Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
II világ népességének alaknlása A századfordulóra 6—6,5 milliárd lesz Földünk lakossága Napjainkban hazánkban és rilágszerte egyre több közgazdasági szakembert foglalkoztat a népesedés problematieltartó képességével foglalkoznak. Dudley Stamp angol közgazdász számításai és becslése kája. Ezek a problémák a népesség eddigi fejlődésével, a várható demográfiai robbanással, valamint a föld népességalapján a világ népessége az időszámítás előtti (i. e.) 7000. esztendőtől a következőképpen alakult. Időintervallum Növekedés Duplázódáshoz szükséges idő Le. 7000—4500-ig 10 millióról 2 J millióra \ 2500 év I.e 4500—2500-ig 20 millióról 40 millióra 2000 év I.e. 2500—1000-ig 40 millióról I. e." 1000-től az idő80 millióra 1500 év számításig 80 millióról 160 millióra 1000 év Időszámítástól 900-ig 160 millióról 320 millióra 900 év 900«tói 1700-ig 320 millióról 640 millióra 800 év 1700-tól 1850-ig 640 millióról 1280 millióra 150 év 1850-től 1950-ig 1280 millióról 2500 millióra 100 év helyet foglalja el az ázsiai népek táborában. Érdekes példát szolgáltat, az USA-ban élő néger családok természetes szaporodásának vizsgálata. Azok a családok, melyek az északi iparvidék városaiban élnek rendezett anyagi körülmények között, kevesebb gyermekkel rendelkeznek, mint a fehér bőrűek Viszont igen helytelen lenne a bőr színe és a természetes szaporodás üteme között egyértelmű összefüggést feltételezni. Hogy az emberiség mikor éri el azt az időpontot, amikor a lakosság mértékletesen szaporodik, nehéz lenne megmondani, a tudomány jelenleg nem képes erre. Azt viszont joggal állíthattuk, hogy a jólét és a műveltség mind magasabb szintre való emelése az egyedüli hatékony eszköz a természetes szaporodás ütemének normalizálására. Dr. Góbi János ,Mi építjük, magunknak ékítjük“ Eredményesen dolgozik a nagyatádi úttörőcsapat A NAGYATÁDI úttörőcsapat a megye egyik legnagyobb szervezete: több mint ezer kisdobost és úttörőt tömörít soraiban. Sokoldalú tevékenységük, a mozgalmak és akciók — amelyek egy-egy tanév úttörőprogramját adják — helyesen szolgálják nevelési célkitűzéseik megvalósítását. A különböző módszerek hasznosítása a csapatvezetők feladata. Erről beszélgettünk Tamás Lajossal, az úttörőcsapat vezetőjével. — Nálunk a csapatvezetőség szerepe, feladata más, mint a kis iskolák úttörőcsapatainál. Sajátos helyzetünkből adódik, hogy a mozgalom munkájában a tantestület minden tagjának részt kell vállalnia. Szükség van arra is, hogy KISZ-es ifjúvezetők tevékenykedjenek a rajoknál és őrsöknél. Gyakran rajtuk áll, hogy kik lesznek Demográfiai robbanás A táblázatból világosan kitűnik, hogy a népesség újabb és újabb megkétszereződéséhez egyre kevesebb időre van szükség. Jelenleg a föld lakossága kereken 3500 millióra tehető. Ha a jelenlegi természetes szaporodási ütemet vesszük figyelembe, akkor a századfordulóra, 2000-re földünk népessége eléri a 6—6,5 milliárd fűt. Tehát a hátralevő három évtized annyi népességet produkál, mint korábban két évezred. A lakosság számának ez a hirtelen megugrása joggal nevezhető demográfiai robbanásnak. Móst egyes olvasóban joggal felvetődik a kérdés, ha éz így lesz tovább, akkor hova fejlődünk? Talán igaza lesz Malthus- nak, aki 1803-ban a következőket írta: »Az olyan ember számára, aki egy máris túlnépesedett országban születik, nincs hely a társadalomban. Az ilyen ember számára nem terítettek a természet nagy asztalánál.*i Az időközben eltelt több mint másfél évszázad bebizonyította, hogy Mal- thus ezen elmélete pesszimista tévtan volt. A továbbiakban vizsgáljuk meg és próbáljunk megállapításokat tenni a népesség további alakulására vonatkozóan. NRpesedási ciklus A népesedéssel foglalkozó tudósok már több mint 200 éve vizsgálják a születési arányszám, a halálozást arányszám, valamint a kettő különbségéből adódó természetes szaporodás ütemének ösz- szefüggését. Vizsgálódásaik során általános törvényszerűséget láttak meg, és földünk népességének gyarapodására vonatkozóan az alábbi általánosan érvényes ciklusokat állapítottak meg.. 1. Magas születési és magas halálozási arány, így a természetes szaporodás igen alacsony. 2. A halálozási arányszám rohamosan csökken, de a születési arányszám igen magas, a természetes szaporodás igen nagy. 3. A halálozási arányszám tovább csökken, a születési arányszám is csökken, a természetes szaporodás üteme gyorsan süllyed. 4. A halálozási arányszám, valamint a születési arány- tzám eléri a mélypontját, igen lassú természetes szaporodás, esetleg stagnálás is beállhat. A demográfiai robbanást éppen az okozza, hogy az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országod a népesedési ciklus második stádiumába tartoznak, így Kína természetes szaporodása 35 százalék, Mexikó természetes szaporodása 33 százalék. Az európai országok már elérték a harmadik, sőt a negyedik stádiumot Í4, és világviszonylatban itt a leg-. alacsonyabb a természetís szaporodás üteme. Pl.: NDK Belgium Ausztria Magyarország Csehszlovákia N agy-Britannia Olaszország 1.6 ezrelék 2 ezrelék 4.1 ezrelék 4.2 ezrelék 5 ezrelék 5.3 ezrelék 7.6 ezrelék Az európai népi demokratikus országok között a legmagasabb természetes szaporodási ütemmel Romániában találkozunk, 18,1 ezrelék, míg a Szovjetunió természetes szaporodása 9,8 ezrelék. Tehát láthatjuk, hogy a népesség ilyen robbanásszerű szaporodása nem tart vég nélkül, hanem a harmadik és a negyedig ciklust elérve las- súbbodni fog. Az a tény, hogy az európai országok népesedési üteme a legalacsonyabb, szoros összefüggésben van azok társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésével. Itt mindjárt Japán példáját szeretném felhozni. A japán népgazdaság világviszonylatban is előkelő helyet foglal el, a vezető tőkés országok között emlegetjük. Ezt az előkelő' helyet az uóbbi száz esztendő gazdasági fejlődésének köszönheti, amit sokan »-japán csoda-« néven emlegetnek. Az ilyen fejlődés a természetes szaporodásban is érezteti a hatását. Japán a maga 12,6 ezrelékes szaporodási ütemével a legelőkelőbb Nagy óra — nagy múlttal A hagyománytisztelő angolok — annak ellenére, hogy 1968. február 18-án letértek a greenwichi középidő-számításról, igazodván a közeli európai fővárosok időszámításához — helyén hagyták a Nemzeti Tengerészeti Múzeum kapuoszlopán lévő órát, mely a középidőt mutatja. Korábban a múzeum épülete volt az otthona az 1676-ban alapított híres Greenwichi Csillagvizsgálónak. Az órát — az első ilyen nagyméretű elektromos időmérő szerkezetet — 1852-ben szerelték föl mai helyére. Érdekessége, hogy számlapja 24 órás beosztású, tehát a kis mutató napjában csak egyszer jár körbe. A greenwichi középidő még ma is támpillére a hajózásnak, az asztronómiának, a metero- lógiának. Nemzetközi megegyezés szerint mindeme tudományok számításában a Greenwichen áthaladó 0° dél- kört (és az ehhez kapcsolódó időt) veszik kiinduló pontul. Az »egyetemes időszámítás« alapjául szolgáló elméleti 0° délkör az órától néhány láb- nyira keletre húzódik. később a KISZ tagjai. Ez nagyon fontos feladat. Nagy jelentőséget tulajdonít a csapatvezetőség a gyermekek öntevékenységének, önállóságának. Az úttörőtanácsban — a gyermekek önkormányzati szervezetében — valamennyi raj két-két küldöttel képviselteti magát. A vezetőséget és a hat munkabizottságot a tagok nyílt szavazással választják meg. Az egyes munkabizottságok tevékenysége igen eredményes volt az előző években. A múlt tanév munkájának gerincét az úttörőmozgalom megalakulásának 25. évfordulója adta. A jubileumi úttörő próbakövetelmények mellett összegyűjtötték az úttörők a csapat hagyományait és feldolgozzák történe* tét is. Számos akciót jelentős eredménnyel zártak. Hatszáz csomagot küldtek az árvízkárosult gyermekeknek. Több ezer társadalmi munkaórát dolgoztak a város csinosításán. Segítséget nyújtottak magatehetetlen, egyedül élő nyugdíjasoknak. Eredményes volt kulturális és sporttevékenységük is, erről tanúskodnak az iskolában kifüggesztett oklevelek, emléklapok. A különböző tevékenységi formák hatékonysága az úttörők mindennapi munkájában is meglátszik. Javult magatartásuk a tanórák alatt és az óraközi szünetekben. — Milyen mozgalmat, akciót szerveztek az 1971/72-es tanévre? — Az egyik az »Úttörők a városunkért« akció, amelynek jelszava: »Mi építjük, magunknak építjük«. Ez nem egyéves célkitűzésünk, hanem az ötéves terv végéig szól. Feladata, hogy az úttörők megismerjék a város történetét, közeli és távlati terveit. Életkorukhoz képest rendszeresen részt vegyenek a város építésében, szépítésében. Az akció feladatainak teljesítése során a pajtások egyben több próbakövetelményt is teljesítenek. Tevékenységükről naplót vezetnek, és a végzett munkáról minden évben beszámolnak a KlSZ-bizottság- nak. A másik mozgalom — »Figyelő szemmel a természetben« — célja rendszeres túrák szervezése, az évszakok természeti változásainak megfigyelése és összehasonlítása. Ez az akció hozzájárul majd a pajtások megfigyelőképessé- geinek fejlesztéséhez; ismereteik gyarapításán, a szülőföld, a természet megszerettetésén kivül elősegítik edzettségüket, az egységes életmód kialakítását. AZ ŰTTÖRÖSZÖVET&ÉG vezetését 3 párt a KISZ-re bízta. Az idősebb testvér most készül nyolcadik kongresszusára. Arra törekszünk, hogy a pajtások is magukénak érezzék a KISZ kongresszusát, hogy megismerkedjenek az előkészületekkel, s majd a kongresszus anyagával is. Hiszen a mostani úttörők jövőre — vagy azután — KISZ-esek lesznek, s ezért tartjuk szükségesnek a KISZ-élet még alaposabb megismerését. D. S. Könyv a városiasodásról A városiasodást vizsgáló és publikáló tevékenység az utóbbi években Magyarországon is — akárcsak külföldön — egyre jobban az érdeklődés középpontjába kerül. Könyvkiadásunk is igyekszik lépést tartani Európával. Nemrég jelent meg e témában Gerő László Történelmi városrészek című munkája. A neves történész-régész könyvének bevezetőjében így vall Írása céljáról: »Vannak városok, amelyekről nincsenek számottevő benyomásaink, és vannak olyanok, amelyek kedvesen, üdén i iGALGÓCZI ERZSÉBET POlf üftLÖ — Ez nem enyhítő, hanem súlyosbító körülmény. Selyem Zsiga nem egy iszákos, műveletlen parasztember. — Ez határeset! — tiltakozik Géz^. — Az egyik tsz-ben meg van engedve, a másikban bűnnek számít. Az öreg főagronómus, aki kérdezés nélkül még soha nem szólalt meg, most megszólal. I Remeg a hangja az izgalomtól. — Ha következetesek akarunk lenni, a saját mércénket kell alkalmaznunk. Nálunk bűnnek számít. — El kell bocsátani! — kiáltja Pigniczki barátja. — Emiatt? — csodálkozik Géza, s nézi az embereket. Zsuppánnal és Sárayval már tisztában van. Gsorvás arca olyan tartózkodó, hogy vegyszerrel sem lehetne előhívni róla semmilyen véleményt. Két paraszt kerüli a tekintetét. a többiek ellenségesek. Kiszúr egy öregembert. — Magáik mi a véleménye, Márton bácsi? Az öreg komótosan kiveszi a jpipáját. : — Hát ugye, ha nem teszed meg, az emberek elgondolkodnak: mi okod van védeni egy idegent. Géza nézi őket. — Ha akarják, ha a többség akarja, elbocsátom. A járási tanács székháza a legkisebb magyar nagyváros legrondább épülete. Hajdan Habsbur.g-sárga fala az idők során redvessé mállott, mint az elhagyott sóházaké. Szűk és sötét lépcsőházában lehangoló aktaszag üti meg a belépő orrát. Meg a korhadt és recsegő padlók, az egérrágta por, az ablakpárkányokig felkúszó talajvíz és az »ügyfelek« belső zsebéből minduntalan előrángatott szilvapálinka szaga. Csegei mezőgazdasági osztályvezető szobája .alig háromszor négy méteres, a berendezése mégis a nagy miniszteri tárgyalószobákat utánozza. A sarokba szorítva az íróasztal, mögötte karosszék, az íróasztalnak éllel alacsony dohányzóasztalka, előtte két fotel, mögötte a talaj vizes fai. A maradék sarokban, az ablak egy részét is eltakarva, a páncélszekrény és egy irat-' szekrény. Az iratszekrény tetején egy gipsz Lenin és Muhina Felszabadulási emlékműve. Csegei negyvenéves, kilencven kilós, csizmát és kiülejie- sedett nadrágot hordó »paraszt«. Húsz éve dolgozik az apparátusban a legkülönbözőbb beosztásokban, ö az, aki mindig ott áll helyt, ahova »a párt állítja«. Két hathónapos pártiskolát végzett és a Nép- szabadságot sem olvassa el, mert hozzászokott, hogy ami fontos belőle, arról úgyis megkapja megyei vagy járási értekezleten, többféle brosúrában is a tájékoztatást (bár a brosúrákat megint csak nem olvassa el, mert hozzászokott, hogy amj fontos belőlük, arról úgyis megkapja megyei vagy járási értekezleten a tájékoztatást). A különben üres páncélszekrényből most elővesz egy de- mizson pálinkát meg két vizespoharat; leteszi a dohányzóasztal lapjára Zsiga elé s tölt a poharakba. A magáét egy kicsit megemeli, s leönti. Selyem Zsiga önkéntelenül megrázkódik a büdös szilvapálinkától, ő nem ilyenhez van szokva, ő nem iszik, vagy csak márkást. De persze nem mutatja. Csegei dühös arca nem árul el semmi jót. — Az én nevemet miért köpted be? —- Gondoltam, minél nagyobb neveket mondok, annál könnyebben elsimítják az ügyet. Csegeinek jólesik a bók: nagy nevek! Nemcsak a rendőrségen vált be, most is beválik. Csegei haragja irányt változtat: — Ez már a második eset! Hogy semmiségekért levált valakit! Hatalmi mániája van ennek a Niklainak vagy mi?. Most megint én segítsek raj-| tad! Mire kellett százhúsz kiló hal? Zsiga sóhajt: — Kiszámítottam, ha mindenkinek csak öt kilót adok, már pedig annyit muszáj... — Miért nem vesztegeted meg egyszerre az egész országot? Az egész béketábort? — A feleséged bezzeg örült volna — és Zsiga beleszagol a pohárba. —■ Ez a pálinka is tőlünk való. — Hol van az már! — sf Csegei újra tcj.t a poharakba.! Isznak. | — A területi szövetségnél! fellebbezd meg a leváltásodat, | s amíg nincs döntés, maradj! a faluban! Majd kitalálok va-! lamit... ? A tsz-iroda előtt ütött-ko- pott Pobeda áll meg egy pillanatra. Sovány, szemüveges fiatalember lép ki belőle, búcsút int a zsúfolt autónak. —^ Háromkor itt! — s az iroda| felé indul. Az autó továbbmegy. A tömésfalú, innen-onnan összekoldult bútorokkal berendezett irodában Csorvás Tibort találja, a főkönyvelőt. Csorvás most másik ruhában van, de most is olyan elegáns, mint egy vidéki bonviván. Nyakkendőjében tű. (Folytatjuk.) maradtak meg emlékezetünkben, amelyekre szívesen gondolunk vissza; falai közt úgy éreztüK, jó lenne ott maradni, vagy legalább néhány hetet ott tölteni. Mi okozza ezeket a kellemes és mi a kellemetlen benyomásokat ? Nyilvánvalóan számos tényező összejátszása: a rend, a tisztaság vagy a rendetlenség, a piszok, a festői vagy unalmas városkép, a kiemelkedő építészettörténeti értékek vagy az ízléstelen épületek, az egyszerű architektúra vagy az agyontagozottság, a városi utcák zsúfoltsága — nyugalma, közlekedésének élénksége —, csendje. A városlakók kedvessége és előzékenysége, szíves közvetlensége, jó modora vagy közömbös, rideg elzárkózó-a, az öregek pihenő szemlélődése és a gyermekhad élénk játéka, a sportolási lehetőségek, a diákság élete, a város kertjei és fái, a természeti környezet és számos más elem, ezeknek egymáshoz való viszonya. Hiszen a felsoroltak mindegyikét tartalmazza valamilyen mértékben valamennyi város. Éppen e mérték foka és a többivel való viszonya a döntő abban a benyomásban, ami bennünk a városról kialakul.« Gerő László könyvében foglalkozik a magyar városfejlődéssel, a történeti szempontból érdekes városképek jellegzetességeivel (laza, kertes beépítés, szobrok, térdíszítő építmények elhelyezése stb.), a történelmi és műemléki városközpont-védelemmel. Kitér a történeti szempontból érdekes városok építészeti rekonstrukciójára, az újszerű rendezési tervekre, és bemutatja néhány szép műemléki városunkat, városképünket. (Eger, Esztergom, Sopron, Sá rospatak stb.) 179 szép kép d ábra található a könyvben. A magas példányszám (6450) arra enged következtetni, hogy nagy az érdeklődés nálunk ma már az ilyen témájú könyv iránt Tartalma alapján is méltán számíthat sok olvasóra, szép sikerre. A mi hiányérzetünk csak ennyi: a szerző meg sem említi Kaposvárt, de még a megyét sem, pedig ha mást nem, egy-két fotót a régi Kaposvárról is érdemes lett volna bemutatnia! 1 SOMOGYI HePLAI" Csütörtök, IflTL november -äst
