tollat a kezébe még rokoni levél írása céljából is. Péter Ferenc ama paraszt- emberek közé tartozik, aki azt tartja, hogy a szó elszáll, de az Írás megmarad. Ennyit írni csak belső kényszerből lehet annak, aki nemcsak szemlélője, hanem átélője is volt a keserves vajúdásnak, melyet leír. Az írás valóban krónika, melynek stílusából az értelem, a gondolati gazdagság fejeződik ki. Szépírói módszerrel kezdi a holládi tsz alakulásának eseményeinél, majd az ismeretlen újtól idegenkedő és félő emberek jövőbe nem látó lelki vajúdását vizsgálja. Az enyém és a miénk megértését. A tagok egymáshoz és a vezetőknek a tagsághoz való viszonyát Egytel rögzíti az elért és elérhető termelési eredményeket míg végül a falu lakossága elfogadja az új életformát, és abban keresi a boldogulás útját. A tulajdonos gondjával veszi számba minden község közösbe vitt vagyonát és az évenkénti gyarapodás lehetőségét. Ezt a számvetést minden gazdasági év végén megteszi, tr az eredményekről és az eredménytelenségről. Leltárt készít a tsz vagyonáról. Keresi az eredmények és a kudarcok okait. Szenvedélyesen kutatja az eredményesebb munka útját. örül minden sikernek, önemésztő minden sora a bajok láttán. Vizsgálja a nagyüzemi gazdálkodás értelmét. Szinte bölcsen tesz különbséget a közös munka és a nagyüzemi gazdálkodás lehetősége és eredményessége között. Végül kimondja, hogy nincs más útja a mezőgazdaságnak, csak a kö'ös gazdálkodás, de sürgeti, hogy annak eredményességét a meglévő lehetőségeikkel a nagyüzemi gazdaság szintjére kell emelni. A könyvet sok szép fényiképillusztráció teszi szemléletessé. Péter Ferenc tovább folytatja könyve írását. Megkezdte a második évtized összegezését, hogy a paraszti élet új formájának örök dokumentuma maradjon Hol lódon.. ffi. I» tok, s látszott: a kereskedők pakolják az árut. A tetszetős vonalú városháza után egy régi patinás épület ajtaját nyitottuk ki — a Gőgös Ignác Gimnáziumét. A kézfogás után Gelencsér József igazgató meleg mosoly - lyal mondja: — Hát persze, hogy vannak itt somogyiak. Többek között én la. v Mi azonban a somogyi diákokról érdeklődtünk. — Főleg á Kapos mentéről jelentkeznek hozzánk. Mintegy harminc somogyi tanulónk van Göllétől és Kapos- nulától egészen Nagyberkiig. Bejáró is akad köztük, de többnyire kollégisták. Természetes, hogy nincs megye sze pedig elmondta, hogy a negyedik ötéves terv nagy tolnai létesítményei közé tartozik az új dombóvári művelődési központ megépítése. Ott nemcsak a táncegyüttes, hanem az amatőr filmesek és a képzőművészeti szakkörösök csoportja is jij otthonra talál majd. Lassan esteledett, mire a bt togatás végére értünk. A szomszéd város utcái hamarosan elmaradtak mellettünk Valaki felsóhajtott a kocsiban: — Tavasszal Jöjjünk át ismét ... Azt mondják, itt előbb lehet fagylaltot kapni, mint Kaposváron... Tfh»I
