Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-16 / 295. szám

lamdo légkör Párizs és Washington között Az azori csúcstalálkozó fi közel-keleti válság az ENSZ előtt • Az indiai—pakisztáni konfliktus csak ideiglenesen te­relte el a nemzetközi közvélemény figyelmét a közel-keleti válságról, amely mindinkább veszélyezteti a térség békéjét; a harcok bármikor fellángolhatnak, a Szuezi-csatorna öve­zetében megismétlődő tűzpároajok is a válság megoldatlan­ságára, elhúzódására figyelmeztetnek. Párizsiban nagy sikerként értékelik az Azori csúcstalál­kozó eredményét s kormány­körökben hangsúlyozzák: a találkozó igazolta a pénzügyi válságban tanúsított szilárd és következetes francia ma­gatartást s Pompidou elnök kül- és belpolitikai tekihtá- lyét növelte. Franciaország nemzetközi szerepének jelen­tőségét aláhúzta az a tény: első ízben fordult elő az Egyesült Államok történeté­ben, hogy egy elnök szemé­lyesen jelentette be a dollár küszöbön álló leértékelését s erre éppen a francia elnökke1 folytatott kemény tárgyalá­son került sor. Nem véletlen, hogy a nyugati sajtó néhány kép­viselője kapcsolatba hozza az amerikai magatartást az amerikai—kínai viszony fejlődésének távlataival és Nixon jövendő pekingi út- jával. A párizsi Les Echos véleménye szerint abban, hogy az Egyesült Államok ilyen határozottan kiállt Pakisztán mellett India el­len, »-bizonyos szerepet játszott az a törekvés, hogy Nixon pekingi útját előre­látva óvatosan bánjanak Kínával". Ugyanilyen kö­vetkeztetésre jut az ameri­kai Christian Science Mo­nitor is. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan, Kína is állan­dóan növelte a pakisztáni kormónvnak nyúitott kato­nai támogatást és Pakisz­tánt az India elleni hábo­rúra bujtogatta. Amikor kirobbant a kelet-pakisztá­ni politikai válság, a nekin- gi vezetőség saját »fórra­mérlege Gazdasági körökben azon­ban arra is figyelmeztetnek hogy az azori csúcstalálkozón kétoldalú egyezmények jöttek létre és ha Nixon elnök vég­re hozzá is járult a dől'ár el­kerülhetetlen leértékeléséhez, Pompidou is tett lényeges en­gedményeket a korábbi fran­cia állásponthoz képest. lav Párizs hozzájárult a Közös Piac és az Egyesült Allarrok között indítandó ke­reskedelmi tárgval ásókhoz, amelyeknek előrelátható ered- -n «snve k^ök .cze­rint az lesz. hoay jelentben megkönnyítik az amerikai *nnri és rn°ns^nzdasági cik­kok bohozatnlát. rrjat és a jobboldallal vallal közösséget. Jahja Khan te­kintélyuralmával, amely el­nyomja ezt a mozgalmat. »Vajon Kínának a függet­lenségük kivívásáért' küzdő népek eme védelmezőjének, — jegyzi meg nem min­den irónia nélkül a párizsi Le Monde — nem kellene mégis valamilyen rokon- szén vet mutatnia a kelet­pakisztáni felkelők iránt?« Az Egyesült Államok és Kína mindketten saját játszmájukat játsszák. De az amerikaiak érdekei adott esetben annyira egy­beesnek a kínai nagyhatal­mi soviniszta startégiai ér­dekekkel, hogy ennél már jobban nem is lehetne. Most már olyannyira összefonód­tak, hogy egyre' nehezebb meghatározni, ki kinek se­gít a nemzetközi küzdőté­ren; az amerikai imperia­listák a pekingi vezetőség­nek, avagy fordítva? A tárgyalásokon Washing­ton egy fontos ütőkártyát is megőrzött kezében; a tíz szá­zalékos importadó megszün­tetéséről ugyanis szó sem esik az azóri találkozóról ki­adott záróközieményben. Ez­zel kapcsolatban tehát még további szívós alkudozás vár­ható. A tárgyalásokról kiadott kommüniké csak pénzügyi kérdésekre tér ki és egy szó­val sem tesz említést a meg­vitatott külpolitikai ■ problé­mákról. Pompidou sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy- az európai biztonsági értekezlet menetrendjének kérdésében »a francia és az amerikai ál­láspontok nem azonosak«. Franciaország szerint már most meg lehetne kezdeni a biztonsági értekezlet sSsolda- lú előkészítését, Washington azonban be akarja várni a Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodások végleges négyhatalmi jóváhagyását és aláírását. A francia- sajtó egy része kommentárjaiban hangsúlyoz­za, hogy az azori találkozó eredményeképpen jelentősen megjavul majd a légkör Pá­rizs és Washington közötti Tegnap moszkvai tárgyalá­sainak harmadik napján Rai­ner Barzel, a nyugatnémet CDU elnöke találkozott Nyiko- laj Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszterrel. Meg­beszéléseik középpontjában gazdasági kérdések álltak akárcsak Barzel és Koszigin szovjet miniszterelnök keddi háromórás találkozóján. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség a tárgyalássorozat­A Bolgár Népköztársaság Államtanácsa rendeletet adott ki, amelynek értelmében az ország külügyminisztériuma mellett működő külpolitika: intézet a jövőben Ivan Basev, a tragikusan elhunyt külügy­miniszter nevét, fogja viselni. A kedden eltemetett Basev halálának okairól egyébként orvosi jelentést adtak ki, ame­lyet a tegnapi szófiai lapok közölnek. »A hegyekben tett kirándulás idején Ivan Basev elvtárs kedvezőtlen, téli idő­Győzelem at a zöld asztalnál (Folytatás az 1. oldalról.) Riad elmarasztalta az Egye­sült Államokat, mondván, hogy Amerikának a szavazás­tól való tartózkodása azt bizo­nyítja, hogy nem teljesíti ígé­reteit és kötelezettségeit. Ame­rika szóban teljes támogatá­sáról biztosította Jarring me­morandumát, mostani maga­tartása azonban ellentétben állt ezzel. Tahszin Besir, az EAK hi­vatalos szóvivője ugyancsak elítélte a szavazástól tartóz­kodó Amerika magatartását, mert az — mint mondotta — bátorítja az erőszak és a be­terjesztett tények Izrael által alkalmazott politikáját. Sajtójelentések szerint Izra­elben most arra számítanak, hogy Egyiptom a közgyűlési határozat nyomán a Biztonsá­gi Tanácshoz fordul és szank­ciók alkalmazását kéri Izrael ellen. A másik út — mint Kairó­ban rámutatnak — az lehetne hogy Izrael magévá teszi s közgyűlés határozatát és 9 Jarring-misszió felújítása ré­vén hozzájárul a közel-kelet' probléma igazságos rendezésé­hez. tál kapcsolatban megállapítja, hogy bizonyos kérdésekben közeledés tapasztalható. A nyugatnémet politikus tisztáb­ban látja a szovjet álláspontot ugyanakkor azonban nem tart­ja indokoltnak, hogy a szov jet—nyugatnémet és a len­gyen—nyugatnémet szerződé­sekkel kapcsolatos negatív CDU-véleményt megváltoz­óén huzamosan a szabadban maradt, könnyű sportruhában — hangzik a jelentés. — Az orvosi vizsgálat megállapítot­ta, hogy a halál közvetlen okát azok az erős változások okoz­ták, amelyek szervezetében az alacsony hőmérséklet követ­keztében fokozatosan bekö­vetkeztek. Az orvosok által az életre keltésre tett energikus kísérletek eredménytelenek maradtak a bekövetkezett bio­lógiai halál miatt.« Az ENSZ közel-keleti vitá­jában és a legutóbbi nyilatko­zatokban világosan tükröző­dött, kik akarják a megegye­zést és kik szabotálják ezt, kik hajlandók valóban a poli­tikai rendezésre és kik akadá­lyozzák ... A főszereplők . jel­lemző állásfoglalásait érdemes idézni: EgyiptO TI ENSZ-delegátu- sa, El-Lnjjat a közgyűlésben: -A Biztonsági Tanács határo­zatát végre kell hajtani. A megoldás útja csak az leu hogy Izrael kötelezettséget vállal a megszállt területek ki­ürítésére és elfogadja az ENSZ garanciáit a béke biztosításé ra«. Izrael kormányfője, Golda Meir, W?shfr,v",hon az ams rikai külügyminiszterrel fo látott megbwL.z,_._se után: »Készek vagyun a tárgyalás­ra, de nem fogadunk el elő­feltételeket«. Izrael »előfelté­telnek« tekinti a Biztonsági Tanács határozatát, amely elő­irányozza a m""--!Jló izraeli csapatok kivonását. Malik, a Szovjetunió ENSZ- delegátusa a közgyűlési vitá­ban: »Fel kell újítani a Jar­ring-missziót, a BT-határozat végrehajtása, vagyis a meg­szálló erők kivonása és a bé­kerendezés kidolgozása érde­kében«. A szovjet képviselő rámutatott arra, hogy a BT- határozatot nemcsak az Izraelt támogató Egyesült. Államok szabotálja, hanem nyíltan tá­madja Kína is; nem tudni. van-e formális megegyezés a BT-határozat ellen fellépő két nagyhatalom, vagyis Amerika és Kína között, de bármit is mondjanak erről, gyakorlati­lag e két nagyhatalom az iz­raeli megszállókat támogatja. Bush amerikái képviselő. »Kívülállók nem kényszerít- hetnek békét a térségre. Ma­guknak az érintett feleknek kell megtárgyalniok a béke- rendezés feltételeit«. Sir CoJin Crowe brit delegátus is sürgette a Jar­ring-misszió felújítását, mert: »Hacsak nem sikerül műkö­désbe hozni a párbeszéd gépe,- zetét, akkor a harcok előbb vagy utóbb kiújulnak«. Jacques Kosciusko-Morizet francia nagykövet szerint a nehézségek magva a csapatki­vonások és a békés elkötele­zettség értelmezéséből követ­kezik. »Megítélésünk szerint megengedhetetlen a terület- szerzés agresszió útján. A ha­tároknak — a felek egyetérté­sével történő esetleges kisebb korrekcióktól eltekintve — egybe kell vágniok az 1967-es konfliktus előtt fennállott ha­tárokkal. Ez az egyetlen ér­A perui fővárosban végét­ért a »Latin-amerikai egység« nevű szervezet értekezlete. A tanácskozáson jelent volt Ar­gentína, Brazília, Chile, Cos­ta Rica, a Dominikai Köztár­saság, Kolumbia, Mexikó, Pe­ru és Uruguay képviselője. A küldöttek elfogadták a limai nyilatkozatot, amely a latin- amerikai népekhez és kormá­nyokhoz szód, valamint több határozatot hoztak az idősze­rű latin-amerikai problémák­ról. Külön határozatok fejezik ki telmezés van összhangban a BT határozatával és az ENSZ elveivel« — mondotta Fran­ciaország képviselője. Ezek az idézetek lényegében megmutatták, milyen mély szakadék választja el a hat­naposnak mondott háború után több, mint négy évvel a nagyhatalmak álláspontját. A megoldás halogatása annál in­kább felelőssé teszi azokat, akik gátat emelnek a BT-ha- tározata útjába, mert a világ- szervezet teljes jóváhagyását, a nemzetközi közvélemény tá­mogatását a rendezés kidolgozott terve: az 1967-es határozat, amelyet a Bizton­sági Tanács annakidején egy- hangúlag elfogadott. Egyiptom kész békeszerző­dést kötni Izraellel, s csak­is ahhoz az alapvető jogához ragaszkodik, hogy a megszál­ló távozzon az arab területek­ről. A magyar ENSZ-küldött. Csatorday Károly külügymi­niszter-helyettes joggal mu­tathatott rá a vitában az ame­rikai kormány felelősségére. Az Egyesült Államok módsze­resen meghiúsította a négyha­talmi konzultációt, segítette Izraelt a Jarring-közvetítés megtorpedózásában, s megkí­sérelte átvenni a misszió fel­adatát, önmagát nevezte ki közvetítőnek;. Ezzel ismét el­fecsérelt egy évet, s ezalatt a helyzet tovább romlott a Kö­zel-Keleten. Az amarikai politika ellen emelt vádirat volt a ma­gyar delegátus megállapítása: »Az Egyesült Államok az ún. biztonságos határok igényé­vel álcázott izraeli terjeszkedő politikát a katonai erőegyen­súly fenntartásának ürügyé­vel támogatja, ami valójában az agresszor katonai fölényé­nek biztosítását célozza, hogy a megszállt területek birtoká­ban rákényszsr í thssse diktá­tumát az arab országokra«. Az ENSZ-vitát lezáró sza­vazás-sorozat megmutatta, hogy a világ országainak több­sége még mindig nem tartja későnek a politikai rendezést. Ezt az indítványt — amelyet 18, főleg afrikai ország ter­jesztett be, de a további csat­lakozásokkal mint 22-hataimi javaslatot bocsátottak szava­zásra — a vártnál jóval na­gyobb arányban emelték ha­tározattá : 79 szavazattal, 7 ellenében, 36 tartózkodással. Megoldást ezek a szavazá­sok önmagukban nem jelente­nek ugyan, de erkölcsi nyo­mást gyakorolnak azokra, nyos békerendezést a Közel- akik akadályozzák a méltá- Keleten. Latin-Amerika népeinek tilta­kozását az Egyesült Államok­nak Chile kormánya ellen irá­nyuló nyomása miatt. A szer­vezet szolidaritást vállal Pa­nama népével és kormányával a csatomaövezet szuverenitá­sának teljes visszaállításáért vívott harcában. Üdvözli a pe­rui bankrendszer átszervezé­sére hozott intézkedéseket, el­ítéli az Ecuador elleni ameri­kai gazdasági megtorló lépése­ket és támogatásáról biztosítja Venezuelának az olaj államo­sítására tett lépéseit. #5^ Pakisztáni milíclsták megadják magukat Indiai fotó a pakisztáni kormányhadsereg által toborzott milícia tagjairól, akik Noakhali körzetében megadták ma­gukat az indiai hadseregnek. (Telefotó: AP—MTI—KS) Aram/vasárnap, december 19-én a kaposvári, barcsi, marcali, nagyatádi és Balaton-parti szaküzleteink 9-14 óráig nyitva tartanak és várják kedves vevőinket Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat Duclos Chilében A Chilei Kom­munista Párt meghívására Santiagóban tartózkodik Jacques Duc­los, a Francia Kommunista Párt egyik ve­zetője. A ké­pen: Salvador Allende chilei elnök fogadja a francia párt­vezetőt. AP—MTI—KS) (Telefotó: A VILÁGSAJTÓ ÍRJA Pakisztán —gyalog a sakktáblán TALLÓZÁS * z Egyesült Államok úgynevezett »semle­gessége« egyre in­kább Pakisztánt támogató és India-ellenes jelleget ölt. Az amerikai diplomácia odáig ment, hogy Indiát a tények ellenére agresszor- nak nyilvánította e konflik­tusban. Mi motiválja az Egyesült Államok állásfoglalását? Ismeretes, hogy az USA nagy politikai játszmát folytat Ázsiában és ebben Pakisztánt végeredményben csak gyalognak tekinti. dalmi« jelszavait semmibe véve Kelet-Pakisztán népét nagyhatalmi -politikai cél­jai érdekében elárulta. M icsoda kaján^ág, hogy a Christian Science Monitor kioktatja alapvető politikai ismere­tekből a pekingi vezetősé­get; »a kelet-pakisztániak felkelése a pakisztáni köz­ponti kormány ellen, — ír­ja a lap — a népi felsza­badító mozgalom valameny- nyi jellemvonását magán viseli. Mindamellett Peking megtagadja ezt a mozgal­Moszkvo Barzel - Patolicsev talílkozú tassa. Orvosi jelentés Basev haláláról Rudnyánszky István Latin-Amerika népe tiltakozik Új szelek az óceánon túl 1 SOMOGY! NÉPtAF Csütörtök,, UHL Ürnern**" a*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom