Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-05 / 261. szám
Húst év f A KSH gyorsmérlege Orsók, emberek Minden eddiginél A KUKORICAFÖLDÖN épült gyár ünnepel: éppen húsz éve, hogy az első orsó fonal lekerült a gépekről. A gyárnak malomszerű hangja van. Fakószürke épülete húsz esztendeje őrzi már a gépeket. Azon a novemberi napon, amikor az első fonalat levették a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának gépeiről, még nem volt minden kész. Az emberek gumicsizmában dagasztották a sarat s ahol a gépek forogtak, azt a helyiséget nádpadló védte az északi széltől. A gyár még épült, de már dolgozott. A százmillió forintos beruházás alapkövét háromnegyedévvel korábban Kiss Árpád, az akkori könnyűipari miniszter rakta le. A tudósító a miniszter beszédéből kiemelte: az épülő fonógyár Kö- zép-Európa legkorszerűbb üzemeinek egyike lesz. Somogynak a felszabadulás óta épült első nagyüzeme ma kétezer embert foglalkoztat. Azok közül, akik ott voltak az első gépek indulásánál, tegnap' hatvanhármat köszöntöttek, ök még emlékeznek arra, hogy a második emeletre — a gépekhez — létrán kapaszkodtak fel az emberek, mert a lépcső csak később készült el. De — mert a tervezettnél korábban érkeztek a szovjet gépek — nem várhattak az indulással. Hóna Imrét, a gyár alapító Igazgatóját hallgatom: — Minden végíonó, kiszerelő- és tisztítógépünk dolgozik még az akkoriak közül, de bent van még a gyárban a kártoló és előfonók nagy része is. Az ország pamutfonó orsóinak 14 százaléka dolgozik most a Jutái úti gyárban. Ez 84 000 orsót jelent. A fonógyárnak épült nagyüzem ma is rangos helyet foglal el a hazai könnyűiparban. — Könnyűipar? — kérdi elgondolkodva az Igazgató. — A neve az, ám valójában nem is olyan könnyű. A gépek három műszakban dolgoznak, a fonónők végigállják a nyolc őbát. összeforrott gárda dolgozik itt a gyárban. Megbecsüljük az embereket, s úgy érzem, ők is a gyárat A munkásokért az elmúlt húsz év alatt mindig sokat tett a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára: 1953ban háromszáz személyes lányotthont épített Tavaly újabb 250 személyeset. Sportpályája, üzemi strandja, 12 000 kötetes szabadpolcos könyvtára, óvodája van. A húszéves évfordulón bronzérmes újítókat jutalmazták, s van olyan mérnökük, akik nyolc általános iskolával itt a gyárban kezdtek dolgozni. —1 Mondhatjuk azt —• hallom az igazgatótól —, hogy a csoportvezetőtől a főmérnökig minden munkatársunk itt kezdte a gyárban. Itt tanult, s lépett előre. Munkásainak karrierje a gyár karrierje is. Tegnap délután tizenöten kapták meg a Könnyűipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést. Ez a gyár — nehézségei ellenére — mindig megtette, amit vártak *tőle. A LEGNAGYOBBNAK mégis azt tartják, hogy a szürke falak között munkásokat neveltek. A kukoricaföldön épült gyárba a falvakból érkeztek az első munkások: a gépek parancsolta rendet itt tanulták. K. I. nagyobb idegenforgalom A Statisztikai Hiyatal gyorsa mérlege szerint a harmadik negyedév idegenforgalmi eredményei alapján 1971-ben minden eddigit meghaladó rekord- forgalomra számíthatunk. Az első kilenc hónap adataiból kitűnik, hogy szeptember 30-ig 5 215 904 külföldi lépte át határainkat. Ebből kifejezetten magyarországi úticéllal 2 899 886-an érkeztek. A beutazó turisták nagy többsége, 97 százaléka kontinensünkről, Európából érkezett. Egyúttal jelentősen nőtt a távolabbi földrészekről érkezők száma. Az ázsiai országokból 17 százalékkal, Afrikából 3 százalékkal, az Egyesült Államokból 8 százalékkal, Ausztráliából 20 százalékkal, Kubából pedig 58 százalékkal több turista látogatott hozzánk el az idén, mint a múlt évben. Két év múlva kész tesz a négysávos autópálya A tervek szerint 1973. október 31-én nyitják meg a forgalomnak az M—7-es autópálya Budapesttől Székesfehérvárig húzódó új szakaszát. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kétsávos autóút mellett meg kell építeni egy újabb, 43 km hosszú pályatestet. A Betonútépítő Vállalat nagy gépi erőkkel vonult fel az 500 millió forintos beruházás megvalósításához. Az autópálya építésénél 1,5 millió köbméter földet mozgatnak meg, és 110 ezer tonna aszfaltburkolatot raknak le. A határstatisztikai adatok szerint Jugoszláviát kivéve minden főbb partnerországból többen lépték át határainkat. Az utaslétszám összességében alig csökkent annak ellenére, hogy a jugoszláv idegenforgalom a tavalyinál 53 százalékkal alacsonyabb volt. A legtöbb turista az idén is a szomszédos Csehszlovákiából érkezett, csaknem két és fél millió, ami összes idegenforgalmunk 47 százaléka. A fölmérések szerint idegen- forgalmunk, annak ellenére, hogy 11 idegenforgalmi »vonzáskörzetet-« tartunk számon, továbbra is Balaton- és Buda- pest-centrikus. A vendégek Idejük 45 százalékát a Balaton mellett, 40 százalékát a fővárosban töltötték. A turisták közlekedési eszközei közül változatlanul a gépkocsi áll az élen. A legtöbben — 3,5 millióan — közúton érkeztek. Új úton... Alacsony, mocsaras terület. Régen nádas lehetett itt. Vízimadarak tanyáztak benne. Most félig kész épület nyúlik el rajta. Balról téglaoszlopök sorakoznak, katonás rendben. Fóliába takarózva várják a telet. Tisztaság, rend mindenütt. Ki gondolná, hogy nagy tranzitraktár épül itt Balaton- bogláron, a Klapka György utcában. A FŰSZERT óriás raktára. . Szokatlan a csönd. Embert alig látni. Mindössze hárman dolgoznak. Mind a hárman fiatalok. Ketten a tetőn, egyikük lent a gépet irányítja. Zöld testű autódaru karja emeli magasba a szürke betonelemét. A Somogyvári Építőipari Ktsz végzi itt a munkát. — Tizenketten dolgoztak korábban, tizenkét fiatal — mondja Róka Ferenc a ktsz elnöke. — ök alapozták az épületet, húzták föl a falakat, készítették a födémelemeket is. Itt a helyszínen. — Június 30-án kezdtük és augusztusban befejeztük a Nyomdai szocialista brigádok találkozója Nagyatádon (Tudósítónktól.) Nagyatádon, a Fegyveres Erők Klubjában gyűlt össze a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat hét szocialista brigádja. A tanácskozást Fonai László szb-titkár nyitotta meg, majd Mautner József, a vállalat igazgatója értékelte a nagyatádi és a kaposvári szocialista brigádok eddigi munkáját. Elmondta, hogy a vállalatnak nagy segítséget adnak a brigádok, melyek fegyelmezett és pontos munkájukkal hozzájárulnak a jobb kollektíva kialakításához és a vállalat termelési eredményeihez. Beszélt a brigádélet hibáiról is. A vállalatvezetés az eddiginél nagyobb figyelmet szentel majd a brigádok munkájának. Az igazgatói beszámoló után termékeny vita alakult ki melyben felszólalt többek között Marai Istvánná, Bessenyei Istvánná, Laudor Magda, Fonal Lászlóné, Negyedes Károly és Szabó József, a nagyatádi pártbizottság munkatársa, valamint László Ferenc, a vállalat párttitkára. A felszólalók között Tátrai György, a nagyatádi nyomda telepvezetője elmondta, hogy két brigád — a Gutenberg és a Hess András brigád — már hosszú ideje példamutatóan dolgozik. A fiatalokból alakult másik két brigád tagjainak munkája is jó. A brígádtanácskozás a vita befejezése után Marai István- nét, a nagyatádi Gutenberg brigád vezetőjét választotta küldöttnek az országos nyomda- és papíripari brigádtanácskozásra. Ezután az igazgató ismertette a brigádok évi versenyének eredményét: Ezüstjelvényes brigád lett a Nagyatádon működő Gutenberg brigád; a Hess András brigád branzjelvényt kapott. Mindkét brigád tagjainak pénzjutalmat adtak át. Pénzjutalmat kaptak a kaposvári November 7. brigád tagjai is. A tanácskozás befejezése után rendezték meg a nyomdai szocialista brigádok találkozóját. Ennek keretében a vállalat vendégül látta a részvevőket. födémelemek készítését —- veszi át a szót Hevesi György főmérnök —, pedig igen nehéz körülmények között dolgoztunk. Például alapozás közben egyméteres talajvízben kellett a munkát végeznünk. — Mennyi idő alatt lehet fölépíteni egy ilyen nagy raktárépületet? — Áltálában tizenöt ember három hónap alatt fölépítheti. Ha panel oldalfalakkal dolgoznak, akkor egy-két hónap alatt Is elkészíthetik. Nem igényel sem különösebb szakmai képzettséget, sem különleges gépeket, ezért kitűnően fölhasználhatják kisebb vállalatok, szövetkezetek is. — Mit építhetnek a könnyű- szerkezetű panelekből, az Ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek? — Sok mindent Áruházakat műhelycsarnokokat, színeket, istállókat, raktárakat Tervezünk egy olyan előre gyártott szerkezetet amely- kézzel is mozgatható. — Hogyan? — Részekre bontjuk a négyszáz kilogrammos szerkezetet, könnyen mozgathatja két ember is a száztíz-százhúsz kilogrammos elemeket — örülünk, hogy vállalta a somogyvári ktsz ezt a munkát és a panelek készítését is — mondja Vömig Ignác műszaki ellenőr —, hiszen ez a negyedik épület az országban, amelyet könnyűszerkezetű vasbeton tetőelemekiből készítenek. Siófokon épült korábban egy tranzit raktár, ugyancsak a FŰSZERT építtette, majd Nagykanizsán, Pápán és itt Balatonbogláron a negyedik. A pápait is a szövetkezet készítette, tehát Samogyvár a második az ország szövetkezetei közül, amely vállalta ezt a munkát — Ha ilyen Jó ez az elem, miért nem használják föl többen, gyakrabban az építkezések során? — Nehézkes a beruházási oldal, túl könnyűnek tartják. Igaz, hogy nem ismerik eléggé. A jó bornak is kell a cégér. Sz. E. Növényvédelmi tájékoztató GALGÓCZI ERZSÉBET | PÖKHBLŐ 4. — Velem még soha nem fordult elő — mondja megbán- tottan az öreg. Géza felül a motorra, mint aki befejezte a beszélgetést Kemény a hangja, amikor visszaszól: — Andris bátyám, ez nagyon súlyos dolog. Egy agro- nórrvust megvádolni azzal... Nézze — mondja szelídebben —, a legközelebbi szállításkor kivisz valakit Mondjuk, az öreg Pintért. És egymástól függetlenül mind a ketten számolják. Ha akkor is úgy tapasztalják... nos, akkor... — Te tudod, Géza — mondja sértetten az öreg. Géza berúgja a motort, s a kukoricát dühösen elhajítja a markából. — Az anyja szentségül Ifjabb Zsuppán, a csősznek a fia 30 éves, bikaerős, indulatos férfi. Diszpécser volt a Vagongyárban. Niklai Géza hívta vissza a tsz-be elnökhelyettesnek, mart többször megrótták, hogy rossz a vezetőség »szociális összetétel©«. Ifjabb Zsupán miután a tsz-irodán végighallgatta az apját, felvette a telefont, s beleszólt: — Kapcsolja a megyei rendőrkapitányságot 1 Sürgősen! — Beleordított: — Persze, hogy életveszély! Mit gondol, szórakozom? ... Várok. — S visz- szatette a telefont, aztán eltűnődött — Én megértem, nem szívesen hisz el ilyesmit az agrcmómusáról, node... látatlanban az ellenkezőjét sem kellene elhinnie! Alig ismerjük! Egy éve van itt, ennyi idő alatt nem lehet egy idegent megismerni... Csöng a telefon, fölkapja: — Halló! Itt Zsuppán elnök- helyettes, Mezőfenék... Jó napot, hadnagy úr. Egy bejelentést szeretnék... — Int az apjának, hogy nyújtsa oda a menetlevelet. — Arra kérem, tartóztassák fel, és ellenőrizzék az Y 45—69 rendszámú teherautót. Alapos okunk van feltételezni, hogy lopott holmit szállít... Igen, tőlünk... Fél nyolckor indult, még nem ért be a városba... Köszönöm. Szabadság! Leteszi a telefont Most már nyugodtabb. — Menjen papa, feküdjön lel Most már megtudjuk az igazat. A falusi főutca, amelyen a műút vezet keresztül, Inkább villanegyedhez, mint a régi értelemben vett faluhoz hasonlít. Négyablakos, verandás házak, cifra, kovácsolt vaskerítések. Üvegfalú buszváróterem, presszó, gázpalack-cseretelep, gázolajtöltő állomás, modem tejcsarnok. A húsbolt előtt hosszú sor áll asszonyokból. Gézának napközben »élet- veszélyes« ezen az úton végigmenni, mert lépten-nyomon megállítják, szinte lehúzzák a motorról. Látszólag bosszankodik ezért, valójában azonban nagyon élvezi. A fűszer-csemege előtt teherautóról rakodják a zsemlyét, kenyeret. — Géza! — állítja meg egy fiatalasszony, akinek a karján bevásárlószatyor van. — A kislányom jövőre érettségizik, nem tudnád odavenni az irodára? — Jövőre? — mosolyog Géza. — Hol van az még, Irén- ke? A kocsma előtt söröshordókat rakodnak teherautóról. A fehér kötényes, kövér csapos köszönést int Gézának. Géza odakanyarodik. — Panaszkodnak az emberek, Gyuri, hogy sosincs nálad sör, mire hazaérnek a majorból. A csapos széttárja a karját. — Elfogy, Géza. — Mért nem teszel félre egy hordóval? — Tiltja a szabályzat. — Te, Gyuri, — ezt Géza komolyan mondja, de tréfának Előrejelzés — és okszerű növényvédelem (L) szánja —, nyitok szemben egy halászcsárdát, ott mindig lesz sör is, aztán megnézheted magadat. Aztán egy fekete kendős asszony állítja meg. — Géza, az uram nem tudott kimenni dolgozni, meghalt az unokatestvére, temetésre utazott. — Részvétem, Julcsa néni. Az út Pigniczki háza előtt vezet. Az 50 éves paraszt félig részegen, csapzott hajjal üldögél a háza előtti lócán. Géza udvariasan odaköszön neki, de Pigniczki tüntetőén elfordítja a fejét. — Géza — állítja meg egy öregasszony, s leteszi a tragacsot, amelyen üres zsákok vannak. — Adj egy fogatot! Én már nem tudom hazata- licskázni a krumplimat — Szóljon a brigád vezetőnek, Liszka néném! — orondoltam, te úgyis találkozol vele... — Hátha elfelejtem, Liszka néném. Biztosabb, ha maga szól... Géza végül mégis csak hazaérkezik. A kutya már ismeri a motorja hangját, a szomszéd házig elébeszalad. Géza leáll az udvaron, s megveregeti a kutya fejét. Az üvegezett verandán, a padsarokban reggelizik a család: az asszony, a 10 éves Peti és a 8 éves Kati. De a motor hangjára felborul a rend, a gyerekek kitódulnak az udvarra. (Folytatjuk) A mezőgazdasági termékek rohamos mennyiségi és minőségi növekedése, valamint a biztonságos és gazdaságos termelés szükségszerűen megköveteli a szakszerű növényvédelem alkalmazását. Az elsődleges cél a különféle kártevőit és betegségek kártételének megelőzése. A növényvédelem nagy szakértelmet és körültekintést igényel. A hozzáértés hiánya miatt van az, hogy a növényvédelmi költségek tízszeres megtérülése helyett jelenleg csak 2,5 szeres a megtérülés. Sok nagyüzem elsősorban az intenzív kultúrákban túlzott biztonságra törekszik. Ezért meghatározott, kötött növényvédelmi programot követ; nemegyszer a permetezések számának Indokolatlan és ötletszerű növelésével az egyes kultúrákban csaknem állandó a vegyszerborítottság. Ez a védekezési módszer, amelyet programszerű növényvédelemnek is lehet nevezni, több okból is káros: növekszik a növényvédő szerek okozta társadalmi veszély, lassul a vegyszerek lebomlási folyamata, mérhetetlenül károsodnak a hasznos élőlények és a termelés is megdrágul. A programszerű növényvédelem mellett gyakran tapasztalható a megkésett és rend- szertelen védekezés, ez elsősorban a fejletlen, külterjesebb gazdaságokra jellemző. Ez a mód a biztonságos termelést nem teszi lehetővé, mivel alkalmazására általában későn, az egyes károsítok tömeges elszaporodásakor kerül sor, de előfordul, hogy teljesen elmarad a védelem. A kártevők elleni küzdelemben elsődleges cél a szakszerű és gazdaságos beavatkozás, ez csak az okszerű növényvédelemmel érhető el. Ahhoz, hogy adott termelőüzemben a kritikus kultúrákban a védekezés helyét és Időpontját meg lehessen határozni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az egyes károsítok mennyiségi (egyed- szám) és fenológiai (különböző megjelenésű formák, imá- gó, tojás, lárva stb.). viszonyait. Az előrejelzés feladata a károsítók tömegszaporodási irányának, tényleges számának, a várható veszély mértékének feltárása, továbbá a kártevő fenológiai ismeretében a szükséges kezelés meghatározása. A védekezés tehát lehetőleg preventív legyen, és csak akkor szabad végrehajtani, ha az valóban szüksége«. Az okszerű növényvédelem valamennyi nagyüzemben csak pontos és szakszerű előrejelzéssel valósítható meg, így a prognózis mindenkor szolgálja a hasznos élő szervezetek védelmét is. Q IOMOOtl MtPtlf
