Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

Több az áru, bővebb a választék RE KÖLTJÜK A PÉNZÜNKET? Interjú Pápa Jánossal, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével Sakk ás sakk N em akarom játszani e nemzetközileg is nagy tekin­télyű játékot, amely a legmagasabb rendű észcsiszold időtöltések egyike. Arról a sokkos állapotról beszel­nék inkább, amely gyakran értelmetlenül zavarja életünket, munkánkat. A kereskedők munkáját mindenki a saját tapasztalatai alapján ítéli meg. Ha udvarias az eladó, s a vevő megkapja az árut, elégedett. Ha nem, panaszkodik. A kereskedelem­hez — szokták mondani — mindenki ért Milyen is hát a somogyi kereskedők munkája? Ipari rovatunk Pápa Jánost, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét kérte meg válaszoljon a kereskede­lemmel kapcsolatos kérdések­re. — Hogyan ítéli meg az osztály a kereskedelmi vál­lalatok idei tevékenységét? Véleményünk szerint sike­rült-e biztosítani az alapvető árucikkekből a folyamatos ellátást? — Abból kell kiindulni, hogy az idén a forgalom 13,7 százalékkal nagyobb volt a ta- vaiyinal. (Az országos árufor­galom csak tíz százalékkal nőtt ebben az időszakban.) A for­galomemelkedés vegyes ipar­cikkekből volt a legnagyobb. Különösen sok tartós fogyasz­tási cikket vásároltak a bol­tokban. Ilyen nagy forgalom- emelkedés önmagában is a ke­reskedelmi vállalatok, szövet­kezetek, egyszóval a kereske­delem dolgozóinak kielégítő munkáját bizonyítja. Különö­sen igaz ez akkor, ha figye­lembe vesszük, hogy a forga­lomemelkedésre csak kis mér­tékben hatott az árszínvonal növekedése. SoV az ói termék — A vállalatok arra töre­kedtek, hogy a megnövekedett keresletet jobban kövessék készletekkel is. Igyekeztek ki­használni a többcsatornás áru- beszerzés adta lehetőséget, s ez jól érzékelhető a választék bővülésében. A sok új termék is bizonyítja ezt. Néhány te­rületen azonban — mint pél­dául a szolgáltatások fejlesz­tése, 3 minőségvédelem még több figyelmet várunk. A Balaton-partá idegenforga­lom igényeinek kielégítése kü­lönösen nagy feladat. Az idén a szezon áruforgalma 26 szá­zalékkal emelkedett, s ezt nagy nehézségek árán, de meg­felelően oldották meg a ke­reskedelmi vállalatok. A Ba- laton-parton a kereskedelem­től minimálisan meg kell kö­vetelni, hogy biztosítsák az alapvető élelmiszereket. Ennek az idén is eleget tettek. A tőkehús és húskészítmény je­lentős része — mint ismere­tes — még »keretes-« áru. En­nek ellenére a múlt évhez vi­szonyítva javult a lakosság el­látása ezekből a cikkekből is. Nehéz feladatot jelent az ipar­cikkek — különösen a ruhá­zati cikkek — iránt megnyil­vánuló kereslet kielégítése. A divat ugyanis gyorsan válto­zik. Emiatt az időszakos hiánycikkeket éppen e terü­leten találni a legtöbbet. Leg­utóbb női télikabátból, divat- és kötöttáruból, lakástextilből nem volt elég. Egyes cikkek­nél — például a harisnyanad­rág — viszont évek óta hú­zódó gondot sikerült megol­dani. Nine* in^Wi) o’ackutalas — Hogyan kísérik figye­lemmel a vállalatok a vál­tozó fogyasztói igényeket? — A kereskedelem jobban odafigyel a vásárlók igényére Ennek egyik oka az, hogy egyes területeken éleződött a verseny. A piaci helyzet isme­retét a vállalatok központjai is határozottabban megköve­telik a boltoktól. E kedvező je­lenségek ellenére mind az ál­lami, mind a szövetkezeti kis­kereskedelem alkalmazkodó­képességében akadnak hibák. A keresedők ugyanis nem egy esetben monopolhelyzetet él­vező szállítóval állnak szem­ben, s nem tudják érvén vési- teni igényeiket. Azt is tudni kell, hogy az áruk jelentős részénél termelési gondok vannak. Ahogy csökken a könnyen értékesíthető cikkeik aránya, úgy keresik egyre erő­teljesebben a kereskedelmi vállalatok az új eladási lehe­tőséget Ezt pedig csak az igé­nyekhez való rugalmasabb al­kalmazkodással, esetenként az igények felkeltésével tudják elérni. A kereskedelem jelen­legi munkaszervezete ás a meglevő feltételek nem teszik lehetővé, hogy jobb piackuta­tást folytassanak. Ez legtöbb­ször a boltvezetők megfigyelő- képességétől függ. A piackuta­tást szolgálja egyébként az árubemutató is. Ez az utóbbi években egyre gyakoribb. II második műszak könnyítésért — A nők háztartási mun­kájának könnyítése érdeké­ben egyre több félkész és kész terméket gyárt az ipar. Hogyan jutnak él ezek a fo­gyasztókhoz? — A kormány — amikor ta­valy a nők helyzetének: javí­tásáról hozott határozatot — megszabta a kereskedelem feladatát is: olyan félkész, konyhakész termékeket vagy konzervet kell forgalomba hozni, amelyek rövidítik a főzés-sütés idejét. A közel­múltban Kaposváron is és vi­déken is szakmai tanácsadást szerveztek. Ezek közül külö­nösen jelentős volt Kaposvá­ron a kalinyini ABC-ben meg­rendezett árubemutató. Vidé­ken a nagyatádi és a csurgói fogyasztási szövetkezet rende­zett hasonlót. A jövő év elején a megyei tanács és a Haza­fias Népfront nőbizottsága a kereskedelmi és ipari vállala­tokkal együtt rendez — szak­tanácsadással, árubemutatóval egybekötött — kiállítást Kor­szerű háztartás, több szabad idő címmeL Megfe'elő az arpo'iiUa •— Mindenkit érdekel a fo­gyasztói árak alakulása. Mi­lyen tapasztalatai vannak e téren az osztálynak? — A megye fogyasztói ár­színvonalának mérsékelt nö­vekedése beleilleszkedik az országos ártendenciába. A múlt évben 1,2—1,4 százalé­kos volt az áremelkedés me­gyénkben. Az idén is hasonló tendenciákkal találkozunk. Az átlagok mellett egyes árucso­portokban érzékeny áremel­kedés is történt; a zöldség és gyümölcs árszínvonala például mintegy tíz százalékkal emel­kedett. Egyéb élelmiszereknél az áremelkedés egy százalék alatt maradt, egyes ruházati cikkeknél pedig árcsökkentés is történt. Ilyen például a ha­risnya, a harisnyanadrág, a zokni és a nylon férfiing. Né­hány cikk árában területi el­téréseket is lehet tapasztalni. Ez a vállalatok önálló ártfe- vékenységére és a sokoldalú beszerzési munkára utal. Fő­leg az idegenforgalom terü­letén tapasztaljuk az erősebb differenciálódást A megyében azonban megközelítően azonos ártendenciák alakultak ki. Az eltérés nem annyira területi, differenciálódásnak, mint in­kább az egyes rétegek eltérő fogyasztási szerkezetének tu­lajdonítható; a különböző jö­vedelmű családok másként ér­zékelik az árváltozást Ügy ítélem meg viszont, hogy át­lagosan a jövedelememelkedés messzemenően ellensúlyozta megyénkben az áremelkedést. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek árpolitikája megfelelő, nesm az árak emel­kedésével fokozzák jövedel­müket Az árváltozások döntő többségét a termelői árak vál­tozása idézi elő. Osztályunk rendszeresen figyelemmel kí­séri, ellenőrzi az árak alakulá­sát. Szélsőséges tapasztalatunk kevés van. Az árszabályok megsértőit megbüntetjük és elvonjuk a jogtalan bevételt. Az év első felében 280 ezer fo­rint jogtalan hasznot vontunk el a kereskedelmi vállalatok­tól, s áremelés miatt mintegy 82 ezer forint bírságot róttunk ki az árszabályok megsértőire. Ifibbet keh törődni a m náséggel — A fogyasztói érdekvé­delem másik fontos területe a minőség. A boltokban még mindig lehet találkozni le­járt szavatosságú áruval. Ennek megelőzésére és más minőségvédelmi fe.adató,c 1 érdekében mit tett az osz­tály? — A kis- és nagykereske­delmi vállalatok felelős veze­tőinek nagyobb gondot kell fordítaniuk az átvételnél a minőségre. Különösen sok ki­fogásunk van a sütőipari ter­mékekre, s növekszik az egye­di hibával forgalomba kerülő tartós fogyasztási cikkek ará­nya is. Sokszor kifogásolják a nem megfelelő csomagolású vegyi cikkeket. Gyakran ke­rülnek a boltokba lejárt sza­vatosságú cikkek, s ellenőrzé­seinken találkozunk a helyte­len tárolásból adó^ó mmőség- romlással is. Találtunk már penészes, molyos nápolyit, amelyet forgalomba hoztak, lejárt szavatosságú konzervet, pörkölt kávét, kakaót, kókusz­reszeléket, sőt díszdobozokat is. A vállalatok belső ellen­őrei nem mindig vizsgálják ezt. Nem veszik észre, hogy a boltvezetők, eladók hanyagsá­ga és az ellenőrzés lazaság- auatt a fogyasztókat éri sós -oisaus—g. rw i . ej. a műit evuen minaen árucso­portra kiterjedő minőségi el­lenőrzést vegeztumr. 33? fajta Kifogásolt cikket talajunk a oono.ioan, s ezért jo ezer fo­rint nyereséget vontunk el tó­juk,' 30 asei/oen pedig szaoaly- séríési, fegyelmi eljárást, illet­ve figyelmeztetést kezdemé­nyeztünk. Ezek után sem csokiként a VOA1.Li p-oioszo., száma. A minőségre még nin­csenek kellő • figyelemmel a vállalatok; szemléleti változás­ra van szükség ezen a terü­leten. A hiányosságok gyakori oka: a nem megfelelő keres­kedelmi munka, az ipari szál­útok monopolhelyzete, vala­mint a minőségellenőrzés ob­jektív nehézségei. Ezek azon­ban nem mentesítenek a fele­lősség alóL A minőségellenőr­zés ezután is jelentős helyet foglal el kereskedelmi felügye­lőségünk munkájában, s ha kell, bírságolunk is. Az orszá­gos és a megyei kereskedelem­politikai célkitűzések a minő­ség védelmére, javítására je­lentős feladatokat határoztak meg számunkra, a hatóság számára. Ezért fokozzuk el­lenőrzéseinket, . s a vezetők munkájának megítélésekor ér­tékeljük a minőség terén vég­zett munkát is. Savanyúság Somogygeszliből Egy hosszú, boltíves pince a memyei Űj Barázda Termelő- szövetkezet somogygesztá sa­vanyító üzeme. Kellemesen fanyarkás illat, káposztahe­gyek. — A kemény munka ápri­lisban kezdődik — mondja Horváth Istvánná, a savanyító vezetője. — A szünet csak egy-két hónapig tart. Három állandó dolgozónk talál itt el­foglaltságot, szezonban- pedig kisegítőket is alkalmazunk. A termelőszövetkezetnek 2 400 000 forintot jövedelmezett a mun­kánk. Paprikával, hagymával, uborkával, paradicsommal dolgoznak. Nemsokára a cék­la következik. S addig? Gép szeleteli a káposz­tát. Nagy kőtartályok nyelik el az alapanyagot. Fürge asszonyujjak sózzák, paprikázzák. Súlyok nyomo­rítják a leendő emberi táplá­lékot, lé csordul 'az elvezető árkokba. S a minőségi ellenőrzés? Azt is itt végzik. A minőségi ellenőrök maguk az asszo­nyok. Szeletelőgép segít Könnyen ellentmondásba keveredhetnék, hiszen nem egyszer írtam már arról, hogy a tartást, az önfegyelmet, a munkafegyelmet erősítenünk kell az emberekben. S most mégis azokról lesz szó, akiket nem kellene állandóan sakk­ban tartani ahhoz, hogy elvégezzék kötelességüket. Nem ellentmondás ez: ilyen és amolyan tapasztalatot is száz­számra szerezhet az ember... Miért adunk sakkot minduntalan? És kiknek adunk sakkot? Kiket hozunk rendszeresen olyan helyzetbe, hogy gon­dolatvilágukat ne a kiegyensúlyozott biztonság, a távlati el­képzelések megvalósításának lehetősége, a jó értelemben vett stabilitás töltse ki, hanem a bizonytalanság, a matt állandó közellétének érzete, a figyelmeztetés, hogy »jó lesz vigyáz­nod, mert egyetlen lépés, és véged.. Hiszünk-e eléggé az emberben? És ismerjük-e őket? Két parancsnokra emlékezem katona koromból. Ugyan­azt a célt érte «1 mindkettő — egészen más módszerekkel Az egyik azt mondta: »Ha egy órán belül nem ragyog a kör­let, betiltok minden kimenőt és eltávozást■». A másik: »Fiúk, tegyünk rendet gyorsan, aztán kimegyünk együtt a faluba/«. S amikor ez utóbbi adta ki a parancsot, akkor mindig volt kimenő... De miért mondok ilyen ősrégi példát, amikor napjaink is tele vannak hasonlóval, s véletlenül sem kell a Nép­hadsereghez fordulni bizonyítékért. Mielőtt azonban még bárki is félreértene, szeretném el­mondani, hogy nem a követelményrendszerek ellen, nem a határozott és szigorú, következetes — és ha kell, felelősség- revonást alkalmazó — vezetés ellen beszélek. És ezzel szem­ben nem a liberalizált módszerek, a felemás álláspontok, a kétarcúság, és az engedékenység mellett török lándzsát A kettő között helyezkedik el ez a bizalmatlanságot és bizony­talanságot keltő módszer, a következetesen sakkban tartás — rendszerint csütörtököt mondó — »fegyvere■». Nem alkalmas »fegyver■» a mi körülményeink között... Hogyan tudnám megközelíteni jobban e témakört? Bi­zonyára hallottak már olyan elejtett megjegyzést — lehet, hogy egy hiba elkövetése után —, hogy: »Nem nyugdijat állás ám ez; másutt is meg leket élni ebben az országban«. Vagy: »És mit gondol az elvtárs? Más nem tudná ezt a mun­kakört jobban betölteni?■» »Egyébként nemcsak magának van ám /véleménye...« »Legyen nyugodt, maga nélkül sem dől össze a világ...« Az érvek hiányoznak e megjegyzések mögül. De tovább is mehetnék: még a felelőssé gr evonás is — akkor, ha való­ban hibát követett el a megfenyegetett V alamiféle permanens sejttetés az, amiről beszélek, va­lamiféle rossz értelmű fékentartás, és rosszul sikerült ösztönzés is egyben. Rendszerint olyan emberekkel szemben, akjk végül is bizalmat élveznek, jól dolgoznak, s a hajtóerő önmagukban, munkájuk szeretetében és a célok őszinte szolgálatában van. Tehát nem a külső tényezők, az elejtett szavak, a körmönfont módszerek következményei. Jól ismerek egy középszintű vezetőt. Tehetségesnek, szorgalmasnak, becsületesnek tartják. Nemcsak a beosztottai, hanem a felettesei is. De valahogy véletlenül sem hinnék el róla, hogy ha beleszól a gazdaság életébe, ha javasol, ha bírál, akkor azt önzetlenül, s főként nem emberek ellen te­szi, hanem egyszerűen azért, mert úgy jobbnak látná, mert politikai, szakmai meggyőződése és tapasztalatai szerint az az intézkedés feltétlenül előbbre vinné a gazdaság ügyét. írtam már hasonló jelenségről egyszer: ha beleszól, gya­nakvás veszi körül. »Mit akar ez itt, milyen hátsó gondolatai lehetnek, kinek akar ártani ezzel, és miért?-» Ha hallgatna véletlenül (ami nem sajátja) s magába fojtaná elképzeléseit: »Miért van ez itt, egyáltalán törődik-e közös gondjainkkal?« A gyanakvás következménye a sakk. És a sakk követ­kezménye a sokk, amely nemcsak idegesít, hanem fékez is; nemcsak bizalmatlanságot kelt mindkét részről, hanem mér­gez is. Voltaképpen lelhetne egyszerűsíteni a dolgot. Ha átme­netileg elfogadnánk a sakkban tartás módszerét, érdekes kö­vetkeztetésre juthatnánk. Ha ugyanis vannak olyan embe­rek, akiktől nem követelni kell, hanem félni; ha vannak olyanok, akik becsülettel, szorgalmasan és jól dolgoznak, de megítélésüket állandó gyanakvás kíséri — akkor miért van­nak ott, ahol vannak? Akkor a bizalom csak látszat, a képesség csak feltételezés, a jó szándék és ambíció egy vélt és titkos cél, belső indíték következménye. Egyszerűbb vol­na megzabaíulni tőlük, mintsem állandó játszmában sakkok sorozatával kordában tartani legjobb elképzeléseiket. K özhelynek tarthatja bárki, de azt hiszem, akkor is igaz: az élét nem sakktáblán zajlik., és az emberek nem fából faragott figurák. Nem szabad leegyszerű­sítve lépni velük a játék szabályai szerint, nem szabad mindenáron félelemben, bizonytalanságban, sakkban tartani A sálymérés is a munkához tartozik. őket!, hogy állandósult sokkos állapot vonja el figyelmük egy részét munkájukról. Értékük csorbul így, energiájuk forgá- csolódik szét, és kevesebbet adhatnak önmagukból a társa­dalomnak, munkahelyüknek, a közösségnek, mint amennyire kiegyensúlyozott körülmények között képesek. Nem éri meg nekünk. Jávori Béla Laboratóri umi egységcsomaggal Iskolások a vízvédelemben A jövőben ifjúsági aktívá­kat is bevonnak Baranyában vízvédelmi feladatok ellátásá­ba. Eddig 12 iskolában hoztak létre természet- és környezet­védelmi szakkört, amelyeket a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság támogatással is segít. A szellemi irányítás mellett úgynevezett egységcsomag la­boratórium-felszereléssel is el­látják a szakköröket. A meg- fcúeióen. képzett biológus és, földrajzszakos tanárok irányí­tásával a diákok bekapcsolód­nak a figyelőszolgálatba. Ész­leléseiket, például a mennyi­ségi és minőségi változásokat feljegyzik. így mód nyílik ar­ra is. hogy a területen levő vizek lefolvási viszonyairól, az «zzel járó min*sézi változá­sokról az eddiginél több in­formációt kapjanak a hivata­los szervek. t SOMOGYI NÉPLAP Hiurrta, IA®L aovemli« 2i 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom