Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) gyarországi hivatalos, baráti látogatásáról. A baráti légkör­ben lefolytatott tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú kap­csolatok alakulását, valamint a legfontosabb időszerű nemzet­közi kérdéseket. A tárgyalá­sok során a két fél valameny- nyi kérdésben azonos állás­pontot képviselt. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság közötti kapcsolatok jól fejlődnek, és ez további lehe­tőségeket nyújt az együttmű­ködés kiszélesítésére. A kor­mány a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta a számítástechnikai tárcaközi bizottság előterjesz­tését a számítástechnikai köz­ponti fejlesztési programról. A számítástechnikai kultúra megalapozása és széles körű elterjesztése a társadalmi te­vékenység hatékonyságát nö­veli, a gazdasági növekedés lényeges feltétele. A számítástechnikai köz­ponti fejlesztési program a szocialista országokkal való együttműködésen alapul. Ez teszi lehetővé a számítástech­nikai eszközök gazdaságos ha­zai gyártását. A IV. ötéves terv időszakában megvalósuló távadat-feldolgozó rendsze­rek, mintahálózatok és alkal­mazásuk tapasztalataira, 'vala­mint a kutatási és fejlesztési tevékenységre támaszkodva a számítógépes távadat-feldol- gozást fokozatosan, széles RÖVIDEN Losonczi Pál fogadta a Chi­lei Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, aki átadta Allende elnök üzenetét Varsóba érkezett — a LEMP KB meghívására — a Francia Kommunista Párt KB küldött­sége Georges Marchais főtit­--kár helyettes vezetésével. 90 személyt — köztük két képviselőjelöltet — gyilkoltak meg három hónap alatt a Fü- löp-szigeteken folyó választási kampány során. Ismét fölvette a munkát — négy napi sztrájk után — a londoni repülőtér földi kezelő­személyzete. Tovább növekedett a KGST­tagállamok részvétele az 1966 és 1970 közötti időszakban a lengyel külkereskedelemben. Lengyelország legjelentősebb kereskedelmi partnere a Szov­jetunió, második helyen a Né­met Demokratikus ■ Köztársa­ság áll. Héttagú finn kereskedelmi kormányküldöttség érkezett Pekingbe az 1972. évi kínai— finn kereskedelmi megállapo­dás megtárgyalására és aláírá­sára. körben el kell terjeszteni. A közép- és a felsőfokú oktatás­ban, valamint a továbbkép­zésben megfelelő helyet kell biztosítani a számítástechnikai képzésnek. A számítástechni­kai ismeretek váljanak az ál­talános műveltség szerves ré­szévé! A Minisztertanács egyetér­tett az előterjesztés alapelvei­vel. Felhívta a figyelmet a számítógépek alkalmazásához szükséges szervezettség eme­lésére és a gondos előkészítő munkák szükségességére. A kormány intézkedéseket ho­zott a program megvalósítása feltételeinek biztosítására. A kormány meghallgatta és jóváhagyta az űrkutatási kor­mánybizottság jelentését a bi­zottság eddigi tevékenységé­ről, az űrkutatási kormánybi­zottság feladatairól és tervei­ről. A kormánybizottság a jö­vőben folytatni kívánja a szo­cialista országok kollektív te­vékenységéből eredő azon fel­adatok megoldását, amelyek összhangban állnak hazai adottságainkkal, a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés távla­ti terveivel, s amelyeknek jö­vőbeni felhasználása a nép­gazdaság fejlődése szempont­jából számításba vehető. A belkereskedelmi minisz­ter — a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezete elnök­ségével egyetértésben — elő­terjesztette jelentését az üzle­tek új nyitva tartási rendjé­nek tapasztalatairól. A belkereskedelmi minisz­ter rendelete értelmében ta­valy a nyílt árusítású üzletek nyitva tartási rendje megvál­tozott. A rendelet értelmében a nyitva tartás idejét úgy kell megállapítani, hogy az jól iga­zodjék a vevők vásárlási szo­kásaihoz. A múlt év végén megállapított nyitva tartási rend megfelelőnek bizonyult. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) az unesco | q szuezi kötélhúzás u nit epe Párizsban kétnapos ünnepi ülésszakon emlékeztek meg az ENSZ nevelésügyi tudományos és kulturális szervezetének, az UNESCO-nak 25 éves fennál­lásáról. Százkilenc ország 250 képviselője előtt Pompidou francia köztársasági elnök mél­tatta a párizsi központtal mű­ködő nemzetközi szervezet je­lentőségét. Többek között han­goztatta: — Az UNESCO-nak nem valamiféle univerzális »világ- kultúra« létrehozásán és ter­jesztésén kell fáradoznia; arra hivatott, hogy az emberiség által létrehozott kultúrák többségét bekapcsolja az is­meretek nemzetközi áramkö­rébe. Pompidou javasolta, hogy a világszervezet a jövőben össz­pontosítsa erőfeszítéseit első­sorban az oktatás és a nevelés megújítására, és hasson oda. h'ogy a tudományos együttmű­ködés a világ minden orszá­gát felölelő tevékenységgé vál­jék. Megkezdődött a szovjet javaslat vitája (Folytatás az 1. oldalról) ga miatt nézve az értekezleten bármilyen megkülönbözte nélkül valamennyi országnak részt kellene vennie, függet­lenül attól, hogy a világszer­vezet tagja-e vagy nem. A Szovjetunió javaslatában fel­szólította a közgyűlést: kérje fel valamennyi országot az ér­tekezlet időpontjának és napi­rendjének megvitatására. A közgyűlés Jakov Malik felszólalásának meghallgatá­sa után — a mexikói küldött javaslatát elfogadva — úgy döntött, hogy a leszerelési vi­lágértekezlettel kapcsolatos vitát a jövő hétfőig elnapol­ja, abban a reményben, hogy addig megérkeznek a világ- szervezet székhelyére a Kínai Népköztársaság képviselői is. (MTI) Malik szovjet ENSZ-fői!flegátus ismertette a szovjet javas- latot- (Telefotó: AP—MTI—KS) Tiltakozási hullám az amchitkai kísérlet ellen Sngárveszélyes lesz az óceán Másfélszáz méternyi távirat Nixon elnökhöz Már csak az Egyesült Államok legfelső bíróságához for­dulhatnak a környezetvédelem harcos hívei, hogy megaka­dályozzák az amchitkai nukleáris kísérletek végrehajtását. A szövetségi fellebbviteli bíróság ismét elutasította erre vo­natkozó kérésüket. A szombatra — magyar idő szerint 23 órára — tervezett 5 megatonnás robbantás tovább­ra is éles tiltakozásokat vált ki Kanadában. Sharp kanadai külügyminiszter a tengerre vonatkozó nemzetközi törvé­nyek megsértésével vádolta az amerikai kormányt. Ahol amerikai katonaság állomásozik Korrupció - a világ minden pontján P. Pahomov, a TASZSZ washingtoni tudósítója jelenti: Az. Egyesült Államokban újabb politikai botrány rob­bant ki, amelynek főszereplő­je a Pentagon. Egy szenátusi albizottság hároméves vizsgá­latot folytatott az amerikai kátonai klubokban és helyőr­ségi kan tinókban, majd ezt követően »korrupcióval, bűn­tettek elkövetésével és erköl­csi hanyatlással«, valamint »a törvények nyílt megszegésé­vel« vádolt katonákat és ve­lük kapcsolatban álló üzlet­embereket. A vizsgálat során a szenáto­rok arra a következtetésre ju­tottak, hogy az amerikai kato­nai személyzet »lop, megvesz­tegetési összegeket fogad el, tisztességtelen eszközökkel hasznot húz a katonai klubok­kal és helyőrségi kantinokkal való kapcsolataiból«. És hasonló kép alakult ki a vilás minden pontján, ahol amerikai katonai egységek ál­lomásoznak. A különböző machinációkban magas rangú tisztek is részt vesznek. A szenátusi albizottság je­lentésében számos példát so­rol fel. A nyugat-németországi Augsburgban a tisztek egy csoportja — egy bizonyos Buldridge őrnaggyal az élén — addig ügyködött, amíg a klubokban tudatosan megron­gált cigaretta- és hűsítőauto­matákat helyeztek el. A 300— 350 ezer dollárra rúgó hasznon aztán megosztoztak. Az akció­ról tudott a parancsnokság is amely azonban — mint a sze­nátusi jelentésből kitűnik — szemet hunyt a dolgok felett. Dél-Vietnamban az amerikai katonák aktív tevékenységet fejtenek ki a feketepiacon. Az amerikai hadügyminisztérium azonban gyakorlatilag semmit sem tesz annak érdekében, hogy véget vessen ennek az erkölcsi bomlásnak. Az egyik ottawai rádióállo­más 42 órán át megszakítás' nélkül sugárzott egy 141 mé­ter hosszú táviratot, amelyet a nukleáris kísérlet 22 107 ka­nadai ellenzője — köztük 51 parlamenti képviselő — írt alá és küldött Nixon elnök cí­mére. Ezzel egyidejűleg George L. Hart kerületi bíró elrendelte a .»Cannikin« fedőnevű föld alatti nukleáris robbantással kapcsolatos titkos dokumentu­mok közzétételét. Így került nyilvánosságra dr. Russel E. Trainnek, Nixon elnök ter­mészeti környezetvédelmi fő­tanácsadójának egy évvel ez­előtt készült feljegyzése, amelyben a kísérlet ellen fog­lalt állást. Train hangoztatja, hogy az Amchitka sziget alatt tervezett robbantás által vár­hatóan elinduló nagy erejű földrengések olyan víz alatti tengermozgást, illetve hul­lámzást és tengerárt idézhet­nek elő, amélyek nemcsak Amchitka, hanem Japán és Kalifornia partjait is megron­gálhatják. Train szerint lehet­séges, hogy a nukleáris rob­bantás következtében 100 — sőt 1000 évig is — sugárveszé­lyes lesz azon a környéken az óceán. (MTI) Tárgyalások Jeruzsálemben Az afrikai államfők küldött­sége konkrét javaslatokat ter­jeszt elő az Izrael és Egyiptom közötti párbeszéd megindítása érdekében, hogy megoldást ta­láljanak a konfliktusra — mondotta Leopold Senghor szenegáli elnök, az Afrikai Egység-szervezet Jeruzsálem­ben tárgyaló négytagú kül­döttségének vezetője. Senghor az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában kijelen­tette: fontosnak tartja, hogy ezeket a javaslatokat még az ENSZ-közgyűlés közel-keleti vitája előtt előterjesszék. Az államfői küldöttség pénteken kezdődő kairói látogatásának befejeztével Dakarba utazik, ahol beszámol az Afrikai Egy­ség-szervezet közel-keleti kon­fliktussal foglalkozó bizott­ságának a misszió eddigi ered­ményeiről. Néhány napja az egyip­tomi hivatalos hírügynökség »alaptalan spekulációnak« minősítette azokat az ameri­kai nyilatkozatokat, amelyek szerint az egyiptomiak elfo­gadták volna az amerikai közvetítést a Szuezi-csator- nával kapcsolatos egyezmény elősegítése érdekében. Az amerikai diplomácia ugyanis az utóbbi időben mind gyak­rabban szivárogtat ki olyan »derűlátó értesüléseket«, amelyek szerint Egyiptom kész újabb engedményre a szuezi megállapodás érdeké­ben. Ugyanakkor Tel-Aviv köti az ebet a karóhoz: Iz­rael nem hajlandó eleget ten­ni az egyiptomi feltételeknek, s az EAK-nak kell engednie, ha valóban akarja a Szuezi- csatorna megnyitását... Nyilvánvaló tehát, hogy olyan összehangolt izraeli— amerikai lélektani hadjárat­ról van szó, amely nyomást akar gyakorolni Egyiptomra. Ebben a helyzetben érdemes felvázolni a szembenálló ál­láspontokat, annál is inkább, mert közeledik az ENSZ-ben a közel-keleti kérdés vitája. A Szuezi-csatoma megnyi­tását, először Szódat elnök javasolta bizonyos feltételek alapján. E szerint a csatorna megnyitása nem minden mástól független megállapo­dás eredménye kell legyen, hanem olyan egyezményé, amely kiindulópontja első lépcsője a teljes rendezésnek, s attól nem is választható el. Izrael viszont csak akkor hajlandó hozzájárulni a csa­torna megnyitásához, ha ez egyáltalán nincs kapcsolat­ban a teljes rendezéssel (vagyis: nem kötelezi Izraelt a megszállt arab területek ki­ürítésére). Két — homlokegyenest el­lenkező — elvi állás­pontról van szó, amelynek áthidalására jelenleg nincs semmiféle tervezet vagy uta­lás. Egyiptom álláspontja sze­rint Izrael ugyanis egy kü­lönálló, részleges rendezéssel megakadályozhatná az egész probléma rendezését, tartó­síthatná az arab területek megszállását, csak néhány ki­lométernyire vonulna vissza a Szuezi csatornától, anélkül, hogy kötelezettséget vállalna az egész Sinai-félsziget ki­ürítésére. Más szavakkal: Egyiptom a Szuezi-csatorna megnyitásával a béke felé tenne kezdőlépést, Izrael vi­szont területhódító terveihez szeretne újabb időt biztosíta­ni. Ezt a kétféle alapállást tükrözi a tűzszünet kérdése is. Tudvalevő, hogy jelenleg nincs tűzszünet a Szuezi­csatorna frontvonalán. Az ellenfelek csak hallgatólago- san szüntették meg a tűz A, és éppen legutóbb is tó incidens figyelmeztetett <■; fegyvernyugvás bizonytalan­ságára. Nincs megegyezés abban sem, hogy átkelhetnek . egyiptomi csapatok a csator­na keleti partjára, illetve hogy milyen távolságra vo­nuljanak vissza onnan az iz­raeliek. Egyiptom ragaszko­dik ahhoz, hogy visszaszerez­ze szuverenitását a csatorna mindkét partján, vagyis azt kívánja, hogy csapatai kelje­nek át a jelenleg megszál­lás alatt álló övezetbe. Izrael ebbe. nem hajlandó belemen­ni; csupán műszaki jellegű egyiptomi jelenlétet fogadna el egy rendkívül keskeny parti sávban. Jarring svéd diplomata, az ENSZ főtitkárának személye* megbízottja (aki évek óta hiába kísérelte meg a Biz­tonsági Tanács határozatá­nak érvényrejuttatását) nem újítja fel misszióját mind­addig, amíg az izraeli kor­mány nem vállalja a meg­szállt arab területek kiüríté­sét. A Közel-Kelettel foglal­kozó négyhatalmi megbe­széléseken három nagyhata­lom — a Szovjetunió, Fran ciaország és Anglia — a Jar- ring-mlsszió felújítását kí­vánja, s csupán az Egyesült Államok ellenzi ezt. Az ame­rikaiak ezzel izraeli partne­rüket védik, nem akarják, hogy ráháruljon a Jarring- misszió szabotálásának ódiu­ma. Ugyanaakkor magukat próbálják közvetítőként elő­térbe állítani; ezért sürgetik, hogy Jarring megbízatásának felújítása helyett kezdődjék meg Sisco amerikai államtit­kár közvetítő tevékenysége. Az ENSZ-székház folyosóin most folyik a kötélhúzás: ki milyen álláspontot foglaljon el a közel-keleti kérdésben, ki és hogyan mozdítsa el a holtpontról a Szuezi-csatoma megnyitásának ügyét? Az egyiptomi és az izraeli álláspont messze Van egy­mástól. Nyilvánvaló, hogy bármiféle, még oly részletes megállapodás is csak komp­romisszum eredménye lehet. Egyfelől Egyiptom egyedül nem tehet lépést, másfelől Izraelnek engednie kell ko­nok és merev álláspontjából, ha nem akar teljesen elszi­getelődni. Az amerikaiak őszinteségét próbára teszik a most következő hetek: való­ban segíteni akarják-e az egyiptomi vízi út megnyitá­sát és így á közel-keleti kér­dés rendezését? Rudnyánszky István A párizsi Vietnam-értekezlet Párizsban csütörtökön foly­tatta munkáját a vietnami há­borúval folgalkozó, úgyneve- ■zett négyes értekezlet. Nguyen Minh Vy, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság küldötte felszólalásában rámutatott: mindaddig, amíg az Egyesült Államok nem szünteti be agresszív háború­ját, a vietnami nép nem te­het mást, mint folytatja a harcát az igazi függetlenség és szabadság kivívásáért. Ami az amerikai foglyok kérdését illeti — mutatott rá a küldött —, a VDK hatóságai hajlandók őket szabadon bo­csátani, mihelyt az Egyesült Államok kijelöli' a Vietnam­Bolíviai foglyok szökése Tizenhat bolíviai politikai fogoly szerdán elrabolt és Pe­ruba kényszerített egy katonai repülőgépet, amely élelmet és ruhát vitt nekik rabságuk színhelyére, Észak-Bolívia Al­to Madidinek nevezett, őser­dőkkel borított térségébe. • Nincs bír arról, miként si­került a szökés. A határ túl­oldaláról, a perui Puno váro­sából — ahová az elrabolt gép épségben megérkezett — azt jelentette az UPI hírügy­nökség, hogy a foglyok politi­kai menedékjogot kértek. A helyi bolíviai konzul, Custo- dio Machicao kérésére pedig szabadon bocsátották a gép négy főnyi személyzetét. Mind a tizenhat fogolyt Hugo Banzer ezredes jobbol­dali puccsát követően inter­nálták. Közöttük van két ne­ves baloldali egyetemi tanár ,és a bolíviai hadsereg egyik volt századosa. (MTI) ban tartózkodó amerikai csa­patok feltétlen kivonásának határidejét. William Porter amerikai küldött felszólalásában nem volt hajlandó a vietnami há­ború lényegét érintő kérdé­sekről beszélni. Ehelyett pro­pagandaszólamokat hangozta­tott a vietnami lakott terüle­teket bombázó és a VDK hatóságai által fogva tartott amerikai pilótákkal kapcso­latban. (MTI) ■máira Mixannc Nixon elnök csütörtökön délelőtt tüntető szívélyességgel fogadta a Fehér Házban In­dira Gandhi indiai miniszter­elnök-asszonyt, aki szerdán este érkezett Londonból az Egyesült Államokba. A hírügynökségek jelentése szerint Indira a Nixon elnök­kel tartott megbeszélést érint­ve azt mondotta: »Azért jöt­tem ide, hogy nagyobb megér­tést szorgalmazzak a kelet­pakisztáni problémában tanú­sított indiai magatartás iránt*. A megbeszélés fő témája ugyanis: India és az Egyesült Államok kapcsolatainak folya­matos romlása. (MTI) 1 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1911. november A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom