Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

«r ÁTTEKINTHETETLEN A HELYZET India és Pakisztán egymást vádolja Pakisztán hétfőn ®z ENSZ- ben azzal vádolta Indiát, hogy 12 hadosztállyal négy ponton támadást indított Kelet-Pa- kisztán ellen. A pakisztáni fő­delegátus Roberto Guyerhez, a főtitkár egyik helyetteséhez intézett levelében azt állította, hogy India a nagyszabású had­műveletet november 21-re vir­radó éjjel kezdte meg és a két ország határán azóta is tarta­nak a harcok. India fődelegátusa teljesen alaptalannak nevezte a pa­kisztáni vádat A pakisztáni rádió jelentése szerint a keleti országrész és India határán kedden is több ponton folytatódtak az össze­csapások. A rádió szerint Jessore, Chittagong és Sylhet környékéről érkeznek harci jelentések, a pakisztáni had­sereg mindenütt sikerrel veri vissza a betolakodókat A pakisztáni légitársaság, a PIA tegnap beszüntette bel­földi járatait, így a két or­szágrészt összekötő egyetlen közlekedési vonal megbé­nult. A kelet-pakisztáni fővá­rosban, Daccában ma elsötétí­tés! gyakorlat lesz. Szvaran Szingh indiai kül­ügyminiszter a parlament fel­sőházában kijelentette, hogy kormánya folytatja a Kínai Népköztársasággal való vi­szonya normalizálására irá­nyuló politikáját annak ellené­re, hogy Kína ENSZ-képvise- lője a világszervezetben Pa­kisztán belügyeibe való be-1 avatkozással vádolta Indiát. Az indiai hadügyminiszté-1 Agha Shahl, a pakisztáni (felső kép), Samar Sen, az Indiai ENSZ-delegáció vezetője felszólalás közben. (Telefotó: AP—MTI—KS) rium szóvivője hétfőn Bom- bay-ben olyan nyilatkozatot tett, hogy Indiáinak szándéká­építeni. Jelenleg azt a kérdést vizsgálják, hogy milyen típu­sú tengeralattjáró felélne meg ban áll tengeralattjárókat legjobban az országnak. Két bombamerénylet Olsterben Hétfőn éjjel újabb bomba- | merényletet követtek el Észak' Írországban. RÖVIDEN Losonc*! Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke kedden fogadta Ali Ab- dallaoui rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet, az Algériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság új magyaror­szági nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Aldo Moro olasz külügymi­niszter tegnap Rómában meg­beszéléseket folytatott Ivan Basev bolgár külügyminisz­terrel, aki — mint már jelen­tettük — hétfőn érkezett hiva­talos látogatásra Rómába. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán KP főtitkára és a román államtanács elnöke hétfőn Te­mesvárra érkezett, ahol fo­gadta a baráti látogatásra Ro­mániába érkező Joszip Broz Tito jugoszláv államelnököt Mao Ce-tung, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának elnöke kedden fo­gadta a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségét, amely Pham Van Dongnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottsága politikai bizottsága tagjának, a VDK miniszterel­nökének, vezetésével Hivatalos látogatáson tartózkodik a Kí­nai Népköztársaságban. Brandt kancellár Bonnban Rangoolammal, Mauritius mi­niszterelnökével Mauritius gazdasági fejlődéséről, a. két országot érintő kérdésekről és Mauritius, valamint a Közös Piac kapcsolatairól folytatott megbeszélést. Egy angol katonai szóvivő szerint az észak-írországi Lurgan város egyik vendéglő­jében időzített bombát he­lyeztek eL A robbanás követ­keztében egy ember életét vesztette, egy súlyosan, továb­bi tíz személy pedig könnyeb­ben megsebesült. A vendéglő helyiségeiben súlyos károk ke­letkeztek. Észak-Írországban hétfőn ez volt a második bombamerény­let. Korábban ugyanis bomba robbant Dungannon város egyik nagy szállodájában. A robbanás nyomán tűz ütött ki. Itt is súlyos anyagi károk ke­letkeztek, de hírügynökségi értesülések szerint senki sem sebesült meg. Szovjet dokumentum A szovjet ENSZ-képviselet hétfőn hivatali» dokumentum­ként a közgyűlés elé terjesz­tette azt az okmányt, amely­ben részletesen felsorolja, hogy tavaly november óta több mint száz provokációt, támadási kísérletet és huli­gánakciót követtek el a szov­jet ENSZ-képviselet és más, New Yorkban működő szovjet intézmények munkatársai és családtagjai ellen. Jelenleg a közgyűlés jogi bizottsága tár­gyalja a világszervezetnél akkredikált képviseletek biz­tonsága védelmének kérdését. Hazaérkezett Bukarestiéi Péter János KÖZLEMÉNY Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. Corneliu Manescunak, a Ro­mán Szocialista Köztársaság külügyminiszterének meghí­vására Péter János, a Ma­gyar Népköztársaság külügy­minisztere 1971. november 20—23 között hivatalos baráti látogatást tett Romániában. A magyar külügyminisztert fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke. A látogatás során a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere a barátság és a megértés légkörében véle­ménycserét folytatott a ma­gyar—román kapcsolatok je­lenlegi helyzetéről, azok to­vábbi fejlesztéséről és a nem­zetközi helyzet néhány idősze­rű kérdéséről. Ügy értékelték, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének aláírása bővíti az együttműködés politikai-jo­gi keretét, s tovább erősíti a két szomszédos nép barátsá­gát. A nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről folytatott véle­ménycsere során különleges figyelmet fordítottak az euró­pai biztonság kérdéseire. A két miniszter megerősítette kormánya akaratát, hogy konkrét intézkedéseket foga­natosítsanak az európai biz­tonsági értekezlet legrövidebb időn belül és előzetes feltéte­lek nélkül történő összehívá­sára. Megállapították: meg­vannak a feltételei, hogy sok­oldalú tanácskozások kereté­ben, valamennyi érdekelt ál­lam közvetlen részvételével, haladéktalanul megkezdődjék az európai konferencia gya­korlati előkészítése. A magyar külügyminiszter magyarországi hivatalos, ba­ráti látogatásra hívta meg Corneliu Manescut, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminiszterét, aki a meghí­vást örömmel elfogadta. A lá­togatás időpontját diplomáciai úton állapítják meg. Államilag pénzelik az elnökválasztást Az amerikai szenátus hét­főn 64 szavazattal 30 ellenében gazdasági csomagtörvényt fo­gadott el Nixon elnök idevo­natkozó terveinek finanszíro­zására. A szenátus jóval többet sza­vazott meg annál, amit Nixon kért. A különbség abból adó­dik, hogy a szenátorok a cso- magtörvény-tervezet cikke­lyeihez egy újabbat csatoltak, mégpedig az 1972. évi elnök- választási kampány állam: eszközökből történő — részle­ges — finanszírozását. A terv szerint 20—20 milliót kapná­nak a demokraták és a re­publikánusok, s 6 milliót a »•harmadik erő«, a fajvédő 'Wallace pártja. AZ EGYESÜLT IZZÖ ELEKTRONCSÖGYÄRA lí-tőí 40 éves korig nSI dolgoatOlceat lituelba rádiócső-sz ereid, rács gyártó és sajtoló J további: ssorasámkéezftAeá, mechanikai és lakatosokat (gépbeállitét monkakőrbe). Jelentkezni lehet: a gyár munkaügyi osztályén. Kaposvár, Dimitrov o. 127. (U3M) 4 VILÁGSAJTÓ ÍRJA A ZYCIE WARSZAWY keddi számában a lap bonni tudósítója »-Egy emberbaráti akció nem emberbaráti vo­natkozásai « című kommen- • tárjábán foglalkozott a len­gyel—nyugatnémet úgyneve­zett családegyesítési akció problémáival Ma már bizonyos — írja —, hogy a lengyel igaizgatás alatt álló »-német földek« (ezt a megnevezést használja az 1971-es hivatalos Bonner Al­manach a 105—106. oldalon) sok kivándorlója számára az úgynevezett emberbaráti ak­ció, — amivel a tavalyi var­sói tárgyalásokon a nyugat­német fél oly sokat foglalko­zott — a társadalmi és szak­mai degradálás kezdetévé vált. fez a megállapítás főként az olyan vegyes családokra vo­natkozik, amelyek a nyugat­német fél szerint, »-régebbi álláspontjuk megváltoztatá­sa következtében kérték ki­településük engedélyezését«. Nem lenne humanitárus do­log — érveltek a tavalyi tár­gyalásokon a nyugatnémetek — ha ezektől az emberektől megtagadnánk azt a jogot, hogy hozzátartozóikkal együtt élhessenek. A humanitär iz­mus nevében fordultak hoz­zánk, figyelmen kívül hagy­va például azt, hogy ez ügy­ben előzőleg milyen gesztuso­kat tettünk. (A* 1953—1959 közötti családösszekapcsolá­si akcióra és a következő év­tizedben történt áttelepülő- sekre .gondolunk, amelyek eredményeként összesen 400 ezren kerültek Lengyelor­szágból az NSZK-ba. A Zycie Warszawy tudósí­tója továbbiakban tucatnyi példát sorakoztat fel arra, hogy az NSZK-ba került volt lengyel állampolgárok több­sége nem tud megfelelően el­helyezkedni, nem jut lakás­hoz, táborokban él, magas képzettséggel alantas munkát végez. A családegyesítési akció ke­retében az idén mintegy 24 ezren települtek át Lengyel- országból az NSZK-ba. Meg­kérdeztem a CDU humanitá­rius ügyekkel foglalkozó szakértőjét, vannak-e adatai arról, hogy az áttelepültek közül valójában hányán él­nek együtt a családjukkal. Meglepődött: »ez bennünket nem érdekelt — mondotta. — A lényeg, hogy ezek az em­berek itt vannak és velünk élhetnek«. Még van idő ahhoz, hogy a íü települőkre vonatkozó egyes dolgokat pontosan rög­zítsenek, megszüntessék a félreértéseket. Nem szabad tétlenül »023)1, hogy a huma­nitárius akció a gyakorlatban nem egyszer a visszájára fordul, — fejezi be a cikkíró. SZUPERHATALMAK, EGYENSÚLY A kínai bűvös kör Az év — amely eddig sem szűkölködött szenzációs beje­lentésekben, fordulatokban — talán legnagyobb port fel­kavaró eseménye a Kínai N épköztársaság jogainak helyreállítása volt az ENSZ- ben. Amikor az ügyrendi el­járás során, az 59-ik »No* elhangzott — ezzel vált bi­zonyossá, hogy az amerikai »két Kína« elméletet képvi­selő indítvány megbukott — és a tajvani küldöttség el­hagyta az üléstermet, az ENSZ-tagállamok nagy része heves tetszésnyilvánítással fejezte ki egyetértését. Történelmi pillanat volt. Nemcsak azért, mert a világ legnépesebb országa visszanyerte több mint két évtizede bitorolt jogait a vi­lág nemzeteinek szervezeté­ben, s ezáltal az ENSZ na­gyot lépett előre az egyete­messég felé, hanem elsősor­ban azért, mert a nemzetkö­zi helyzet enyhülése, a mind­inkább felülkerekedő józan­ság, s a realitások iránti fo­gékonyság győzött az üléste­remben. A föld országainak nagy többsége úgy látta jó­nak, úgy érezte helyesnek, hogy a hosszú éveken át meg­bélyegzett hatalmas ázsiai szocialista országnak —, amelynek érdekeit ed-dig csak a Szovjetunió és a szocialista tábor képviselte következe­tesen — joga van véleményét elmondani a világszervezet fórumán és részt venni a fon­tos, az egész világot érintő döntésekben. A másik oldal­ról viszont Kína politikája aktívabb, és valamelyest haj­lékonyabb lett: fokozatosam, évről-évre egyre nagyobb ér­deklődést tanúsított á világ- szervezet ügyei iránt is. Ezzel kapcsolatban két kér- ". dést kell megvizsgálnunk. Mi ösztönzi a kínai diplomáciát az ENSZ iránti fokozódó ér­deklődésre és a nyugati or­szágokkal folytatott flörtre? A másik: milyen politikát képvisel majd Kína az ENSZ- ben ezután? A magyarázat első­sorban a kínai belpolitiká­ban keresendő, pontosabban a hatvanas évek elején meg­indult, s azóta kibontakozó úgynevezett »kínai külön út« vizsgálata adja meg. Ha vé­gigtekintünk Kína gazdasági életének mutatóin, szembetű­nő, hogy a forradalom győ­zelme utáni évtized mennyi­re egyenletes és jó ütemű gazdasági fejlődést hozott. (Ekkor még szorosan együtt­működtek a szocialista világ többi országaival is.) Kellett is, mert Kína elképzelhetet­lenül szegény ország, (ösz- szehasonlításul: Kínában a különböző számítások szerint az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem évi 97 dollár, míg az Egyesült Államokban a' 3000 dollárt is meghaladja.) A »nagy ugrás« időszakában 1958-tól 60-ig azonban a gaz­dasági élet erőszakos fejlesz­tésével, amely figyelmen kí­vül hagyta az arányokat és a lehetőségeket, csak annyit értek el, hogy katasztrofáli­san visszaesett egyik-másik ágazat, elsősorban az alapve­tő élelmiszergazdaság egyes szektorai. A hatvanas évek első fele a hibák kijavítá­sának jegyében telt el. Ami-- kor Ismét egyenesbe lendült a kínai gazdaság, megint lét­rejöttek az intenzív fejlesz­tés feltételei, akkor robbant be a közéletbe a »kulturális forradalomnak« nevezett po­litikai fordulat. Ennek során, a hatalmi harcok sorozatá­val szétzúzták a pártot, s ’mind jobban a hadsereg ke­zébe került az irányítás, a hatalom. (Ahogy ez már len­ni szokott olyankor, amikor csak a katonaság marad az egyetlen szervezett erő.) . Külpolitikai téren is több kudarc érte Kínát. Indonéziá­ban a jobboldali tábornokok szétverték a maoista indonéz kommunista pártat. Sok or­szágból visszahívták a kínai nagykövetet, s a szovjet ha­táron fegyveres incidenseket provokáltak ki. Mao Ce-tung és cső portja irányvonalának győ­zelmével ismét stabilizálód-' tak Kínában a, viszonyok. A belpolitikában, ’új ösztönzés és beruházási politikával tel­jesen külön utat járnak és sajátosan képzelik el Kína fejlődését. Külpolitikájukban is új koncepció érlelődött meg: a1 harmadik világ szó­szólójaként, sőt ideológusa­ként fellépni. (Lin Piao —- a közelmúltig Mao helyettese — értelmezése szerint a ka­pitalizmus és a szocialista országok a »világvárost«, a harmadik világ országai pe­dig a »világfalut« alkotják. Cél: a világfalu kerítse be. a világvárost.) A csaknem 800 milliós Kí­na politikája annyira gazdag a különböző árnyalatokban, s olyan sok — gyakran spe­ciálisan ázsiai — tényez» mo­tiválja, hogy ezek bemuta­tására nincs mód. Csupán két fontos momentumot emel­nénk ki, amelyek a fentebb elmondottakhoz kapcsolódva nagyjából jellemzik a kínai politikát. A szegénység, amelyet fel­számolni csak igen tartós és szívós munkával lehet, arra ösztönzi a - kínai vezetési, hogy a szükségből erényt csi­náljon, vagyis szerte a hatal­mas országban népszerűsítse az igénytelenséget. .Ugyanak­kor be akarnak kapcsolódni a modem világgazdaság nem­zetközi munkamegosztásába, amely megkönnyíti és előse­gíti a fejlődést. Ezért került sor a korábban szinte telje­sen befagyasztott kereske­delmi kapcsolatok olvadásá­ra a szocialista országokkal, és ezért tapogatózik Kína a fejlett nyugati országok felé. Diplomáciai síkra vetítve, részben ez indokolja az ame­rikai—kínai kapcsolatokban bekövetkező látványos fordu­latot. (Még nem lehet tudni, hogy lesz-e szovjetellenes éle Nixon pekingi látogatásának.) Ugyanakkor — mint a kí­nai ENSZ-küldöttség prog­rambeszédéből is kiderül — Kína igényt tart a harmadik világ vezetésére. Lin Piao vi­lágosan megfogalmazta orszá­ga stratégiai célját A meg­valósításnak, az új politika sikerének azonban két igen lényeges akadálya van. Kína szegény ország, s mint ilyen, csak igen korlátozott mérték­ben tud gazdasági segélyeket folyósítani. Másrészt az ügy­nek semmiképp sem használ a szomszédos Indiával, Ázsia másik óriás országával szem­ben fennálló hagyományos szembeállása, mely szintén eljutott már a fegyveres in­cidensekig.‘India viszont több ízben is kivívta már a világ tiszteletét józan és minden­kor mértéktartó semleges po­litikájáért Ez bizony bűvös kör Kína számára, amelyből aligha találnak kiutat vezetői Csupor Tibor Brandt-Pompidou csúcstalálkozó A nyugatnémet kormány­szóvivő tegnap közölte Bonn­ban, hogy december 3-án és 4-én Párizsban kerül sor Willy Brandt nyugatnémet kancellár én Pompidou francia államel­nök csúcstalálkozójára. Brandt Pompidou meghívá­sára utazik Párizsba — fűzte hozzá a szóvivő. 2 SOMOGYI RtFLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom