Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-16 / 270. szám

/ 4 kijevi légikatasztrófa vizsgálatáról és a repülés egyes kérdéseiről Földvári László közlekedés* és postaügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Választások az NDK-ban Amint azt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium októ­ber 8-i tájékoztatója ismer­tette, a MALÉV repülőgépé­nek szeptember 16-i kijevi szerencsétlenségét több kedve­zőtlen tényező tragikusan egy­idejű jelentkezése idézte elő. Ha e tényezők bármelyike el­marad, a légikatasztrófa nem történt volna meg. Az elmúlt két hónapban a szovjet lég­ügyi hatóság a magyar szak- értékők részvételével rendkí­vül alapos és részletes vizs­gálatot tartott a katasztrófa okainak felkutatására. Az eddigi vizsgálatok meg­állapítottak, hogy a menet- rendszerű gép a kora délelőtti órákban nagyon kedvezőtlen időjárási viszonyok között ér­kezett a kijev—boriszpoli re­pülőtér térségébe. A gép pa­rancsnoka — akinek tevékeny­ségét minden bizonnyal meg­nehezítette a közvetlen elekt­romos rendszerben támadt za­var és a tartalékáraforrósok ra való automatikus átkapcsolás — a repülőteret rosszabbodó meteorológiai helyzetben kö­zelítette meg. Elhatározásában feltételezhetően az vezette, at­tól tarthatott, hogy másik ki­térő repülőtér eléréséhez áramforrásainak élettartama esetleg nem lesz elegendő; le­hetséges, hogy arra is gon­dolhatott: az időjárás a ki­térő repülőtéren is rosszab­bodhat. A boriszpoli repülőtér megközelítése után az ismé­telt leszállási kísérlet nem si­került, és a gépet az újabb forduló végrehajtása közben érte a szerencsétlenség, ami­kor esőben, ködben, alacsony, sűrű felhőzetben a leszállópá­lyától mintegy 28 kilométerre egy vasúti töltésnek ütközött-- A szovjet repülési, repülő- ipari és laboratóriumi, kutató­intézeti szakemberek ellenőr­zéseket, elemzéseket, anyag- vizsgálatot végeztek azéi t, hogy a katasztrófa körülmé­nyeinek minden részletére és okára fény derüljön. A miniszterhelyettes a to­vábbiakban arról beszélt, hogy a repülés szabályai, előírásai átfogó rendszert képeznek, s ezeket az egész világon, min­den új gyakorlati tapasztalatot felhasználva, folyamatosan korszerűsítik és fejlesztik, a gyorsan növekvő légiforgalom biztonságosabbá tétele és a balesetek megelőzése érdeké- oen. — Légügyi hatóságunk — mondotta — intézkedett, hogy a repülőszemélyzet re­püléstechnikai ellenőrzése so­rán az esemény tanulságait le­vonják, a vészhelyzetek meg­előzése és a bonyolult helyze­tekben követendő eljárás gya­koroltatása érdekében. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a katasztrófát szenvedett gépet szabályosan készitették elő a repülésre, a hajózó személyzet felkészülése is az előírásoknak megfelelő volt. Szigorú szabályok írják elő a pihentséget, a józanságot, az egészségi alkalmasságot, s mindezek ellenőrzését. Gépparancsnokaink, hajózó személyzetünk képzettsége, re­pülési szakmai tudása jó, nemzetközi színvonalon áll, s a nagy gyakorlatú magyar pi­lóták tudását mindenütt elis­merik. Ami a MALÉV repülő­gépeit illeti: az állomány felét az Iljusin—18-as típusú gépek teszik ki. Ezek az 1960-as évek első felében kerültek forga­lomba, üzemidejüknek . mint­egy a felénél tratanak; bevált, sikeres típusok. Négy hajtó­művel repülnek, átlagosan 4000 kilométeres hatótávolsá­gon. Turbópropelleres hajtó­műveik viszont az azóta gyár­tott légsugaras repülőgépeknél alacsonyabb, óránként 650 ki­lométeres sebességet nyújta­nak. A géppark másik fele a Tupoljev—134-esekből áll, alig két éve üzemelnek nálunk: légsugaras meghajtású, két hajtóműves világszínvonalú repülőgépek, óránként 950 ki­lométeres sebességgel közle­kednek, hatótávolságuk 2000 kilométer. Egyes külföldi la­pok «értesülései-« tehát arról, hogy a MALÉV gépparkja »el­fáradt«, megalapozatlanok. Abból a híresztelésből sem Igaz semmi, hogy a MALÉV személyzete »elfáradt«, pilótái »leálltak«. A katasztrófát kö­vető legnehezebb pillanatok­ban a repülés dolgozói — az utasainkat és kollégáikat ért tragédia tudatában is — fe­gyelmezetten, hivatásszeretet­tel, töretlenül végezték fele­lősségteljes, bonyolult munká­jukat. Tény viszont az, hogy szep­tember második felében — miután elveszítettük a két gép nagy tudású személyzetét és a repülőgépeiket is — a MALÉV lemondta a menetrenden kí­vüli, úgynevezett különjáratait és átmenetileg csökkentette a menetrendszerű járatok szá- fi mát is. A november 1-én élet­be lépett téld menetrendben azonban — Tunisz kivételével — a külföldi országokban ko­rábban kiépített teljes hálóza­tát kiszolgálja. Már elkészült az 1972. évi nyári menetrend- tervezet is, amit a napokiban egyeztetnek a légiközlekedési vállalatok nemzetközi menet­rendi értekezletén. Az utazóközönség teljes bi­zalmát csak biztonságos, pon­tos, kulturált repüléssel lehet kivívni, és azt mindennap új­ra meg kell érdemelni. Az ál­lami szervek támogatása és el­lenőrzése, több mint két és fél ezer MALÉV-dolgozó odaadó munkája az alap arra, hogy a magyar polgári repülés — akárcsak az elmúlt évtized­ben — a jövőben is rászol­gáljon az utasok bizalmára. (MTI) »Az NDK Hangja« nevű űj rádióállomás a vasárnapról hétfőre virradó éjjel kezdte meg működését, s az első »műsorszám« a vasárnap tar­tott országos és megyei vá­lasztások ideiglenes összesí­tett eredményének ismerteté­se volt. »Mind a választásokon való részvétel (vidéken 98,48 szá­zalék, Berlinben 96,93 száza­lék), mind a nemzeti front jelöltjeire eső szavazatok ará­nya (vidéken 99,85 százalék, Berlinben 99,62 százalék) azt mutatja, hogy á Német De­mokratikus Köztársaságban a választásra jogosult polgárok túlnyomó többsége öntudato­san, az első német békeállam­nak, a munkás—paraszt hata­lomnak őszinte híveként járult az urnákhoz« — hangoztatta »az NDK hangja« első kom­mentárja. Friedrich Ebert, az országos választási bizottság elnöke be­jelentette: az ideiglenes ösz- szesített eredmény szerint a népi kamara 584 jelöltje kö­zül megválasztották mind a 434 képviselőjelöltet és 150 pótkép viselő-j elölte t. Az ország fővárosában a nagy-berlini városi képvisel ő­Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának tit­kára leadja szavazatát. testület tagjait választották újra. Itt is bejutott mind a 200 jelölt és 66 pótjelölt. Az új nagy-berlini képviselőtes­tület jelöli majd ki a népi kamarának azt a 66 tagját, akik az országos parlament­ben az NDK fővárosát képvi­selik. (MTI) Dán küldöttség Bonnban Krag Brandttal tárgyal Kétnapos hivatalos látoga­tásra hétfőn Nyugat-Német- országba érkezett Jens Otto Krag dán miniszterelnök. Nyomban megérkezése után a dán kormányfő megkezdte ta­nácskozásait Brandt nyugat­német kancellárral. Ezzel párhuzamosan Haek- kerup dán gazdaságügyi és Noergaard külkereskedelmi miniszter Schiller gazdasági csúcsminiszterrel tárgyalt. A dán—nyugatnémet meg­beszéléseken főleg gazdasági kérdésekről volt szó. Hétfőn este Brandt kancel­lár vacsorát adott vendége tiszteletére. A vacsorán el­hangzott beszédében a dán kormányfő »nagy érdeklődés­sel és meleg rokonszenwel« nyilatkozott az NSZK külpo­litikai törekvéséről, és külön kiemelte az európai enyhülés javára bekövetkezett fejlemé­nyeket. (MTI) A »Hág leik H mérete ítélkezel A nagy bűnper Zárt ajtók mögött tanácskozik a nyugatnémet-amerikai konferencia Washingtonban vasárnap kezdődött meg a Németországi gal foglalkozó Amerikai Ta­nács és partnerszervezete, az »Atlantik-Brücke« rendezésé­ben a 7. nyugatnémet—ame­rikai konferencia. Martin Hillenbrand ameri- kái külügyi államtitkár, a kül­ügyminisztérium európai osz­tályának vezetője felolvasta Nixon elnöknek a konferen­ciához intézett üzenetét, majd megnyitójában nyomatékosan egységre szólította fel az at­lanti szövetségeseket; Kijelen­tette, hogy a Kelet és a Nyu­gat között csak akkor lehet tárgyalásokat folytatni az eu­rópai biztonsági értekezletről és a csapatcsökkentésekről, ha az atlanti táborban egység uralkodik. Az első napi plenáris ülés után hétfőn és kedden zárt ajtók mögött tanácskozik a konferencia a nyugatnémet— amerikai viszonnyal foglalkozó két tanulmányról. (MTI) „Ha bizonyos cselek­mények és szerződésszegések bűncselekménynek tekint­hetők, ezek egyformán bű­nök, akár az Egyesült Álla­mok, akár Németország kö­veti el őket. Nem akarunk olyan büntetőjogi rendszabá­lyokat teremteni mások len, amilyeneket magunk el­len. nem kívánnánk alkal­mazni.« Ezeket a szavakat 1946-ban mondta a nürnbergi nemzet­közi bíróság tárgyalótermé­ben Robert Jackson amerikai főügyész. Húsz évvel később — 1966-ban — éppen így in­dokolta lord Russel, a neves angol békeharcos a londoni nemzetközi törvényszék ösz- szehívását. Az új, nagy bűn­per az amerikaiaknak Indo­kínában elkövetett jogtiprá- sait, háborús bűncselekmé­nyeit vizsgálta ki. öt éve annak, hogy össze­ült a társadalmi bíróság. (Tagjai voltak olyan neves írók, mint Sartre, Beauvoir,. Peter Weiss, Danilo Bold.) A nemzetközi közvélemény nagv érdeklődéssel kísérte munkájukat. A analógia miatt. Valamint a naponta érkező — bombázá­sokról, háborús bűntettekről beszámoló — hírek miatt. A történelmi analógia ké­zenfekvő volt. A második vi­lágháború óta a legnagyobb háború alakult ki az indokí­nai földnyelven. És olyan cselekményekről érkeztek je­lentések, amelyek — a világ a fasizmus leverése után leg­alább is így remélte — szinte elképzelhetetlenek voltak. Kínzások, napalmbombázá­sok, tömeggyilkosságok, ter­méspusztítás, iparpusztítás, árvízvédelmi gátak bombázá­sa, vegyi fegyverek és bak­teriológiai fegyverek. Mintha Indokína a rémségeknek va­lamiféle kísérleti laboratóriu­ma' lenne. ­A Hussel-féle bíróság meg­idézte a vádlottakat (L. B. Johnsont, az USA akkori el­nökét, Robert McNamara hadügyminisztert, Westmore­land tábornokot, Cabot-Lodge volt saigoni nagykövetet.) Jelképesen üresen hagyták az első sort, a vádlottak helyét. A vádlottak természetesen nem jelentek meg. Nürnberg- től ez is megkülönböztette Londont. Akkor, a bűncselek­mények első számú felelőseit személyes jelenlétükben a vi­lág országainak, államhatal­madnak képviselői ítélték el. Londonban társadalmi bíró­ság — a világ lelkiismerete — hozott ítéleteket. A Hussel-birósóg munkája a világ erőszak-, háború-, mészárlás-, imperializmus­ellenes erőinek első kísérlete volt. hogy összefogjanak a délkelet-ázsiai háborúk ellen. Szankciókat, bünte­téseket ez a bíróság nzm oszthatott A háborút sem állíthatta meg. My Lai még csak a bíróság tárgyalása után pusztult el. És a többi My Lai-ok is később estek áldozatul. A háborúval szem­beni tiltakozás azonban a há­ború fokozódásával együtt erősödött. A nemzetközi bí­róságok üléssorozatai, a Viet- nam-konferenciák, a tünteté­sek, a memorandumok ára­datai is azóta hallatják fo­kozott erővel a közvélemény hangját. A háborús bűncselekmé­nyek folytatódnak. S velük párhuzamosan folyik a nagy bűnper. A közvélemény, a vi­lág népeinek pere az impe­rialista pusztítás ellen. És ha csak ítélet születhet ebben a perben, de végrehajtható büntetés nem, akkor is tanúi lehetünk annak, hogy a köz­vélemény tiltakozása hatásos. És az amerikai kormány tár­gyalóasztalhoz kényszerült, a csapatkivonások folynak, amerikai elnökjelölt — a győzelem reményével — csak békejelöltként léphet az aré­nába. Hosszam húzódó, fájdalma­san lassú ez a per. Mégis olyan per, amit az imperia­lizmus csak elveszthet, a vi­lág népei pedig csak meg­nyerhetnek. A. Gy. Indira Gandhi beszámnlt kőrútjáról (Folytatás az 1. oldalról) parlamenti ülésszak megnyi­tását megelőzően a Kongresz- szus Párt képviselői előtt ki­jelentette: India nem hoz semmilyen elhamarkodott döntést, és megragad minden lehető­séget a kelet-pakisztáni válság rendezésére. • • • Az Izvesztyija hétfői kom­mentárjában az India és Pa­kisztán közötti elmérgesedett helyzettel foglalkozva rámu­tat: mindenekelőtt a politikai rendezés lehetőségeit kell ke­resni, mert csakis ezzel lehet megmenteni Déd-Ázsia béké­jét. Az Izvesztyija sürgeti a pa­kisztáni kormányt, hogy ve­gye figyelembe a kelet-pakisz­táni nép elidegeníthetetlen jo­Indokína igaz ügye nem lehet alku tárgya Moszkvai vélemények Nixon esélyeiről Egy pillanatra sem lankadó figyelemmel kísérik a Szovjet­unióban az Indokínában vég­bemenő eseményeket. A szov­jet központi sajtó az idei ok­tóberi ünnepségek egyik leg­főbb tanulságát is . éppen az imperialista agresszió elleni küzdelem frontjának megerő­södésében látja. A Pravda vasárnapi nem­ezzel is jelezve, hogy az im­perializmus elleni következe­tes harc kérdései — legyen szó Indokínáról vagy a Kö­zel-Keletről — semmilyen kö­rülmények között nem képez­hetik alku tárgyát az USA és a Szovjetunió között. Arbatovnak, a szovjet Ame- rika-kutató intézet igazgatójá­nak a két ország kapcsolatait zetközi szemléjében Vlagyimir T ,, ‘ 7^.. Mihajlov elemzi a délkelet- elemző kommentárJa többek ázsiai helyzetet. Mint írja:1 az intervenciósok veresége min­denki által ismert tényt, s Washington mostanában nagy előszeretettel beszél a »béké­ről« és a »csapatkivonások­ról«, a hétköznapi valóság mégsem igazolja, hogy az amerikaiak jobb belátásra tér­tek volna. között éppen arra utal, hogy bár a Szovjetunió és az Egye­sült Államok tényleges érde­kei sok tekintetben — első­sorban a termonukleáris vi­lágháború elkerülése szem­pontjából — a kapcsolatok rendezését diktálják. Irreális dolog volna feltételezni, hogy viszonyunk, minden átmenet nélkül felhőtlen harm emui korszakába csaphat át. Az indokínai probléma ka­tonai megoldásához való ra­gaszkodás semmi jóval nem kecsegtet. Az amerikaiakra újabb vereségek várnak, és szembe kell nézniük azzal is, hogy az Egyesült Államok te­kintélye a világban egyre csökken. Ennek jelét látják Moszkvában is, hogy az ag­Tizenötezer egyiptomi Indult Mekkába Modern zarándokok Vasárnap elutazott Mekká­ba az egyiptomi zarándokok első csoportja, nem szamár­háton, nem is tevekaravánnal, mint hajdanában, hanem su­gárhajtású repülőgépen, ahogy a modem időkhöz illik. Az idén 15 ezer egyiptomi zarándok utazik Mekkába, részben menetrendszerű, rész­ben bérelt utasszállító repü­lőgépeken. Elszállásolásuk vé­gett hatalmas sátrat állítanak fel a kairói repülőtéren. Akadnak, akik a zarándok­latot üzleti útnak tekintik. Letartóztattak egy zarándo­kot, aki nyolc kiló ezüstöt, gyűrűket, karpereceket próbált Szaúd-Arábiába csempészni bőröndjének titkos rekeszé­ben. (MTI) gait és törvényes érdekeit, te- ressziós partnerek felszedik a gyen lépéseket a menekültek mielőbbi repatriálása és biz­tonsága érdekében. A nemzetközi biztonság és a saját nemzeti érdekeinek meg­felelően Pakisztán keresse a lehe­tőséget az Indiával való jószomszédi viszony meg­teremtésére. Ez kivívná a világ haladé erőinek, In­dia és Pakisztán minden igaz barátjának teljes he­lyeslését — sátorfájukat: a dél-vietnami kikötőkben most hajózzák be az utolsó ausztráliai csapato­kat, amelyek 1966 óta csat­lósként részt vettek az inter­vencióban. A moszkvai politikai megfi­gyelőknek természetesen fel­tűnt, hogy Nixon amerikai el­nök szovjetunióbeli látogatá­sának bejelentése óta a szov­jet sájtó, ha lehet még ébe­rebben figyeli és még szigo­Latiy Fleminget kiutasították Gcrögországbói szögezi le a moszkvai délutáni I rúbban ítéli meg az ameri- lap. (MTI) jkaiak indokínai magatartását, Lady Amalia Fleming (Fle­ming Nobel ­díjas orvos­nak, a penicil­lin feltalálójá­nak özvegye), akit szeptem­berben az athé­ni katonai tör­vényszék — fo- golyszöktetés- ben való bűn­részességgel vá­dolva — 16 hó­napi börtönre ítélt, a londoni repülőtérre ér­kezett, miután a hatóságok ki­utasították Gö­rögországból (Telefotó: AP—iMTI—KSÍ SOMOGYI NCPLAr Kedd, 1971. neravher Ifi

Next

/
Oldalképek
Tartalom