Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-05 / 261. szám
FOGALMAK — FÓKUSZBAN i Lelkiismeretes munkával Hatékonyság, vagy pontosabban... Hatékonyság, vagy pontosabban : gazdasági hatékonyság. A »vagy pontosabban« már jelzi: sokak előtt nem egészen világos fogalommal van dolgunk. Talán azért csinált karriert. Hatékony népművelésről, a tanácsi munka hatékonyságáról éppúgy szó esik — újságcikkekben, £v- interjúkiban, értekezleteken —, mint a sportkörök hatékony nevelő tevékenységéről, s »a legutóbbi horgászverseny hatékonyságáról«, amint azt egy hírlapi tudósításban olvashattuk. Mi ez a fogalom? Mindenre ráhúzható uniformis, vagy éppen nagyon is szigorúan körülhatárolt terminus technikus, melyet gyakran ok és alap nélkül emlegetnek? Az 1960-ban kiadott Űj Magyar Lexikon még nem ismeri. Tehát? Annák előrebocsátása mellett, hogy a fogalommal kapcsolatban még rengeteg kérdés tisztázatlan a legszűkebb szakkörökben is, leírhatjuk: a hatékonyság nem aktuális jelszó, hanem gazdaság- politikai kategória. Kifejezője a gazdálkodás eredményességének, azaz: a ráfordítások és az eredmények aránya. Viszonyt fejez ki tehát, valamilyen hozam (eredmény), s az ehhez szükséges erőforrások (befektetések) egymáshoz v.aló viszonyát. Elvben azt, hogy az adott eredményt milyen ráfordítással, vagy az adott ráfordítással milyen eredményt értek el. Optimum, változatokkal A hatékonyság ezek szerint egybeesik az optimális ponttal, mert nem mindenáron való érvényesítéséről van szó; a költségeket úgy is csökkenthetik, hogy értékesebb helyett silányabb anyagot dolgoznak föl termékké, a hozamot úgy is növelhetik, hogy emelik az árakat... Mindkettőre van példa. Csak éppen ez nem hatékonyság! Változatok sokasága alapján lehet csak dönteni, való- i jáhan melyik terv, befektetés legnagyobb eredményt hozzák, hosszú távon akkor, ha a gazdasági növekedés a népgazdasági egyensúly javulásával valósul meg. És vállalati értelemben? Ma a vállalati eredmény (nyereség) határozza meg, de korábban elég volt a kötelező tervmutatákat teljesíteni ... Azaz, nincs örök érvényű hatékonyság, a gazdasági környezet szabja meg, hogy adott esetben mit tarthatunk annak, s mit nem. Bonyolult? Nagyon. Pedig még nem szóltunk a hatékonyságot jelentősen befolyásoló piaci hatásokról, a termelési tényezők egymást helyettesítő lehetőségeiről, a munkaerő újratermelésének olyan, aligha lebecsülhető költségeiről, amelyek nem a vállalati kiadásokban tükröződnek, holott az eredmény ott képződik... A szakemberek a ráfordítások arányában elvárható »normatív hozamaként jelölik napjainkban a hatékonyságot. Maradjunk ennél. Bár ez sem egyszerű. Néhány ellentmondás Nem egyszerű, — mert ugyan leírhatjuk, hogy — például — az ipari termelés hatékonysága javult, de rögtön hozzá kell tennünk: a fogyasztói ártámogatásokon túl 1971- ben az ipar és a külkereskedelem 20 milliárd forint állami támogatást kap. Aminek egy része szükséges, de másik részét fokozatosan csökkenteni kell, mert különben, a kialakult termelési szerkezet konzerválásával, éppen a hatékonyság ellenében Itat. Azután: a hatékonysági mérce jóval nagyobb eltéréseket, szóródásokat mutat, mint a jövedelmezőségi. Számítások szerint minden iparág nyereséges, azaz bevételei meghaladják ráfordításait, de ez csalóka kép. A szabályoz'' rendszer ugyanis ma még nem kellő szigorral szorítja tényleges társadalmi tiszta jövedelem elérésére az iparágakat, a vállalatokat, de ezt az árrendszer «kozmetikája« elhalványítja. Pozitívum, hogy gatívum viszont, hogy a nép- gazdasági hatékonyság javítását néhány termelő ágazat nagyfokú elmaradottsága lelassítja, ahogy ugyanezzel a hatással jár a termékszerkezet változásának mérsékelt tempója is. Ennyi mindent kell mérlegre helyezni? Igen. Az a döntő feladat ugyanis, hogy a társadalmi termelés hatékonysága növekedjék, azaz az egységnyi társadalmi ráfordításra — eszközre, bérre — jutó nemzeti jövedelem emelkedjék, csakis akkor valósulhat meg sikerrel, ha az iparágakban és a vállalatoknál, s a termelő ágazatok minden helyén, valamennyi hatékonyságot befolyásoló tényező mérlegelésre kerül. Illúziók helyett stb. a leghatékonyabb. Ezért j az Qgy keresőre jutó nemzeti különbséget kell tenni nép- gazdasági és vállalati, illetve rövid és hosszú távra szóló hatékonyság között Tovább bonyolítva: a népgazdasági hatékonyság az asszeredmény és az összes ráfordítás aránya. Igen ám, de rövid távon akkor érvényesül, ha a rendelkezésre álló termelőerők a jövedelem — az élőmunka társadalmi termelékenysége — a második ötéves tervben 23, a harmadikban 30 százalékkal nőtt, azaz javult a hatékonyság. Ugyancsak eredmény, hogy 1966—1970 között a tőkés országokba irányuló export növekedése elsősorban a hatékony iparágaikból — termékeikből — származott. NeA mérlegelés az illúzió romboláshoz elengedhetetlen. Ma ugyanis sok vállalat véli működését hatékonynak, holott csak az állami támogatás, az eszközlekötési járulék fizetése alóli mentesítést stb. tartja benne a lelket. Ezért vállalati szinten is a hatékonyság ösz- szetett fogalom, olyan hozam, amelynek nagyságában minden tényezőnek — a döntések meghozatalától a termék értékesítéséig — meghatározott szerepe van. Talán elősegíti az eddig leírtak megértését, ha példával élünk. Az energiaszerkezet átalakítása tipikus megtestesítője a hatékonyság növelésének. A szénbányászat termelési költségét száznak véve a hazai földgázé annak csupán 35, a kőolajé 50 százalékát teszi ki, míg az import kőolaj 60—70, a földgáz 75—80 százalékát. Az energiaszerkezet átalakulásának következményeként 1970-ben a népgazdasági eredmény 2,5—3 milliárd forintra zúgott, 1975-ben pedig 5—5,5 milliárd között lesz, olyan tényezőkről már nem is beszélve, mint a levegőszeny- nyeződés csökkentése, a tárolási helyigény mérséklődése stb. A hatékonyabb gazdálkodás útjának keresése nem a fekete és fehér összevetésének sorozata; sokféle lehetőség közötti választás, ami nem mentes bizonyos fokú kockázattól sem. Erre megint csak kínálkozik magyarázat erejű példa, s éppen a legfontosabb területről, a. beruházási tevékenység köréből. ML O. (Folytatjuk.) baleset kilométer nélkül Megilletődötten vette át Götz Lajos, a somogyszili Petőfi Tsz gépkocsivezetője Danes Sándor elnöktől az 500 000 kilométer balesetmentes vezetés után járó kitüntetést, oklevelet, s a szövetkezet pénzjutalmát. Az elismerésre így válaszolt: — Nem tettem mást, csupán kötelességemet teljesítettem, mindenkor igyekeztem munkámat pontosan, a szabályokat betartva elvégezni. Valamikor az ötvenes évek elején traktorosként kezdte. Szántott éjszaka, ünnepen, előfordult, hogy decemberben is a határban dolgozott, mert akkor még nagyon, kevés volt a gép. Aztán néhány év múlva hivatásos gépjárművezetői vizsgát tett. Hőbb tehergépkocsit vezetett, majd 1960-ban amikor a tsz személygépkocsit vásárolt, őt tartották a legalkalmasabbnak annak vezetésére. Valóban, csupán a kötelességét teljesítette, amikor a szabályokat betartva végezte munkáját? Hogy elkerülje, illetve megelőzze a baleseteket, s megóvja a gondjaira bízott, értékes gépkocsit? Szavaiból az tűnik M, hogy komoly, megfontolt ember. Sok gépjárművezető példát vehetne róla. — Nagyon szeretem hivatásomat, nékem ez ad kenyeret. Elvem, hogy mindenkivel szemben udvariasan, előzékenyen viselkedjek. Sokan, főleg idősebb, tapasztaltabb hivatásos gépkocsivezető társaim haragszanak a kezdőkre, a »-mazsolákra-«, s nemegyszer hallom, tapasztalom, hogy szid- iák-hordják őket. Elfelejtik, hogy valamikor mi. is voltunk kezdők, »-mazsolák«, nekünk is meg kellett tanulnunk ezt a szakmát. A türelmetlenség, az udvariatlanság csak zavarja őket, nehezíti, hogy minél előbb megszokják a forgalmas utakon való közlekedést. Az ingerlékenység, az udvariatlanság egyik előidézője a baleseteknek. Gyakran jár Budapesten — ott tanulta a járművezetést — és más távoli városokban. Utasainak dolga néha nagyon sürgős, de azt nála soha nem érik el, hogy a közlekedési szabályokat meszegve, a megengedettnél gyorsabban vezesse kocsiját. — Ha meglátom hogy valaki nagyon iparkodik, készségesen utat engedek, arra gondolok, bizonyára »táviratot A társadalmi munka értéke: Kétszázmillió forint — ezer kétszobás lakás! TEGNAP TAKTOTT ülésén a Hazafias Népfront megyei bizottsága a társadalmi munka helyzetéről és a feladatokról tanácskozott. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb- titkára előadásában azt az utat szemléltette, mely a társadalmi munkában, a közösségért való vállalásban, kezdve a háborútól szenvedett ország újjáépítésén, majd a falujáró mozgalmakon keresztül a kommunisták példamutatása alapján végbement. Már a nemzeti bizottságok kezdeményezésére létrehozott újjáépítési bizottságok felhívására is megmutatkozott a lakosság áldozatkészsége, az emberek önzetlenül vettek részt az újjáépítésben, a romokat eltüntető közmunkában. — Első lépés volt ez a szocialista embert formáló társadalmi munka fejlődése útján — mondotta dr. Kassai János, majd társadalmunk fejlődéséről, az új feladatokról szólt, az 1955-ös kormányhatározatról, amellyel bevezették a községfejlesztési hozzájárulást, s intézkedtek annak fel- használásáról is. — Az 1957-től eltelt időszak igazolja, hogy megyénk lakossága tettekkel kész bizonyítani szocialista rendszerünkhöz való hűségét, hazafiasságát. Somagyban 1955—1970 között az elvégzett társadalmi munka értéke 209 millió forint, amiből ezer kétszobás, összkomfortos lakást lehetne felépíteni! Az 1955-ös 5,41 Ft-ról tavaly már 119,39 Ft-ra emelkedett az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Ezután dr. Kassai Jápos arról beszélt, hogy a megyei pártbizottság kezdeményezésére 1964-ben meghirdetett »Tegyünk többet Somogyért!«- mozgalom milyen nagy mértékben lendítette előre a tár- sddalmi tevékenységet, az önzetlen munkavállalást Somogy fejlesztéséért, gazdagításáért A »Tegyünk többet Somogy ért!« politikai jelszó a népfrontmozgalomnak is alapjává vált. A meghirdetése óta eltelt időszak alatt a megye vezetői 324 alkalommal tüntették ki az e munkában kiemelkedő kollektívákat, egyéneket De más mozgalmak is indultak ennek nyomán: »Tegyük szebbé Kaposvárt!«, »Virágos barcsi járás«, »Tiszta, virágos falu« stb. E munkák nyomán járdák, utak, iskolák épültek, gyorsabban készült el a gázvezeték, valamint az ivóvízhálózat, a törpe vízművek építésével és más feladatok megvalósításával, kultúrházak, öregek napközi otthonai létesültek. A társadalmi műszaki tervezés értéke tíz év alatt kétmillió forint volt. Fejlődött, gazdagodott megyénk. Beszélt az előadó a X. pártkongresszus, majd az új tanácstörvény megjelenése utáni helyzetről, tanácsaink és a népfront, megyénk valairieny- nyi lakójának feladatáról, a falugyűlések fontosságáról, arról, hogy a társadalmi munka végzésébe még az előző időszaknál is több embert vonjanak be. A vitában sok értékes javaslat hangzott el. Horváth László Fonyódról arról beszélt, hogy a lakosság javaslatai gyakran elsikkadnak, s tanácsaink nem mindenkor veszik figyelembe a társadalmi munka végzésére tett felajánlást. Papp Lajos Tapsonyból a község iskolai, óvodai gondjáról szólt, elmondva: a lakosság szívesen segít, de kémek más segítséget is. Dr. Vlczián Antal a siófoki kórház orvosainak kezdeményezését ismertette: száz egészségügyi előadást tartottak a városban és a járásban. Javasolta: a tanácsi állandó bizottságok és a népfront bizottságai a jövőben szorosabban dolgozzanak együtt. Vörös József somogyaszalói tanácselnök és Vörös József a füredi városrészből arról szólt, hogy a lakosság bevonásával miként sikerült orvosi rendelőt, művelődési házat építeni. Fülöp Mihály és még több más felszólaló a községíejlesz- tési hozzájárulás fizetésének módosítását javasolta. Varga István a marcali járás kisközségeinek gondjára hívta fel a figyelmet elmondva, hiányzik ezekben a vezető erő, mely a lakosságot egyes feladatok végrehajtására összefogná. Jakab Sándor Csurgóról azt tette szóvá, hogy amíg a lakosság becsületes többsége a nagyközség szépítésén, virágo- sításán fáradozik, mások — felelőtlen emberek — tönkreteszik munkájukat. A TANÁCSKOZÁS végén Kiss Józsefné mondott köszönetét a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében a társadalmi munkában végzett helytállásukért, s hívta fel a figyelmet a Hazafias Népfront közelgő V. kongresszusára, az ebből adódó feladatokra. visz« s néki sürgősebb. Én úgy indulok el minden útra, hogy szeretnék este vagy éjszaka baj nélkül hazaérni családomhoz. ) Kocsija mindenkor üzemképes állapotban, várja az indulást, mert azt tartja, hogy ez egyik fontos feltétele a balesetmentes vezetésnek. Vasárnaponként, ha éppen nincs úton, minden olyan javítást elvégez, ami szükséges a zavartalan üzemeléshez. Tizenhét éves fia az igali termelőszövetkezetben zetoros most kezdte a szakmát. öt is arra oktatja, hogy mindenkor a szabályokat betartva, udvariasan, előzékenyen vegyen részt járművével a közúti forgalomban. Mielőtt fia a Zetorra ült, ezt mondta néki: — Fiam, ha baleset nélkül, sokáig akarod ezt a munkát végezni, akkor a mások felelőtlenségéből, könnyelműségéből kell tanulnod. Mert ha saját károdból okulsz, akkor már késő lesz...! Szalai László Háromnegyed év gazdálkodása Javult a termelékenység, de több a befejezetlen építkezés Az év első háromnegyedében nyolc százalékkal volt nagyobb az ipar termelése Somogybán, mint a múlt év hasonló időszakában. A Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatóságának most elkészült, a . háromnegyed évet értékelő jelentése szerint a minisztériumok irányítása alá tartozó ipari vállalatok és a szövetkezeti ipar termelése valamivel nagyobb volt az átlagosnál, a tanácsi iparé viszont a múlt évi szinten maradt. Az ipari termelés nyolc- százalékos növekedése mellett a foglalkoztatottak száma két százalékkal nőtt. Ez pedig azt jelenti, hogy a termelésnövekedés 71 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. Kedvező jelenség — s ez hatott a termelékenység alakulására is —, hogy mérséklődött a munkaerő mozgáA jelentés szerint az építőipari termelés húsz százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában elértet Az állami építőiparban — az előző két évben tapasztalt csökkentéssel szemben — az átlagosnál is nagyobb volt' a termelésemelkedés. Az építőipari szövetkezetek fejlődése viszont lassabb volt a korábbinál. A jelentés szól arról is, hogy az állami építőipari vállalatok több létesítményt kezdtek meg az első negyedévben, mint amennyit átadtak. Emiatt a befejezetlen állomány az év elejinél csaknem százmillió, az egy évvel korábbinál pedig 43 millió forinttal nagyobb. A jelentés megállapítja, hogy a gabonafélék termésátlaga az idén magasabb volt a tavalyinál. Az őszi érésű növények termésátlagait a múlt évihez hasonlóra becsülik. A társadalombiztosítási jogszabályok betartásáról tárgyalt a Vasas Szakszervezet .elnöksége Húsz üzemben és tíz SZMT- nél vizsgálta meg a Vasas Szakszervezet hogyan tartják be a társadalombiztosítási jogszabályokat, illetve hogyan intézkednek vitás ügyekben. A szakszervezet elnökségének csütörtöki ülésén összegeztél a tapasztalatokat, s megállapí tották, hogy a dolgozók társadalombiztosítási szolgáltatásainak elbírálása alapjában véve az érvényes jogszabályoknak megfelelően történik. A juttatások bővülésével — gyermekgondozási segély — növekedett az ügyintézések száma, ugyanakkor a munka színvonalát/ kedvezőtlenül befolyásolja az ügyintézők nem kielégítő anyagi és erkölcsi megbecsülése. SOMOGYI NÉPLAP Bitetek, 19TL november 3.
