Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-28 / 253. szám
Tabi változások \MM KOMMENTÁRUNK Törzsgárdát, mimJxísszeinléletet! A tabi üzemek munkásainak nagy része a környékről jár be dolgozni, s náluk (de a helybelieknél is) érvényesül még a kétlakiság szemlélete. Várja őket otthon a kis szőlő, a háztáji megművelése, s jó- néhányan esak addig törődnek üzemükkel, amíg munkájuk tart. Előfordult olyan eset is, hogy néhány bejáró fontosabbnak tartotta a kapálást, a betakarítást, mint az üzemi feladat elvégzését. — Ezért fontos feladat az üzemi közösségek, a szocialista brigádok alakítása, hogy azok is segítsenek a fegyelem megszilárdításában, a munkásszellem kialakításában. Nagyon eredményes ez a munka a Campingcikk Vállalatnál, s ez elsősorban a pártszervezet gazdasági munkát segítő, irányító tevékenységének köszönhető. A Videoton részlegénél kezdetben nagy volt a munkaerő-vándorlás. Ez azóta — a pártszervezet munkájának határára — megváltozott. Ma már ott is szívesen dolgoznak, s ragaszkodnak üzemükhöz — mondja Kaveczki János, a nagyközségi pártbizottság titkára. Somogyi György, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára arról beszél: az alapszervezetek számára azt tűzték ki legfontosabb feladatul, hogy segítsenek a falusi fiatalok munkássá nevelésében. — A most lezajlott küldött- értekezletek, a felszólaló fiataÖrömmel játszadoznak az apróságok az új óvodában. posabban elsajátíthassák, és javasolták, hogy Tabon vagi Siófokon is hozzanak létre pályaválasztási tanácsadót. Az üzemek munkájában, a ragaszkodáson, a fegyelem szilárdításán és a szocialista munkaversenyben is érződik ez Fiatalok műszak után a Campingcikk Vállalat előtt. lók azt bizonyították, hogy jelentős eredményt sikerült elérni. Űj alapszervezetek is alakultak — jelenleg huszonkettő tevékenykedik —, s olyanok 13 kérték felvételüket akik eddig távol maradtak az ifjúsági mozgalomtól. A KISZ-tagság száma ma már meghaladja az ötszázat — mondja a KISZ-bizottság titkára. S ha csupán a nagyközségi küldöttértekezleten elhangzott felszólalásokat néznénk, azokból is a megváltozott szemlélet, az üzemért, a közösségért érzett felelősség csendül ki. Jobb szakkönyveket kértek az ipari tanulók, hogy szakmájukat minél alaa változás. Különösen jók a tapasztalatok a Campingcikk Vállalatnál, ahol a Minerva és a Tyereskova ifjúsági szocialista brigádok társaiknak példa: mutatva dolgoznak. A Campingcikk Vállala. KISZ-istái csapatzászlót ajándékoztak a tabi úttörőknek, rendszeresen meghívják őket üzemükbe, hogy megismerjék és megszeressék az ottani munkát, s így elősegítsék az utánpótlás biztosítását. Tavaly, amikor az árvízkárosultak megsegítésére országos akció indult, a kaptárüzem KlSZ-istáinak kezdeményezésére a többi üzem fiataljai és munkásai is egynapi keresetüket ajánlották fel. Susogó szövőgépek A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta a Magyar Selyemipar Vállalat csaknem 40 millió forintos hitelkérelmét a szövő- és kikészítő géppark korszerűsítéséhez. Az összeg egy részéért 60 csehszlovák gyártmányú, hidraulikus szövőgépei vásárolnak. Köztudott, hogy általában zajosak a szövőgépek, amit a vetélők kattogása okoz. Ezek a legkorszerűbb igényeket is kielégítő új csehszlovák gépek vetélő nélkül működnek, mert a vetülékfonalat vízcsepp »viszi át" az egyik oldalról a másikra, s ezért munka köz ben csupán halk, susogó hangot hallatnak. Mivel a szövőgyárakban sok gondot okoz a munkahelyek zajának, s ezzel a zajártalmaknak a csökkentése, felvetődik a kérdés, miért nem cseréli ki minden régi gépét a vállalat ezekkel az újfajta gépekkel? A magyarázat: ezeken a berendezéseken csak szintetikus, a vízre nem reagáló anyagokat lehet szőni. A »susogó« szövőgépek a kispesti Hungária Jacquard Gyárban dolgoznak majd. szoknak a munkaerő-igénye- sebb lakástextilszövő gépeiknek a helyén, amelyeket áttelepí- nek a vállalat tolnai gyárába. Szakmai és politikai téren egyaránt képezik magukat a fiatalok. Tizenkilenc alapszervezetben indult KISZ-oktatás s ahol nem szerveztek, ott a pártszervezet tanfolyamain vesznek részt. Megváltozott szemléletüket, munkássá válásukat még egy nagyszerű tett fémjelzi. Tabon szintén kevés az óvoda (s főleg azóta, amióta mind több asszony, családanya talál magának helyben munkaalkalmat.) Társadalmi összefogássá! — Sárái Károlyné vezető óvónő kezdeményezésére — huszonöt apróság befogadására alkalmas óvodát építettek alig négy hónap alatt A 250 000 forint értékű munka hetven százaléka társadalmi összefogás eredménye. A Campingcikk Vállalat, az ÁFÉSZ az Építő- és Vegyesipari Ktsz a Költségvetési Üzem és mér több más üzem dolgozói vet ték ki részüket ebből. Az asz- szonyok műszak letelte után végezték társadalmi munkájukat az építkezésnél, de voltai' ott olyan fiatalok is szép számmal, akiknek még nincs családjuk. Jártam a szépen berendé zett," barátságos óvodában. Jókedvűen játszottak az aprósá gok, akik még nem tudják kiknek köszönhetik ezt a ba rátságos helyiséget, a fehé esempés mosdót és a nagytér met, ahol játszhatnak, amíg szüleik munkában vannak. Jelentősen csökkent ezzel a tabi óvodai helyhiány, s ez az új óvoda is jelzi: az üzemek dolgozói ma már másként élnek, s nézik a közösségi gon dókat. Ezt a szemléletet kell továbbfejleszteni. Hiszen a vízmű és szennyvízhálózat korszerűsítésére, létrehozására milliók kellenek, de szükség lesz a lakosság, az üzemek helyi és bejáró munkásainak hozzájárulására, áldozatválla lására is. Sok köztük a sportot ked velő fiatal. Bizonyára szívesei- vállalnak részt a sportpálya befejezésében, és hasonlóképp segítséget nyújtanak majd a nagyközséget gazdagító má építkezések pnegvalósításáho: is. Szalai László (Folytatjuk.) Miéri ne jobban, ba lebet? »Hagyományos, módszerekkel gazdálkodunk« — mondták nemrégiben két termelőszövetkezetben is. »A földből akarunk megélni.« Olyan gazdaságokról van szó, melyekben esztendők óta csakugyan ezt az elvet követik. A termelés struktúrája sem változott az említett időszak alatt. Még a vetésszerkezet is ugyanaz, mint volt évekkel ezelőtt. Nem gyenge, inkább közepesnek mondható termelőszövetkezetekről van szó jelen példánkban. Elvük szerinti gazdálkodásuk látszólag az ő igazukat bizonyítja. Nem volt mérleghiányuk, a tsz-tagoknak is fizettek tisztességgel. A szövetkezet vezetőségében szakemberek is találhatók mindkét faluban. Miért kívánkozik mégis tollhegyre gazdálkodási elvük? Fölösleges hangsúlyozni, hogy a mezőgazdaság, éppen a bevezetett új módszerek segítségével az utóbbi években megújhodáson — talán nem túlzás: forradalmi változáson — ment át. Egyre ritkább az olyan mezőgazdasági üzem, ahol ennek legalább a szelét ne érezték volna. A növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gépesítésben olyan új elméleti és gyakorlati módszereket dolgoztak ki, melyekre nem fölfigyelni szinte bűn. Azok a termelőszövetkezeti vezetőségek, melyek csak addig jutottak el a vállalásban, hogy régi, amortizálódott gépeik helyett újat vesznek, s evvel az új módszerek, komplex gépsorok megismerését részükről le- tudottnak vélik, rossz szemlélettel vezetik a tagokat, akiknek bizalmát élvezik. Jó példa akad bőven, megyén belül is. Olyan szövetkezetekre gondolunk, melyek a megalakuláskor vagy később is »hagyományos keretek között gazdálkodó* tsz-eknek indultak. (Nagybajom, Böhönye, Hajmás stb.) De az állami gazdaságok közül is van »kéznél* példa: a balatonbo^ári-lt »újí*ásai«, melyek segítségével szinte új alapokra helyezték a szőlőtermesztést. Ablakot tárni a világra — követelmény a mezőgazdasági üzemekben is. Szakmailag, módszertanilag javítani a munkán: nem könnyű, de kamatozó feladat. A szaktanács- adásra jelentkezés, a kapcsolat felvétele nemhogy nem szégyelendő, de éppen követendő. Nem a termelőszövetkezeti vezetők alkalmatlanságának, hanem széles látókörüknek bizonyítéka. A »Több szem többet lát« — mondást így lehet módosítani: »Több fejben több és jobb terv születik«. A szak- tanácsadók tapasztalatai a termelőüzemek mindennapi munkájában realizálódhatnak. A termelőszövetkezeteknek tehát alapvető érdekük a kapcsolat felvétele, s ennek további erősítése. A kapcsolat csak akkor gyümölcsözik eredményekben, ha a megfelelő komolysággal, érettséggel átgondolt terveket, termelésfejlesztési javaslatokat hatékony alkalmazás követi. A szaktanácsadás szervezete egyébként országos méretekben egyre inkább teljesebb lesz. Ma már valamivel több, mint száz intézményben ötezer ember munkálkodik a mezőgazdasági üzemek érdekében. Megyei példát is említhetünk: a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola a szak- tanácsadási hálózat egyik legeredményesebben tevékenykedő intézménye. A lehetőségek tehát minden szövetkezet számára egyformán adottak. Élniük kell vele. A jövő a »szomszédba is pillantó« mezőgazdasági üzemeké. L. L. Küldöttértekezlet a fiatal városban Fiatalok a városért — ez a neve a nagyatádiak mozgalmának. Nem régi, hiszen a várói s fiatal. Mint ahogy azok is. akik részt vesznek a mozgalomban. Mégis, néhány hónap alatt nagyon sokat tettek — a városért. A köztisztaság közérdek A középkori pestis- és kőiére járványokat nagyrészt a sűrűn lakott városok szennyezettsége okozta. Csatornázás híján az utcára dobálták a szemetet. »Azért talán túlzás most a huszadik században a középkori állapotokra emlékeztetni- — mondhatnák egyesek. Lehet. Engem mégis a középkori állapotokra emlékeztet az az eset, melyet a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága mellett működő város- és községpolitikai bizottság ülésén hallottam tegnap. A donneri Bartók Béla utca egyik lakásában nincs vécé, a lakók a szennyes vödröket naponta a Kapósba ürítik. Mi ez, ha nem középkori állapot? Persze tudom, kirívó eset. de az, hogy a házaknál sokszor napokig gyűlik a szemét a kapuk alatt, és a járdát Is elárasztja, az már nem is olyan kirívó. Meg az se, hogy az úttisztítás — más néven utcasöprés — rendszertelenül ötletszei-űen folyik. És mikor? Délelőtt, a legnagyobb forgalom idején zúdítják a port, piszkot a járókelők orra aló, holott az utcasöprés ideje a bárnál. Tamás Árpád, a rn-g-ei ÉKV-osztály veze‘ '"'-k helyettese őszintén és reálisan számolt be az ülésen a probléma gyökereiről. A legnagyobb baj az. hogy az 1968- öan megalakult költségvetési üzemek, amelyeknek legfontosabb és elsőrendű feladatuk a lakosság köztisztasági szükségleteinek kielégítése lenne, inkább az építőiparral foglalkozik. Szinte hálátlanságnak tűnik, ha ezt kifogásoljuk, hiszen az építőipari kapacitás növelése legalább olyan fontos, mint a kommunális szolgáltatások. Igen. Ugyanolyan fontos, de nem fontosabb. A tisztaság ugyanis nemcsak esztétikai szempont, hanem egészségügyi is. Hát még ha a téli baleset- veszélyeket is megemlítjük. Az eltakarítatlan járdák okozta lábtöréseket. Köztisztasági szempontból Somogy megye messze az országos színvonal mögött jár, pedig az se túl magas. Meg kell szüntetni a közöm- zösséget, amely ezen a té»en megnyilvánul. A lakosság és s köztisztasági alkalmazottak közömbösségét. Legyen közügy a »közpiszkosság« megszüntetése. A közmondást most n" átvitt, hanem a szé szoros értelmében aP-almozzuk: mindenki sönöriön a maga há"" , előtt — legalább! I R. Zs. Mennyit és mit dolgoztak eddig, milyen munka vár még a fiatalokra? — ez volt az egyik legfontosabb téma a KISZ városi küldöttértekezle- ‘án. Nagyon sok társadalmi munkát végeztek, hogy városul: külsejében is minél hamarabb város legyen. Úttörők, KISZ- esek építették a Szabadság parkot. A Tanácsi Építőipari Vállalat fiataljai készítették el az emlékművet Ezen a nyáron volt először építőtábor Atádon. Hogy milyen eredményes volt azt bizonyítja az 500 000 forint értékű munka, melyet az épülő ICISZ-lakások alapozásánál végeztek. De nemcsak a számszerű eredmény a fontos itt hanem az a lelkesedés is amellyel hozzáálltak ehhez a munkához. Az a vélemény alakult ki róluk, hogy várakozáson felül teljesítették, amit vállaltak. — Szívesen dolgoztunk — mondta az értekezleten Szabó Miklós, a gimnázium küldötte. — Jövőre ismét eljövünk. És hogy még jobban sike rüljön a tábor, javasolta: a munkabér nagy részét fordít sák a legjobb brigádok juta! mazására. Jó lenne, ha a fiatalok többet találkoznának a •ríborban a város vezetőivel, és ott beszélgethetnének a tér vekről, arról, hogy hol kell még segíteni. Mert szívesen segítenek. Nagyatád kétszeresen is fia tál város. Ügy is, hogv nem rég lett azzá, de úgy is, hog-'- pinden második lakója fiat-’1 \mikor építik, szédítik, tud 'ék, ho"v mag’knalí dejgo- psk. Á kül ,ötté”te’"'ki<"ten i elhangzott, hogv a felhívd r ' nagyon sovan jelentkeztek, és nemcsak KISZ-tagok, hanem azok a fiatalok és idősebbek is, akik nem tartoznak az ifjúsági szövetséghez. Mert magukénak érzik a /árost. . Üj üzemek épülnek, a régieket korszerűsítik. A dolgo- :ók nagy része fiatal. Igaz — ahogy a megyében másutt Is — sok a bejáró. Az is nagy problémát okoz, hogy sokan változtatnak munkahelyet. Az üzemekben azonban egymás után alakulnak az ifjúsági brigádok, amelyek ahhoz is hozzájárulnak, hogy kialakuljon egy állandó munkáskollektíva. Ahogy szinte minden külljitártekezleten, a nagyatádin is sok szó esett a fiatalok gondjáról, a lakáshiányról. Itt ;incs elegendő, és az árak is magasak. Éppen ezért nagy jelentőségű az a munka, melyet a fiatalok a házak alapozásánál végeztek. A tanácsi határozat szerint az új lakások harminc százalékát fiatal hájasok kapják. Elhangzott olyan 'avaslat a küldöttértekezleten, hogy az üzemek,-vállalatok is segítsék a lakásépítőket. Ha a már működő ifjúsági lakás- loítő szövetkezethez hasonlóan rlakvlná üzemen belül, valószínű, hogy az anyagbeszerzést, a belső szerelési munkát lcsóbbá tehetnék. »Jobb munkával, nagvobb tudással a szocialista Magyar- országért!« Ez a KISZ jelszava a VIII. kongresszus előtt. Ezt minden KlSZ-alapszerve- zetnek, minden fiatalnak saját lakóhelyére, munkahelyére kell vonatkoztatnia. Ahogy Gémesi Sándor, a városi pártbizottság ti Beára mór’’-''a: — Vt tál'!’ ozik ez a »Fiatalok a városért!« mozgalommaL S. M. SOMOGYI NÉPLAP C. értők, 1971. október 28. 3