Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-03 / 285. szám

A Szovjet Hadsereg Központi Ének- és Táncegyüttesének ünnepi műsora Kaposváron Orosz trojka A Szovjet Hadsereg Köz­ponti Ének- és Táncegyüttese szerdán este ünnepi műsort adott Kaposvár felszabadulá­sának huszonhetedik évfordu­lója alkalmából a Latinca Sán­dor Megyei Művelődési Köz­pontban. A 90 tagú együt­tes bemutatója nagy sikert aratott; a zsúfolásig megtelt nézőtérről vastapssal köszön­tötték a nézők a vendégeket. Az Orosz trojka — egyik mű^orszámuk elme — jelképes fogat, amellyel a Szovjet Had­sereg Központi Ének- és Tánc- együttesének jóvoltából bejár­hatjuk a nagy Szovjetuniót, a »Messze, távol a hómezőn« mindannyiunk által ismert dal­lam kíséretében azt a földet, ahol a hősök vére folyt — a népek szabadságáért. Ének a 11. világháborúról — így kon­ferálta be a műsorközlő, és a nézőtéren mindenki dúdolni kezdte magában a hómezőn küzdő katonák dalát. A harmincöttagú énekkar huszonkéttagú tánckar és a zenekar esztrádműsora egyfor­mán szólt örömről és bánatról helytállásról és tráfás szórako zásról. A haza és a béke szeretető sugárzó dalokat — Ballad: egy zászlóról, Szeretlek száj Ukrajna — a művek eszmei­ségének, érzelmi töltésének teljes átélésével szólaltatta meg a kórus. Hatásos színpadi tán­cuk magyar vonatkozású té­mát dolgozott föl: a Szibérián átutazó zenészeket felszólítják, hogy játsszák el a cári him­nuszt, a magyar kürtösök azonban az Internacionáléba kezdenek. Sortűz dördül, ér holtan esnek össze a bátor ze­nészek. A hősöknek kijáró há la álló képével tablóázerűer zárult a vendégek műsorának első része. Az esztrádműsor második fe lében Viktor Grobcsuktól jc előadásban hallottuk Bizet Carmen című operájának hí­res áriáját. Jóízű nevetés kí­sérte A súlyemelő című pan- tomínjátékot. Különösen kivá­ló énekesek: Válentyina Mo- csernyuk és Inna Talanova: sokáig emlékezetes marad szá munkra a világháborúban nagj áldozatokat vállaló szovjet nők tiszteletére írott Madonna cí­mű dal. Az orosz folklór színes, gaz Jag világából a műsort záré tréfás, katonatáncban mutatta! a legtöbbet a Szovjet Hadsereg Központi Ének- és Táncegyüt­tesének tagjai. A művészeti ve­zetőt, Valentyin Szaveljevet dicséri mindenekelőtt az él­ményteli est. A zenekar élér Vjacseszlav Korobkó állt, a tánckar vezetője Mark Vajn- stein volt. És a kedves, szakál­las tamburás, aki szólót ját szott: Inokentyin Kotkin érde­mes művész. Korányi Barna ríj "! 0 ] m j M jjijj i.L ili iíj Jozsel gjjff A*»egy psE= országé •ssohroh“ than Kemál Atatürk földjén Miután egyetlen óra lefor­gása alatt zsebemben — pon­tosabban: útlevelemben — volt a Várban levő török, il­letve a Rózsadombon találha­tó szír nagykövetség vízuma, néhány térképpel felfegyver­kezve útnak indultunk minden turista álmainak földjére, a Közel-Keletre. 15 órás, ponto­sabban 1000 km-es autóút után érkeztünk a bolgár határ .'á- rosba, Szvilengrádba, s a ha­tártól pár méterre levő, min­den igényt kielégítő motelben gyűjtöttünk erőt a következő napokra. Másnap reggel pár perces vízumellenőrzés után török földre léptünk. A határállo­máson nem az ősi bizánci vá­rossal, Hadrianopolisszal (a magyar történelemből ismer­tebb nevén Drinápoly), a mai Edirnével, az első »szultáni« fővárossal való találkozásra gondolok, hanem arra, hogy Magyarországnak talán össze­sen nincs annyi határ- és vámőre, mint amennyi a ka- pikulei kis határállomáson szolgálatot teljesít (azaz, a valósághoz hívebben: ténfe­reg). Végül is hosszú-hosszú semmittevésre kárhoztatás után beléphettünk e »nyugati« országba (mert hiába vagyunk — a Szovjetuniót nem számít­va — már itt, Európa legke­letibb pontján, nekünk keleti­eknek tudomásul kell ven­nünk, hogy ez mégis Nyugat ahol minden — a dzsámik, mecsetek sora és a leírhatat­lan szegénység — a képzelet­beli, mesés Keletre emlékez­tet Az első tőrök szultánnak, Murádnak a fővárosát néhány órás vizit után magunk mö­gött hagytuk, s megindultunk a nagy, fátlan, kopár ország belseje felé. Ütközben nem tudtam nem emlékezni fran­SOMOGYI NÉPLAP PénM*. UTL «eaanlM* % J ciaországi tanulmányutam egyik, a területi tervezés prob­lémáival foglalkozó komoly tudósának, Michel Phillippon- neau (rennes-i egyetem) pro­fesszorának szavaira, aki a kormány meghívott szakértő­jeként elkészítette Törökország európai országrészének rende­zési-fejlesztési tervét; s köz­ben számolnia kellett a török kormány (elnöke akkor ugyan­az az Ismét Inönü volt, aki 30 évvel korábban mint Kemál jobbkeze, a Török Köztársa­ság első kormányának élén is állott) azon igényével, hogy a bolgár—török határ mentén »erdőtleníteni« kell egy vá­ratlan bolgár támadás veszé­lye miatt. Ahogy a professzort megismertük, nem tréfaként mondta. Az út két oldalán sovány kecske- és juhnyájak legelész­nek, a sátrakban és földbe vájt kunyhókban pedig em­berek élnek (a hivatalos ada­tok szerint még ma is több mint egymillió ember lakik földkunyhóban). És minden te­lepülésnél: gyerekek, gyere­kek. A népszaporulat — az el­múlt húsz év alapján — át­lagosan 3 százalék (tízszerese a magyarországinak), ugyan­akkor a nemzeti jövedelem növekedésének üteme alig ha­ladta meg az évi három szá­zalékot. Az országban meg­tett mintegy 5 ezer kilométer Kongresszus elCtt — Lengyelországban Viták, alternatívák A zt jó hallani — mondta a szczecini Hajózási Vállalat pártbizottsá­gának titkára —, ha dicsérnek. Jó hallani, de biztos lehetek-e abban, hogy aki dicsér, való­ban úgy gondolja-e, ahogyan mondja? Nem beszél-e rólam másutt másként? Aki bírál, azt nem szívesen hallgatom, pedig aki a szemembe mondja a hibáimat, annak a szándéka jó, az igazán a barátom. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt VI. kongresszusára az LEMP Központi Bizottsága által kidolgozott és az 1971. szeptember 4-d plénumon el­fogadott irányelvek kérik a vitát, a bírálatot. Az irányel­vekben a Központi Bizottság elemzi az ország társadalmi és gazdasági helyzetét, nem titkolva az elkövetett hibá­kat sem. Aztán meghatározza az ország társadalmi és gaz­dasági fejlődésének fő céljait ás irányait a következő öt év­re. Megállapításait nem tart­ja vitathatatlannak, sőt: a feladatok meghatározása, a célok megjelölése során több nontban is alternatívákat ál­lít. Sok dologban dönteni ked: mit előbb s mit később. Amikor kint jártunk, még sokezer pártszervezetben, üzemi, intézeti, hivatali kö­zösségben — s a lapokban — folyt a vita. Mire e sorok megjelennek, a vita már le­zárult, meg kellett kezdeni a vélemények összesítését. Azt azonban már akkor is láthat­tuk, miről vitáznak leginkább. Poznanban megmutatták nekünk vendéglátóink többek között az új lakótelepeket. Ezeknek zöme nemcsak kül­sőleg szép; a lakások is kor­szerűek, kényelmesek. Egy kisebb városnyi lakótelep két­lakásos, garázsos, kertes há­zakból áll. Lodzban is szé­pek a lakótelepek, de a laká­sok —t amelyeket láttunk legalábbis — kevésbé korsze­rűek, és a szobák is kicsinyek. Íme, egy alternatíva — a valóságban. A legtöbben és legheveseb­ben arról vitatkoztak: inkább kevesebb lakást, de ami épül az szép, korszerű, kényelmes legyen; vagy inkább többet, ha kisebbeket is... Nem könnyű válaszolni. Az irányelvek szerirt a la­kásépítés ütemét gyorsítani kell, és a mostani ötéves terv­ben 25 százalékkal több négy­zetméter lakást építeni, mint legutóbb építettek. Több kis térfogatú, vagy kevesebb, de nagy lakást? A legtöbbet vitatott kérdé­sek közé tartozik a bérezés. Nem az, hogy emeljék-e a bé­út után elmondhatjuk; igaza volt Kemál Atatürknek (aki a félfeudális, militarista szul­táni Oszmán Birodalomból po­litikai értelemben modern Törökországot formált), hogy a legnehezebb a szívós, napi gazdasági munka, a legneme­sebb és legnagyobb feladat az évszázadokon át kisemmizett, megalázott népet felemelni. S mint ankarai mauzóleumának szoboralakjai mutatják: ő megpróbálta. Utódai azonban — és különösen a legutóbbi évtizedben, a Menderesz-kabi- nettől a Demirel-kormányig — a legkegyetlenebb módon fosztják ki ezt a már végső­kig sanyargatott népet. Törökországnak mind a 67 vilajetjében (kerület) és a vá­rosokban is katonai közigaz­gatás váltotta fel a polgárit (a városok ki- és bevezető út­vonalain Itt állnak a géppisz­tolyé® katonák a »Kontroll« vagy »Szigorú kontroll* és »Állj!« táblákkal ékesített épületek mellett). A mai török kormány megvalósította — amit egyetlen NATO-beli szö­vetségese nem tartott köletes- ségének —, hogy a közvetlen, saját erejéből a NATO fenn­tartására fizetett hozzéjárulá­reket vagy sem; azt már el­döntötték. Emelik, sőt: a leg­nehezebb munkát végzőkét és a legkisebb keresetűekét már emelték is. Az idén átlag 7 százalékkal emelkednek a bé­rek. A vita inkább a bérezés módjáról folyt. Az Irányelvekben erre is felhívták a figyelmet: »A kongresszusi vitától azt vár­juk, hogy a dolgozók mondják el véleményüket a bérpoliti­kával, a jövedelmekkel és a társadalmi juttatásokkal kap­csolatos elképzeléseikről. Le­hetséges, hogy e vita új, a dolgozók igazságérzetének jobban megfelelő javaslatokat hoz felszínre.«. Hogy éltek a vita lehetősé­gével, azt minden üzemben, intézetben, hivatalban lemér­hettük, ahol jártunk. Konyin- ban például az alumínium­gyárban — ahogy a gyár igaz­gatója, Zmanyrowski elvtárs elmondta — a legtöbben a bé­rezési rendszer egyszerűsítését javasolják. Ez sem egyértel­mű azonban, mert a gyár ve­zetői szeretnék bevezetni a korpótlékot; ez egyben a törzsgárda megbecsülését is jelentené és csökkentené a munkásvándorlást. Szeretnék jobban figyelembe venni a munka színvonalát is. Java­solták, hogy progressiven emeljék azok fizetését, akik tanulnak. Ahol az Irányelveket vitat­ták — nem is lehet ez más­ként — vitatták a maguk dol­gait is. Azokat, amelyek nem Igénylik a kongresszus dönté­seit, amelyekben önmaguknak kell dönteniük. Poznanban például azt, hogy a műemlék- védelemire rendelkezésre álló összeg egy részéből (ami, ha nehezen is, de egyelőre el­vonható) ne én'tsenek-e most inkább a diákok számára kol­légiumot. ivonyin városban: még egy óvoda, vagy inkább gyermeküdülő? A lodzi tex­tilgyárban: a régi gépek fel­újítása, vagy korszerűbb, új gépek? Ezt aztán a végtelenségig folytathatnánk, hiszen nincs olyan jó, hogy még jobb ne lehetne. És a sok szükséges közül nem könnyű választani, hogy mit előbb és mit utóbb. N em kétséges, néhol »megfeledkeztek« in­nak megjelöléséről, hogy md helyett kell ezt vágy_ azt megvalósítani, és »kíván­ságlistákat« továbbítottak a felsőbb szervekhez. A párt és állami élet vezetőd félreérthe­tetlenül, őszintén közölték: minden szükségeset képtelen­ség egy ötéves tervidőszakban megvalósítani. A javaslatokat figyelembe veszik; ha most nem valósíhatják meg mind, megvalósítják a következő öt­éves tervek során. Csaba Imre (Következik: Ugródeszka — a jövő felé.) Növényvédelmi tájékoztató Amit a vegyszerekről tudni kell Wotexit 80 SP: 80 százalék triklórfon hatóanyag tartalmú, por alakú rovarölő permetező­szer. Felhasználható: nagyüze­mekben és házikertekben (la­kott területeken kívül) szántó­földi vagy repülőgépes perme­tezéssel. Elsősorban rágó kár­tevők, barackmoly, cseresz­nyelégy, burgonyabogár, ara­szoló hernyók, a zöldség és szőlő hernyó kártevői, ameri­kai fehér szövőlepke ellen, 0,1 százalékos permedében. Élő­vizek parti sávjában felhasz­nálni nem szabad! Méregjel- zése: »Méreg«. Méhekre ve­szélyes. Munkaegészségügyi várakozási idő: 3 nap. Elelme- zésegészségügyi várakozási idő: 10 nap, friss zöldségnél 14 nap. Munkaegészségügyi óvó rendszabályok: felhaszná­lását a körzeti orvosnak elő­zetesen be kell jelenteni és a környező lakosok tudomására kell hoáni. Egyéni védőfelsze­relés: előkészítőknek védő­ruha, védőkalap, por elleni védőszemüveg, X-betétes ipa­ri félálarc, védőkesztyű, gumi­csizma; a felhasználóknak vé­dőruha, védőkalap, védőkesz­tyű, a 3 napot meghaladó munkában X-betétes ipari félálarc. DDVP 50 EC: 50 százalék diklórfosz hatóanyag tartalmú rovarölő, emulzióképző perme­tezőszer. Felhasználható: nagyüzemekben és — nyilván­tartási kötelezettséggel — háztáji és szórványterülete­ken. Gyümölcsösben és szőlő­ben a lombrágó hernyók, sod­rómolyok, takácsatkák, gyü­mölcsmolyok, almailonca el­len 0,1 százalékos, levélaknázó ellen 0,15 százalékos koncent­sa jóval meghaladja az összes állami kiadások harmadát, s a; 14 tagország közül Törökőr-í szág az egyetlen, ahol 20 év? alatt ezek a kiadások több: mint tízszeresére növekedtek! (míg pl. Angliában nem égé-: szén háromszorosára, Olosz-| országban alig négyszeresére),! * akkor, amikor az egy főre ju-S tó évi jövedelem alig haladja: meg a 200, falun, ahol a la-j kosságnak több mint kéthar-t mada él, a 100 dollárt, az 1000 l török lírát (összehasonlításul:: 1 liter szuperbenzin közel 2! Ura). A nyílt katonai dikta-t túra bevezetésétől három hó • nap telt el, de mint Párizsban? végzett ankarai közgazdász is­merősöm elmondta: a házku­tatások, könyvégetések és le­tartóztatások óta nemhogy marxista, de még csak — pol­gári értelemben — haladó könyveket sem mernek olvas­ni. Sőt, csak börtönbüntetés? terhe mellett lehet nyilvános? helyen pozitív hangsúllyal ki-f ejteni például a kommunista | párt vagy Lenin nevét (mellé-♦ késén megjegyzem: Atatürk" igen nagy tisztelője volt Le­ninnek), (Folytatjuk) rációban; zöldségtermesztés­ben levéltetvek, tripszek, her­nyók ellen 0,1 százalékos tö­ménységben. Üres raktárak fertőtlenítésére 10 köbméter raktártérre 1 dkg szert 2,5 liter vízben kell ködszerűen kipermetezni. Méregjelzése: »Erős méreg«. Méhekre veszé­lyes. Munkaegészségügyi vá­rakozási idő: 3 nap, élelme­zésegészségügyi várakozási idő: 7 nap. Munka-egészségügyi óvó rendszabályok: a készít­ményt a növényvédőszer-rak- tárban a mérgek között elkü­lönítve kell tárolni, és a hasz­nálat közben is fokozott fi­gyelmet igényel. Felhaszná­lását a körzeti orvosnak elő­zetesen be kell jelenteni, és a környező lakosok tudomására kell hozni. Egyéni védőfölsze­relés az előkészítőknek és a felhasználóknak: védőruha, védőkalap, sav elleni védő- szemüveg, védőkesztyű, gumi­csizma, X-betátes ipari fél­álarc. A 6 folyamatos munka­napot követően a további munka a szerrel vagy egyéb szerves foszforsavészter-ké- szítménnyel csupán orvosi vizsgálat alapján engedélyez­hető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom