Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
SZIBÉRIA FÖLDJÉN A tea művészete — Hogyan lesz valakiből teakóstoló? — kérdeztük Kir- noszov Kiva Anyiszimovicsot, az Irkutszki Teagyár laboratóriumának vezetőjét, hivatalos teavizsgálót. Előttünk porcelán csészében aranyszínű tea gőzölgött. Az asztal tele különböző keverékeket tartalmazó pléhdobozokkal. Kiva Anyi- szimovies elmondja, hogy majd 50 évvel ezelőtt Krasznodar- ban a Komszomol bízta meg őt ezzel a feladattal, és azóta nem vált meg hivatásától. Lelkesen, nagy-nagy hozzáértéssel beszél a teakészítés ezernyi fortélyáról, tudományáról. Az irkutszki gyárban keverik azokat a teafajtákat, melyeket a Szovjetunió különböző területein termesztenek: Grúziában, Azerbajdzsánban és Krasznodarban. A keverékekhez külföldről — Kínából, Vietnamból, Indiából és Ceylonból — érkezett különleges fajtákat is felhasználnak. A beérkezett szállítmányok ellenőrzéséhez és a legjobb keverékek elkészítéséhez nagy szakértelem szükséges. Megtudjuk, hogy a teacserje hajtásainak hegyét levágják, a levelekből kiszárítják a nedvességet, majd speciális gépekkel sodorják a leveleket. A tea jellegzetes tulajdonságait — az ízét, az aromát —, melyek a levelekben szuny- nyadnak, föl kell »-ébreszteni-“. Ebből a célból a teát fermentálják, erjesztik. Erjesztés után újra szárítják, majd osztályozzák. Az Irkutszki Teagyár már ilyen osztályozott teákból keveri és csomagolja a különböző minőségű készítményeket. A legkiválóbb »-zamatos“ és »extra« minőségekhez a júliusi és augusztusi szedésből származó zsenge le- ' veleket használják fel, mert ebben az időszakban halmozódnak fel a tealevelekben az ízt és aromát meghatározó értékes vegyületek. A pontosan kidolgozott recepttel biztosítják, hogy minden teaféle állandó minőségű legyen. Kiva Anyiszimovics elárulja azt is, hogy a teát jól lezárt üvegben vagy bádogdobozban kell táPetőfl: A nemzetgyűléshez, Németh László egy nagy erejű írása a fogyó nemzet tüneteiről, moráljáról — vezeti be Tompa László új előadóestjének műsorát. »Ott álltok a. teremnek küszöbén, Melyből, a nemzet sorsa jön ki majd« — idézi a lánglelkű poéta sorait a Virrasztó elején estéről estére. Mint minden szavának, melyet költőtől, írótól vett, itt is különös értelme van a meg- idézésnek. Közönségét, hallgatóságát egy »nemzetgyűlés“ gondjával ruházza föl, s a közös »munkálkodás« napirendjét Németh László által fogalmazza meg. Haza, hazafisug, emberség — ezek a vissza-visszatérő gondolatok, gondok Tompa László műsorában. Nagyszerű elemzést ad a századfordulóról — a Virrasztó kiemelkedő része ez. Ismert montázs-technikája (első előadóestjét Mináhink vannak fenyvesek címmel ez WwNmiifm Egy kis teakóstoló az Irkutszki Teagyárban. Kirnoszov Kiva Anyiszimovics (balról) a szerző társaságában nagy szakértelemmel ízleli a kitűnő italt. rolni, mert könnyen beszívja a környezetében található tárgyak szagát. Az ideális teafőzés receptje: a porcelán edény aljára szórjunk megfelelő mennyiségű teát (1 deci vízhez 4 grammot), majd öntsük le frissen forralt vízzel, hagyjuk állni 5 percig, töltsünk hozzá utólag ízlésünknek megfelelő mennyiségű forró vizet és azonnal fogyasszuk. Melegíteni, forralni nem szabad a teát. Kísérőm végigvezet bennünket a hatalmas munkatermeken, ahol a korábbi kézi munkát egyre inkább gépekkel végzik. Büszkén számol be róla, hogy a legtöbb speciális gépet maguk a gyár dolgozói szerkesztették. Külön érdekesség a múzeum, ahol képek, ajándéktárgyak emlékeztetnek á gyár múltjára. Az Irkutszki Teagyárat Jakov Kovalov kereskedő 1661-ben alapította, amikor Kínából szállított ide teát. Innen az orosz »csaj« elnevezés is, ami kínaiul italt jelent. Táblák számolnak be a tea élvezetével kapcsolatos hagyományokról, amelynek Szibériában különleges jelentőségük van, mért hiszen a téli nagy hidegekben a tea itt úgyszólván nélkülözhetetlen. Még a pásztorok zsákjában is mindenütt megtalálhatók a préselt tealapok, amelyekből kint szabad tűzön főzik az illatos italt. Ott olvastunk egy táblát a tea keletkezéséről: Egy szerzetes nagyon fáradt volt, lefeküdt, de nem akart elaludni. Mégis elaludt. Felébredvén dühödten kitépte a szemöldökét és a földre szórta. Az kikelt, és kis cserjét alkotott, amelynek leveleiből főzte a szerzetes az első teát. Ez az ital aztán elűzte álmát. Nehezen búcsúzunk a teagyár dolgozóitól, Kiva Anyiszimovics egészen az utcáig kísér bennünket. Az üzem parkosított udvarán óriási teáskanna és csésze hirdeti gyártmányainak kiválóságát Kiva Anyiszimovics búcsúzóul ajándékként díszes dobozba csomagolt extrafinom grúziai teát nyújt át G. I. (Folytatjuk) Virrasztó Tompa László előadóestje év elején tartotta Kaposváron) talán még finomabb, és ,ami az egész előadói est sikerét biztosítja: plasztikusabb is. Tompa László minden kis egységet plasztikusan megformáz, így teljes műsora is ezt a jegyet viseli magán. Tamási Áron, Németh László és más is az összeállítás szerzői közül, gyakran használják kifejezéseik között a »munkálkodást«. Minden egyes előadói estjét ennek tudatában tarjta Tompa László iis: munkálkodni, s annak eredményeképpen használni akar annak a népnek, melynek gyűrűjében Veres Péter e sorokban fogalmazta meg vallomását: »En nem mehetek el innen, Lábammal bokiág járok a magyar sárban, arcomat kicserzi az éles pusztai szél.«. Megrázó erejű képet kapunk a magyar kivándorlásról; Adutól H. Barta Lajosig — említve a szerzőket. A Magyar Nemzet Kovácsáéval készített riportja (a férje negyven éve vándorolt ki Amerikába), Barcs Sándor leikiiameretet ébresztő publicisztikája a Varga-ügyről izgalmasan mai tünetéket vizsgál. Az emberi kapcsolatok közül Tompa László kiemeli a munka összekovácsoló szerepét, nagy jelentőséget tulajdonít a társadalom formálásában az »emberül« végzett kötelességnek. Tompa ismeri hallgatóságát Gondolataiba, érzelmeibe tud férkőzni saját férfias erejével. Az előadód esten ötlött az eszembe, ezt is el kell mondanom: a Magyarország felfedezése címmel kibocsátott könyvsorozatban mennyire beillene Tompa akár egyik, akár másik előadói estjének forgatókönyve! Hiszen amit a közönség hall a műsorában, az is: Magyarország felfedezése. Korányi Barna NEVELÉSRŐL Fizikai dolgozók a felnőttoktatásban A megye gazdasági és politikai eredményedben már negyedszázada része van az itt folyó felnőttoktatásinak is. Az általános iskola elvégzése után a dolgozók középiskoláiból (technikumból, gimnáziumból, újabban szakközépiskolából is) több ezer szakember került ki 25 év alatt. Jó néhányan tovább tanultak a felsőfokú oktatási intézményekben is. Ez a fontos munka napjainkban teljes ledülettel folyik megyénkben a maga eredményeivel és nehézségeivel együtt, a múlthoz képest némileg változott körülmények között. Ugyanis megfiatalodtak az osztályok: sokkal több bennük a serdülőkoron éppen túljutott fiatal, és jóval kevesebb a felnőtt hallgató, .míg azelőtt éppen fordítva volt. Kivétel ez alól néhány szakma dolgozója a szakközépiskolai, illetve technikumi osztályokban, például a faiparból. A tanulók zöme nehézségekkel küzd. Ök is a hátrányos helyzetű fizikai dolgozók közé tartoznak oktatási szempontból, a legfiatalabbak pedig fizikai dolgozók gyermekei, akik még benn élnek az őket felnevelő családban. Ezeket a nehézségeket ■ elemezve rátalálunk arra a tényezőre, hogy több tanuló régebbi körülményei folytán gyenge előképzettséggel jött a középiskolába, néhány évi kiesés, egyeseknél szünet a tanulás folyamatában természetesen elhalványult tudást eredményezett; némelyeknél hátráltatják a tanulásit mostani családi körülményeik, már saját új családjukban is; majd rábukkanunk a munkakörülményekben, a műszakbeosztásban gyökerező nehézségekre. Ehhez járulnak a vidéken, falvakban lakók egy részénél a bejárás hátrányai. Reálisan meg kell állapítanunk, különösen a serdülőkor végén levőknél a környezet, á társak esetlegesen jelentkező visszahúzó hatását, mint legyőzendő körülményt. A nehézségek elhárításában, a többnyire hátrányos helyzetű tanulók megsegítésében megvan a maguk kötelessége a dolgozók iskolái vezetőinek, tanárainak, a munkahelyi vezetőknek, művezetőknek, szalagvezetőknek, különösen pedig a munkaügyi vezetőknek, a szülőknek, maguknak a tanulóknak, végül a társadalomnak. Mi tehát a teendő? A dolgozók iskoláinak kötelessége a feltételek biztosítása közben a költségvetés célszerű megtervezése az emberközpontúság szellemében, lelkes, pedagógiailag és szakmailag kiváló szaktanárok biztosítása az oktató-nevelő munkára, a helyet adó anyaiskolák szertári szemléltető anyagának fel- használása, szakmai tanulmányi kirándulások szervezése budapesti és vidéki nagyüzemekbe; a tanárok részéről pedagógiai-emberi segítség megadása a dolgozók egyéni szükségleteinek megfelelően, korrepetálás; a kettős, nők esetében esetleg hármas elfoglal tságú tanulók számára speciális módszerek alkalmazása a tananyagnak az órán való elsajátítására, gyakorlására, az önálló gondolkodás fejlesztésére. Ehhez járul a világnézeti és erkölcsi nevelés alapvetően fontos, követelménye. Az üzemek vezetőinek teendője elsősorban az, hogy saját fejlesztési céljuknak megfelelően szervezzék a beiskolázást dolgozóik között. Ezt a tanulmányi cél és a követelmények ismertetésével, a végzettséggel bíró dolgozóiknak a középvezetésbe való beállításával, perspektíva nyújtásával, propagandával szolgálhatják. H elyes korrepetálásokat rendezni a tanulók számára, a jól haladókat jutalmazni, a gyár kollek- tívájá, a többi vállalati, hivatali dolgozó előtt nyilvánosan megdicsérni. Néhány szót a szülők szerepéről. Az osztályok jelentősen megfiatalodott összetétele miatt a szülők szerepe megnőtt, megközelíti a nappali tagozaton tanulók szüleiét. Ezeknél a fiatal dolgozóidnál bizonyos kebtőség mutatkozik már keresők, de még szüleiknél laknak, általában személyiségfejlődésük sem telje megállapodott még. Nemcsak szüleik anyagi természetű gondoskodására szorulnak ra, hanem arra a lelki harmóniára is, melyet a kiegyensúlyozott életmódot folytató családok nyújthatnak. A szülők kötelessége, hogy továbbtanuló gyermeküknek nyugodt életkörülményeket, az otthoni tanuláshoz jó lehetőségeket teremtsenek. A szülők résziéről elhangzó bátorítás, az erkölcsi ráhatás sokat segíthet az átmeneti nehézségek közé került tanulónál. Ilyenkor hozza meg gyümölcseit, ha valóban barátság alakút ki már régebben szülő és gyermeke között. Amikor azt mondjuk, hogy a dolgozók szervezett tanulásának támogatásában a társadalomnak is megvan a maga teendője, akkor korántsem gondolunk valamilyen ködös fogalomra, általánosításra, hanem nagyon is konkrétan mindenekelőtt a tanulókat a munkahelyen körülvevő kollektívára, amely az egész társadalomnak egy szelete, ök mindenekelőtt erkölcsi támogatást nyújthatnak, magatartásukkal, a tanulókhoz való viszonyukkal bizonyíthatják, hogv megbecsülik a tudást. A dolgozók iskoláiban tanulók joggal elvárhatják a sokoldalú támogatást, azonban kötelességeik is vannak. Amikor a munka végzése és a családi életben való emberi helytállás mellett a tudás, az iskolai végzettség megszerzését is vállalják, akkor jövőjüket tervezik meg. Ennél a tervezésnél és a megvalósításnál saját érdekeiket összhangba kell hozni az üzem, a társadalom érdekeivel. Megkönnyíti ezt, hogy ebben a helyzetben az érdekek párhuzamosan futnak. A dolgozó tanulóknak szembe kell nézniük a nehézségekkel, ezt könnyítse meg a tanárok, az üzem vezetői és a szüleik iránti bizalom. Meg kell látniuk a tanulás erkölcsi erejét és szépségét. A tanulás munka. Eredményes végzése tartalmat ad életünknek, közel visz a célhoz. Török Lehel A Meteor futballcsapata Jurij Richter: jelentős nemzetközi mérkőzésre készült. A találkozó időpontjáról, a külföldi uta- « zástól szinte már csak napok választották el a csapatot, amelynek' játékosai a város zajos forgatagától, csábításaitól távol, teljes odaadással készültek a nagy erőpróbára. *• Öngól Egy kora reggel a csapat edzőjét az elnökség telefonhoz kérette: — Szeretnénk közölni veled, hogy a mai nap folyamán felkeres egyik lap sportrovatának a munkatársa. Készülj fel a fogadására! — Mire készüljek? A csapat a lehető legjobb formában van, ez elég! — jelentette ki az edzó. — Éppen ez az, amitől én félek. A könnyelmű nyilatkozattól. A felelőtlen önteltségtől! Ideje leszámolni ezzel a fellengzős stílussal. ígérgetsz, győzelmet jósolsz, amit nem teljesítesz. De akkor ja) neked... — De hát, hogy képzeled? Ha törik, ha szakad, győzünk! Becsszó! — Tegyük fel, úgy lesz. Csakhogy a te interjúdat tanulmányozzák ám az ellenfél vezetői is. — Tanulmányozzák! No és, mi van abban? — Még hogy mi!? Megtudják, hogy a csapat a lehető legjobb formában van, s elkezdenek még rámenősebben edzeni, még az is lehet, hogy gyorsan tehetséges, híres játékosokat vásárolnak. Ismered te az erkölcsüket, ha győzelemről van szó? — Ismerem — komorodott el az edző. — Nekünk meg miért tilos kölcsönkérni a Spartakustól Lozskint? — Nem, azt nem lehet. Legjobb lesz, ha az újságíró előtt elsírod magad, panaszkodsz a klímára, a játékosok sérülésére, hivatkozol a szurkolók kitartó türelmére... Elmondod, hogy a csapatjáték még nem érett meg, hogy a csapat még korántsem mutatja a formáját... Azt ajánlom, így járj el. Az ellenfél ezt olvassa nagyképűen, öntelten lép a pályára, ti pedig lehengerlitek őket! Világos? — Igen. — Hát akkor rajtad a sor! És hogy van Kosatkín, a mi aranylábú üdvöskénk? — Kitűnő formát mutat. Tegnap olyan gólt akasztott be a vinklibe, hogy azt tanítani kéne. Ez volt a századik gólja. — Hát akkor minden rendben! Mondd meg a csapatnak, hogy csomagoljanak! Estefelé meg is érkezett a tudósitó, egy riportermagnóval a vállán. Sokáig szorongatta az edző kezét, aztán bekapcsolta a magnót: — Először is meséljen arról, hogy milyen a fiúk hangulata a küszöbönálló évszázadmérkőzés előtt? — Őszintén szólva, a hangulat nem éppen rózsás — mondta a tréner. Majd hozzátette: — A csapat még messze van legjobb formájától. — Miért állt elő ez a helyzet? — összekeverik az éjszakát a nappallal. Éjjel is tréningeznek. — ön bizonyára viccel — mosolyodon el a riporter. — Azt viszont nem tagadja, hogy kitűnő kapusuk van? — Volt. Jelenleg sérült. — De ez nem komoly? — Sajnos, igen. Lelki sérült, lelépett a felesége. — Ah!... így sem kell félnie. Egy jó közepes átlagot így is tudnak nyújtani. — Talán igaza van. Olyan közepest. — Különben is a játékot a támadások építése dönti el. Hallom, hogy Kosatkín belőtte a századik gólt! — Igen, de a saját hálójukba ... — És mit vár a mérkőzéstől? — Tisztes eredményre számítok. A jobbik győz majd — mondta az edző. Aztán kezet szorított a riporterrel, és elment az edzésre. Másnap az edzőt a szövetségtől kérték a telefonhoz: — Olvastuk az interjúját. — örülök neki. — Határoztunk is. A nemzetközi találkozóra a »Traktor« csapata utazik. A »Traktor« — önökkel ellentétben — kitűnő formában van. — És mi? — Ha kedvük van, nézzék meg a mérkőzést a televízióban! Fordította: Sigér Imre SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 197L november 3.
