Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-25 / 303. szám
FODOR ANDRÁS; CSEND Végiül is megbékül a lét, nem kérdi tőlem, mért vagyon. főidről, égről pinámra gyűlnek totlászkodón a csillagok, Dereng a kikötött hajó hamvas kísérteié. Álmok túlsó partjára mát nem indulunk vele, Pihen a sok ragadozó, maga-húsába tépő indulat Meleg ámyékredők pihegnek tt kígyópad alatt fénycsövek bordáira fagyva megállt a vad muzsika. Mered az elhült szenvedély. Tündöklő kaloda, Virágzó, hosszú szárú füst kötözi fönn a végtelent Ki hinné, hogy tüzek kínjából épült mindez et gyönyörű csend? Demény Ottó: Ünnep! ebéd Hol szerencsésre vált az év, gazdag a fold s kemény a munka: megterem ételed, emberiség. Nem ima teszi, nem zsolozsma. Profán, & acsertairtás maga. Gallyait a tűzre, lángra lábast! Sütőből száll a hús szaga, pecsenyévé pirul a szárnyas, A bukta könnyű, mint a pille, cukros lében hamvas saláta Harmatosán reccsen a dinnye, bor csordul a fényes pohárba. Ünnep az evés — áldozás. Kés, villa, kanál a szentségeik, örök nekirugaszkodás halálunkig az öröklétnek. Kerék Imre: BETLEHEM Csikorgó, ezüst Betlehem, reménységből épült legenda, Nagy, születés előtti csönd. Harangszó hull a pásztorokra. Kék fagy: Heródes bárója villog. Anyaméhben derengő álom, szűzi sejtés még a világ. Mária hasán átsugárzom. Idilli glória helyett% már fölrémlik a tövises korona, lövőm: keresztre feszítve is örök születés misztériuma Modern otthon s pásztorbot Talán a technika szüntelen jelenléte váltja IdU, 6» hogy elözöníötte otthonomat a technika! Kéz~ iratpapíronrra villanyfény vetül, a meleget távfűtés szolgáltatja, a vendég elektromos csöngővel jelzi jöttét, s kávéját villany házipres&zówal főzöm; a fürdőszobában mosógép áll: most, hogy írok, itt döngicsél körülöttem egy zsebrádió muzsikaszava. & megvallom, egyik csodaszerkezet működését sem értem teljességgel. Azt olvastam ugyan valahol, hogy a tévé- vevökészülék első fokozata szelektálja, majd fölerősíti az antenna által vett jeleket, hogy egy oszcillátor jeleit bekeverik a kapott jelhez, hogy működik e masinában demo- dulátor, eltérítő generátor, meg a jóég tudja mi minden. Most, hogy számot szeretnék adni róluk, töredelemmel bevallom, azt sem vagyok képes megmagyarázni, miként működik a legegyszerűbb elektromos kenyérpirító szerkezet, pedig naponta használom. Viszont, ha rápillantok a falamra függesztett faragott pásztorbotra, annak nincs titka előttem. Tudom, hogy somfából faragta a Veszprém megyei juihászember, akitől vettem. Szinte személyes ismerőseim a reája faragott tölgylevelek, madarak, mókusok, őzek, szarvasok. Ismerem a pásztornak azt a mozdulatát, ahogyan fölemeli az ilyen alkalmatosságot, ahogy reá támaszkodik, s még azt is, ahogyan az engedetlen puli után hajítja. Ilyen okok magyaráznák, hogy a modem ember mindinkább vágyik arra, hogy népművészeti tárgyak is legyenek a környezetében? Talán ilyenek is. Csaknem nyolcvan népművészeti és háziipari szövetkezet összesen évi több mint félmilílárd forintot érő portékát hoz forgalomba manapság ... Ezek között vannak ötvösmunkák, cserepek, kovácsolt vastárgyak, kisbútorok, kefetartók, mángorló- fák, szőttesek, hímzések, szűcsremekek, szőnyegek — jóformán minden, ami az embert otthonában körülveszi. A hasonló- tárgyaknak valaha a paraszti életben az volt a rendeltetésük — Ortutay Gyula megfogalmazása szerint —, hogy a mindennapi élet szolgálatában álljanak, felmagasítsák, szebbé tegyék a paraszti életet. A múlt században a paraszti háztartások legfontosabb eszközei még a falusi mesterek keze alól kerültek ki. Emlékeznek az öregek, hogy teszem"« azt Nádudvar, Tiszafüred, Mezőtúr, Hódmezővásárhely, Mohács, Mezőcsát, Pás» vagy Csákvár faariaaaCTi. milyen fontos szereplői voltak a hetipiacoknak és vásároknak. Hogy a díszítésnek milyen változatossága volt megfigyelhető e darabokon: csíkozott, sakktáblaszerű koc- kázással ékített, körökkel, körívekkel, szögekkel, rozet- tákkal, virágelemekkel ellátott cserepek kínálták önmagukat a vásári közönségnek. Hogy a faragó «emberek az ivócsanaktól a temetői fejfáig, a díszes kerítéskaputól a bölcsőig mindent elkészítettek ... És milyen messzi vidékről f ölkeresték a múlt század elején teszem azt Blázsik Pál csongrádi szűcsöt, akinek rajzkönyvében oly szép stilizált rózsák várták, hogy a ködmönre hímezzék őket... Napjainkban a falu alig ismeri a népi iparművészeket. Legföljebb a saját községében élő mesterről tud a parasztember jobbára róla is csak a rokonság okán, vagy mert sokszor keresik a híres fazekast, vagy pingáló asz- szonyí a városiak. Van-e másodrangú táncdalénekes, aki ne volna országszerte ismertebb, mint a karcagi Kántor Sándor fazekas, a somogyjá- di Varga László fafaragó vagy Vén Lajosné, a jeles szalon ári pingáló asszony!? A falu még nem telt bs annak örömével, hogy a vidék embere számára is beszerezhető mindaz az iparcikk, ami sokak szemében nemrég még a városiassá g jelképe volt. Ezért találunk a falusi hajlékokban oly rengeteg világító rekamiéí, da- maszttal bevont díszpámát, bazári nippet, a falakon pedig az unalomig ismert giccs- fesfcményt (kék tavon révedező hattyút, cigánylányt hegedűvel, erdei tisztáson téblé- boló szarvasokat stb.), valamint a »mód és modernség* megannyi hamis jelét! Olyan emberek, akik gyermekkorukat még népi iparosok (mindegy, hogy művészi vagy nem művészi) tárgyai között élték le, most az új lehetőségekkel élve új környezetet alakítottak ki maguk körül. Ezért váltak a néprajza gyűjtők számára kincsesbányává a falusi padlások. Oda száműzték ugyanis a modernizált háztartásokból a műit kellékeit: a festett ládákat, oda kerültek föl a rokkák, guzsalyok, olajmécsefc, beretvatartók, faragott jármok, kaszafenőkő-tartók, os- tomyelek és juhászkampók. Városon pedig? Talán a technika szüntelen Jelenléte váltja ki az emberekből a saomjat. Talán, mert sokan falun élt gyermekéveik emlékeibe fogódznak; talán, mert a Hcamäk naiv esaépsége ragadja meg őket, mind többen gyűjtenek népművészeti tárgyakat. Van, aki csak egy műanyag bevonatú fotel merevségét oldja föl egy-egy népi hímzésű párna lágy szá- neiveL Más a kalocsai kötények tűzvarázsát használja föl arra, hogy egész falfelületet beragyogtasaon egy ízléssel: a falra rögzített népi ruhadarabbal. Olcsó, mégis megejtő bájé népi cseréptá- nyénok díszítik ebk barátom konyháját S meglepő az a természetesség, .amellyel a legmodernebb vonalú ipari készítmények és a népművészet form ahagy ományát őrző darabok alkalmasodnak egymáshoz. Persze, ennek a »titoknak* a megfejtéséhez sem kell, hogy tudós legyen az emberfia. A modem ipari formatervezés csakúgy, mint a mai iparművészet, szüntelenül visszanyúl a népi hagyományokhoz. Részint; mert évezredek alkotói logikája alakítót ki bizonyos formákat — ezt jómagam a cserepesek momkáin tapasztaltam legszembeötlőbben —, részint mert a világ minden táján növekszik mindannak a becse, ami népi. Ez bizonyára nem független azoktól a politikai változásoktól sem, amelyek a nép helyzetére, a nép óhajaira, a nép szellemi kincseire irányítják a közfigyelmet. Nálunk már tűi vagyunk a kezdeti lépéseken. Ki hinné, hogy hazánkban a bedolgozókkal együtt kereken negyvenezren foglalkoznak népművészeti tárgyak előállításával. Van-e mammutüze- münk, amelyikben ennyien dolgoznának? Nem tudok róla. Csak azt tudom, a nép művészete mind jobban átszínezi mindennapjainkat. Még olyan helyekre is utat tör magának, ahol — városon legalábbis— azelőtt nem volt helye.« A Gellért-hegyi Búsuló Juhász vendéglő bárját Vankóné Dudás Júlia gal- gamácsai népművész falfestményei díszítik, sok hír« étteremben pedig népi cserépedényekben tálalnak a vendégeknek; s a ruhatervezők mind több női ruhán alkalmaznak már népi fogantatáséi hímzést... A város — és ezen nemcsak Budapestet értem, mert a Népművészeti és Háziipari Vállalatnak 18 pesti boltja mellett 58 vidéki üzlete is működik — már keresi a népművészet alkotásait Vajon mikor tárja ki otthonait előttük a falu, ahol ez a művészet annakidején kivirágzott? Bajor Nagy Ernő mi Karácsonyi harangok w m ’■A 2$ (Honty Márta grafikáját Sípos Gyula versei: KERESZT .4 keresztet kellene már letennem, mit homlokomra rajzolt az a pap. Mért kell mindig azokkal együtt mennem, akiket bántanak? Evek, napok! Meg kellene nyernem minden múló szép pillanatot, 4 keresztet kellene letennem. Meg a csillagot ÉLVEBONCOLÁS Laasan meg kell tudnom, kivel éltem együtt Magány, fájdalom lelkem lekopaszítja, Dühöngő őrült tombol, eszes gazember vizslat, szentek mennek a tűzbe, hősök kardjukba dőlnek. Az élveboncoláshoz Egy-szerelem lovagja, ^ hol vannak jó szerszámok? agyaras mindig-kész kan. Milyen az a másik, másokért lobogó tűz, kivel magamba látok? maga-keüleíő gyertya Lassan meg keH tudnom, &i élt e kis világban. Nevemben, nevem néHkűl ki megy a koporsóba? Szirmay Endre: Karácsony Emlékszel?... omló fények, szitáló ragyogás, kalácsmeleg mosoly, gyermektiszta béke, gyertyák, fenyőillat, barmok szelíd szeme, bukdosó vágyainak mezítelensége. Nézd!... a félelem szeget ütött tenyerembe, • fogadj el mégis oltalmazó társnak, s ha nem hiszed, amit a szívem kidobol, szegődj el te is messiásnak! SZERETET (Ho wty Mázta grafikája^ tMitne veqymk karácsonyt*? őrok problémás, •mit vegyünk szeretteinknek karácsonyra, A választék igen nagy. Helyesnek láttuk, ha segítségképpen felsoroljuk: mit ne adjunk ajándékuk 4 filmhíradóban gyakran i látunk ízléses, szép kivitelű atomreaktort Mégsem ajánlatos, hogy effélét ajándékozzunk. Gondatlan kezelése ■sok baji okozhat « háztartásban ; ipar Ma «tó/ szép, szidoüal tisztítható ka- zánházákat gyárt Mégis tesz- j tózkodjuhk ez ilyen aján- I dékiát Bár a kazánház jól jöCRÄS üéfaft, de fes ® hassá tartozó fűtő ráveszik, újat nehezen tudunk beszerezné. Léglökéses, nyolcvan személyt befogadó utasszállító repülőgépet ate ajándékozzunk karácsonyra! Nagy helyet foglal el a lakásban, és nem megy jól a stílbútorhoz. Elektronikus számológép. Bár segít e kosztpénz beosztásánál, mégsem ajánljuk, mert a hó végére nagyon emeli a vdlanyszámláá. Ma már igen szép kiviteléi toronydaruk 'készülnek különböző pasztellszínekben. Elromlott féivonójú házakban igen 'hasznos lehet, megás ajándékozzunk toronyda- «Ä 4 faUsigOm* w vsm/enlsi Sáeseréli egy ele- jj gáns iurbogeneráiorra. Hadd pukkadjon a barátnője ez irigységtől Egy jól működő, gusztusos liáés vízi erőmű nagy örömére szolgálhatna a családnak. Különösen a téli befagyott csővezetékes időszakban, Am mégse ajándékozzunk vízi erőművet szeretteinknek, mert a szomszéd joggal terjeszti majd, hogy miből telik nekünk ilyesmire? •Hö jó tanácsaink tetőn érkeznek, g a felsorolt praktikus holmikból valaki már vásárolt szeretteinek, az illető magára vessen, i cMaasbo® Szöveszter' MÁTYÁS FERENC: NE LEQENDA Lehullt a hő, fehér virága nyílik az utcán meg a rét ölén, mintha a margaréí virágozna, egy halott mályva remeg a szélben, süt a nap, s akárha látnál madarat zuhanni a fagyos faágról — ' szívedre koppan örömöd carácsonyest szimbólumából ö, te óriássá nőtt bizalom, «meid föl az emberiséget* idézd elé a békességet, hogy a karácsony ne legenda, legyen csak és ha egy süket zenészünket — tán Beethovent — megyünk a templomba hallgatni ünnepeden, hát legyen annyi hitünk, reményünk legalább, hogy jó jön s okul a világ múltjából s amit tőled kémek? hitetleneik & keresztények, ne kelljen mindig megtagadni — szép karácsonyod tudjon adna az istenekből emberséget * ®Oit©<S ff 8 ««B'K.AS? /
