Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-01 / 283. szám

Család- és ifjúságvédelmi bizottság alakult

Bomlik-e a család? — Fiatalok a társadalomban A munkahely is felelős

Család- és ifjúságvédelem. Nem véletlen, hogy így együtt alakult ki ez a fogalom. Ha a különböző fórumodon beszélnek az egyikről, akkor is lép- ten-nyomon utalnak a másikra. Család- és ifjúság; a család helye a társadalomban; az ifjúság helye a családban. Mit vár a család a társadalomtól? És fordítva? Megany- nyi kérdés, ami állásfoglalásra készteti azokat, akik »-hivatalból-« foglalkoznak ezzel, és azokat is, akik saját kárukon tapasztalják, hogy valami nincs rendben. Ezekre a kérdésekre — és még sok ezzel kapcsolatos problémára — kerestek választ azok a nőbizottsági tagok, szakszervezeti és vöröskeresztes-aktívák, KISZ- vezetők, akik részt vettek a család- és ifjúságvédelmi ankéten.

— Divatos téma mostanában a család bomlásáról beszélni — mondta előadásában Pusz- tah&zí Istvánná, a Magyar Vöröskereszt országos központja családvédelmi osztályának vezetője. — Ezt így mi nem fogad iuk el. Az viszont kétségtelen, hogy az életforma megváltozása, a nők tömeges munkába állása sok változást hozott a csatáriban is. Egyr“ inkább megszűnik kö^oord lenni. Szereoét. feladatának egy részét átveszi az iskola, a munkahely, a napközi. És ez nem mindig Jó. Különösen

nem a gyerekeknek, akikre a szülőknek gyakran »nincs idejük«, A szülők egy része a több zsebpénzzel próbálja pótolni az időt, amit arra kellene fordítania, hogy beszélgessen a gyerekkel.

Valószínű ez is oka annak, hogy amikor 8000 ipari tanulót megkérdeztek arról, hol szeret inkább lenni: otthon, a barátainál, vagy a klubban, a többség a két utóbbit választotta. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy gondjaikat kivel beszélik meg a legszívesebben, a barátaikkal-e vagy a szülőkkel, szüleiket választották. Ez viszont azt bizonyítja: igenis, igénylik, hogv a szülők meghallgassák őket, beszélgessenek velük.

Gyakran ennek hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy egy gyerek nehezen nevelhető. Az állami gondozottak egy része nem azért kerül intézetbe mert a szülők alkoholisták vagv nem gondosadnak a gyerekről, hanem azé”t, mert szinte elfeledkeztek róla.

Az ankéten szó volt a rossz családi körülmények következményeiről. a veszélyeztetett gyerekekről (kétezret tartanak számon Romoavban; émenővéa-zoknsk a száma. aki.

kot nem »iomr«v«oV«n. p-7 állami (7n*''te»/>f+aV»*L (; q fi a+a1V/*v»mT| pMWrol n

löívnrlo TrnmVoV.'-»1 ♦S*»**Hni A i-ntézményekről, az óvodai és bölcsődei férőhelyek számának növeléséről; a gyermeküket egyedül nevelő szülőkről (nemcsak édesanyákról, mert a férfiak is nevelnek gyereket egyedül), s a nagycsaládosokról, akikről a munkahelyek vezetőinek is fokozottabban kell gondoskodniuk. Az üzemeknek többet kellene törődniük a dolgozók iskolás gyerekeivel, s a gyermekek pálya- választásával — hangzott el többek között egy ilyen javaslat is.

Az SZMT intézkedési tervet készített a család- és ifjúság- védelem segítésére. A tervben szerepel a nagycsaládosok fokozottabb anvagi támogatási üa kés elosztáskor, óvodai férőhelyek eloszlásánál élvezzenek “lőnytV A program hatá-ozot- tabb intézkedéseket sürget a “arteda szülőkkel szemben, s felhívia a fisveimet az állami gondozottak patronálására is.

A szakszervezetek, a nőbi- zottsások mellett nrngvei család- és ifiúsásvídelmi bizott- záz alakult Az üzemekben és vállalatoknál is alakítanak 11 verteket. Feladatuk lesz

mindazokkal a gondokkal foglalkozni, amelyek "az ankéten albán,gvo+tak. S ha n°m mindet. de ha eav +a»«aái-i’lket s:- -p-» ?ilV YtV*T*

érdemes volt életre hívni őket

S. M

Nagyatádon — Babay József nyomában

Innen indult

a Három szegény szak ólegény

Tüskés Tibor szerzői estje

A MAGYAR Írók Szövetségének dél-dunántúli csoportja, a Jelenkor szerkesztőbizottsága és a városi tanács művelődésügyi osztálya szerzői estet rendezett hétfőn Pécsen a Doktor Sándor Művelődési Központban a tizenötéves írói múltra visszatekintő Tüskés Tibor tiszteletére.

Tüskés Tibor eddig megjelent munkáinak csaknem egynegyede megyénkhez kapcsolódik: Párbeszéd a Balatonról (Veres Péterrel) — ezt a fonyódi járási tanács jelentette meg; A déli part a SoMegjelent a Tévépedagógia

Somogyi tapasztalatokkal

Megjelent a Tévépedagógia, a Magyar Iskolatelevízió módszertani folyóiratának 7. száma.

Ez a mostani szám nagy somogyi érdeklődésre tarthat számot. Nemcsak azért, mert közli az 3909. évi siófoki konferencia anyagát, hanem mj t külön Im.'zí ’bei! — a eme: Somogy megyei tapasztalatok — szűkebb pátriánk »iskola- televíziózásáról« szól.

Az 1969-es konferencia anyagából közli dr. Kiss Árpád Várható pedagógiai fejlődésünk — különös tekintettel az iskolatelevízióra, Borús Rózsa »Mert a kamerában van az ón szemem...« és Kovács Barna A természettudományi műsorok hatékonyságának feltételei című tanulmányét.

Az 1970-es egri konferencia anyagából két tanulmány ragadta meg figyelmünket: Kelemen Endréé {Az Iskola televízió és a nevelés), valamint Guiroud-é, az UNESCO munkatársáé. (A nevelés világválsága és az új oktatási eszközök.)

Két nagvobb tanulmányt is közöl a folyóirat: Sztyepanov A televízió az iskolai oktatásban és Abrahám Károly- né—Koltai Gézáné A középiskolai orosz nyelvi adások előkészítésének módszerei című írásokat.

A somogj »összeállításban« jelent meg Tart János cikke

Somogy és az iskolatelevízió címmel. Áttekinti a somogyi kezdeményezéseket, javaslatokat, és szól a további megyei tervekről is. Kelemen Elemér Iskolatelevízió és továbbképzés című írásában a pedagógusok és a tantárgyak viszonyában vizsgálja a kettős kapcsolatot. Gőbölös J6- zsefné egy tantárgy tanításában mutatkozó lehetőségekről számol be A környezetismereti adások az általános iskola

4. osztályában címmel.

mogyi Almanach sorozatban kapott helyet; A Szó és vonal című tanulmány a Somogyi Múzeum 16. füzete volt.

Bessenyei György egyetemi tanár méltatta a Somogybán, Balatonszántódon született író munkásságát.

A szerzői esten a Pécsi Nemzeti Színház művészei — ifj. Kőmíves Sándor, Labancz Borbála és Linka György — csaknem kétórás műsorukban igyekezettel próbálták fölvázolni Tüskés Tibor portréját és munkásságának sajátosságait. Nem hiányzott a magyar népzene sem, és Pribojszky Mátyás citerajátéka lenyűgöző volt.

Fodor András megindító szavakat mondott a barátságról, majd felolvasta Credo című költeményét, amelyet Tüskés Tibornak ajánlott, s amely az állandó veszélynek kitett emberi kapcsolatról, a barátságról szól.

AZ EST záróakkordjaként a szerző vallomását hallottuk — az írásról.

A somogyi táborral bővült pécsi barátok a Jelenkor szerkesztőségében együtt ünnepelték Tüskés Tibort.

H. B.

Baráti társaságban egy kávéházi asztalnál. Baloldalt Babay József, mögötte operaénekes áll, mellette Török Sophie (Babits felesége) ÜL

Palló Imre

Az ódon és az új házak jól megférnek egymás mellett Nagyatádon. Az egyik öreg épület üzlethelyiségében órák tiktakkolása szabdalja az időt. A tulajdonos fiatalember, az öreg órásmesternek, Ferencfi Jánosnak az unokája. A múlt szemtanúja és a jelen embere nagy egyetértésben dolgozik egymás mellett.

— Vajon mit tudnak a régi

nagyatádiak, mit hallottak a fiatalok a város szülöttéről, Babay Józsefről? — kérdem.

— Jóska az idén november 28-án lett volna 73 éves. Két évvel volt idősebb nálam — mondja Ferencfi bácsi múltba révedő szemmel.

— Ügy tudom, hogy Babay »lentről« indult.

— Valóban. A törvénytelen gyerek sorsának minden keserűségét átélte. Anyja szegény varrónő volt, s az Iskola utcában nagyapjánál laktak, aki szabósággal tengette életét. Én sokat játszottam vele. -linc- kéztünk, hatütőztünk, nyilaz- tunk. S gyakran kijártunk a Rinya patakra, hogy a Takács-gödörben víg lubickolásokat rendezzünk...

— Ilyen környezetből Babay nem nagy szellemi bátyút kaphatott.

— Ne gondolja! öregapja halála után egyik rokona, Do- lanecz István volt takarék- pénztári főkönyvelő nevelte. Neki sok könyve volt, s azokat a gyerek is olvasgatta. Már gyermekkoréban is ver- selgetett.

— A harmincas évektől egymás után jelentek meg művei. Regényeit elsősorban a középosztály olvasta, s a »törvénytelen gyerekből« a

középosztály kedvenc frója lett.

— Nem volt könnyű neki a beilleszkedés. Az első házassága után mesélte nekem: »Tudod, megnősültem, egy orvosprofesszor lányát vettem feleségül. De nem tudom megszokni az úri életet. Állandóan dicsekednek az író vő- vel... No, meg a sok fölösleges ceremónia. El is költöztem tőlük egy kis padlásszobába ...«

A fiatal órás is közbeszól:

— Engem nagyon érdekel Babay József életútja, és munkássága. Szeretnénk megismerni, hibáival és erényeivel együtt... Az biztos, hogy ő Nagyatádot nagyon szerette.

Sokat változott a városkép a század első harmadától. Babay Istenem, így élünk mi című regényében például az 1932-es nagyatádi árvízről emlékezett meg. Most észrevétlenül surran a Rinya, de harminckilenc éve »zord folyó- vá« változott. »Jó százméteres mederben hömpölygött a máskor szelíd Rinya. Vize piszkos, gallyakat, faderékokat, lombszoknyákat sodort, és rohant« — írta. És sötét színekkel hatalmas tablót festett az árvíz pusztításáról. Babay 1932-ben csak pusztulást látott a városban: »... fekete vízutca

kiszakadt ablakok ajtófélfái! egymásba torkolódó gerencák, kerítésdarabok...«

S most, az utcán sétálva kísérőim miközben lélkesen mutatták be épülő-fejlődő városukat, újra meg újra Babay- hoz kanyarodnak vissza:

— Az író Rózsafabot című művét az én botomról írta — kezdi Ferencfi bácsi. — Amikor serdülő legénykék voltunk, volt egy rózsafabotom.

5

zéptolcsvai Ákos a Gé- deraisoi Nagyszínház tehetséges, de méltatlanul mellőzött művésze volt. Mindössze egyszer játszotta a Hamtetben (jpnéiiat. Akkor is csupán azért, mert Tornyost Pipi művésznőt az előadás előtt tíz perccel elütötte egy bútorszállító kocsi. Szép- to.csvai általában hárommondatos epizódszerepeket alakított. Nem csoda hát, hogy érdeklődéssel hallgatta Stirpák Sándort, az albertfalvai Timsó- és Robbanómotorgyár igazgatóját:

— Egy komoly szerepre szeretném szerződtetni a művész urat — nézett rá jelentőségteljesen az igazgató.

— Mi volna az? — érdeklődött Széptolcsvai, aki épp tömör harcsabajuszt viselt, mert aznap este egy paraszt- vígjátékot játszottak.

— Engem kellene alakítania. Kétszeresét kn*>vá tő'em a szokásos gázsijának. Ügy tudom, hogy a művész úr a maszknak, is kitűnő mestere, ön a jövő ***+01 kezdve fel- öltené az alakomat.

Vendégszereplés

— Mi szükség van erre a produkcióra? — kérdezte kíváncsian Széptolcsvai.

— Tudja, vannak hivatalok, minisztériumok, ahol sok esetben az érzelmekre, a szívre kell hatnia az ügyfélnek. Például az ön alakítókészségével, érzelemgazdag játékával mennyivel könnyebb kisírni egy pénzügyi pótkeretet! Egy könyörgő igazgató valósághű ábrázolását várom öntől! Az első fellépése a jövő hét kedden lesz az anyag- ellátási főosztálynál.

— Ám kéthavi felléptidíj előre kifizetendő — szentesítette az ügyletet Széptolcsvai.

* *

Bemutatkozó előadása hatalmas sikert aratott. A helyettes tőosztá+yvezető egy darabin keményen ellenállt. Ekkor Szévtolcsvai nemes pite*—’ —éttárta karjait, és felkiáltott:

— Hogyan teljesítsük negyedévi tervünket elegendő rézhuzal nélkül? Meg kell a szívnek hasadnia! — S némi változtatással előadta Ophé- lia őrülési jelenetét.

Alakításának elsöprő sikere volt. A Timsó- és Robbanómotorgyár fennakadás nélkül dolgozhatott.

Amikor a miniszter Stirpák Sándort, az igazgatót bizonyos mulasztások miatt magához hívatta, az természetesen Széptolcsvai Ákost küldte el maga helyett. A miniszter dörgő hangon dorgálta meg az »igazgatót«, mire Széptolcsvai szemében megjelent egy közepes minőségű könnycsepp, és egy kissé átköltött részleteket adott elő a Bánk bánból, Tiborc panaszait idézvén. A miniszter ezután nem tudta tovább adni tartani a haragvót, és

engesztelőén

Széptolcsvaimeghatottan, kezet szorított val.

Ám a balsors utolérte a művészt. Egy termelési értekezleten a munkafegyelem megsértőinek Lear király átkait idézi/:. Alakítását fagyos csend fez/edta, és már jelenése aV’t' szállingózni kezdett a ke,tön'ég.

Stirpák Sándor, az igazgat.’ ezután hiába ígért nagyobb gázsit, és hiába kérlelte: ne vegye szívére ezt a bukást, hiszen minden nagy művésznek voltak kudarcai, Széptolcsvai Ákos határozott hangon kijelentette: »Én többe1 nem játszom igazgatót! Hálátlan szerep!«

És azonnal visszautazott az anyaszínházhoz, Gédera'sóra. hogy eljátsszon egy szűkszavú strázsaőrmestert a Reumás huszárok című operettben.

Galambos Szilveszter

Jóska elkunyerálta tőlem, de véletlenül letörte az ezüst fogantyúját. Édesanyám jól lehordta érte, s később " Babay elmesélte, hogy ez az eset indította a mű megírására.

— Van-e a Három szabólegény című költői játékának nagyatádi előzménye?

— Hogyne. A nevelőapjával majdnem szemben lakott egy Császár Lajos nevű öreg szabómester. Nála dolgozott két segéd. Babay jó barátjuk volt, sokat diskurált velük. Tetszett neki ez a háromtagú szabóság. Ügy mondta nekem, hogy ebből indította el a darabját.

Horváth István félig-meddig rokona az írónak. Mostohanagyapja nevelte Babayt. ö mesél el még néhány érdekes történetet

— Kék varázs című ifjúsági regényének egyik alakját egy falubeli cimborájáról, a1

nagyivó Kuglosits Lajosról mintázta. A regényben valamilyen kór következtében megkékült a főhős, de a cselekmény bonyodalmai során végül visszafehéredett. Mikor Jóska hazajött, a barátja nagy hangon fogadta: — Te, már megint mit írtál rólam! Egy módon oldozlak csak fel. Fizess egy fröccsöt!... Persze az »egy fröccs«-ből »sok fröccs« lett. Reggelig mulattak.

— A városiban sok történetet, kedves anekdotát hallottunk Babayról.

— Az emberek már nem tudják, hogy Jóskával vagy a regényalakjával történt-e az esemény. Gudi bácsi, a tanító jó barátja volt. No, ez az ember egyszer Atádra jöttében a Szent János-szobor előtt jött el. Cipőjének azonban leszakadt a talpa. Levette hát a szent fejéről a koszorút, s annak a drótjával kötözte meg a cipőtalpat. Egy másik alkalommal pityókásan, zuhogó esőben jött el a Szent János-szobor mellett. Esett az eső, ő meg ernyőjét a szent fölé tartotta, és azt mondta: Egyszer te is segítettél rajtam, János, hát most én is segítek rajtad...

— Tudnak-e valamit a barátairól?

— Palló Imre operaénekessel nagyon jó viszonyban volt. Édesanyja féltíkenyke- dett is a fia barátjára, és gyakran mondogatta: »Te

mindig azzal a Padlóval vagy, azért nem jössz haza!«.

A könyvtárigazgató ezt mondja:

— A fiatalok közül néhá- nyan keresik Babay könyveit Könyvtárunk azonban egyetlen darabbal sem rendelkezi le

Gáspár István, a művelődési ház vezetője így fogalmazta meg véleményét:

— A fiatalok nagyon keveset tudnak Babayról. Reméljük, hogy a Gábor deák című film írójának újraértékelése, munkásságának tudományos elemzése nem sokáig késik.

Bóra Ferenc

SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. december 1.

5