Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-05 / 233. szám

Lengyel—csehszlovák közlemény Továbbfejlesztik a testvén Az indiai kommunisták az egységért harcolnak ■»Az európai helyzet enyhü­lése, s a földrészünk bizton­ságának és együttműködésé­nek megerősítésében eddig el­ért eredmények megteremtet­ték a szükséges feltételeket az összeurópai és biztonsági érte­kezlet összehívásához^ Len­gyelország és Csehszlovákia állást foglal e konferencia sokoldalú, gyakorlati előkészí­tésének a lehető leggyorsabb megkezdése mellett« hangoz­tatja a lengyel és csehszlovák párt és állami vezetők tár­gyalásairól kiadott közös köz­lemény. A tárgyalások október 1— 2-án voltak Lengyelországban. A találkozón lengyel részről Edward derek, a LEMP KB első titkára, Piotr Jarosze- wich, a LEMP PB tagja, miniszterelnök. Csehszlovák részről pedig. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Lubomir Strougal, a CSKP elnökségi tagja; a kormány elnöke vett részt többek között. A szívélyes és baráti lég­körű, s az összes érintett kér­désben nézetazonosságot mu­tatott tárgyalások' felölelték a két párt és kormány testvéri együttműködése további fej­lesztésének témakörét, vala­mint a nemzetközi— különö­sen az európai — helyzet idő­szerű kérdéseit. A közös közlemény kiemeli, hogy a Lengyel Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság továbbra is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy erősítse a varsói védelmi szerződés tagorszá­gainak sokoldalú, szövetségi kapcsolatait, s következetesen Több sebesült áldozata volt tegnap az észak-írországi za­vargásoknak. Belfastban dél­előtt egy brit katonai járőr mintegy hatórás tűzpárbajt vívott az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) 30 tagjával. A katonák éppen razziát tartot­tak a város egyik katolikus­lakta kerületében, Shorsts- trandban fegyverek s egyéb lőszerek után kutatva, amikor támadás érte őket. Az össze­csapásban megsebesült az IRA egyik orvlövésze. Később is­A szovjet és a finn közvé­lemény támogatja a Szovjet­unió, Finnország és már or­szágok kormányának az össz­európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előkészí­tésére irányuló erőfeszítéseit — hangzik az a közlemény, amelyet az európai biztonsá­gért küzdő szovjet bizottság és az európai biztonságot elő­mozdító finn bizottság kül­döttségének moszkvai találko­zásáról adtak ki. Mint a közleményben olvas­ható: a két küldöttség üdvözli az európai politikai légkörben végbemenő pozitív változáso­kat, amelyek egyebek között a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás eredményeképpen jöttek létre. A küldöttségek úgy vélik, hogy ezek a változások új le­hetőségeket teremtenek ah­hoz, hogy a társadalom tevé­kenyen kivegye részét az eu­rópai biztonság problémáinak megoldásából. A két küldöttség véleménye szerint a közvéleménynek hallatnia kell szavát azok mellett az együttes erőfeszíté­sek mellett, amelyek az euró­pai biztonságot és az együtt­működés fejlődését szolgálják. A küldöttségek támogatják az európai biztonságért és együtt­továbbfejlessze gazdasági együttműködését, s a KGST 25. ülésszakán elfogadott komplex programnak megfe­lelően a szocialista gazdasági integráció folyamatát. A LEMP és a CSKP, a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus eszméitől vezérelve, további erőfeszítéseket tesz arra, hogy erősítse a szocializmus erői­nek egységét, s következete­sen szembeszáll a kommunis­ta és munkásmogalom szaka- dár irányzataival. Újból egy­öntetűen hangsúlyozzák, hogy minden szovjetellenes irány­zat kárt okoz a haladásért, szabadságért és békéért har­coló népek érdekeinek. A tavaly aláírt szovjet- nyugatnémet és lengyel—nyu­gatnémet szerződés gyors ra­tifikálása elengedhetetlenül szükséges az európai enyhü­lési folyamat további kedvező alakulásához. Az európai helyzet normalizálásához je­lentősen hozzájárulna, ha az NSZK kormánya kezdettől fogva érvénytelennek nyilvá­nítaná a myncheni , egyez­ményt és megfelelő szerződést kötne a csehszlovák kormány­nyal, valamint, ha a nemzet­közi jog elvei alapján minden ország egyenrangú kapcsola­tokat létesítene, az. NDK-val — húzza alá a közlemény. A csehszlovák vezetők len­gyel párt és kormány küldött­séget hívtak meg prágai láto­gatásra.’ A meghívást a len­gyel részről örömmel elfogad­ták, időpontját később hatá­rozzák meg. meretlen tettesek bombát rob­bantottak egy brit katonai járőr közelében s a robbanás 10 katonát és két asszonyt se- bésített meg. A merényletet ugyancsak., az IRA tagjainak tulajdonították. A hírügynök­ségek még egy áldozatról szá­molnak be: az IRA egyik orv­lövésze rendőrjárőrre tüzelve súlyosan megsebesítette az az egyik rendőrt. Az összecsa­pások egyébként egytől-egyig katolikuslakta kerületekben zajlottak le, I működésért küzdő társadalmi erők közgyűlése összehívásá­nak gondolatát Éppen két éve halogat­ják a megoldást, most már dönteni kell. Arról van szó, hogy amikor a húsz éven át kormányzó nyugatnémet ke- reszténydemókrata párt, a CDU 1969 szeptember végi választásokon megbukott,. s kénytelen volt átadni . a kor- mányrudat a szociáldemokra­ta—szabaddemokrata (SPD— FDP) koalíciónak. Mindenki tudta, hogy ez Kiesinger sze­mélyes bukását is jelenti. S hogy mégis két további teljes évig a CDU elnöke tu­dott maradni, csak annak köszönhető, hogy utódjelöltjei közben késhegyig menő har­cot vívtak egymással. S most látták elérkezettnek az időt — a CDU tegnapi saarbrüc- keni kongresszusán — az új vezér megválasztására. (La­punk zártáig még nem érke­zett jelentés, ki győzött eb­ben a versenyben.) Brandt kancellár egy vasár­napi beszédében rámutatott: az ellenzék magatartása egy­értelműen a demagógiára, a nyílt konfrontációra alapozó­dik. Tegyük hozzá, árnyalati Az Indiai Kommsnista Párt 9. kongresszusának megnyitó ülésén Sardesai, a párt orszá­gos tanácsának titkára mon­dott beszámolót, amelyben a nemzetközi helyzettel, a nem­zetközi kommunista mozga­lom problémáival és az Indiai Kommunista Párt feladataival foglalkozott. A beszámoló nagy elisme­réssel szólt a Szovjetunió és India béke-, barátsági és együttműködési szerződéséről. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a jobboldali és baloldali revizionisták fokoz­zák próbálkozásaikat a nem­zetközi kommunista mozgalom ideológiai és politikai egységé­nek megbontására. A Kínai Kommunista Párt jelenlegi vezetői nyíltan szakítottak a marxizmus—leninizmussal. A nagy érdeklődéssel várt közös piaci vitával tegnap délelőtt a tengerparti Brigh- tcnban megnyílt az ellenzéki munkáspárt 70-ik országos kongresszusa. A párt végre­hajtó bizottsága nevében Dennis Healey volt hadügy­miniszter, az árnyékkormány »külügyminisztere« határozati javaslatot terjesztett a párt tagságát, támogatóinak tábo­rát és a szervezett dolgozók ipillióit képviselő kétezer de­legátus elé. A határozati ja­vaslat, amelyet a nagy több­ség már jóelőre támogatott, elutasítja Anglia közös piaci belépését a konzervatív kor­mány által kialkudott feltéte­lek mellett, négy évvel ez­után, hogy 1967-ben ugyan­ennek a Munkáspártnak az országos kongresszusa elfo­A venezuelai rendőrség egy caracasi lakásban megtalálta a négy nappal ezelőtt eltűnt Helma Frias de Rodriguezt, a Dominikai Köztársaság ca­racasi főkonzulát. A diplomatanő szerdán tűnt el, és a következő napon üze­netet találtak egy telefonfül­kében, amely egy forradalmi csoport nevében egymillió dollár váltságdíjat követelt a fogoly szabadon bocsátásáért. A szervezet azonban úgy nyi­latkozott, hogy a diplomata­rabláshoz semmi köze sincs. A rendőrség előtt akkor kezdett különbségek azért vannak. Egyfelől találjuk Gerhard Schröder volt minisztert, aki pártjának csak kancellárje- , lőttje kíván lenni a 73-as vá­lasztásokon úgy, hogy a párt­elnöki funkciót Saarbrücken- ben most Helmut Kohl Raj- na-Pfalz tartományi minisz­terelnök kapja meg. E kettős­fogattal szemben áll Rainer Barzel, aki a CDU eddigi ha­gyományait követve — egy személyben óhajtja a pártel­nöki és a kancellárjelölti po­zíciót. Kohl a belpolitikát, Schrö­der pedig a külpolitikát ille­tően tartozik a mérsékeltebb irányzathoz. Barzel néhány árnyalattal Jobbra áll tőlük, hévvel támadja a bonni kor mánynak mind a bel-, mind a külpolitikáját. Akármelyik kerül is ki győztesen e harcból, számol- niok kell azzal, hogy Brand- ték tovább kívánják folytat­ni úgynevezett keleti po­litikájukat, ratifikáltatni akarják a moszkvai s a var­sói szerződéseket. Kétségte­len, hogy az utóbbi időben (ezt faként az angliai kém­irányvonaluk az imperialistá­kat segíti a béke, a demokrá­cia és a szocializmus erői el­leni harcukban — mondotta. — A nemzetközi kommunista mozgalom egységének további erősítéséhez, befolyásának nö­veléséhez és harcképességének fokozásához még erőteljesebb harcra van szükség a jobbol­dali és baloldali revizioniz- mus ellen. Az indiai kommu­nisták pártjuk programját és az 1969-ben megtartott moszk­vai tanácskozás fő irányvona­lát követve, lényegesen hoz­zájárulnak az antiimperialista harc fokozásához, az ázsiai és afrikai népek bákemozgalmá- hoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fű­ződő barátság és együttműkö­dés fejlesztéséhez — mon­dotta az előadó. gadta Wilson kormányának csatlakozási tervét. Healey, aki egyébként a nyáron egy újságcikkben ma­ga is az EGK-hoz való csat­lakozás mellett szállt síkra, Edward Heath miniszterelnök szemére vetette, hogy tudato­san elkendőzi a választók elől: mennyibe fog nekik ke­rülni a közös piaci tagság. A közös piaci Nagy Britanniá­ban a Geoffrey Rippon által aláírt feltételek mellett fel­szökik az élelmiszerár, holott most — mondotta Healey — még viszonylag olcsón kap­hatók a nemzetközösségi or­szágokból importált élelmisze­rek. Heath »vaskézzel« sújt le, ha a sztrájkfronton kell lesújtania, de amikor átkelve a csatornán, Pompidou elé kellett állnia, megadta magát — mondotta Healey. gyanússá vájni az »ember­rablás«, amikor a váltságdíjat követelő levél után nem érke­zett újabb üzenet, és tudomá­sukra jutott, hogy Thelma asszony korábban megpróbált kölcsönökből összeszedni 200 ezer dollárt. Friast egyelőre a rendőrsé­gen tartották kihallgatáson, de valószínűnek tűnik, hogy a dominikai nagykövetnek lesz igaza, aki vasárnap úgy nyilatkozott, hogy beosztottja valószínűleg maga rendezte meg saját »elrablását«. hisztéria mutatta meg) Bonn nyugati szövetségesei között is támadásba lendültek azok a körök, amelyek az enyhü­lést, a kelet—nyugati szoro­sabb együttműködést, az eu­rópai biztonsági értekezlet összehívását ellenzik. Való­színű hogy Barzel 'és támo­gatója, a bajor CSU vezére, Franz Josef Strauss, ezeknek a köröknek a támogatására számítanak és talán a Schrö­der—Kohl kettős is. Ám az IS bizonyos, hogy Bonn nyugati szövetségesei körében — és most különö­sen Párizsban erősödik ez az irányzat — vannak erők, amelyek az enyhülés, az eu­rópai biztonság és béke po­litikáját támogatják, a Brezs- nyev—Brandt találkozó és hasonló tárgyalások szellemé­ben. És hosszú távon — a szocializmus erői miatt is — ezeknek az erőknek, az eny­hülés, a biztonság, a béke tá­mogatóinak kell teret nyer­niük. Akárki lesz is mától a ve­zére a nyugatnémet ellen­zéknek, ezt a tényezőt nem hagyhatja figyelmen kívül. Hatórás tűzpárhaj Belfastban Szovjet—finn bizottságok A közvéleménynek hallatnia kell szavát Saarbrücken kulisszái mögött Healey a közös piaci csatlakozás ellen Elrabolták a fikoazilt? A nagykövet másra gyanakszik ul SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1S7L október &. Közel-keleti körkép RIAD INTERJÚJA Az egyiptomi külügyminisz­ter megítélése szerint a közel- keleti fejlemények jelenlegi szakaszában az Egyesült Nem­zetek Szervezete nincs abban a helyzetben, hogy aktív mó­don hozzájáruljon a válság rendezéséhez. Mahmud Riad a bejrúti A.l Nahar című lap­nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az egyipto­mi diplomácia célja Izrael el­szigetelése, és felhívta a fi­gyelmet arra, hogy — megíté­lése szerint — a Biztonsági Tanács nem képes Izraelt ha­tározatainak végrehajtására késztetni. Riad ismételten leszögezte, hogy Egyiptom 1971-et a dön­tés évének tekinti. KIVÉGZÉSEK AMMANBAN A gerillaellenes hajtóvadá­szat újabb »eredményeiről« számolt be az ammani belügy­minisztérium szóvivője. Esze­rint a biztonsági szervek a jordániai főváros egyik negye­dében felszámolták a gerillák illegális fegyver-raktárát, mely rakétákat, lángszórókat, robba­nóanyagot és lőfegyvereket tartalmazott. Az ammani központi börtön udvarán tegnap hajnalban fel­akasztották a Palesztinái Fel­szabadítás Népi Frontjának három tagját. A gerillák egy tavaly ősszel végrehajtott »ter­rorakció« során állítólag öt polgári személyt megöltek. Ne­gyedik társukat az ammani katonai bíróság 18 év börtön- büntetéssel sújtotta. NIMERI AMNESZTIÁJA Gaafar Nimeri, a Szudáni Forradalmi Tanács elnöke a napokban látogatást tett a khartoumi börtönökben. Ezt követően rendeletet adott ki, amelynek értelmében 87 fo­goly teljes amnesztiát kapott, számos elítélt büntetését csök­kentették. A MEN A közel-keleti hír­ügynökség jelentéséből nem derül ki, hogy az amnesztia politikai foglyokra is vonatko­zik-e, és érinti-e a júliusi puccskísérletben való részvé­tel vádjával börtönbe zárt sze­mélyeket. AMERIKAI SZAKÉRTŐK Az A1 Ahram hivatalos kö­rökből szerzett értesülése sze­rint az utóbbi hetekben nagy számú amerikai katonai és műszaki szakértő érkezett Iz­raelbe, ahol nyomban elnyer­ték az izraeli állampolgársá­got és csatlakoztak az izraeli hadsereg egységeihez. A repü- lőgépek^ rakéták és elektro­mos berendezések kezelésére specializált szakértők civil bevándorlóként vagy turista­ként utaztak Izraelbe Európán át. A legutóbb lelőtt izraeli kémrepülőgép személyzete ugyancsak kettős, izraeli-ame­rikai állampolgárságú volt. KABINETÜLÉS TEL AVIVBAN Vasárnap az izraeli kormány megtartotta szokásos kabinet­ülését. Csupán annyit közöl­tek, hogy ezen Golda Meir mi­niszterelnök politikai kérdé­sekről tartott tájékoztatót. Va­lószínűnek látszik, hogy a kormány Abba Eban külügyi miniszter és Rogers amerikai külügyminiszter tanácskozá­sával foglalkozott. Az izraeli sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Rogers egy új közel-keleti béketervet szándékozik Eban elé terjesz­tem, amely alapkérdésekben eltér az izraeli állásponttól. Ítélet a guineai inváziós kísérlet vadlottainak perében Guineában meghozták a — továbbiakban még jóváha­gyandó — ítéleteket a tavaly november 22-i inváziós kísér­letben való bűnrészességgel vádolt személyek perében — tűnik ki a conakry-rádió adá­sait idéző nyugati hírügynök­ségi jelentésekből. A vádlottak közül 128-an július 29-e óta tették meg val­lomásaikat a »Forradalom hangja« elnevezésű guineai rádión keresztül az egész la­kosság előtt. Ezt követően előbb 8000 helyi, majd 210 já­rási bizottságban tettek ja­vaslatokat az ítéletekre, vége­zetül pedig 30 szakmai és tár­sadalmi alapon szervezett or­szágos közgyűlésen hozták meg a végső ítéleteket. Az igazságszolgáltatás történeté­ben páratlan per ítélkezési folyamatának lezárásáról szá­molt be a conakry-rádió az ítéletek tartalmának ismerte­tése nélkül. Nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy összesen több száz vádlottról van szó, akik közül 128-an tettek vallomást. A 128 között a kormány 14 volt tagja, 16 katona, 8 volt tartományi kormányzó, 29 más magasrangü funkcionárius, a guineai demokratapárt 19 or­szágos vagy megyei vezetője, két nagykövet, valamint hat külföldi van. Megkezdődött a CD U-kongresszus Kiesinger megadta a hangot Tegnap délelőtt megnyílt Saarbrückenben a jobboldali Kereszténydemokrata Unió kétnapos kongresszusa. A tar­tományi CDU-szervezetek képviseletében 522 küldött gyűlt össze a Saar-vidék fővá­rosában, hogy megválassza pártjának új vezetőit és olyan programot fogadjon el, amely az elkövetkező két évben — az 1973-as országos parla­menti választásokig — vezér­fonala lesz az ellenzék tevé­kenységének az SDP—FDP kormánykoalícióval szemben. A kongresszust az elnöki tisztségből távozó Kurt-Georg Kiesinger, a CDU volt elnöke nyitotta meg. Referátumában Kiesinger pártelnök egyértelműen meg­adta a kongresszus alaphang­ját. Hevesen támadta a »bal­oldali« »szocialista« szövetségi kormányt, amelynek az euró­pai enyhülés megteremtésére és a realitások elismerésére irányuló lépéseit »jóvátehe­tetlennek« nevezte. A kor­mány szerinte »elhamarko­dottan«, »kellő előkészítés hí­ján bocsátkozott tárgyalásokba a Szovjetunióval«, s ennek az európai status quo elismerése lett a következménye. Nacionalista jelszavakkal dobálózva Kiesinger nyíltan állást foglalt a két német ál­lam kapcsolatainak rendezése ellen, a két német állam létét — a realitások merő tagadásá­val — »történelemellenes megosztottságnak« nevezte. A CDU—CSU legfőbb cél­jának jelölte meg az 1973-as választások megnyerését, a Brandt-kormány megbukta­tását. Pártja politikáját »gya­korlatiasnak« nevezte, amely — mint büszkélkedett — men­tes minden »ideológiától«. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom