Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-12 / 239. szám
A szocialista gazdasági integráció útján Belépőjegy a nemzetközi munkamegosztásba Gépesített cukorrépa-betakarítás A nemzet történelmi kategória. Valljuk, hogy a kapitalizmus kialakulásával keletkezett, s valamikor az osztály nélküli társadalomban megszűnik. Nem túl régen még úgy hittük, hogy ez a folyamat gyorsan, szinte szemünk láttára zajlik le. Napjainkban azonban már tudjuk, hogy az előttünk lévő hosszú történelmi korszakban a nemzet mint társadalmi—gazdasági képződmény objektíve fennmarad, s szerepe nem csökken. Tény, hogy ma a szocialista országok társadalmi gazdasági élete sokszínűbb, változatosabb, mint amikor a határok gyors elmosódására számítottunk. A gazdasági alapok, a termelőerők is sajátos nemzeti keretek között fejlődnek, miközben erősödnek az egymásrautaltság, a nemzetköziség elemei. Ezért a komplex program a KGST-országok integrációját az önálló nemzetgazdaságokra alapítja. A hatékony gazdasági összefogásra, érdek- egyeztetésre épül, amit meg- könnyít, lehetővé tesz elveink, céljaink, társadalmi berendezkedésünk közössége. A komplex program a közös célt: a szocialista országok egységének, összefogásának erősítését, gazdasági és védelmi erejének növelését, s egyben a tagországok anyagi gyarapodását, felvirágoztatását, a népjólét emelését is szolgálja. Amikor hangsúlyozzuk, hogy az integrációs folyamat minőségileg új fejlődési szakaszt jelent a szocialista országok együttműködésében, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egyben szerves következménye is az eddig megtett út- nyk a munkamegosztás fejlődése a termelő tevékenységek specializálódása és kooperációja vezet el a gyárak, a kutató szervezetek, az országok integrálódásához. A tudományos—technikai forradalom kibontakozása meggyorsította ezt a folyamatot. A szocialista országok műszaki—gazdasági haladása, az intenzív fejlesztés parancsoló követelménye pedig szükségessé teszi a ritmus- és szintváltást a közgazdasági kapcsolatok rendszerében. Ahhoz, hogy a szocialista világgazdaság tovább erősítse pozícióit a nemzetközi méretű versenyben, a KGST-országok termelési szerkezetének olyan átalakítása szükséges, amely lehetővé teszi a korszerű, gazdaságos és versenyképes termékek arányának gyors növelését. Két alapvető feladatmegoldása szükséges ehhez: 1. A szakosítás és kooperáció körének és mélységének fokozása: a készgyártmányok, s főként az alkatrészek, szerelési egységek és félkésztermékek nagyarányú nemzetközi áramlása. 2. A növekvő nyersanyagé és energiaigények kielégítése, amely jelenleg a Szovjetunióra hárít nagy anyagi terheket a távoli lelőhelyek nagy beruházást igénylő feltárásával. £ feladatok' megoldását segíti a nemrégen alapított Nemzetközi Beruházási Bank, amely hitelt nyújt például a nemzetközi kooperációban is jelentős Ikarus-autóbuszgyár- táshoz, illetve a tranzit forgalmat lebonyolító Szob—Budapest—Lökösháza vasútvonal villamosításához. Hazánk viszont áruhitel ellenében azbesztet és papírkartont szerez be a Szovjetunióból. A komplex programból — a jelenlegi szakaszban — kizárólag a kormányzószervek számára adódnak közvetlen tennivalók. Fontos, hogy minden minisztérium kiválassza közülük azt a 3—4 legfontosabbat, Áruházak az élen Vasárnap adták át rendeltetésének Balatonszemesen a fogyasztási szövetkezet új ABC-áruházát. A háromszáz négyzetméter alapterületű és 800 000 forint árukészlettel rendelkező új üzlet két és fél millió forintba került. A szövetkezet tagsága 300 000 forint kölcsönt adott a szövetkezetnek az árualap megteremtéséhez. (Tudósítónktól) összesítették az ÁFÉSZ-ek idei, szeptember végéig elért kereskedelmi és vendéglátó forgalmának adatait. Ezúttal is rekordot mutat a szövetkezeti kereskedelem: az áruházak, szaküzletek, vegyesboltok a háromnegyed év alatt több mint másfél milliárd forint értékű árut adtak el. A vendéglátó üzletekben 322 millió forintot hagytak ételért és italért a vendégek. A kiskereskedelemben 14,9, a vendéglátásban 15,7 százalékkal volt magasabb a forgalom, mint tavaly kilenc hónap alatt; együttesen 247 millió forinttal több árut adtak el, mint a múlt év azonos időszakában. A kiskereskedelemben a Ba- laton-parti szövetkezetek és Nagyatád fejlődött legtöbbet. Nagyban hozzájárult ehhez az újonnan létrehozott áruházak, szaküzletek növekvő forgalma. A vendéglátásban szintén a Balaton-parti szövetkezetek vannak az élen, de például Mezőcsokonya, Kaposfő és Bonnya is szép eredményeket ért el. Megyeszerte gyarapszik azoknak a vendéglátó helyeknek a száma, ahol meleg ételt is lehet kapni. Örvendetes a zöldség- és gyümölcsértékesítésnek a múlt évhez viszonyított 21 százalékos emelkedése, bár az is igaz, hogy az árak általában magasabbak voltak a tavalyinál. 15 százalékkal nőtt az iparcikkboltok és 16 százalékkal az építő- és tüzelőanyagtelepek forgalma. A szövetkezeti kereskedelem 290 milliós készlettel valósította meg feladatát, s ez magasabb az előző évinél. Ez azt is jelenti, hogy gazdagabb volt a választék a fogyasztási szövetkezetek boltjaiban. amelyre összpontosítani kívánja az erőket, figyelmet. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar szakemberek kezdemé- nyezően, konkrét javaslatokkal léphessenek fel a KGST különböző fórumain, a két- és sokoldalú tanácskozásokon. A komplex program lehetővé teszi, hogy mindazokat a kérdéseket, amelyek megoldásában több tagország is érdekelt, a KGST keretében rendezzék, így minden bizonnyal növekszik majd a sokoldalú, bár nem teljes körű tárgyalások és megállapodások száma. Jelenleg — és még hosszú ideig — változatlanul fontos azonban a kétoldalú kapcsolatok ápolása, építése, fejlesztése. A kétoldalú kapcsolatok rendszerében kiemelkedő a magyar— szovjet gazdasági, műszaki— tudományos együttműködés szerepe. Az életrevaló kezdeményezések, az előremutató intézkedések gyakran előbb találnak megértésre a témában leginkább érdekelt partnernél, mint széles körben, így a kétoldalú megállapodások élesztői, segítői, ösztönzői 'lehetnek a KGST útkereső munkájának. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy napi, de rövid és középtávú külgazdasági gondjainkra nem adhat gyógyírt a komplex program. Azért, miközben kormányszerveink hosszú távra dolgoznak, a szocialista gazdasági integráció megalapozásával foglalkoznak, a vállalatok, az üzemek vezetői, dolgozói ezt azzal segíthetik leginkább, hogy sikeresen teljesítik a IV. ötéves terv célkitűzéseit. Az idén csakúgy, mint a következő években azokra a fő feladatokra összpontosítsák a helyi kollektívák erőit, figyelmét, amelyeket a X. pártkongresszus határozatai szabnak. így mindenekelőtt a hatékonyság emelése, a termelés szerkezetének átalakítása, a korszerű, keresett, külföldön is versenyképes cikkek és gyártmányok arányának növelése álljon a gazdálkodási, a fejlesztési feladatok homlokterében. A vállalatok nálunk közvetlenül érzékeiül külkereskedelmi tevékenységünk előnyeit és hátrányait. Nagyfokú önállóságuk lehetővé teszi, hogy kezdeményezően kapcsolódjanak be a nemzetközi munka- megosztásba. Erre napjainkban különösen nagy szükség van, mivel a reform bevezetését követő kedvező eredmények után ismét egyensúlyi zavarokkal küszködik külkereskedelmünk. Korszerűt gazdaságos, jó minőségű munkával minden üzem megválthatja belépőjegyét a nemzetközi munkamegosztásba. Erre csak az a kollektíva számíthat, amelynek tevékenysége a legigényesebb piaci követelményeket is képes kielégíteni. Ilyen értelemben a tőkés export mértéke, gazdaságossága a munka színvonalának egyik legmegbízhatóbb mércéje. Azok az üzemek és vállalatok, amelyek magasabbra emelik a mércét, ugyanúgy a nemzetközi munkamegosztás hosszú távú megalapozásán fáradoznak, mint a komplex program előkészítésén tevékenykedő kormány- szervek. Termékeink verseny- képességének, konvertibilitásának megteremtése legalább olyan hosszadalmas és bonyolult feladat, mint a kollektív valuta technikai, elszámolási 'eltételeinek létrehozása. A két feladat szorosan össze is függ egymással: az egyik kérdésben kormányok, a másikban az üzemek dolgozói, vezetői, fejlesztői döntenék — naponta. K. J. Száz éve ajánlották, nem keresik Egy éve lehet, vagy még több is, amikor egy tsz-szö- vetségi beszélgetésen amiatt méltatlankodtak a termelőszövetkezeti vezetők, hogy a tört gabonaszemeken ingyen kell túladniuk. Hogy miért? A csépléskor összetört szemet és egyáltalán a »tisztátalanságot« okozó anyagokat csak kevés termelőszövetkezet volt képes — és még ma sem mindegyik képes — megfelelő berendezéssel különválasztani az ép, egészséges gabonától, így adták át tehát az egészet a vállalatnak. A vállalat aztán elvégezte a tisztítást, no és természetesen a levonást. rostát úgy hirdeti, mint a gyár egyik legkeresettebb cikkét, s magkiválasztó hengerek is szereplnek az ajánlásban... Ezekkel a gépekkel ma már aligha mennénk valamire — nagyüzemi — berendezések kellenek. Több és jobb, mint amennyi és amilyen van, mert kérik, sürgetik ezeket a gazdaságok, úgy, ahogyan annak idején, a szövetkezetek alakulásakor a lovak helyére traktorokat kértek. Traktort kaptak és kapnak; igényeik szerinti magtisztítóra — várnak ..; H. F. Az egyesített Tapsonyi Rákóczi Tsz-ben 160 holdon termelnek répát. A cukorrépa betakarítását a cukorgyár segítségével gépesítették. Az idén nagyobb területen termeltek répát, mint tavaly. Holdankénti átlagtermésük 180 mázsa. Naponta 15—16 vagon cukorrépát szállítanak a böhö- nyei vasútállomásra. Munkában a fejelőgép. A kukoricaszárral kevert répafejből silót készítenek. 5—600 köbmétert tárolnak télire. „Az Ifjúság maga is felelős fejlődéséért" Élni kell a lehetőségekkel Ez a helyzet azóta sem változott sokat. A tört gabonaszemet kitűnően hasznosíthatná a gazdaság, ám ehhez a gabonát tisztítani kellene: rostára, magtisztítóra volna szükség. Néhány hete panaszolta a Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének egyik munkatársa egy tanácskozáson: komplettnek mondjuk immár a kalászosok gépi betakarítását, ám mégsem az, mert hiányzik például a rosta, a magtisztító, s a magyargyártmányú gabonarosta úgyszólván »eltűnt«. Nos, az ellátó vállalat éppen jelenlevő egyik osztályvezetője megjegyezte, hogy kapható azért magtisztító... Tény, hogy keresték és ma is keresik ezt a fontos munkagépet. Nem áll szándékomban senkit megbántani — különösen nem a kereskedelmi vállalatot, hiszen ők azt adnak, amit kapnak —, de érdemesnek tartom visszapergetni az idő kerekét, példakeresés okából. 1 Ugyan ki nem ismeri a régebbi mezőgazdasági emberek közül ezt a feliratot, amely bizony nagyon sok gépen olvasható volt: KÜHNE. Igen. a mai Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Géngyár hajdani elődjéről, Kühne Ede mini gépgyáráról van szó. 1875. évi prospektusuk a mosoni magAZ MSZMP KB januári határozata a közvélemény érdeklődését a fiatalok felé fordította. Elindított egy folyamatot, amelynek eredménye: a fiatalok helyzete, szerepe társadalmi üggyé vált. A harminc éven aluliak száma nőtt de fokozottabban számítanak a véleményükre is. Ez már most, a határozat után néhány hónappal is lemérhető. A párttagfelvételnél az alsó korhatár 18 év. Élnek azzal a lehetőséggel, hogy egyre több fiatalt vesznek föl a pártba. Emelkedett a számuk a tanácsokban is a választások alkalmával. Somogybán például a megyei tanácstagok 1,38 százaléka volt 30 éven aluli, most több mint 9 százalék. De így van ez a többi megyében is, így van az országgyűlésben, melynek munkájában 21 fiatal képviselő vesz részt. Ez mind azt bizonyítja, hogy nőtt a bizalom az ifjúság iránt. A kormány számos olyan intézkedést hozott, amely közvetlenül is érinti a fiatalokat. Létrehozta az Ifjúsági és Oktatási Tanintézetet. A negyedik ötéves tervben 23 ezer kollégiumi helyet építenek, és intézkedések születtek, hogy ezek számát az üzemek, termelőszövetkezetek segítségével még növeljék. Megvizsgálták az ifjúsági turizmus helyzetét, és a középiskolások üdülési díját minimálisra csökkentették. A most elfogadott ifjúsági törvény tervezetét nagyon sokan vitatták meg. Elmondták véleményüket diákok, parasztfiatalok, gazdasági vezetők. A törvény kormányhatározati része is tartalmaz olyan utasítást, hogy a tanácsok két évenként ellenőrizzék, hogyan hajtották végre a határozatot a területükön. Az üzemek, gyárak vezetői is fokozottan törődnek ezzel. Ez azonban önmagéban kevés. Ahogy az ifjúsági törvényben helyet kapott, a fiatalok maguk is felelősek fejlődésükért. Hallottam a KISZ-vezetőket azon keseregni, hogy részt vennének az üzem, a gyár határidős munkáinak elvégzésében, de még a terveket sem ismerik. Aztán kiderült, hogy nem is kérdezték meg a gazdasági vezetőket. Pedig ha kérik, minden üzemben bizonyára szívesen tájékoztatják őket, arról nem is beszélve, hogy ha^segíteni akarnak, ezt egyik vállalat vezetői sem utasítják vissza. Sok helyen nincs még klub vagy más helyiség, ahol a rendezvényeket megtarthatnák. Ilyen helyen hivatkoznak arra, hogy itt nem lehet összejönni, beszélgetni, szórakozni, mert nincs hol. E szemlélet mögött gyakran kényelmesség van. Ha kérik, valamilyen helyiséget legtöbbször tud adni a vállalat, aztán saját maguk rendbe tudják azt tenni. Ügyességgel, ötlettel, pincéből, raktárhelyiségből is kialakítottak nagyon jó klubot. AZÉRT, hogy a fiatalok élni tudjanak jogaikkal, elsősorban a KISZ a felelős. Most fejeződtek be a vezetőségválasztó taggyűlések, a KISZ- fiatalok a kongresszusra készülnek. Megválasztják a küldötteket, akik majd az országos fórumon is elmondják tapasztalataikat, megvitatják, hogyan lehet és kell élni az fjúsági törvény adta lehetőségekkel. S. M. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. október 12. 3
