Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

t 9ILAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Ara: 80 fillér XXVII. évfolyam 260. szím. 1971. november 4., csütörtök AZMSZMJ» SOMOGY HEGYEI Bl Z O T T S A G A W A K L A P J A l' Hazaérkezett Msszkrábfi a magyar parlamenti küldöttség Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ve­zetésével szerdán hazaérkezett Moszkvából az a magyar par­lamenti delegáció, amely a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak meghívására tíz napot töltött a Szovjetunióban. Apró Antal a megérkezés után elmondotta: — Látogatásunk során hasznos eszmecserét folytat­tunk a Szovjetunió Legfelső Tanácsának vezetőivel a leg­magasabb szintű államhatal­mi szervek működéséről, mun­kájáról, a tanácsok tevékeny­ségéről. Kölcsönösen tájékoz­tattuk egymást állami életünk demokratikus fejlődéséről is. (MTI) Olvasással „ünnepeljünk“! Könyv csomagokat szállított a posta a megye üzemeibe, szövetkezeteibe és intézmé­nyeihez az utóbbi hetekben. A benne lévő politikai műve­ket azóta mar elhelyezték a szokott helyen, bogy minden­ki. kiválaszthassa a neki leg­jobban tetsző könyveket. Ez a csöppet sem technikai elő­készítés hozzátartozik az im­már hagyományos politikai könyvhonaphoz, amelyet ma este nyitnak meg Csurgó nagyközségben. A politikai irodalom ünnepi honapját ha­todszor rendezik meg So­mogybán, s eddig még min­dig szép eredményeket ho­zott, minden évben újabb ol­vasókat toborzott. Egészen biztos, most is így lesz, hi­szen évről évre nő azoknak a tábora, akik fontosnak és hasznosnak tartják a Kos­suth Könyvkiadó gondozásá­ban megjelenő művek tanul­mányozását, mert úgy érzik, sokkal jobban megértik azok­nak az eseményeknek az ösz- szefüggéseit, hátterét, amelye­ket a televízióban látnak, a rádióban hallanak vagy az újságokban olvasnak. Nagyon gazdag program nyitánya lesz a ma! csurgói megnyitó; számtalan kiállí­tást, fró-olvasó találkozót rendeznek, könyvtarakat avatnak, ismertetik a régeb­bi és az újabb politikai mü­veket Mindez azonban csak eszköze annak, hogy min­denhol elérjék azt a célt, amelyet a politikai könyvhó­nap rendezői maguk elé tűz­tek: az a fontos, hogy minél több somogyi ember érdeklő­dését fölkeltsék a politikai irodalom iránt, megsokszoroz­zák a vásárlók és olvasók számát. Bálint György, a már­tírhalált halt neves publicis­ta írta egyszer Tolsztoj év­fordulója kapcsán, hogy az egyetlen méltó módon ünne­pelte meg a nagy orosz író évfordulóját: Tolsztojt olvas­ta. A politikai könyveket szin­tén úgy lehet méltóképpen »■megünnepelni", ha minél több munkás és tsz-tag olvas­sa a Kossuth Könyvkiadó hasznos kiadványait. A poli­tikai könyvhónap nagyon jó alkalom arra, hogy öntevé­kenyen és bátran kezdemé­nyezve ajánlja a politikai könyveket minden párt-, KISZ- és szakszervezeti alap­szervezet, vagy a népfront, s természetesen a nőbizottsá­gok is. És meggyőző szóval, jó érvekkel, a megjelent, ér­tékes könyvek megszeretteté­sével szerezzen új olvasókat, s elsősorban azokat a műve­ket adja a kezükbe, amelyek válaszolnak az őket izgató kérdésekre. Elsősorban a fa­lusi pártszervezetek azok, amelyekre a legnagyobb fel­adat hárul e szellem terjesz­tésében, az olvasás, a politi­kai könyvek megkedvelteté- sében s újabb rétegek olvasó­vá nevelésében. Nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik az év min­den napján önként, fáradsá­got nem ismerve terjesztik a politikai irodalmat, átérezve, hogy ez egyben az eszme, a párt politikájának terjesztése is. Ez a csaknem hétszáz ta­gú sereg most is nagy mun­kát vállal magára az ünnepi alkalomra megjelent müvek ajánlásában. Hasznos tevé­kenységüket általában a könyvhónap során köszönik meg, s ezt tesszük most mi is = & lap nevében, Nemzetközi kérdések; államigazgatásunk és az állami munka pártirányítása Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. november 3-i üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1971. november 3-án Kádár János elvtárs elnökletével ki­bővített ülést tartott. Az ülésen, a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbi­zottság titkárai, továbbá a kormány tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, a Magyar Test- nevelési és Sportszövetség Országos Tanácsának elnöke, valamint a központi sajtó ve­zetőt A Központi Bizottság ülése — megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak tájékoztatóját a nemzet­közi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Biszku Béla elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az ál­lamigazgatás fejlesztéséről és az állami munka pártirányítá­sáról szóló javaslatot, L A Központi Bizottság a nemzetközi helyzet és külpo­litikánk időszerű kérdéseit megvitatva megállapította: A nemzetközi helyzetet nap­jainkban a szocializmus, a ha­ladás, a béke erőinek fokozó­dó harca, növekvő aktivitása jellemzi. A magyar kommu­nisták, dolgozó népünk mély megelégedéssel fogadták azo­kat a konkrét kezdeményezé­seket, aktív diplomáciai lépé­seket, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szov­jetunió kormánya a XXIV. kongresszuson elfogadott bé- kenrogram érdekében megva­lósít. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és Népköztársaságunk kormánya az internacionaliz­mus elveitől vezetve a maga részéről továbbra is tőle telhe­tvén részt vállal a szocializ­mus, á haladás, a béke ügyét szolgáló közös erőfeszítések­ben. 1. A Szovjetunió és a szo­cialista országok széles körű, sokoldalú erőfeszítéseinek eredményeképpen javulnak a béke ‘és a biztonság kilátásai Európában. Kontinensünk kedvezőbb politikai légköréhez nagy je­lentőségű hozzájárulás a négy nagyhatalomnak Nyugat- L-rlinről szóló megállapodása. Ezzel a nemzetközi jogi érvé­nyű egyezménnyel a nyugati nagyhatalmak tényként tudo­másul veszik Nyugat-Berlin sajátos politikai státuszát és a Német Demokratikus Köztár­saság önálló állami létét. Az európai béke és biztonság tar­tós megszilárdításához elen­gedhetetlen a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság, illetve a Lengyel Népköz- társaság és a Német Szövetsé­gi Köztársaság korábban meg­kötött szerződésének mielőbbi ratifikálása. Elhárultak a legfőbb aka­dályok az európai biztonsági értekezlet sokoldalú előkészí­tése elől. Az értekezlet ered­ményeként intézményesíteni lehetne az európai biztonsági rendszert, valamint az euró­pai államok közötti együttmű­ködést Ezen az úton létrejö­hetnek a fegyveres erők esök- keeíé&ácck és a BUhW !&■ szerelési intézkedések reális alapjai. A NATO bizonyos körei to­vábbra is késleltetik az euró­pai biztonsági értekezlet elő­készítését. A Központi Bizott­ság elítéli az európai politikai feszültség fenntartásában ér­dekelt erők különböző akcióit, amelyek arra irányulnak, hogy akadályozzák az enyhü­lést, visszaállítsák a bizalmat­lanság és a hidegháború lég­körét Európában. Ilyen lépés­nek értékelhető Nagy-Bri- tannia kormányának a diplo­maták tömeges kiutasításával eszközölt szovjetellenes intéz­kedése. Ezért változatlanul szükség van a szocialista or­szágok aktivitására, minden európai kormány konstruktív erőfeszítésére, a még fennálló akadályok elhárítására, a lendületesebb előkészítő mun­kára. A Központi Bizottság üd­vözli Európa népeinek növek­vő aktivitását az európai kor­mányok biztonsági értekezle­tének, a földrész biztonságá­nak, országai együttműködé­sének előmozdítására. Pár­tunk, kormányunk, a magyar nép fáradhatatlanul azon munkálkodik, hogy ^elősegítse az európai béke és biztonság ügyét, hozzájáruljon földré­szünk népeinek együttes har­cához. 2. Indokínában folytatódik az amerikai agresszió. Az' Egyesült Államok, mikökben hangoztatja a háború befeje­zésére irányuló készségét, to­vábbra is katonai erővel és a közvéleményt megtéveszteni szándékozó manőverekkel pró­bálja elérni reakciós céljait: megvalósítani a háború »viet­nami zálását«. Az amerikai kormány sza­botálja a párizsi tárgyaláso­kat, mindeddig érdemi válasz nélkül hagyta a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány javaslatait a politikai rendezésre, sőt idő­ről időre felújítja a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­leni terrorbombázásokat. A válság megoldása kizáró­lag az indokínai népek képvi­selőivel folytatott tárgyalások és megegyezés útján lehetsé­ges; Vietnam, Laosz, Kambod­zsa népednek háta mögött — nélkülük és ellenük — senki sem dönthet az indokínai konfliktus ügyében. Hősiesen harcoló vietnami testvéreink kezdettől fogva ereit merítenek a Szovjetunió, a többi szocialista ország po­litikai, gazdasági és katonai támogatásából. Az imperializ­mus ellen a szabadságukért, függetlenségükért, az önren­delkezésért harcoló indokínai népek hősi küzdelmükben ma­guk mögött tudják az egész haladó világ szolidaritását, növekvő támogatását. A Ma­gyar Népközátrsaság internj­ei .nal ista kötelezettségeinek eleget téve továbbra is min­den tőle telhető módon segíti Vietnam, Laosz, Kambodzsa bátor népeit. 3. A Közel-Keleten az im­perialisták és a támogatásu­kat élvező izraeli uralkodó körök az agresszió következ­ményeinek elfogadására pró­bálják kényszeríteni az arab államokat Az izraeli agres&zorok — az Imperialisták és a különböző országokban tevékenykedő tiűeüsta csoportde. kávewwkö­désével —■ időhúzó taktik' folytatnak, hogy milyen mó­don állandósítsák a megszállt arab területek feletti uralmu­kat. Ezt a törekvésüket biztos kudarcra ítéli az arab népek igazságos küzdelme, a velük szolidáris haladó erők harca, a nemzetközi közvélemény. Az imperialisták a közel- keleti kérdésben is kétszínű, félrevezető politikát folytat­nak. Az Egyesült Államok kormánya, miközben látszólag közeledik az agressziót elszen­vedett országokhoz s különbö­ző megtévesztő javaslatokat propagál — úgymond — a vál­ság megoldására, valójában folytatja az izraeli agresszor felfegyverzését. A Központi Bizottság, a magyar közvélemény változat­lanul támogatja az izraeli ag­resszió felszámolására, a Pa­lesztinái nép jogainak biztosí­tására irányuló politikai tö­rekvéseket. Meggyőződésünk, hogy e harc sikerének alapve­tő feltétele az összes impe­rial istaellenes erők egységé­nek további erősítése. A ha­ladó erők közötti széthúzás és ellentét a legkövetkezetesebb antiimperialista erőkre, a kommunistákra mért csapás mindenkor és mindenhol az imperialista, neokolonialista és más reakciós erők érdekeit szolgálja. A Központi Bizott­ság ismételten hangsúlyozza a magyar nép együttműködés; készségét az arab világ haladó erőivel, az imperializmus és Izrael agressziós törekvéseivel szemben. 4. A Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállí­tása az Egyesült Nemzetek Szervezetében a szocialista országok és a világ más hala­dó erői több mint két évtize­des következetes harcának eredménye és nagy sikere. A Központi Bizottság azzal a várakozással tekint a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli szereplése elé, hogy Kína a szocialista országokkal, vala­mint más progresszív erőkkel együttműködve fog tevékeny­kedni az emberiség békéje, a társadalmi haladás érdekében li A Központi Bizottság az ál­lamigazgatás fejlesztéséről és az állami munka pártirányí­tásáról szóló javaslatot meg­vitatva áttekintette az állam­élet és a szocialista demokrá­cia fejlesztését célzó eddigi munkát, a már életbeléptetett választójogi reform tapaszta­latait, a tanácstörvény életbe­léptetésével, az alkotmány mó- d vitásának előkészítésével kapcsolatos munkát, kiemelte, hogy az államigazgatás, vala­mint az állami szervek párt­irányításának tökéletesítése a? államélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztésének szer­ves része. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy állam- igazgatásunk alapvető felada­tait megfelelően ellátja, szer­vezete tökéletesedett, munká­ja javul Államigazgatásunk a foko­zatos átalakulás állapotában van. A X. kongresszus határo­zatai alapján, az új tanácstör­vény végrehajtásaként az igazgatási munkában, főleg az állampolgárok ügyeinek ható­sági intézésében helyes irá­nyú változtatások történtek. Miután az államigazgatás alaDjaiban megfelelően műkö­dik, a feladat a munka rend­szeres javítása és fejlesztése A gazdaságirányítás reform­ja lényeges változásokat ho­zott az állam gazdaságszerve­ző tevékenységéiben, a közpon­ti szervek feladatkörében és belső szervezetében. A gazda­sági igazgatás központi szer­vei a reform követelményei­nek megfelelően módosították munkájukat, irányító tevé­kenységük azonban még nem érte el azt a színvonalat, amelyet a fejlődés követelmé­nyei támasztanák. A további munka és fejlesz­tés célja: hatékonyabbá, egy­szerűbbé tenni az államigaz­gatást minden területen. A központi irányító szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek) tevékeny­ségében tovább kell tisztázni a hatásköröket, növelve az el­járó hatóságok és köztisztvi­selők felelősségét. Az államigazgatás központi szervei elsősorban ágazatuk átfogó elvi irányításával fog­lalkozzanak és javítsák a ha­táskörükbe tartozó ügyek in­tézését. A hatáskörök felül­vizsgálata során a hatósági ügyintézést — az anyagi és személyi feltételek egyidejű biztosítása mellett — tovább kell decentralizálni azokhoz a szervekhez, amelyeknek mű­ködési területén az ügyek je- 1—' :eznek, főleg a községi, városi és fővárosi kerületi ta­nácsok szakigazgatási szervei­hez. Az állampolgárok törvényes jogainak és érdekeinek védel­me megköveteli a hatósági ügyintézés további egyszerű­sítését, a döntések gyorsítását, az ügyintézésben észlelhető bürokratizmus csökkentését, valamint a hatósági munká­ban a szocialista törvényesség további erősítését. Az államigazgatási tevé­kenység korszerűsítéséhez szükség van az igazgatási fo­lyamatok, az ügyvitel felül­vizsgálatára, kritikai értékelé­sére, a párhuzamosságok meg­szüntetésére, esetenként a döntési szintek megváltoztatá­sára és egyes ügyviteli mun­kák gépesítésére. Tekintettel a feladatok komplex jellegére, hosszabb távú program kidol­gozása indokolt. A Központi 'Bizottság meg­vitatta a társadalmi szerveze­tek (szakszervezetek, KISZ) szerepét egyes államigazgatási feladatok ellátásában. Megál­lapította: nagy jelentősége van annak, hogy a dolgozó nép ál­lama építhet a társadalmi szer­vezetekre és tömegmozgalmak­ra, amelyek a szocializmus építésének negyed' százada alatt közvetlenül is részt vet­tek egyes állami jellegű fel­adatok el látása tvm, Annak érdekében, hogy a társadalmi szervezetek, tömeg- mozgalmak rendeltetésszerűen tevékenykedhessenek, a szo­cializmus építésének jelenlegi szakaszában, célszerű teher­mentesíteni őket az állami jel­legű feladatoktól. A rendező» elvi alapja: a kifejezetten ál­lami jellegű feladatokat álla­mi szervek végezzék, a társa­dalmi szervezetek viszont moz­galmi eszközeikkel segítsék és ellenőrizzék fiz állami mun­kát A társadalom szociális ellá­tásának feltételeit a dolgozó nép állama biztosítja. A szo­ciálpolitikai tevékenység to­vábbfejlesztése érdekében meg kell teremteni a szociálpoliti­ka átfogó állami szakigazgatá­si és hatósági irányítását. A társadalombiztosítási munkát megfelelő irányító szerv létre­hozásával a szakszervezetek, a szövetkezeteik és más társadal­mi szervek, valamint az ál­lam képviselője együttesen végezzék a kormány felügyele­te alatt. A szociálpolitika álla­mi irányításának fejlesztésé­vel egyidejűleg továbbra is biztosítani kell az érdekképvi­seleti szervek, a dolgozók be­vonását a célok kialakításába és megvalósításába. A szociál­politika helyi feladatainak el­látásában fokozódjék a helyi tanácsok szerepe és felelőssé­ge. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy az állam­igazgatás fejlesztésének jóvá­hagyott irányelvei alapul szol­gáljanak a jogi szabályozás­ban és az igazgatási munka korszerűsítésében. 2. A Központi Bizottság az utóbbi 15 év tapasztalatait ér­tékelve megállapította, hogy az állami munka pártirányításá­nak és pártellemőrzésének az említett időszakban kimun­kált alapelvei helyesnek bizo­nyultak. Ezek az alapelvek: a párt a társadalom egészére, ezen be­lül az egész államszervezetre is kiterjedő elvi-politikai irá­nyítást végez; a párthatároza­tai tagjaira kötelezőek, s a pártirányítás az állami szer­vekben dolgozó kommunisták ée a pártszervezetek útján va­lósul meg; a párt biztosítja és segíti az állami szervek ren­deltetésszerű működését, nö­veli önállóságukat és felelős­ségüket. A pártirányítás továbbra is ezeknek az alapelveknek meg­felelő, elvi-politikai tartalmú legyen, biztosítsa az állami szervek önálló döntését és fe­lelősségét. Módszereiben az adott körülmények által meg­határozott követelményekhez igazodjék. Ennek megfelelően kell a pártirányítás módszerei­ben bizonyos változtatásokat eszközölni, mindenekelőtt a párt és az állami vezető szer­vek munkájának jobb össze­hangolásával, a helyenként fellelhető felesleges párhuza­mosságok megszüntetésével. Az állami munka pártirá­nyításának alapelveít a Köz­ponti Bizottság megerősítette, és a pártirányítás módszerei­nek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom