Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-18 / 297. szám
'fy>QS’^ ¥ILÄ© PROLETÁRJAI, E © Y E S U L J ET E Kt Ára: 80 fillér Somogyi Néplap MSZ HP, ES OG Y HEGYEI XXVII. évfolyam 297. szám. 9971. december 18., szombat Tizenhatezer brigádtag képviseletében A leiadatokról tanácskozott a szocialista brlgádvezetők negyei fóruma Somogy szocialista brigád- Tnozgalmának kiemelkedő eseménye volt a szocialista brigádvezetők 'megyei tanácskozása, amelyet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnap rendezett meg a kaposvári La- tinca Sándor Művelődési Központ színháztermében. A sorokban azok a brigádvezetők foglaltak helyet, akiket a vállalatnál, a szövetkezetben megválasztottak a szakmai országos, brigádvezetői értekezlet küldöttjének. A három tsz- szövetség területéről húsz- húsz brigádvezető és -tag vett részt. Eljöttek velük a párt-, töinegszervezeti, gazdasági vezetőik is. Ott voltak az erkélyen a városok, járások politikai, állami és tömegsze- zeti testületemen képviselői is. Az elnökségben a brigádvezetőkön kívül helyet foglalt Gál Vendel, a SZOT közgazdásági osztályának munkatársa, Somogyi József, a megyei párt- vb tagja, a Kaposvári Városi Pártbizottság - első titkára, Stier Sándor, a megyei KISZ- bizottság első titkára, Rostás Károly, a megyei tanács vb- tagja, a Kaposvári Városi Tanács elnöke.. Dr. Szerényt János, az SZMT titkára nyitotta meg' a tanácskozást, hangsúlyozva, hogy o teremben ülök közül választják majd rrieg a szakmai értekezleten azokat a küldötteket, akik egyben Somo- „ gyot is képviselik a szó cialista bri- gadvezetők jövő évi országos tanácskozásán. Kleno- vics Imre, az SZMT vezető titkára értékelte a brigád- mozgalom somogyi fejlődését, eredményeit. Elmondta, hogy a közelmúltban zaj lottak le a vállalatoknál, a szakmáknál a szocialista brigádvezetők tanácskozásai, s többségükben bizonyították, hogy a szocialista mun- kaverseny-- mozgalom haj tómotorja a szocialista brigádmozgalom, s a szocialista munkaverseny nékülözhetetlen szerepet töli be gazdasági életünkben, tá: sadalmunkban. A brigádmoz- galmat a dolgozók szakmai és általános műveltségi színvonalának növelése, a szociálist: közösségi életmód fejlődése is jellemzi. Résztvevői munkájukban és magánéletükben egyre jobban igazodnak a szocialista erkölcs normáihoz. A legtöbb a tennivaló azonban s ■*szocialista módon élni« gyakorlati megvalósításában, ér- vényrejuttatásában. Klenovics Imre a megye párt, állami és szakszervezeti szerveinek, vezetőinek névé ben elismerését és köszönetét fejezte ki a részt vevőknek, s rajtuk keresztül a sokezer brigádtagnak, akik munkaverseny-eredményeikkel, kezdeményezéseikkel. téhetségukMegyéi vezetők, szocialista brigádvezetők foglaltak helyet az elnökségben. kel és szorgalmukkal hozzájárultak szocialista építőmunkánk sikeréhez, megyénk fej lődéséhez, előrehaladásához. Sokai: megkérdezik miért válik szocialista jellegűvé a dolgpzök murikaverseny tevékenysége? Azért, mert a benne részt vevő dolgozók teketKlenovics Imre értékelte a brigádmozgalmat, ségüket, szakértelmüket tudatosan hasznosítják a munkában, esetenként áldozatokat is hoznak, s a munkabér fejében elvárható javadalmazásnál értékesebb, az átlagnál eredményesebb tevékenysé get fejtenek ki. A gondolkodó a legjobb, a leghatásosabb megoldást kutató és alkalmazó tudatos munkavégzést tekintik valóságos szocialista munkaversenynek. Szükségesnek tartjuk, hogy a verseny mozgalom új lendületet kapjon. Ebben építhetünk az eddigi eredményekre, a tapasztalt rossz módszerektől és hibáktól azonban meg kell tisztítani a mozgalmat, hogy jobban kibontakozhasson a dolgozók segítószándéka, áldozatvállalása. Arra kell törekedni, hogy még tovább növekedjen a verseny társadalmi, vállalati hasznossága és a dolgozók érdekeltsége. Ebben nagy feladat .hárul a gazdasá gi vezetőkre, szakszervezetekre és a szövetkezetek választott testületéire. Az SZMT vezető titkára szóvá tette, hogy a munkaverseny termelési, gazdasági célkitűzéseiben még ma is elsősorban a mennyiségi szemlélet érvényesül, nem tükröződik például az intenzív fejlődés, a termelékenység és hatékonyság növelésének követelménye. Néhány üzemben egyáltalán nem hangolják össze a tervekkel, lényegében elkülönül a vállalati gazdasá gi, termelő- és munkaszervezési tevékenységtől, így esetenként formálissá, öncélúvá válik. Máshol a vállalati gazdasági vezetők nem vállalnak érdemi szerepet a verseny szervezésében, ezt csaknem kizárólag a mozgalmi, elsősorban a szakszervezeti szervek látják el. A gazdasági vezetőknek ■— bármelyik posztján állnak is a termelés irányításának — munkaköri kötelességük, hogy megteremtsék a munkaverseny műszaki, gazdasági és szervezési feltételeit. Több vállalatnál túlzott jelentőséget tulajdonítanak az írásos kötelezettségvállalásnak, s a versenytevékenység színvonalát sok esetben ezek alapján ítélik meg, nem pedig a tényleges tettek, munkateljesítmények alapján. A vállalatok, üzemek többségében a jutalmazásra, az anyagi ösztönzésre, prémiumokra fordítható összegekből viszonylag kevés jut a szocialista munkaversenyben. kitűnt dolgozók, szocialista brigádok jutalmazására, s az erkölcsi megbecsülésnek sincs meg a kellő súlya. Nem tudtunk kellő társadalmi rangot, megbecsülést adni a kiváló képességű ás kimagasló eredményeket elérő szakmunkásoknak, műszaki, közgazdasági szakemberéknék. Javasolta, hogy a dolgozók — ezek közül is elsősorban a szocialista versenymozgalomban élenjárók, akik tettekkel bizonyították be alkalmasságukat — érdemlegesen vegyenek részt a gazdasági döntésék előkészítésében, meghozatalában, különösen a vállalati élet- és munkakörülményeket érintő kérdésekben. Olyan légkört kell teremteni, hogy a dolgozókban kialakuljon az a meggyőződés, miszerint szükség van a véleményükre, javaslatukra. Ez megfelelő alapot teremtene ahhoz, hogy a versenymozga- Lomban részt vevő dolgozók hasznosítható ötleteikkel, javaslataikkal segítsék a feladatok megoldását. Csak árt az ügynek, sérti a szocialista brigád tagok önérzetét, ha egyes vállalatoknál lazítják a követelményeket és indokolatlan esetekben is adományozzák a szocialista címet. A kitüntető címek odaítélését a dolgozók bevonásával, demokratikus keretek között kell lebonyolítani, s a tényleges eredmények alapján, igényesen kell elbírálni a munkaverseny eredményeit. Azzal sem lehet egyetérteni, hogy a versenymozgalmat kizárólagosan a vezetési hiányosságok, a rossz üzem- vagy munkaszervezés okozta kiesések pótlásának eszközévé süllyesszék le. A vitában húsz brigádvezie- tő — Varsányi Gábor, Gelencsér Miklósné, ifj. Hága József, Nagy Anna, Pruneán Erzsébet, Kiss Aladár, Gaál Kálmán. Horváth Eszter, lsztl Ferenc, Ihász János, Kiss Istvánná, Vonyó János, Kiss Ilona, Sülé József, Zsobrák Károly, Schaut Károly, Kardos Ferenc, Csep- regi Gyula és Gerbovits János — szólalt fel. A megyei párt- vb nevében Somogyi József, a megyei tanács-vb nevében Rostás Károly köszönte meg a megye összes szocialista brigádjának az eddigi lelkes önzetlen munkát A nagy aktivitást mutatja, hogy tizenegyen már nem kaphattak szót pedig több mint öt óráig tartott a tanácskozás. A gazdag eszmecserét Klenovics Imre foglalta össze, majd dr. Szörényi János zárszavával fejeződött be a jó munkát végző tanácskozás, amely — mindenki így értékelte — nagy lépéssel előbbre vitte a brigádmozgalmat. A vita tartalmi elemzésére lapunk holnapi számában -visszatérünk. Hazautazott Belgrádba Dzsemal Bijedics Közös közlemény Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatás után tegnap reggel visszaérkezett Belgrádba Dzsemal Bijedics jugoszláv miniszterelnök és felesége, valamint a kíséretében levő személyiségek. Dzsemal Bijedics visszaérkezése után a belgrádi pályaudvaron újságíróiknak adott rövid nyilatkozatában értékelte magyarországi látogatásának ered. ényeit. »-Meggyőződésem — mondotta többek között—, hogy Fock Jenő miniszterelnökkel folytatott tárgyalásaink, látogatásunk Kádár Jánosnál és Losonczi Pálnál, nagymértékben hozzájárulnak a két ország közötti sokoldalú, de elsősorban gazdasági kapcsolataink elmélyítéséhez.-« Hozzáfűzte: »hasznosak voltak.' nyílt és baráti légkörű tárgyalásaink, amelyeken a kétoldalú kérdéseken kívül nemzetközi problémákról is szó volt«. Fock Jenőnek, " a magyar Forradalmi munkás-párászt kormány elnökének meghívására Dzserhal Bijedics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke 1971. december 14—16-a között hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Dzsemal Bijedicset, a jugoszláv kormány elnökét fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A két kormányelnök baráti légkörű megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatairól, s továbbfejlesztésük lehetőségeiről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. Tájékoztatták egymást országaik Ibelső fejlődéséről, az elért eredményekről, a két országban folyó szocialista építőmurika távlatairól. Fock Jenő és Dzsemal Bijedics kedvezően értékelte & Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolataiban és együttműködésében a múlt évi belgrádi kormányfői találkozó óta végbement fejlődést. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két szomszédos szocialista ország együttműködése, politikai, gazdasági, kulturális, tudományos téren és más területen a kölcsönös bizalom és a kölcsönös előnyök, valamint a szuverenitás, az egyenjogúság és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján eredményesen fejlődik. A megbeszéléseken a két kormányfő nagy figyelmet szentelt a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének. Figyelembe véve a két ország adottságait, az együttműködés eddigi tapasztalatait és a szomszédságból eredő előnyöket, a kormányelnökök hangsúlyozták kormányaik készséget, hogy tovább dolgozzanak az árucsereforgalom növelése, a kooperáció és a szakosítás fokozása, a közlekedés, a tranzitforgalom, a pénzügyek, a vízgazdálkodás stb. fejlesztése, a villamosenergia-rendszerek összekapcsolása érdekében. Kifejezték érdekeltségüket az adriai-kőolajvezeték építés.é(Foly tatás a 2. oldalon.) Nyugaton a helyzet változott Tűzszünet a hindnsztáni frontokon A pakisztáni rádió tegnap közölte: Jahja Khan elnök elfogadta az indiai félnek a nyugati frontra vonatkozó tűzszüneti javaslatát és utasítást adott katonáinak, hogy a megadott időpontban, tehát közép-európai idő szerint 15.30 órakor szüntessék be a tüzelést. A pakisztáni elnök döntését a »béke és a szubkontinens stabilitásának érdekeivel" indokolta. Jahja Khan bejelentésében utalt a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozataira. Megfigyelők ezzel összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy a Biztonsági Tanács »a kelet-pakisztáni kérdés békés és politikai rendezésére« szólított fel. Indira Gandhi miniszterelnök-asszony a Kongresszus párt végrehajtó bizottságának ülésén bejelentette, hogy Pakisztán elfogadta India tűzszüneti javaslatát. Figyelmeztette azonban pártjának tagjait, hogy továbbra is körültekintőnek kell lenniük, mert egyelőre nem lehet tudni, hogy ez a békét jelenti-e«. A harcok a keleti fronton Dacca elestével csütörtökön véget értele. Kelet-Pakisztán- ban 93 000 pakisztáni katona adta meg magát. A nyugati frontra vonatkozó tűzszüneti javaslat pakisztáni részről történt elfogadása annyit jelent, hogy tegnap a kora délutáni órákban lezárult a harmadik háború, amelyet India és Pakisztán 24 éven belül egymással vívott. (Folytatás a 2. oldalon) SALT Másfél hét karácsonyi szünet A hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttségnek tegnap a 104. plenáris ülésére került sor. Az amerikai nagykövetségen rendezett tanácskozás két óra hosszat tartott. A sajtóközpontban kedvezően nyilatkoztak a légkörről és arról a munkaaktívitásról, amely a karácsony előtti időszakot jellemzi. Délután közölték: december 22-től január elsejéig tart a tanácskozási szünet. A folytatás időpontját január másodikéban vagy harmadikéban jelölték még. A pénteki ülés után a delegációk a hétvégén is tevékenyen »belső munkával« töltik. A X05. ülést hétfőn tartják a szovjet nagykövetté? épületében. (MTI) VASÁRNAP! SZÁMUNK léRlALMMÓL LAJOS GÉZA: Hajtómotor és lendítőerő (3. oldal) SZÁLÁT LÁSZLÓ; 60000 forint — engedély nélkül (4. oldal) KLUJBER LÁSZLÓ: Moziba járás és filmesztétika! neveles (5 . oldal) TRÖSZT TIBOR: A klasszicizmus áramában (7. oldal) RÁKOST GERGELT; Lángoljatok, tüskökf (8. oldal) PINTÉR DEZSŐ; Példátlan szigorú ítélet a Porkaláb-Sgybei (10. oldal)
