Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
Kedveltek a kötöttáruk OTTHON CSALAD „0 is megfizette a jegy árát!...“ MA EGÉSZ NAP különösen jókedvű voltam. Semmi más nem történt, csupán a véletlen úgy hozta, hogy két ízben is kedvességgel, figyelemmel, udvariassággal találkoztam. Az üzletben türelmes volt az eladónő, segített a pamut kiválasztásában, adott néhány jó tanácsot (hányas tűvel kössem, hogyan mossam majd a pulóvert), közben a keze járt, csomagolt, időt nem vesztett Az 1971/72-es téli Idényben ■ női ruhák, kabátok, szoknyák, nadrágok és blúzok főleg könnyen kezelhető, gyorsan mosható és vasalást nem Igénylő anyagokból készülnek Nagyon kedveltek továbbra is a kötöttáruk. A felvételünkön látható modell pehelykönnyű, feketére festett gyapjúból készült A hosszú,’karcsúsított nadrághoz kötött, fehér mintás, térdig érő kabátot viselnek. Rövidebbek a nappalok, gyakoribb az éjszakai vezetés Éjszaka a gépkocsivezető csak azt látja, amit az autó fényszórói előtte az úttesten megvilágítanak. Ez lényegesen kisebb a nappali látásnád, ezért a lámpa nélkül vagy rosszul kivilágított járműveket, kerékpárokat a fényszóró világítási távolságán belül észlelhetjük. A látási viszonyokat az időjárás, az eső, a köd is befolyásolja. Különösen a szembe jövő Járművek fényszórói zavarják a látást, a tájékozódást, valamint* a távolság becslését is az országutakon. (Sok autón »keresztbe kötik a fényszórókat, a belső lámpa gyengébben, a külső pedig erősebben világít. Ez amellett, hogy szabálytalan, rossz megoldás is, mert megtéveszti a szembe jövő jármű vezetőjét, aki a vegyes világítás láttán nem tudja biztosan megítélni, milyen terjedelmű jármű közeledik feléje) A szembejövő járművek akkor Is vakítják a vezetőt, ha a fényszórók beállítása kifogástalan. Ezért a közeledő járművel szemben a sebességet mindig úgy kell csökkenteni, ahogy a látótávolság csökken. Tompított fénynél a látótávolság mindössze 30 méter, az ezen belüli féktávolsággal kell számolnunk. További veszélyt Jelent az éjszakai vezetés azoknak, akik eleve fáradtan vállalkoznak erre. Különösen a hajnali órák veszélyesek, amikor a pillanatnyinak tűnő fáradtság hatására a vezető könnyen elalszik a volánnál. Ne tévesszen meg bennünket az, hogy éjszaka alig van forgalom az országúton, és hogy ennek következtében nagyobb utazási sebesseggel haladhatunk. Az éjszakai autózásnak ugyanis nem feltétlenül ez az előnye, hanem sokkal inkább az egyenletes utazási sebesség tartásának lehetősége. Aránylag kisebb sebességgel, de egyenletes haladással ugyanolyan gyorsan célhoz érünk, mintha rapszodikusan, időnként nagy sebességgel hajtanánk. Szobanövények téli előkészítése A kertbe, nyitott verandára elhelyezett cserepes szobai dísznövények ismét visszakényszerültek régi környezetükbe. Bármilyen szépen fejlődtek is a szabad levegőn, a rendszerint félárnyékos, szél- védett helyre állított növények, akkor is védett helyre kell rakni őket, ha napközben még melegen süt a nap, mert az éjszakák már erősen hűvösek és a nagy hőingadozás ártalmukra van. , Ha több dísznövényt tartunk, gyakran gondot okoz, hol helyezzük el őket télire, hogy a szabadból a zárt helyre való átköltöztetés ne viselje meg azokat, s hogy életfel tételeiket a legjobban biztosítsuk. A szabadban tartott növényeknek a fűtött, rendszerint száraz levegőjű szobába való azonnali áthelyezés nem kedvez. A virágzó növények, mint például a karácsonyi kaktusz is, elrúgja bimbóit, elkezdi leveleit .hullatni. A növények, szinte kivétel nélkül, ablak, ajtó közelében levő világos helyet kívánnak. Egyelőre azonban, ha van üvegezett verandánk, nagy ablakos, fűtetlen szobánk, a szabadban tartott növényeket oda helyezzük el, hogy az átmenetet biztosítsuk számukra. Egyébként a legtöbb szobanövény a 17—20 fok körüli, kissé párás szobahőmérsékletet kedveli, s ezen teleltethe- tők át szépen, károsodás nélkül. Az ennél melegebb, száraz levegőjű helyiség már megviseli a növényeket, s gombák és állati kártevők is megtámadhatják. A növényeket mindenképpen úgy helyezzük el, hogy szellőztetéskor ne érje őket huzat, mert erre különösen érzékenyek. Megbetegszenek, elsárgulnak a levelei és teljesen el is pusztulhatnak. A fl- kusz például egyetlen huzat- hatásra is lehullatja leveleit. Figyelmet követel a növények öntzése is. Az öntözővíz hőfoka mindig szobahőmérsékletű legyen. A hidegebb víztől a növények szintén megbetegszenek. Óvakodjunk a túlön- tözéstől, amely szintén levél- sárgulást, gyökér- és tőrothadást okozhat. Igen sok sansa- vériának ez okozhatja a téli pusztulását Hűvösebb helyiségben a növény vízigényt szerint ritkábban, hetenként esetleg csak egyszer-kétszer, melegebb helyiségben szükség szerint gyakrabban és úgy öntözzük, hogy a víz a cserép aljáig, a gyökérig eljusson. Nagyon jó hatású, ha a növényeket 2—3 naponként vagy hetenként finom porlasztású. fúvó permetezővel megnedvesítjük. így a levelein át is kap nedvességet. Különösen igénylik ezt a nagyobb levelű növények. A portól pedig heten- ként-kéthetenként puha, vizes ruhával feltétlenül mossuk le a növények leveleit, hogy a levegőzést biztosítsuk számukra. A szobanövények egy része télen is fejlődik, ezért szükséges, hogy a cserép földjéből megfelelő mennyisegű tápanyaghoz jusson. Az átültetés ideje a tavasz. Ha azonban a növény kiélte a földjét, még most is átültethetjük, friss, keverék, tápdús kerti földbe A kifehéredett elsavanyodott mohás föidfelületet azonban mindenképpen ajánlatos kicserélni a cserépben, úgy, hogy a növény gyökerei meg ne sérüljenek. A fejlődésben levő növényeknek télen is adhatunk kéthetenként az öntözővízzel egy kis virágtápsót. A nyugalmi állapotban levő növényeknek viszont ez ném szükséges. Milyen jő lenne — gondoltam —, ha minden boltban, áruházban, hivatalban ilyen udvariasan, türelemmel beszélnének egymással az emberek! Zsúfolt autóbuszra szálltam fel, ezután egy 8—10 éves kislány felugrott,>és átadta a helyét. Annyira meglepődtem hogy kétszer is megköszöntem. Ilyen semmiségnek látszó apró dolgok szebbé tehetnék az életünket. S tulajdonképpen ezért szomorú dolog, hogy »ünnepi« megnyilvánulásként nyugtázzuk, ha embertársaink az udvariasság legelemibb hangján, módján közelednek hozzánk. Holott ennék általános és természetes emberi magatartásnak kellene lennie gyermeknél, felnőttnél egyaránt. Sajnos nagyon elszoktunk ettől. Türelmetlen, tolakodó, udvariatlan felnőttekkel és gyermekekkel találkozunk utcán, üzletben, mozik és színházak ruhatárában, közlekedési eszközökön, orvosi rendelőkben, sok más helyen. Nézzünk csak jól önmagunkba: milyen példát látnak tőlünk a sokat szidott mai fiatalok. Átadj a-e a helyét a karosszékben ülő édesapja y szobába lépő nagymamának (az anyósának!) a tv-nézés- kor? Elveszi-e a degeszre tömött szatyrokat édesanya kezéből, bevásárláskor, vagy bevásárol-e helyette? Segít-e az idősebbeknek villamosra fel- és leszálláskor? Átadja-e a helyét az idősebbeknek? Gyakran tapasztalhatunk olyasmit, ami inkább udvariatlanságra nevelésnek nevezhető, mint jó példa adásának. Ismert jelenet az, amikor a szülő nem engedi, hogy gyermeke — más felnőtt biztatására — átadja a helyét a villamoson vagy a vonaton utazó idősebbeknek. »<5 Is kifizette a jegy árát — mondja nagy hangon a szülő —, éppen olyan joga van hozzá, hogy üljön!«. A minap a zsúfolt autóbuszon utaztam. Felszállt egy édesanya 4—5 éves gyermekével. Az asszonynak mindkét kezében bevásárlótáska volt. :GALCÓCZI ERZSÉBET POKHlL§ 2. — Négyen. Mindnyájan elindulnak a ipart felé. Zsiga szakadatlanul [beszél. Gyorsan, lendületesen, is könnyedén, hogy azt érezzük, még százennyi ötletet | tudna kirázni a kisujjábóL, — Te Géza, halálos vétek [ezt a halat eladni a vendég- ■ látóiparnak. Mi dolgozunk, mi [vesződünk vele, mi vállaljuk [a kockázatot s ők fölözik le a •hasznot. Nyitni kellene egy [halászcsárdát, valahol a kitérőnél, az E 5-ös út mellett... I A tó vizén látszik a két esn- inak: egymástól harminc méter i távolságra eveznek, s húzzák [maguk között a hálót, de ez', nem látni, csak a víz gyűrűzéséből lehet sejteni. Állnak a parton, Géza szótlanul nézi. Gyönyörű látvány. : Zsiga beszél: — Az egész személyzet kikerülne a mi tagjainkból. Ma már halálos vétek a tsz-eknek :a nyers terméket eladni, a felidolgozáson van az igazi ha- [szon. Én már félig-meddig [csináltam egy kalkulációt —• :és a zsebéből előveszi a noteszát, de Géza megállítja: — Nem tudnánk egész évben ellátni hallal. — Csinálnánk még egy halastavat. Vagy kettőt — mondja Zsiga, de sértődés nélkül visszateszi a noteszát. — Vagy konzervüzemet. Egy kiló halból tíz halászlékonzervet... * — Most sürgősebb dolgunk van! Azt a főtengelyt próbáld megszerezni. — A méltóságos úrnak nem sikerült? Zsiga örül a feladatnak. — Nem. Törni kellene a kukoricát és áll a kombájn. Ránk sózták tavaly, de alkatrészt persze nem gyártanak hozzá... A szüret is a nyakunkon van, a vetés ... — Megpróbálom — mondja Zsiga. — De ezt a halász- csárdát egyszer alaposan meg kellene beszélnünk. — Majd arra is sor kerül — mondja Géza, s berúgja a motort. • • • Már a városban robog a motor. Egy új lakótelepen Géza megáll, leállítja a motort, s megnyomja a kapu melletti házitelefon egyik gombját. Éber női hang hallatszik: — Ki az? — Én vagyok — leheli Géza. — Nyitom a kaput — mondja a nő. Géza lenyomja a kilincset, a kapu nyitva, a lépcsőház kivilágítva. Felmegy a második emeletre; az egyik ajtó résében hálóinge fölé kapott pongyolában várja Zsuzsa. Huszonnyolc éves, szép, komoly arcú, egy kissé keserű tanárnő. Átöleli, s a nyakához szorítja Géza arcát. — Juj, de hideg vagy — s kézen fogja és bevezeti a szobájába. Elég nagy méretű albérleti szoba, a lakás belső folyosójáról nyílik. ’ Az üvegajtón vastag szőttes, hogy ne szűrődjön ki a fény. Heverő, könyvespolc, íróasztal; az íróasztalon dolgozatfüzetek, a sarokban pohárszék, benne edények, fölötte rezsó. Fő a kávé. — Kérsz kávét? — kérdezi Zsuzsa, s menne a pohár- székhez, de Géza elkapja, átöleli, és foglyul ejti a száját. A heverőn fekszenek, mikor az ablakon benéz a hajnal. Gézának húnyva a szeme, de fogja a lány karját, s apró puszikat lehel ró. Félig alszik. — Szörnyű, hogy ilyen messze vagyunk egymástól' — sóhajtja a lány. Géza gépiesen ráhagyja: — Igen, szörnyű. A lány tovább panaszkodik: — Te elmész, en meg itt maradok prédának. Egy tanárnő, aki egyedül van, és mégsem enged udvarolni magának. Ennél már az is jobb lenne, ha tudnák, hogy a te szeretőd vagyok. Géza riadtan kinyitja a sze. mét, s felül. — Mennem kell, Zsuzsa. — Mikor jössz? — Mihelyt tudok. — Olyan soká? * * • A kisváros főterén a motoron utazó Niklai találkozik Csegei autójával. Az utolsó pillanatban ismerik fül egymást. Biccentenek. Géza udvariasan, még mosolyog is; Csegei kimérten. A sofőr cinkosan Csegeire néz: — Látta, Csegei elvtárs? — Láttam. — Mit keres itt Niklai, ilyenkor? Csegei rendreutasítja: — Biztos dolga van. A tsz-iroda a falun átvezető műút mellett fekszik. Nádtetős, viharvert épület. De udvarán hatalmas, üvegfalú gépszín, munkaruhás szerelők javítják benne a gépeket. Látszik, hogy az irodát örökölték, de a modern gépszínt már a saját erejükből hozták létre. S ez egy kicsit a tsz vezetőinek . a beállítottságát is jelképezi: új irodaházat építeni felesleges flanc, de a drága gépeket nem szabad az ég alatt hagyni rozsdásodni. Az irodának mindössze három helyisége van; mindegyikben több otromba, tintafoltos Íróasztal. Az egyik szobában dolgozik az elnök, at elnökhelyettes és a főagronó- mus, a másikban a főkönyvelő és a pénztáros, a harmadikban az adminisztrátorok. Kora reggel van. Géza az íróasztalánál ült, mellette áll a főkönyvelő, egy csomó irattal a kezében. Csorvás Tibornak hívják, egy idős az elnökkel. Karcsú, piperkőc fiatalember. A Nők Lapja divatrovatából öltözködik, de a kisvárosi szabó valamit mindig elront az öltönyén. Szürke nadrágot. csíkos zakót, mellénnyel, kék nyakkendőt és magas sarkú fekete cipőt hord. {Folytat)ufcj 1.. unkából jöhet, talán az óvodából hozza haza a kislányát — gondoltam, s bár nem vagyok már fiatal, felálltam, s átadásra kínáltam az ülőhelyemet. Az anya megköszönte és — leültette a gyermekét. Nagyon rosszul tette! A gyermek nyugodtan állhatott volna! Ehelyett állnom kellett nekem és állnia kellett édesanyjának is a nehéz teherrel. Ennek a kisleánynak nem fog soha eszébe jutni az, hogy átadja valakinek a helyét. Pu- hány lesz, aki áldozatvállalásra képtelen. Elvárja majd, hogy kiszolgálják, és cáak ót szolgálják, amit természetesnek, rendjénvalónak tart a családtagjaitól. De miután úgy nevelték, magától értetődően másoktól is elvárja. HOGYAN ÉS MIKOR neveljük udvariasságra, előzékenységre? Mindig és minden megnyilvánulásunkkal, kevés beszéddel, sok-sok jó példával! Már a tipegő, még alig beszélő gyermek is tanítható. Tanul is. Látnia kell, hogy a család tagjai egymáshoz előzékenyek, nem vág egyik a másik szavába, szép sorjában vesznek a tálból, nem kapkodnak egymás keze elé, fölsegitik egymásra a kabátot és így tovább. Ha türelmes, szeretetteljes légkörben él a gyermek, ő is olyan lesz. Sok helyen ez meg is van a családon belül, de teljesen megváltozik a felnőttek viselkedése. ha átlépik az otthon küszöbét. Pedig a gyermek ott is figyel! És utánoz. Dr. G. K.-né Körnt hosszú pulóver A rendkívül gyonsan elkészíthető pulóvert Pagoda fonalból 4-es és 5-ös tűvel kötjük. Mintája: színén 3 sima, 1 fordított, bal oldalán 3 fordított, 1 sima. A patent részeket 4-es tűvel (1 sima, 1 fordított) 4 cm magasságig kötjük. Tovább az 5-ös tűvel kötjük a mintát. Szabásminta alapján készítjük az egyes darabokat, a nyakkivágás szemeit, elől Is, hátul is nem fejezzük be, hanem fonalra fűzzük. Ha készen vannak az egyes darabok, gőzölés nélkül varrjuk össze, a nyakszemeit a fonalakról 4 tűre szedjük és 5 tűvel kötjük az 1 sima, 1 fordítottat. 8 cm magasságnál befejezzük, a simát simán, a fordítottat fordítottan, és visz- szafelé kihajtjuk, esetleg Je is öltjük. Az öv bőrből vagy műbőrből készülhet bőrcsikokkal befűzve és megkötve. A csípőre az övtartó pántokat horgolással készítjük két láncszem szélességgel, szorosszemmel horgolva a megfelelő magasságig. Ezeket gondosan felvarrjuk. B SOMOGYI Szer#«, 18311.
