Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-01 / 230. szám
Iparfejlesztés - elvándorlás - foglalkoztatás Somogy megye népesedési helyzete Az elmúlt évtized első felében sok szó esett a megyében arról, hogy a népesség száma az elköltözések miatt évről évre csökken. Ennek mértéke 1961—62-ben meghaladta a kétezer-ötszázat is, s 1960 és 1965 között a megye lakossága 371 ezerről 361 ezerre fogyott Az elvándorlás okai közül a legfontosabbak: a hatvanas évek elején nem volt megfelelő elhelyezkedési lehetőség, s a munkát keresők — a mező- gazdaságból felszabadult munkaerő, a fiatalok egy része — más megyékben voltak kénytelenek munkát vállalni. Csaknem minden második munkás nő E feszültségre a megyei pártbizottság és tanács idejében felfigyelt. A harmadik ötéves tervben a Politikai Bizottság határozata alapján jelentős, a megye továbbfejlődése szempontjából fontos helyet kapott az iparfejlesztés. Az elmúlt tervidőszakban volt olyan év, hogy az iparban foglalkoztatottak számának emelkedése meghaladta a háromezret. öt év alatt csaknem 17 ezerre nőtt az iparban a munkahelyek száma. Meggyorsult a női tartalék munkaerő foglalkoztatása. A nők aránya az iparban 32,4 százalékról 49,2 százalékra emelkedett, s ma már minden második ipari munkás nő. Változott az ipar területi elhelyezkedése is, Kaposvár mellett egyre több üzem létesült járási székhelyeinken és a nagyobb községekben. Az iparban foglalkoztatottak száma Kaposvár és a vidék között 50-50 százalékban oszlik meg. Fejlődött a bedolgozőhálózat is. Ez elsősorban a több gyermekes anyák részére biztosított munkaalkalmat. Jelenleg mintegy kétezer nő végez ilyen módon termelőmunkát. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatását több mint ötszáz munkahely biztosítja. Különösen a kaposvári szociális foglalkoztató fejlődése volt nagy jelentőségű. Itt csaknem négyszázan dolgoznak. Segíteni a tiatalok tanulását Említést érdemel termelőszövetkezeteink tevékenysége is: melléküzemágak fejlesztésével enyhítették a mezőgazdaság idényjellegéből adódó foglalkoztatási gondokat. E munka hatása már 1966- tól érezhető volt. A somogyi lakosság látta, hogy a megyén belül is gondoskodnak foglalkoztatásukról. Jelentősen csökkent az elvándorlás. A megye népességének csökkenése megállt, s a hatvanas évek második felében mintegy kétezerrel gyarapodott. Az iparfejlesztés perspektívát adott a fiataloknak is. Az első évfolyamra beiskolázott szakmunkástanulók száma megháromszorozódott, s jelenleg a szakmunkásképző iskolák három évfolyamán több mint hatezren tanulnak. Fejlődött a megye szakközépiskolai hálózata is, s egyre inkább igazodik az igényekhez, enyhíti az üzemek szakembergondjait. A megye demográfiai viszonyainak változása ma már olyan gondot is fölvet, hogy nem lehet teljes egészében kielégíteni a vállalatok szakmunkás-beiskolázási igényét, ehhez kevés a fiatal. Ebben sokat segítene, ha a lányokat jobban bevonnák a szakmunkásképzésbe, s a nehezen beiskolázható szakmákban társadalmi ösztöndíjat biztosítanának. Tenflivalók A megye népesedési helyzetére az említett kedvező változások mellett kedvezőtlen hatást gyakorolt az élveszüle- tések számának jelentős csökkenése; az elhalálozások száma több éven át meghaladta a születések számát. A két népszámlálás közötti időszakban megyénkben volt legalacsonyabb a természetes szaporodás, ezer lakosra hat. (Országos átlagban ez a mutató 35 volt.) A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalta megyénk népesedési helyzetét, határozatban rögzítette azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása után tovább enyhülnek megyénk demográfiai helyzetét befolyásoló gondok. A határozat szerint további erőfeszítést kell tenni a csecsemőhalandóság csökkentésére, olyan közszellemet kell kialakítani, amely növeli a leendő anyák felelősségét a terhességmegszakítás káros következményeiért, szervezetté kell tenni a családtervezéssel kapcsolatos felvilágosító munkát. A megyei településhálózat szerkezetének változásával összhangban kell kialakítani, fejleszteni az általános iskolai hálózatot. A népművelési munka továbbfejlesztésénél is figyelemmel kell lenni a megye változó településszerkezetére, és változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a népművelési munkára. Balogh László, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetője MŰSZAKI HETEK Szolgáltatásfejlesztés megyénkben ZÁRTKÖRŰ munkaértekezlettel ért véget a műszaki hetek rendezvény-sorozata tegnap a MTESZ-szekházban. Az elnökség harmadik és egyben utolsó rendezvényén meghívottként részt vettek Baranya, Fejér. Veszprém és Zala megyei ipari és tervosztályának vezetői, munkatársai, somogyi kollégáikkal együtt. A szolgáltatások helyzetéről, a szolgáltatásfejlesztési alapok felhasználásáról volt szó. A megyei tanács tervosztályának munkatársa, Békési János ismertette a somogyi viszonyokat^ Ahogy a tartós fogyasztás: cikkek száma állandóan nő, egyre nagyobb felkészültségei igényel ezek karbantartása is. Nálunk e cikkek elterjedése mindig egy lépéssel előbbre iárt, mint a szolgáltató—karbantartó ágazaté. Különösen igaz ez a megállapítás az 1968 utáni időkre, amikor — megfelelő érdekeltség hiányában — az egyébként sem magas színvonal visszaesett. A szolgáltatások fejlesztésére az múlt éven kormányhatározat született. Ide tartozik — egyúttal a fejlesztés legjelentősebb biztosítékát nyújtva — az a másfél milliárd forint, melyet erre a célra fordítanak, de ezen belül sok más intézkedés is. (A kisipar ösztönzése. a másodállások megkönnyítése a szolgáltatási ágazatokban stb.) Az anyagi támogatás különböző szolgáltatási létesítményekre megyénkben 48 millió forint. Ezt négy fontos területen kívánják felhasználni: a textiltisztításban, a lakáskarbantartásban, a gépkocsijavításban és az elektroakusztikai (rádió, tv, háztartási gépek) cikkek javításában. Ezeken a területeken megyénk meglehetősen elmaradt az országos átlagtól, de a vidéki átlagot megközelíti, sőt egyik-másik területen meg is haladja. Az egyes területek között azonban igen nagy a differencia. Például Barcson és környékén mindössze harminc fillér az egy lakosra jutó gépkocsijavítás összege, ez a szám Siófokon meghaladja a negyven forintot is. Az anyagi támogatás elnyeréséért pályázhattak a vállalatok és az ipari szövetkezetek. A pályázati felhívások eredményeként 32 beadvánv érkezett. Ezek többsége átgondolt, szakszerű, tehát megalapozott. Ezeket el is fogadták. Így a textiltisztítás pályázatát a megyei Patyolat Vállalat nyerte, s a beruházások után 1975-ig 156 százalékkal emelkedik tevékenységük mértéke. A gépkocsikarbantartis fejlesztésének célja, hogy tekintettel az ötéves terv végére kétszeresére emelkedő gépkocsi-állományra, a jelenlegi 168 ezer órás karbantartó kapacitás 448 ezer órára emelkedjen. A ktsz-ek kaptak pénzt a barcsi, a nagyatádi és a marcali körzet fejlesztésére, ugyanakkor Siófokon és Kaposváron AFIT-szervizek építésére, illetve bővítésére kerül sor. A GELKA is bővíti felvevő-javító hálózatát. A JELENTŐS pénzeszközök juttatása ellenére sincs megnyugtatóan megoldva a szolgáltatások helyzete. Az előadás utáni vitában a hozzászólók egyöntetűen úgy vélték, hogy egy átfogó érdekeltségi rendszert kell megteremteni a szolgáltatóiparban dolgozók részére. A lakáskarbantartásra — az érvényes feltételek miatt — például egyetlen vállalat vagy szövetkezet sem nyújtott be pályázatot. Tisztitó szalonok és piperemosds Csökken a festés, egyre több a vegytisztítás A megye lakói egyre több feladatot adnak a Patyolat Vállalatnak. Statisztikai adatok bizonyítják: rohamosan nőnek az igények. Szemléltetésül néhány példa: csaknem 19 százalékkal nőtt a tavalyihoz viszonyítva a mosásra beadott ruha mennyisége. Tavaly szeptember közepéig a megye lakói 65 ezer, az idén már csaknem 73 ezer tétel ruhát adtak be vegytisztításra. Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy rohamosan csökken a festésre beadott ruha mennyisége. Az ok: életmódváltozás. A régi, öreg darabokat inkább eladják, s nem festetik át az emberek. Néhány éve még országosan is Somogybán festették a legtöbb ruhát. — A vállalatnak érdeke, hogy növelje a lakosság részére végzett mosás mennyiségét — mondta Kassai László, a Patyolat igazgatója. — Ezt a negyedik ötéves terv is célul tűzi ki. Az idei tapasztalatok alapján azt is elmondhatom: az igény a vártnál is gyorsabban nő. De növekszik a közü- letektől mosásra átadott fehérneműk száma is. Az idén például 11638 mázsát vett át az üzem, s ez hozzávetőlegesen mintegy hatmillió darab ruhát jelent E nagy munka elvégzése 180 emberre vár. Naponta félmillió liter vizet használnak el, s ahogy nőnek az igények, nőnek a gondok is. A négy kaposvári átvevőhelyről naponta szállítják a mosni-, tisztítani- valót az üzembe, s a megrendelő 6-8 napon belül — ex- pressztisztítás esetén három napon belül — kézhez kapja a tiszta ruhát A 19 vidéki átvevőhelyről — nyáron a Balaton- partot kivéve — csak egyszer szállítják el hetenként a mos- nivalót. Ez rendkívül megnyújtja a várakozási időt. Ezért tervezi a vállalat hogy jövőre hetenként már kétszer Egyre több a mosásra beadott fehérnemű. küldi ezekre az átvevőhelyekre is a gépkocsikat. A mosógép elterjedésekor mindenki azt hitte, hogy rohamosan csökken a lakosság ilyen igénye a Patyolattal szemben. Mindez csalt átmenetileg volt igaz: közben rájöttek az emberek, hogy a szabad időt hasznosabban is el lehet tölteni. A szolgáltatás javításáról hozott kormányhatározat is e tevékenység növelését szorgalmazza. A vállalat terve szerint 1975-ben már el kell érni a 2520 mázsás teljesítményt. Vegytisztításból pedig még ennél is jóval nagyobb mennyiségre, mintegy 324 ezer tételre számítanak a tervidőszak végén. Ez pedig azt jelenti, hogy a megye minden lakójának — a csecsemőnek és az aggasŰj vegytisztító gépet vásárolt a váflalat 300 ezer forintért az NDK-ból. Egyszerre 25 kiló ruha tisztítására alkalmas. tyánnak is — évente legalább egy ruhát kitisztítanak. Hogy hogyan? A jelenlegi munka- vállalási rendszer mellett egyre nagyobb szerep jut a ruhaszalonoknak, ahová reggel beviszik a tisztítanivalót, s este elmennek érte. Az elsőt Kaposváron, a Kossuth és a Bajcsy- Zsilinszky utca sarkára tervezik. Az elképzelések szerint építenek ilyent Siófokon, Nagyatádon és Marcaliban is. A nagyobb községekben felvevőhelyeket létesítenek. Mindez miből? A szolgáltatásfejlesztési alapból tízmillió forinttal részesedik a vállalat. Ehhez még tízmillió forintot bankhitelből és saját fejlesztési alapjukból biztosítanak. Ezek a középtávú tervek. Addig, amíg ez megvalósul, a vállalat keresi, kutatja, hogyan lehetne még inkább kielégíteni az igényeket. Az idén már kísérleteznek vele, s a jövő tavasszal bevezetik például a piperemosást. Azt jelenti ez, hogy a fehérneműt enyhén illatosítják, s kézzel vasalják. Amikor tehetik, új gépeket vásárolnak. A növekvő igényeket csak korszerű berendezésekkel lehet panaszmentesen kielégíteni. Ezen az őszön — annak ellenére, hogy a nagy tisztítási csúcsok már megszűntek — volt olyan nap, amikor 1050 megrendelőnek vitték ki a vegytisztított ruhát. Átlagosan napi 750 tételre van a vállalatnak kapacitása. A munka nőtt, a panaszok csökkentek. S ez jó dolog. K. L K önnyű ezt megállapítani, kimondani, leírni. Nehéz megvalósítani. Nehéz, mert bonyolult. Ahogy a szőttes sokszínű szálból készül, úgy határozza meg sokféle tényező a légkört egy-egy munkahelyen. Ami nem kétséges: a jó légkör elengedhetetlen feltétele a tisztességgel végzett munka. Vagy más szemszögből nézve: jó munkát tartósan csakis jó légkörben lehet végezni, s a jó léglcör a még eredményesebb munka serkentője Kölcsönhatások szövevénye — nem ritkán kuszasága — rejlik amögött, amikor valaki ki jelenti: nálunk jó a légkör. Esetleg az ellenkezőjét. Rossz a légkör, idegesek az emberek, mindennapos vendég a vádaskodás, az intrika, a szakmai féltékenykedés. Mitől jó vagy rossz egy-egy munkahelyi közösség légköre? Ott jó, ahol mindent megértő vezetők vannak, s ott rossz, ahol szigorúak, kemények? Közelebb jutunk a felelethez, ha rögtön tisztázzuk: légkör és hangulat nem tévesztendő össze. Jó légkörű kollektívában is megtörténik, hogy röJó munkához jó légkört vid időre megromlik a hangulat. A gyors, nagy erőfeszítést, figyelmet követelő munka, a »-most rajtatok a gyár szeme« helyzet — ami nem ritka — teremthet átmeneti idegességet, ideig-óráig tartó feszültséget. Ez azonban egészséges légkör közepette gyorsan elmúlik, nem igényel beavatkozást. Ha megfelelő határok között marad, a munka természetes kísérője. Más a helyzet a közösség tevékenységét, közérzetét hosszú távon jellemző és befolyásoló légkörrel. Ennek változásai már nem tünetszerűek, s nem váratlanul mennek végbe. Napjainkban, a vállalati önállóság előtérbe kerülésével, a munkahelyek légkörének szerepe is fontosabbá lesz. Amíg »valahol fent« meghozott döntéseket kellett végrehajtani, nem volt különösebb jelentősége annak, hogy a légkör milyen. Most azonban a legtöbb dolog — a termékfejlesztés iránya, a műszaki haladás útja, a piacok bővítése, a felosztható nyereség csoportosítása s így tovább — helyben dől el, s hatásuk, eredményük vagy eredménytelenségük légkört javít, légkört ront. A légkör milyensége erőteljesen befolyásolja a munkát magát, s ezért visszahat az eredményességre. Azaz: szüntelen körforgás alakul ki. Az értékesítés gondjai leállásokat, átcsoportosításokat, kényszerszabadságolásokat, majd túlórázásokat eredményeznek a termelőrészlegekben... Csökken a kereset, egész brigádok veszik ki a munkakönyvüket, pénzügyi nehézségek támadnak, a késve elhatározott fejlesztési feladatoknak nincs meg az anyagi fedezetük... s így tovább, körbe-körbe. Tehát a vezetéstől függ, jó-e, rossz-e a légkör? A vezetésnek meghatározó szerepe van benne, de az egyéb tényezők sem másodrendűek. Ahogy tégla simul téglára, s alkot falat, úgy épül fel a légkör is az egészen kis közösségektől — a brigádoktól, az egy műszakban dolgozóktól — a nagyig. Hiába dolgozik egy műhelyben sok rendes, becsülettel igyekvő ember, ha néhány ügyeskedő hangadó kicsúfolja a tisztességet, s útón-útfélen hangoztatja: »ezért a pénzért« ... Ahogy hiába az is, ha húsz nyílt, egyenes ember hallgatagon szemléli az egyetlen bajkeverőt, intrikust. A légkör soha nem magától való; az egész közösség passzivitása vagy aktivitása határozza meg. Ott, ahol a kommunisták mindent a nevén neveznek, ahol a termelési értekezleten a szakszervezet határozottsággal kéri számon a mulasztásokat, s követel intézkedéseket a panaszok orvoslására, a jó légkör legfőbb forrása nyílik meg. E legfőbb forrás ugyanis a kollektivitás. Mindenki mindenki érdekében. Vezetők és vezetettek, társadalmi szervezetek, kisebb és nagyobb közösségek sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz, s e kapcsolatok épp úgy meghatározói a munka eredményének, mint a légkörnek. A munka ritmusának, szervezettségének, a vélemények igénylésének és figyelembevételének, az alkotókedv biztatásának ugyanúgy szerepe van a légkör alakulásában, mint a bírálat lehetőségének és foganatjának, az egymással szembeni igényességnek és az önbecsülésnek! A jó munkás nem hajlandó silányul végezni dolgát, ne tűrje hát a rossz légkört sem! rrgy mondják: a jó lég|_J kör, az egyénnek és közösségnek minél jobb harmóniáját megvalósító munkahely fölér egy főnyereménynyel. Igaz. Sőt, talán többel is, mert megfizethetetlen. Ezreket, tízezreket köt szorosan éveken, évtizedeken át munkahelyükhöz az, hogy jól érzik magukat, s örömet lelnek dolguk végzésében. Éppen az ő példájuk biztat azzal: másutt is mód van a telitalálatra. S ha a tippeket hozzá az egész kollektíva adja, a nyeremény is az egész közösségé lesz. M. O. SOMOGYI NePLáP Péntek, 197L október 1. §
