Somogyi Néplap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-16 / 270. szám

SaJ tó li tállí tás Siaposváron Díjmentes mutatványszám külföldi magyar lapokból — Ajándék minden századik látogatónak! November 17 21; Javaslataik a kongresszusra is eljutnak Több fiatalt a vezetésbe — Városfejlesztő építőtábor Tartalmas volt a fiatalok fóruma Úttörők köszöntik a küldöttértekezletet. dást kérik számon. A tan­KAPOSVARON, a Kilián György Ifjúsági és Üttörőház- ban rendezi meg a Posta Köz­ponti Hírlap Iroda, a Pécsi Postaigazgatóság és a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat a XXX. országos hírlap- és szakfolyóirat kiállítást. A kiállítás az egyszerű ol­vasótól kezdve mindazoknak rengeteg élményt, látnivalót nyújt majd, akik esetleg tu­dományosan is foglalkoznak a sajtó történetével. Hiszen na­gyon sok embert érdekelhet: mikor és hol jelent meg a vi­lág első újságja, ki adta ki az első magyar nyelvű újságot? Erre ad választ a kiállítás, amelyen több mint négyszáz különféle belföldi hírlapot és folyóiratot mutatnak be. Ipari, műszaki, politikai, mezőgazda­sági, művészeti, ifjúsági és sportlapokat. Megtekinthetik a látogatók a népi demokratikus országok sajtótermékeit, de láthatják több nagy tőkés or­szág haladó szellemű lapjait, a külföldön megjelenő ma­gyar nyelvű és a hazánkban kiadásra kerülő idegen nyelvű folyóiratokat. A ma újsága mellett bemu­tatják a múlt újságait is. Így például Rákóczi hadiújságát, a Mercurius Veridius Ex Hun­garian, s az 1780-ban kiadott Magyar Hírmondót. Megyénkben egyre többen olvasnak újságot, fizetik elő a Somogyi Néplapot, vagy a különböző országok napi- és hetilapjait, folyóiratait. Grafikonok mutatjuk be, ho­gyan emelkedett Kaposváron Az Állami Biztosító 1972- ben módosítja a mezőgazda- sági nagyüzemek vagyonbiz­tosítását. Dr. Rábai Istvánhoz, az Állami Biztosító Somogy megyei Igazgatóságának veze­tőjéhez fordultunk részlete­sebb felvilágosításért: — Mélyreható változást je­lent-e a módosítás a vagyon­biztosítás eddigi rendszeré­ben? — Alapvetően megmarad fiz eddigi rendszer, de meg kel­lett oldanunk, hogy a díjak fedezzék a kárkifizetéseket. Ugyanis a növénykárok ren­dezésének befejeztével meg­állapítottuk, hogy a biztosítási díjak az idén sem fedezik a kifizetéseinket. Különösen ma­gas a jégkár. Az idén több mint 900 millió, de emelke­dett a viharkárokra nyújtott térítés összege is. 1968 és 1970 között a gazdaságok 4 milliárd forint díjat fizettek, a mezőgazdasági károkra ugyanakkor 5 milliárdot fize­tett ki a biztosító. A mezőgaz­dasági vagyonbiztosítás 10 esztendeje veszteséges, így az erre a célra képezett tartalé­kok kimerültek. Az Állami Biztosító minden körülmények között eleget tesz szerződéses kötelezettségeinek, a díjak­nak azonban — hosszabb tá­von — fedezniük kell a kár­térítések összegét. — Tehát a növénybiztosí­tásban díjemelkedéssel szá­és a megyében az olvasottság az elmúlt két évtized alatt, megismerkedhetnek » látoga­tók az 1866. március 6-án ki­adott Somogy, az 1911. évi So­mogyi Napló, az 1919-es So­mogyi Munkás című újsággal. A Posta Központi Hírlap Iroda és a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat a kiállítás látogatóinak ajándékkal is ked­veskedik. Díjmentes mutat­ványszámot kapnak a külföl­dön megjelenő magyar nyelvű lapokból, s válogathatnak a böngészdében régebbi hazai és külföldi újságokból is. Az NDK című magyar nyelvű- magazin­ra előfizetők öt értékből álló bélyegsorozatot kapnak, s a kiállítás minden századik lá­togatójának negyed évig díjta- lánul küldik a Somogyi Nép­lapot. A kiállítás helyszínén bárki előfizethet a különféle újságokra, s vásárolhat ezen­kívül. hazai és külföldi divat­lapokat. TÖBB ORSZÁGOS lap szer­kesztősége használja fel a ki­állítást arra, hogy találkozzon, beszélgessen olvasóival. Így például Kutas István, a Képes Sport főszerkesztője 18-án 17.30 órakor, előtte pedig a Pajtás főszerkesztő-helyettese, Fiileki János 15 órakor talál­kozik az olvasókkal az Ifjúsá­gi Házban. Az érdekesnek ígérkező ki­állítás november 17-én 17 órá­tól áll a közönség rendelkezé­sére. A többi napon délelőtt 10-tŐl este 21 óráig várjak a látogatókat. molhatnak a mezőgazdasági üzemek? — Csak azok, melyek az elmúlt öt évben nagy összegű kártérítésben részesültek. Régi kívánságot elégítünk ki az­zal, hogy az eddigi három díiosztály helyett hetet veze­tünk be. Az ötéves kársta­tisztika alapján, a veszélyez­tetettség fokának megfelelően igazságosabban osztjuk el a díjakat. Vagyis azoknál az üzemeknél, amelyekre a He­vés kár jellemző, csökken a díj, közepes károknál válto­zatlan marad. Somogy mező- gazdasági nagyüzemeire dön­tő mértékben az utóbbi kettő a jellemző. Mivel az ország jelentős te­rületét fenyegeti belvízveszély, csaknem általános kívánságot teljesítünk, amikor az erre vonatkozó kiegészítő biztosí­tás 2 százalékos díját 1 szá­zalékra csökkentettük. Beve­zettünk egy új módozatot a választék bővítésére is, ez azonban főként az átlagosnál nagyobb gazdaságok számára készült Ennek az a lényege, hogy gazdaság csak a kataszt­rofálisan nagy elemi károk megtérítését igényli, kisebbe­két nem. Ezért viszont 30-tól 75 százalékig terjedő díjen­gedményt kap. — Mennyiben változik a kockázatvállalás? — A növénybiztosítás ge­rincét képező jég- és árviz­Tartalmasak, fiatalosak vol­tak a járási, városi küldött- értekezletek — mondta Stier Sándor, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára szom­baton a megyei küldöttérte­kezleten. A megyeitől is ezt várták azok a KlSZ-szerveze- tek, amelyek elküldték képvi­selőiket A fiatalok fóruma megfelelt a várakozásnak. Tartalmában, hangulatában hű képet adott megyénk ifjú­ságáról. Erről meggyőztek bennünket a hozzászólások. Pedig időhiány miatt har- minchatan nem is kaptak szót. A fiatalok az üzemi, a ter­melőszövetkezeti és a tanuló­ifjúságot képviselték. Ott vol­tak a tizen- és huszonévesek, azok is, akik az ifjúság felső korhatárához állnak közel. A hozzászólók általában a mun­kahelyi vagy életkorukból adódó gondjaikat mondták el. Ám akadtak kérdések, ame­lyekről a munkásfiatal, az or­vos, a mezőgazdász egyaránt szót ejtett. Mint például a lakásgondról. Talán valamennyiük kéré­sét tolmácsolta Csiszár Géza, a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár Kaposvári Gyárának fiatalja, amikor az­zal a kéréssel fordult Böhm Józsefhez, a megyei tanács el­nökéhez, hogy a tanács foko­zottabban támogassa a fiata­lok lakásgondjának megoldá­sát. Ugyanakkor kérte a többi társadalmi szerv segítségét is. Már a városi küldöttértekezle­ten javasolták, hogy Kaposvá­ron is hozzanak létre albérlők házát. Ez a bejáró fiatalok gondjain is enyhítene. Hogy a fiatalok nem várnak mindent a tanácstól és a többi társa­dalmi szervtől, bizonyítja: Csiszár Géza üzente fiataljai­nak nevében ezer óra társa­dalmi munkát ajánlott fel az új létesítmény építéséhez. Arra szólította fel az alapszer­vezeteket, hogy csatlakozza­nak ehhez. A gimnáziumok, szakközép- iskolák tanulóinak küldöttei panaszkodtak, hogy nagy a túlterhelés. Az iskolákban gyakran csak a lexikális tu­kockázatot a változtatás nem érinti. Ugyanakkor a téli elemi károk kockázati köre, amely eddig minden növény­re szólt, ezentúl csak az átte­lelő őszi kalászosokra, őszí takarmánykeverékre, repcére és bíborherére vonatkozik. Viharkároknál nem vállaljuk a kockázatot a túlérésből származó szempergésért. A téli alma természetes hullásá­val járó veszteségért sem. A téli alma viharkockázatának időtartama az érési időhöz jobban igazodó augusztus 1-től szeptember 15-ig terjedő idő­szak lesz. Pontosabban körvo­nalazzuk a zöldségnövények tavaszi fagykárkockázatának terjedelmét, a növények név szerinti felsorolásával. Nem­csak a palántáról nevelt, ha­nem a magról vetett növé­nyekre is kiterjesztjük a biz­tosítási fedezetet. A felsorol­takon kívül még néhány je­lentéktelenebb változtatás történt Egyszerűsítjük az adatközlést is, ami évente egy­szer, április 1-e és május 1-e között történik majd. Ügy érzem, a jelenlegi mó­dosítás egyaránt szolgaija a biztosítottak és a biztosító ér­dekeit A veszélyközösségen belül megvalósul a veszélyez­tetettség mértékétől függő igazságosabb díjfizetés — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Rá­bai István igazgató. könyvek anyagának megtanu­lása nagyon sok időt vesz igénybe. Ahogy Navrasics Márta mondta: A felnőttek ritkán túlóráznak. A d ákok azonban, ha mindent el akar­nak végezni, nap nap után kénytelenek. Ez kihat a KISZ- tnunkára is, egyik oka annak, hogy az iskolák KISZ-élete esetenként színtelen, unalmas. Többen szóltak a fiatalok munkahelyi beilleszkedéséről. Ez sem a végzett ipari ta­nulóknál, sem a friss diplo­más értelmiségieiknél nem megy zökke­nőmentesen. Gyakori a szakmai félté­kenység, és ami a fiatalok kedvét a leg­jobban • elve­szi : nem kap­nak végzett­ségüknek meg­felelő munkát. Ennek meg­akadályozásá­ért sokat tehet a KISZ. Gon­doskodjon a fiatalok meg­felelő fogad­tatásáról, kí­sérje őket fi­gyelemmel — mondta Orosz László, a Ka­posvári Villa­mossági Gyár küldötte. Sa­ját KISZ- szervezetük példáját hoz­ta fel an­nak bizonyítására, hogy ha törődnek az »-újakkal-«, meg­van az eredménye. Vállala­tuknál a tavaly végzett nyolc­van ipari tanuló közül csu­pán harmincán maradtak a gyárban, a többiek más mun­kahelyet kerestek maguknak. Az idén a fiatalok foglalkoz­tak a végzett ipari tanulókkal, s így 75-en maradtak a 80- ból. Orosz László javasolta, hogy a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának te­vékenységét fejlesszék tovább. A somogyi származású és ide visszatért fiatal értelmisé­giekkel több felszólaló is fog­lalkozott Dr. Szabolcsi Tiva­dar, a megyei kórház küldöt­te arról beszélt, hogy azok a fiatal orvosok, akik Somogy- ból mentek él egyetemre, és miután megszerezték a diplo­mát, visszatértek, gyakran hátrányos helyzetben vannak az »idegenekkel-« szemben, ök később kapnak lakást, mivel kaposváriak. Pedig ez nem je­lenti. azt, hogy a lakáskörül­ményeik megoldottak. A kór­ház küldötte azt is szóvá tet­te, hogy a vezető állások be­töltésénél nem mernek vagy nem akarnák a fiatalokra tá­maszkodni. Kérte, hogy a most épülő nagyatádi kórház veze­tőinek kinevezésekor építse­nek a fiatalokra. Javasolta, hogy azokon az egyetemeken, ahol még nincs ilyen, alakít­sák meg a somogyi klubokat. Azok a diákok, akik elke­rülték a »szűkebb hazából«, tartsák a kapcsolatot egymás­sal meg a megyével is. A me­gye az eddiginél hatékonyab­ban támogassa ösztöndíjjal az arra érdemes fiatalokat. Ez­zel is segítse, hogy ide jöjje­tek. Ennek a gondolatnak a megvalósulásáról számolt be Gyenesei István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem so­mogyi klubjának titkára. Az egyetem somogyi hallgatói rendszeresen tartják a kap­csolatot a megyével. Meghív­ták a megye vezetőit az egye­temi klubba. A tavasszal a somogyi közös gazdaságokba látogatnak, a nyári gyakorla­tot is itt végzik. Ide is sze­retnének vissztémi az egye­tem elvégzése után. Gyenesei István hangsúlyozta a fiatal agrárszakemberek munkájá­nak jelentőségét a falu társa­dalmi életében. Végül felhí­vással fordult az egyetemis­tákhoz, hogy közös építőtábor­ban dolgozzanak egy kollé­gium vagy óvoda építésén. Több hozzászóló beszélt já­rása, városa vagy munkahelyi alapszervezete eredményeiről. Szarka Mária mesztegnyői küldött arról szólt, hogy a marcali járásban egyre több fiatal tér vissza a mezőgaz­daságba. A fiatalok letelepe­dését a tsz-ek vezetői is se­gítik. Ugyanakkor 'megemlí­tette — miként a mezőgazda­ságban dolgozó többi küldött 1 'Wtg&mwwri is —, hogy a munka- & szo­ciális körülményeken még sok javítanivaló van. Várnai László, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat kül­dötte beszélt a vállalat fiatal­jainak a Barátság II. kőolaj- vezeték építése fölött vállalt védnökségéről. Ez vonatkozik a határidők pontos betartásá­ra, a gyorsabb ügyintézésre. A vállalat KISZ-bizo« tsága kapcsolatot tart minden olyan vállalat fiataljaival, mely az építésben részt veszt Rózner Katalin, a tanító­képző intézet KISZ-titkára arról számolt be, hogy a hall­gatók miként segítik a fizikai dolgozók gyermekeit. Horváth Zoltán, & Gépipiari Techni­kum tanulója az úttörőcsapa­tokban dolgozó ifjúvezetőknek kért nagyobb megbecsülést. Legyen ez teljes értékű KISZ- munka. Javasolta, hogy azok­nál a középiskolásoknál, akik ifjúvezetőként dolgoznak, s pedagógiai pályára mennek, vegyék figyelembe e munká­jukat Halmos Károly, a Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szolgál­tató Vállalat fiatalja a fotózás szépségeit ecsetelte, és java­solta, hogy az »avatott« fotó­sok segítsék a fiatalok klub­jait. Beszélt a megye öntevé­keny irodalmi művészeti együtteseiről, arról a nevelő hatásról, melyet egy ilyen együttes jelent. Szólt a pol- beat érzelmi, politikai hatásá­ról, majd hogy bizonyítsa is, elénekelt egy tiltakozó dalt a vietnami háború ellen. A si­ker mindenkit meggyőzött ar­ról, hogy igaza van. A KISZ küldöttértekezletek hangulatát, légkörét minde­nütt meghatározta a párt 1970. februári ifjúságpolitikai hatá­rozata és az ifjúsági törvény. Ezek jelentőségéről beszélt Fecser Péter országgyűlési képviselő, a Siófoki Kőolajve­zeték Vállalat. műszaki igaz­gatóhelyettese. Szólt arról a nagy munkáról, mely meg­előzte a törvény alkotását, s arról, mi tette azt szükséges­sé. Az ifjúság része a társada­lomnak. Nem jobb és nem rosszabb, mint az előző korok ifjúsága. Csak egy kicsit ve­szélyeztetettebb — mondta. A törvény jogokat és kötelessé­get tartalmaz. Nagyon fontos a sorrend. Első a kötelesség, utána következik a jog. Ezt a gondolatot folytatta Szűcs Pál, a KISZ kb intéző bizottságának tagja, aki a fia­talok felelősségét hangsúlyoz­ta. Az ifjúsági törvény ném jelenti azt, hogy a fiatalok mindent készen kapnak — mondta, sz a felelősség érző­dött a fiatalok tanácskozásán, javaslataikon, melyek egy ré­sze a KISZ VIII. kongresszu­sa elé is eljut. Ilyen az is, hogy ne legyen a KISZ-ben felső korhatár. Hiszen az ifjú­sági mozgalomnak a harminc­évesekre is szüksége van. Módosul a növénybiztosítás A biztosítási díjaknak fedezniük kell a kárkifizetéseket nek vissza, «kik innen elmen­A vietnami agresszió ellen tiltakozott éneké­vel az egyik küldött. SöMOGII NÉPLAP Kedd* 1971. november 16 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom