Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

Vizsgázik a VIDECO» OR A Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézetben vizsgálják a VIDEOTON új színes televí­zióskészülékét, a VIDECOLÖK-t. A legmodernebb elveknek megfelelően az új készülék egyaránt alkalmas a SECAM és PÁL színesadási rendszerek vételére. A Phillips-képcső- vel épített készülék világszínvonalon álló termék. A TÉLRE TEKLÁT VE Ha hosszan elnyúlott is ez az idei ősz, hovatovább már hidegen világosodik .az égbolt. A télre készülünk, s a téli faiki képéhez vajon nem társul-e hozzá még mindig valamiféle ősi mozdulatlan­ság asszociációja, amely úgy­szólván rátelepszik ilyenkor erre a világra? Vajda Jámas, a múlt század markáns költője még így ír­hatott: »Télen át, amikor a nagy hó minden külső munkát lehetetlenné tesz, a jó gazda kosarat köt, szerszámait told- ja-foldja, hogy az idő kárba ne vesszen ...« Már ebben az évszázadban ugyan, de hason­lóképpen fogalmaz egyik — télen játszódó — novellájában Tömörkény István: »Hosszú és unalmas napokból átí ilyen tájban odakünn az élet Csak téblábolnak az emberek-«. JÓI tudjuk, hogy sokminden visszavonhatatlanul elmúlt, és folyton-folyvást elmúlóban van, ami — akár még tegnap is — fontos jegye volt ennek az összképnek. Mert minde­nekelőtt: állíthatjuk-e nap­jainkban, hogy a falu egyenlő a mezőgazdálkodással? Szin­te közhelyszerű a válasz, hi­szen köztudott, hogy éppen­séggel kisebbségbe kerültek a termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban foglal­koztatottak szerte az ország­ban, így a falvak többségében Ez nem mond ellent annak, hogy manapság is találkozunk hellyel-közzel olyas tétlenség­gel, amilyenre az idézett írók utaltak, hiszen az évszakok múlása, az időjárás változatla­nul megszabja keretét élel­micikkek előállításának.. Még­is, joggal mondhatjuk, hogy az egész élelmiszergazdaság iparosodásának izgalmas kofát &jük, s ez bizonyos értelem­ben ázzál is együtt jár, hogy csökken az idényszecűség adódik munka a havas hetek­ben is. Nem pusztán arra gon­dolunk, hogy jónéhány részle­ge van már a gazdaságoknak, amelyek télen-nyáron foglal­koztatnak embereket, hanem arra, hogy kétségkívül több idő jut e hónapokban a felké­szülésre: a jövő esztendeire éppúgy, miként a következő évek munkájára is ilyentájt gyűjthet tudást a parasztem­ber. Vagyis a tél egyszersmind és hagyományosan a tanulás, a szellemi izmosodás ideje, amidőn a termelőszövetkezeti szövetségek sorra-rendre ösz- szehívnak különféle tanácsko­zásokat, tanfolyamokat. Nincs az a szakember, akin ék a tech­nikumokban, főiskolákon fel­gyülemlett tudása meg ne kopna, s a gazdagon áramló, ismeretekhez való felzárkózás mindenkinél elengedhetetlen, aki valamit is ad magára. Fock Jenő miniszterelnök említette a Parlamentben tar­tott gazdasági aktívaértekezle ten, hogy a mezőgazdaságban »a legutóbbi esztendőit válto­zásai minőségi jellegűek«. Az máris bizonyos, hogy az 1971-es esztendő minden eddi­ginél nagyobb termelési érté­ket produkál a magyar mező- gazdaság történetében. Nőttek a növénytermesztési hozamok, kedvező folyamatok indultak meg — összhangban a negye­dik ötéves terv legfőbb célki­tűzésével — az állattenyész­tésben, az élelmiszergazdasa- gi vertikumot jól kitölti, ki­egészíti megannyi — korábban melléküzemnek mondott —te­vékenység. A számviteli szakem­berek dolga lesz éppen e szá­mukra aztán korántsem tét­len hetekben elemezni, hogy milyen a jövedelmek, pénz­ügyek dolgában az összkép. Másfelől azonban újra csak azt hangoztathatjuk: mind nekik, mind más szakembe­reknek, de valamennyi ter­melőszövetkezeti és állami gazdaságban dolgozónak már- már egyik alapvető tennivaló­ja, hogy a következő hetekből mind több időt csípjen el ön­művelésre. Ez ugyanis ma talán egyik legfőbb, a gépesítéssel s egyéb tennivalókkal mindenképpen egyenrangú előfeltétele annak, hogy a mezőgazdaság minősé­gi változási töretlenek ma­radjanak. A sotnogyl áfésx-eket kétoví*efik a VII. kongresszuson Hárman a harmincnégy közöl GALGÓCZI ERZSÉBET HL 22. — És tudod, miért? Mert én még mindig gyanús vagyok. Mért nem kezdtünk mi 45-ben politizálni? Vagy legalább 50-ben? Mért csak akkor kezdtünk politizálni, amikor pazícióba kerültünk? — Kifa­kad: — Ezek azt hiszik, az embernek választania < kell: vagy a nép oldalán áll, vagy a hatalom oldalán. Mintha a kettőt együtt nem lehetne képviselni. Sőt! Ma már csak együtt lehet... Persze — te­szi hozzá —, a hatalmat nem kell azonosítani a vidéki funkcionáriusokkal. Sajnos, & azonosítják. — Kikről beszélsz? — cso­dálkozik Zsuppán. — Ha én azt tudnám! " — mondja Géza csüggedten. — Ha szemtől szembe állnának velem! De kivel állok én szemben? Kivel? Hol ragad­jam meg? Hogy tépjem le ma­gamról ezeket a szálakat? ... Hagyjam, hogy megfojtsanak? C^za egyedül van as irodá­jában. Az íróasztalon még mindig ott halmozódik a reg­geli aláímivaló. Többször a kezébe veszi őket, el akarja intézni, de szeme előtt össze­folynak a betűk. Feladja a re­ménytelen küzdelmet, a két öklére fekteti állát, s üres te­kintettel mered maga elé. A külső irodába Zsuzsa lép be. — Bocsánat... Az elnök elvtársat hol találom? — Jobbra — mutatja Piros­ka, s jól megbámulja a nálá­nál idősebb, de szebb és ele­gánsabb, nőt. Ahogy Zsuzsa el­tűnik az ajtó mögött, izgatot­tan fordul'Pista bácsihoz, aki a szokott helyén, a kályha melletti lócán szundikál: — Látta, Pista bácsi? KI ez? Zsuzsa meglátja, hogy Géza egyedül van, minden boldog­ságát ráereszti arcára. Géza nem altar hinni a sze­mének. Meg van bénulva. Zsuzsa lopva, gyorsan meg­puszilja, s távolabb lép. — Jaj, de édes itt nálad! — lelkendezik. — Ez a skanzenbe való házacska... Mellett« ez 0 a modem monstrum ... Tu­dod, milyen jellemző rád? Az ősi értékek és a modem cé­lok ötvözete... — Hogy kerülsz ide? — kérdezi Géza tompán. — Már el is intézték ... Köszönöm, Géza, Tudtam, hogy szeretsz... Géza nem ért semmit. Csak azt tudja, hogy innen Zsuzsá­nak minél előbb el kell tűn­nie. Feláll. , — Nekem még... ne hara­gudj ... Az ajtón benyit egy ellenőr, megtorpan. — Bocsánat. Csak a lel­tári számokat... — de hú­zódna is vissza. Géza azonban túlzott előzékenységgel: — Tessék csak ... Az ellenőr bejön, s a kezé­ben lévő ív alapján nézegetni kezdi a bútorok fenekét. — Ne haragudj... — mu­tat rá Géza. — Most rengeteg a munka. Majd. Zsuzsi nem veszd rossz né­ven, hogy felesleges. Egy ki­csit halkabbra fogja hangját: — A bölcsődében kaptam szobát. A héten költözködöm. — S hivatalos hangon búcsú­zik: Viszontlátásra! Géza most ért meg min­dent. Még a nyaka is lángvö­rös, amikor becsukja Zsuzsa mögött az ajtót. Csak áll der­med ten. Az ellenőr felegyenesedik. A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusukra készül­nek. Október 23-án Ka;:o:vá- ron, a megyei küldöttértekez­leten 34 szövetkezeti munkást választottak, akik a kongresz- szuson a somogyi ÁFÉSZ-eket, takarék- és lakásszövetkezete­ket képviselik. Milyen élmé­nyekkel, milyen gondolatokkal indulnak? A 34 küldött közül hárman nyilatkoztait erről. Huszonhárom évvel ezelőtt jegyezte el magát a fogyasz­tási szövetkezeti mozgalommal Eleic Sándor, a balaionszárszói ÁFÉSZ (kenzumszövetkezet) elnöke. Eseménydús, mozgal­mas volt ez a csaknem ne­gyedszázad. 1948-ban a nagy- csepelyi földmű vesszővé tkezzt. nél kezdte, s igen sok szerve­zeti változást átélve, küzdel­mes éveken át, a munka mel­lett kitartóan tanulva (szak­tanfolyamok, érettségi, jogi egyetem) érkezett el a mába. Irányítása alatt fokozatosan gyarapodott a balatonszár.szói szövetkezet, amely 1963-ban 14 ) millió, ma pedig már 143 millió forintos forgalmat bo­nyolít le. A nyereség 880 000 ’orintról 4,5 millió forintra nőtt. — Arra büszke vagyok — vallja az elnök —, hogy elő­ször szövetkezetünknek az úgynevezett belső területein levő üzleteit tettük rendbe. Ez a munka az idén befejeződött, a bálványosi italbolt korszerű­sítésével. Emellett 1968 óta 11 millió forint értékű fejlesztést végeztünk a Balaton-parton: nyolc új üzletet nyitottunk. A kongresszus évében ajándékoz­tuk meg a magvar tenger ven­dégeit a Tóoarti étteremmel és presszó-bárral Balatonszár­szón, ABC-áruházat kapott Balatonszemes és Balatonföld- vár (ez utóbbit egy hónapon belül megnyitjuk). Megkezdő­dött a kőröshegyi áruház alap­jainak lerakása is és már mű­ködik a TÜZÉP- és olajtelep Balatonszárszón. Mindezt ak­cióprogramunkban vállaltuk. Ha felszólalna a kongresszu­son, a Balaton-na«ti vend ég- 'átás gondjait tárná a tanács­kozás elé. A megye takarékszövetkeze ti tagsága Szőke Józsefet, a segesdi takarékszövetkezet el­nökét bízta meg azzal, hogy Somogyot küldöttként képvi­selje a kongresszuson. Fiata­lon, 28 évesen érte az a meg­tiszteltetés, ám méltó rá, hiszen ilyen fiatalon kevesen dicse­— Egy székkel több van — közli tárgyilagosan. * Géza ráordít: — Vigye ki! Az ellenőr sértődötten, szék nélkül távozik. Mi ő, család? Géza a csukott ajtón keresz­tül kikiált: — Pista bácsi! Az öreg abban a pillanatban az irodában van; talán hall­gatózott az ajtó előtt. Géza pénzt nyom a marká­ba. — Hozzon egy üveg pálin­kát! De siessen! Visszaül az íróasztalához, s bámul maga elé. Selyem Zsiga lép az irodá­ba. Udvarias, szerény. — A területi szövetség nem helyesli az elbocsátásomat. Itt a levelük. Géza nem nyűi a levélért. Töprengve nézi Zsigát. Végül elszánja magát. — Intézd el, hogy \ állítsák le ezt a vizsgálatot. — Hogy tudnám én ezt el­intézni? — kérdezi Zsiga ri­adtan. — Gondolom, Ősegei elvtár­son keresztül. Zsiga nem ért semmit. így aztán nem is hisz abban, hogy el tudja intézni. — Ez a feltétel? — kérdezi csalódottan. — Ez — feleli Géza komo­ran. Fedhetnek olyan szövetkezeti múlttal, mint ő. A kereske­delmi tanulóévek után szülői cs AFÉSZ-íeleJ 'sségel 17 éve­sen már boltvezető lett, ké sebb üzomágvezető, majd 1987. július 1-től a takarékszövetke­zet ügyvezető könyvelője 1070-től elnöke. Bíznak benn: a községben, amit igazol az is hogy Segesclen tanácselnök-he­lyettessé választották, és tagja a MÉSZÖV elnökségének is. Keményen megdolgozott a tu­dásért: 1965-ben adták kezébe a közgazdasági technikum' érettségi bizonyítványt, 1970- bsn fejezte be a kereskede’mi és vendéglátóiparé főiskolát Vezetése alatt a 4 községből álló segesdi takarékszövetke­zet nagy fejlődést ért el. A be­tétállomány megötszöröződött (ma 8 millió forin), s a nye­reség ew évb°n sem volt ke­vesebb 50 000 forintnál. Nagy­szerű gazdasági kanosotokat alakított ki a terme’ őszövet- kezetekkel, ÁFÉSZ-szel. ök fizetik a hóztáiiból fel­vásárolt állatok árát. a méhé­szeknek a .kézét, de ugyan­akkor termelési kölcsönnel is segítik munkájukat. Mindez és még sok más hasznos intézke­dés valósult meg a szövetke­zet akcióprogramja alapján. Ha felszólalna, elmondaná, hogy szeretni, s becsülni kell a szövetkezeti tagságot... Kedves, mosolygós fiatalasz- saony Somogyi Györgyné, a tabi ÁFÉSZ KlSZ-szervezeté­nek titkára, 20. éves mindösz- sze, és így biztos, hogy a leg­fiatalabb korosztályt képviseli majd a kongresszusi teremben. A tabi ÁFÉSZ ösztöndíjasa­ként végezte a SZŐ VOSZ szekszárdi technikumát. Sze­reti a munkáját. Níh'ny ér­tékes társával ő alakította új- ’á a tabi ÁFÉSZ KlSZ-szer- vezetét. Időt, fáradságot nem kímélve dolgozott, ha a fiata­lok Ügvéről volt szó. Bátran a vezetők elé állt, ha «egít- ségre volt szüksége, A KTSZ- ■-Tervezet meghálálta a gon­doskodást. Társadalmi munká­ban vettek részt. KISZ—K^m- szomol találkozót szerveztek, s nem hiánVoztak a politikai ok­tatásokról, a nagyközségi ün­nepségekről sem. Egy család­dá kovácsolódtalc össze így a szövetkezet fiataljai. — Nagyon meglepődtem — mondta —. amikor Kaposvá­ron megválasztottak. Azt hi­szem, életem egyik nagy él­ménye lesz a knogresszus. 20 évesen ott ülni a sok tapasz­talattal rendelkező veteránok között! Áz öntudatos szövet­kezeti KISZ-tagságot képvi­selem. Ha beszélhetnék is a kongresszusi szónoki emelvé­nyen, annak adnék hangot, hogy a fogyasztási szövetke­zeti mozgalom vezetői bízza­nak bennünk, fiatalokban, s merjenek építeni munkánkra, mert többségünk szocialista szívvel igyekszik többet tenni az átlagnál. Dévai Zoltán Nüvényvédelmi tájékoztató Növcnyvédó'szer-selejfezcsek Még a szigorúbb tél beállta előtt át kell vizsgálni a nö­vény védőszer-raktárakat, és a hatásukat vesztő, túl régi vagy azonosíthatatlan vegy­szereket selejtezni kell. Ha a vegyszerhulladék az 1—2 ki­lót nem haladja meg, akkor azt a kutaktól, álló- és folyó­vizektől, lakott területektől épületektől, Sllatjárta helyek­től, ember táplálkozására é: állati takarmányozásra szol gáló növényzettől legalább 10C méternyire, mély talajvízál­lású helyen kell 50 cm mély­ségben elföldelni, és a földei le kell döngölni. A nagyobb mennyiségű selejtes vegyszert a méregkamrában elkülönített helyen kell tárolni mindaddig, amíg központi intézkedésre — megsemmisítése céljából — végleges helyükre nem kerül­nek, Zsiga csalódottan zsebre; gyűri a levelet. ? Csorvás irodájában Müllert! kérik a telefonhoz. Pista bá-: esi most ad be két üveg har-j matos sört. A kupakok már; meg vannak rajtuk lazítva.? Csorvás átveszi a sört, Müller? pedig fontossága tudatában; veszi fel a telefont. — Igen, én vagyok, Csegei? elvtárs... Nem, még nem ta-j Iái tunk semmit, Eddig még? minden rendben van... —| Hirtelen csalódottá válik az; arca. — Gondolja, Csegei elv­társ? ... Hagyjuk abba? hát még nem végeztünk . Hót... ha ez az utasítás...! — Visszateszi a kagylót, bu-J tán néz maga elé. — Mi van? — bámul rá? riadtan Csorvás, mert ért? mindent. ? Müller odamegy ,az íróasz-; tálhoz, félrelöki az iratokat, s? az egyik sarokból, amely tele} van üres sörösüveggel, előve-í szí hatalmas diplomatatáská-; ját s pakolni kezdi a holmiját. | — Ügy látszik, a Niklai mö-. gött is áll valaki... — Csó-| válja a fejét: — Az isten se; ismeri ki itt magát! | Csorvás — kezében a két? sörösüveg — meg van ijedve.! Nem vetette-e el nagyon a; súlykot Niklai ellen? Sápad-; tan nyújtja az egyik üveget: *’ — Ezt most már igyák í meg... $ (Folytatjuk) > 03 A növényvédőszer-göngyö- leget úgy kell kiüríteni, hogy abban szer ne maradjon. A műanyag-, fém és üveg cso­magoló burkolatokat összezú- zással használhatatlanná kell tenni, és a hulladékokhoz ha­sonlóan el kell ásni. Az el­égethető, nem robbanás- és fűzveszélyes papír, fa vagy nűanyag csomagolóburkolatot ■sszezúzás után el kell égetni, s a hamut ásónyomnyira a falajba kell forgatni. A sérült csomagolóburkola­tot haladéktalanul ki kell ja­vítani, illetve a vegyszert sza­bályosan címkézett, minőségi :somagolóburkolatba kell át­csomagolni. A burkolaton föl kell tüntetni az átcsomagolás időpontját, és a csomagolást végző nevét is. A védőruhákat a raktározás előtt gondosan ki kell tisztíta­ni, ezeket a dolgozók nem vi­hetik haza. A növényvédő szerrel szennyezett védőruhák mosatását a Mezőgazdasági Baleset-elhárító és Egí'w,ség- védő Övórendszabályok III— Vegyszeres növényvédelem cí­mű — fejezetében foglaltak szerint kell végrehajtani. Te­kintettel arra, hogy a mosás során keletkezett szennyvizet a növény védös7er-m arad é­kokra érvényes előírások sze­rint kell megsemmisíteni, s erre lehetőség általában csak a, szennyvízderítővel ellátott új típusú növényvédőrzer- raktáraknál van, javasoljuk, hogy az ilyen raktárra! ren­delkező mezőgazdasági üze­mek bérmunkában vállalják el a. környező gazdaságok nö­vényvédelmi vádőruhámak mosását- (Igénybe vehető a Patyolat szolgáltatása is.) Az elhasználódott védőruházatot ki kell cserélni, s lehetőleg idejében kell beszerezni új növényvédő-munkaruhát, vé­dőkalapot; védőkesztyűt, szem­üveget, gumicsizmát, légzésvé­dőt. Egyéni termelők a növény­védő szereket — használat után — szabályosan lezárt, eredeti csomagolásban kötele­sek tárolni. A vegyszereket ki­zárólag erre a célra, tárolásra használt szekrénybe vagy lá­dába kell helyezni, s azt ille­téktelen felnőttek, gyermekek, haszonállatok elől kulccsal kell elzárni. A vegyszerek selejte­zését itt is a fentiek szerint kell elvégezni. SOMOGYI Péntek, Hm.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom