Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

A népi Kína ENSZ-válogatottja Kína az egyik legtapasztal­tabb és befolyásosabb diplo­matája vezetésével valóságos ♦válogatott csapatot-« jelölt ki az ENSZ-közgyűlés 26. ülés­szakára — állapították meg a pekingi diplomáciai megfigye­lők, amikor szerdán reggel ér­tesültek a delegáció összetéte­léről. A 63 éves Csiao Kuan-hua, a küldöttség vezetője egyike Kína diplomatasztárjainak. A hajdani újságíró több mint húsz éve dolgozik vezető kül­ügyi beosztásban (többek kö­zött 1957-ben a kínai kormány­fővel együtt Magyarországon is járt). Huang Hua, a kínai küldött­ség helyettes vezetője egyike Kína legtapasztaltabb hivatá­sos diplomatáinak. Részt vett a koreai fegyverszüneti tár­gyalásokon, az első genfi ér­tekezleten. öt tartják az ideá­lis személynek az egyre in­tenzívebbé váló kínai—ameri­kai kapcsolatok ügyeinek inté­zésére. Egyelőre nem ismere­tes, megtartja-e kanadai nagy­követi posztját is. Az ENSZ-küldöttség egyik kulcsszemélyisége Hsziaung Hsziang-hui, aki a »kulturális forradalom« előtt Kína angliai ügyvivője volt és aki (akárcsak Vang Hai-jung, a delegáció egyetlen női tagja) legutóbb részt vett Pekingben a Kissin- gerrel folytatott megbeszélé­seken. Tang Ming-csao személyé­ben a kínai diplomáciai együt­tes olyan emberrel is rendel­kezik, aki — a felszabadulás előtt — hosszabb időt töltött az USA-ban. (MTI) Észak-Irország Felfegyverzik a rendőrséget Hivatalosan bejelentették: a belfasti kormány úgy határo­zott, hogy újból felfegyverzi a rendőrséget. Brian Faulkner észak-írországi miniszterelnök a biztonsági szervek javasla­tára hozta meg határozatát. Faulkner miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a rendel­kezést csak akkor vonják' vissza, »ha a körülmények 'zt lehetővé teszik«. Kohrt-Müller megbeszélés Berlinben, az NDK főváro­sában szerdán délelőtt 10 óra­kor kezdődött meg Günter Khortnak, az NDK külügyi államtitkárának és Ulrich Müller nyugat-berlipi szenátu­si irodaigazgatónak a 15. meg­beszélése, amely 6 óra hosszat tartott. .... A szerdai találkozón — az «ddigi megbeszélésekhez ha­sonlóan — nyugat-berlini la­kosok berlini, illetve NDK-beli látogatásáról és az NDK terü­letébe beékelődő nyugat-berli­ni enklávék cseréjéről van szó. Az NDK külügyi államtitká­ra és a nyugat-berlini szená­tusi irodaigazgató legközelebb november 12-én találkozik Nyugat-Berlinben. (MTI) A rendőrség felfegyverzésé­ről szóló határozat az észak­írországi erőszak fokozódásá­nak következménye. Az elmúlt 30 nap során a rendőrség nyolc tagját meggyilkolták, s október folyamán 140 bomba- merényletet követtek el. (MTI) Cyrus Eaton Budapesten Az Országos Béketanács elnökének meghívására Budapestre érkezett — felesége társaságában — a neves amerikai köz­életi személyiség, Cyrus Eaton. Felvételünk a Ferihegyi repülőtéren érkezésekor ábrázolja az Eaton házaspárt, Bol­dizsár Iván társaságában. (Képtávírón érk. — MTI—KS) A francia nemzetgyűlés szerdai ülésén Schumann Brezsnyev látogatásáról Schumann külügyminiszter szerda délután a .francia nem­zetgyűlésben beszédet mondott a külügyi tárca költségvetésé­nek tárgyalásakor. A külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev franciaor­szági látogatása »példás sike­rűnek« bizonyult, s kiemelte a francia—szovjet együttműkö­dés alapelveit rögzítő okmány nagy jelentőségét. A francia kormány reméli — mondotta —, hogy Helsinki­ben mielőbb megkezdődhet az európai biztonsági értekezlet sokoldalú előkészítése, majd kijelentette: a konferencia lét­rejöttének meggyorsítása érdé­Indira Gandhi ma Nixonnal tárgyal Indira Gandhi indiai minisz­terelnök szerdán délelőtt Lon­donból továbbutazott az Egye­sült Államokba, ahol ma, csü­törtökön megbeszélést tart Nixon elnökkel. A miniszterelnök-asszony és tanácsadói — a jelek szerint — elégedettek a Londonban folytatott megbeszélésekkel.’ Kurt Bachmaan a kongresszus előkészületeiről Düsseldorfban Kurt Bach mann, a Német Kommunista Párt elnöke sajtótájékoztatót tartott a szocialista országok újságírói számára az NKP no­vember 25—28. között tartan dó kongreszusának előkészüle­teiről. A kongresszusi felkészülés­ben — mondotta Bachmann •— az NKP legfontosabb feladata, hogy a lehető leggyorsabban elérje a szovjet—nyugatnémet szerződés ratifikálását a Bun­destagban ... Az NKP pozití­van értékeli az NSZK kormá nyának realista magatartását a Szovjetunió irányában, és síkra száll az NDK és az NSZK képviselői közti tárgyalások sikeres befejezéséért. \ nyugat-berlini városatyák vitája: Kié legyen most a Reichstag? Ki legyen az árván maradt, hírhedt Reichstag nyugat-ber­lini épületének háziura a jö­vőben? — ezen a problémán vitatkoznak egymással á váro­si parlamentben képviselt pártok: a várost kormányzó SPD, illetve az ellenzékben lévő FDP és CDU. Klaus Schütz szociáldemok­rata kormányzó polgármester szerint — mivel ezentúl a ndestagnak nem szabad plenáris ülést tartania Nyu­gat-Berlinben — a Reichstag mai napig is csak íélig-med- dig helyreállított épületét egyrészt az Európai Gazdasági Közösség rendelkezésére kel­lene bocsátani, s az EGK és az európai szocialista országok között lebonyolítandó kereske­delem központjává tenni, másrészt más »európai szer­veket« lehetne a Reichstagban elhelyezni. Lorenz, a nyugat-berlini CDU elnöke — pártja nevé­ben — egyetértését fejezte ki Schütz tervével, de csakis az­zal a feltétellel, hogy a Reichstag háziura az NSZK mindenkori köztársasági elnö- 1; maradjon. S mindenki, aki a Reichstagot használja, csak- i a bonni köztársasági elnök meghívására foglalhassa el he­lyét (MTI) kében »tartózkodni kell min­den olyan cselekedettől, amely hátráltatná a berlini megálla­podás zárójegyzőkönyvének aláírását, a moszkvai és var­sói szerződések ratifikálását és a németek közötti tárgyalások előrehaladását«. A külügyminiszter ezzel kap­csolatban részletesen kitért Franciaország és az NDK vi­szonyára, és hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kap­csolatok a kölcsönös érdekek alapján sikeresen fejlődnek gazdasági és kulturális téren. A külügyminiszter ezután megismételte, hogy Franciaor­szág ellenzi a kölcsönös csa­patcsökkentési tárgyalások el­vét, és ha Bfosio volt NATO főtitkár Moszkvában puhato- tolódzó tárgyalásokat kezd eb­ben az ügyben, »nem fog a mi nevünkben beszélni«. Schu­mann a franciaországi állás­pontot azzal indokolta, hogy Franciaország a katonai töm­bök megszüntetésére törekszik, s ezért ellenzi a katonai rend­szerek közötti tárgyalásokat, amelyek esetleg elterelhetnék majd a figyelmet a legfonto­sabb ügyről, az európai biz­tonsági értekezletről. A külügyminiszter részlete­sen szólott a nyugati, .pénzügyi válságnak a Közös Piacra ki­fejtéit káros hatásáról is. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy Franciaország to­vábbra is kitart a szilárd va­lutaárfolyamokhoz való vissza­térést sürgető álláspontja mel­lett, majd azt a reményét fe­jezte ki, hogy a jövő évben összeülő közöspiaci csúcsérte­kezleten megszilárdítják majd a tagállamok szolidaritását. (MTI) Chile tizenkét hónapja Egy éve, 1970. november 4- én került hatalomra Chilében Népi Egység kormánya. A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata Hz amerikaiak újabb durva provokációi A VDK külügyminisztériu­mának szóvivője szerdán nyilatkozatot olvasott fel a sajtó számára. A nyilatkozat rámutat, hogy október utolsó napjaiban az amerikai légi­erő többször is durván meg­sértette a VDK légiterét, bombázta a fegyvermentes övezet északi részét. Ezzel egyidejűleg — hangoz­tatja a nyilatkozat — az ame­rikai tüzérség a fegyvermentes övezet déli részéről, a 7. flotta hajói pedig a tengerről lőtték a VDK lakott területeit A külügyminisztérium nyi­latkozata elítéli az amerikaiak újabb provokációit, és követe­li, hogy haladéktalanul füg­gesszenek fel minden olyan cselekményt, amely fenyegeti a VDK-nak mint szuverén ál­lamnak a biztonságát. • » • Melvin Laird amerikai had­ügyminiszter háromnapos lá­togatásra Saigonba érkezett. A hadügyminiszter szemleútja során előkészíti Nixon elnök november 15-re kitűzött nyi­latkozatát, amikor bejelenti a további csapatcsökkentési me­netrendet. Általános feltevés szerint Nixon a jövő év júliusáig 40 000-re akarja csökkenteni a Dél-Vieüiamban állomásozó amerikai hadsereg létszámát. A katonai parancsnokságot ta­nácsadó csoporttá akarja át­minősíteni, Abrams táborno­kot, az ottani amerikai had­sereg főparancsnokát pedig a szárazföldi hadsereg vezérkari főnökévé óhajtja kinevezni. » » * * Az ausztráliai parlament­ben viharos tiltakozást keltett a kormánynak az a bejelenté­se, hogy az ausztráliai csapa­tokat nem vonják ki teljesen Dél-Vietnamból, hanem egy csoport tanácsadó ottmarad a kambodzsai zsoldosok kikép­zésére. (MTI) Amikor Allende a Moneda­palotáiba lép, az egész chilei nép mellette áll — irta az elnökválasztás után az El Siglo, a Chilei Kommunista Párt sajtóorgánuma. És — épp egy éve — az Alaméda sugárúton százezrek ujjongá- sa ütötte rá erre az esemény­re a nép jóváhagyásának hi­teles pecsétjét. Győzelem és kudarc — így tartják számon mindenütt azt a napot. A burzsoá sajtó ke­serű szájízzel a vezetők nél­küli nép és a népszerűség nélküli vezetők vereségének sirámait fújva »vörös vesze- delem«-mel rémisztgette a kispolgárokat; Allende pedig — amikor elnökként először mondott beszédet — így fo­galmazott: »A történelem fordulóponthoz érkezett: egy egész nép vette kezébe sor­sát, hogy a demokrácia út­ján a szocializmus felé ha­ladjon.« A Népi Egység győzelme nem a semmiből született meg Chilében. Melegágya volt egy gazdaságilag fejlet­len, de politikailag jól fejlett ország, s 1970 ősze valóban fordulópontja volt annak a fejlődésnek, amelyet a chilei munkásmozgalom »hosszú menetelése« megszabott. Ez a menet azonban nem kato­nai indulók ütemén haladt; a jobboldalt nem népfölkelés zúzta szét: csupán orrhosszal előzték meg szabályos polgá­ri demokratikus parlamenti választásokon. A Népi Egy­ség kormányának hatalomra kerülése óta mégis egy új fogalmat emleget a világ: a szocializmus chilei útját. Allen déről mindenki tudta mit akar, milyen erőkkel akar kormányozni és milyen irányban haladni. A balolda­li csoportosulásnak pedig leg­főbb támogatója a Chilei Kommunista Párt, amely 1969 novemberéiben a XIV. kongresszuson kidolgozta programját. Eszerint »a chi­lei ' forradalom aiitiimpe- riaíista, antimonopolista és agrárforradalom, amely meg­nyitja az utat a szocializmus felé«. Megvalósításához pedig alkalmazta a legszélesebb egységfront-politikát, A hat baloldali politikai alakulat — a kommunisták, a szocialisták, a radikálisok, a szociáldemokraták, az Egy­ség Népi Akciómozgalma (MAPU) és a Független Né­pi Szövetség (API) — élén ott áll a szocialista Allende, aki választási programjában azt hirdette: »Nem egyszerűen egy újaibb elnök akarok len­ni, hanem az első forradalmi kormány elnöke«. S azóta ti­zenkét hónapi tevékenység bizonyítja, hogy kormánya erős, életképes, és hogy va­lóban Chile dolgozóinak ér­dekét szolgálja. Az új kormány a hataiom- rajutás után késedelem nél­kül hozzálátott azokhoz a társadalmi és gazdasági át­alakításokhoz, amelyek a Népi Egység világos, egyér­telmű választási programjá­ban szerepeltek. Ennek első és legfontosabb pontja volt Chile kapitalista gazdasági szerkezetének mélyreható és végleges átalakítása. Ezt szol­gálta az államosítás, a kisa­Pacifikálás ürügyén — maradni A Washington Post értesü­lése szerint az amerikai ve­zérkari egyesített főnökök egyesített bizottsága új tervet dolgozott ki »a győzelem kiví­vására« Kambodzsában. Azt tervezik, hogy a kam­bodzsai hadsereg mellett to­boroznak és kiképeznek egy úgynevezett »partizánelhárí­tó« erőt, és így »pacifikálják« Kambodzsát. A vezérkari fő­nökök egyesített bizottsága ez­zel összefüggésben azt kérte a kormánytól, hogy a Kambod­zsának folyósított katonai se­gély összegét 269 millió dollár­ról emeljék fel 377 millióra, a 150 ezer főnyi kambodzsai hadsereg létszámát pedig ket­tőzzék meg. Mivel a kongres­szus határozata értelmében amerikai szárazföldi csapaton, katonai tanácsadók és kikép­zők nem vonulhatnak be még egyszer a távol-keleti ország­ba, a Pentagon újabban a ha­diszállítmányok adminisztrá­lása és szétosztása ürügyén csempészi be katonáit Kam­bodzsába. játítási rendelet (kártalaní­tással !): uralkodóvá tenni az állami szektort, köztulajdon­ba véve olyan — USA-érde- keltségű — »dollárüzeme­ket«, amelyek naponta egy­millió chilei dolgozó fizetésé­nek megfelelő profitot zse­beltek be. S ezzel visszaadták az. or­szág fő bevételi forrását, vé­get' vetettek az amerikai tő­kés társaságok chilei egyed­uralmának. A nemzeti jöve­delem termelésének ma már több mint 70 százaléka az ál­lami szektorra jut A második kérdés a föld­reform volt. A „népi kormánnyal * lépsz hatalomra, chilei pa­raszt« — hirdette választási beszédében Allende, s »Al­lende presidente, reforma agrária, gobiemo popular!« — jelszóval gyors ütemben hajtják végre a földreformot: több mint 1300 nagybirtokot, 2 200 000 hektárnyi földet sa­játítottak ki, földművesszö­vetkezeteket vagy állami gazdaságokat létesítettek. S ezt kísérik a kormány szo­ciális intézkedései: a lakás- program és az oktatási re­form megvalósítása, az anal­fabétizmus felszámolása. Ezek az intézkedéseit ön­magukért beszélnek. Egy­szerre érintik a társadalmi kérdéseket, az ország gazda­sági talpraállítását és a fej­lesztési program megvalósí­tásának kezdetét. S nemcsak azért új típusú, a Népi Egy­ség kormánya, mert először kerültek tagjai közé munká­sok (köztük 3 kommunista és 3 szocialista miniszter), ha­nem mert nyíltan hirdetett célja is az; széles körű népi összefogás támogatja, nagy létszámú fegyelmezett és szervezett munkásosztály (a szervezett dolgozók száma több mint 900 000!), és a ha­talom gyakorlásába bevonják a JSTépi. Egység minden párt­jának s mozgalmának képvi­selőit. Ä kormányapparátus­. nak, a Népi Egység; 15 000 bi­zottsága szolgál »ugródeszka­ként és rugóként« — mozgó­sítva az emberi potenciált, a társadalmi hitejt,. az ener­giák és akaraterők' tőkéjét, a nemzeti méltóságot és élni- akarás vágyát. Bár külön- külön ez mind kevés, együt­tesen mégis súlyos tényező. A Népi Egység kormányá­nak tehát fő célja az ellen­ség elszigetelése, a jobboldal megfosztása a hatalomtól: apránként, lépésről lépésre, hogy visszafelé járhatatlan utat nyissanak a forradalmi átalakuláshoz. „A nyugtalan főid orszá­ga« — Chile — ma kímélet­len következetességé válto­zásokat él át. Allende plura­lista kormányának (ez ma Chilében történelmi tör­vényszerűség!) egysége to­vább szilárdult a — hetedik csoportként — hozzá csatla­kozó »keresztény baloldal«- lal, de sajátosan átmeneti a hatalom, amelyben különbö­ző, ellentétes érdekű osztá­lyok osztoznak. S bár a »sza­káll nélküli Fidel Castro« külpolitikai sikerei erősítik pozícióit, Chilében ádáz küz­delem folyik: a gazdasági élet egészségesebbé tételétől függ az .egységkormány sike­re vagy kudarca, sőt — egy­általán — további sorsa is. A népi kormány eredmé­nyeit a haladó és demokrati­kus erők egysége, a tömegek támogatása tette lehetővé. Es sem a szabotázsakciók, sem a fegyveres provokáció, sem a rágalomhadjárat, külső nyomás. vagy gazdasági szankciókkal történő fenye­getés nem tudta eddig megál­lítani a Tűzföldtől Ariciáig terjedő — a chilei nép aka­ratát megtestesítő — társa­dalmi és gazdasági átalakulás folyamatát. Korvca Fere»» SOMOGYI WÉPS.ASP oatartsk vm, mmmtrn &

Next

/
Oldalképek
Tartalom