Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-03 / 232. szám

isvntyty.

>

fttAG PROLETÁRJAI, EG YESULJETEfI VK ^ &n. I forint

Somogyi Néplap

AZ MSZMP SOMOGY ME6YEI B I Z O TTS A G A N A K L A F J A *?.;i

XXVII. évfolyam 232. szám. 1971. október 3., vasárnap

Termelőszövetkezeteink gyarapodása, a falu társadalmi fejlődése és pártunk politikája

■ I I I ■■ ni ■ f f Wm W ¥ I

a szocialista társadalom felépítéséért

Kádár János beszéde a pálfai falugyűlésen

A héten Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Tolna megyébe látogatott. Megtekintett számos ipari létesítményt, kulturális intézményt és mezőgazdasági üzemet — állami gazdaságot, termelőszövetkezetet —; tájékoztatókon vett részt, s beszélgetett vezetőkkel és dolgozókkal egyaránt A kétnapos látogatás alkalmával

Kádár János fölkereste a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezetet is, ahol tíz évvel ezelőtt (az alakulás után két évvel) járt először, s most a község lalcosaival együtt értékelhette az azóta végbement gazdasági—társadalmi fejlődést. Az alábbiakban ismertetjük az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a pálfai falugyűlésen elhangzott beszédét

Kádár János bevezetőben megköszönte a meghívást, a szívélyes fogadtatást, üdvözölte a község lakosságát, s kifejezte örömét, hogy újra ellátogathatott termelőszövetkezetükbe.

— Mindannyian, akik a szocializmus ügyéért dolgozunk, éljünk az ország bármely helységében, legyen bármi a beosztásunk, összetartozunk, ugyanazért a célért fáradozunk — mondotta a továbbiakban. — Ez megköveteli, hogy a vezetés — a Központi Bizottság, a kormány — ismerje a dolgozó tömegek törekvéseit, gondjait, az őket foglalkoztató kérdéseket; ugyanilyen fontos, hogy munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségi dolgozóink, a szocializmust építő egész magyar nép értse a párt, a kormány politikáját, a gazdasági és kulturális építés alapvető, legfontosabb kérdéseit. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez így is van: a dolgozók tisztában vannak politikánk lényegével, s vezető

Kádár János ezekután felidézte 10 évvel ezelőtti pálfai látogatását Elmondta: akkor is, most is több idősebb és fiatalabb parasztemberrel találkozott, akiknek voltak és vannak általános és közös igényei, s az életkortól függő igényei is. Ezekről szólva hangsúlyozta:

— Arra törekszünk, hogy a munkából kiérdemesült, idős, tiszteletreméltó emberek kapják meg azt, ami őket megilleti, és a fiatalok is jussanak hozzá ahhoz, ami korúk szerint igényük lehet, s ami tisztességes, becsületes munkájuk után jár. Ha áttekintjük az elmúlt éveket, akikor öreg, középkorú és fiatal; paraszt, üzemi munkás vagy értelmiségi egyértelműen mondhatja, hogy a tíz évvel ezelőtt választott út helyesnek bizonyult. Amit azóta elértünk, bizonyára nem elégíti ki hiánytalanul az igényeket, de akkoriban aligha gondoltuk volna, hogy ilyen eredmények születnek

Az ország helyzetéről szólva kiemelte, hogy dolgozó népünk eredményesen munkálkodik, lépésről lépésre halad előre a szocialista társadalom teljes felépítésének útján. Cselekvésünk fő irányát a párt X. kongresszusának határozatai, a

testületeink is ismerik a dolgozok életkörülményeit, mindennapi gondjait.

— A mostanihoz hasonló találkozók nélkülözhetetlenek, mert alkalmat adnak arra, hogy a mindennapok tennivalóin, a folyamatos ügyeken kívül pillantást vessünk azokra a leglényegesebb, legalapvetőbb célokra is, amelyeknek eléréséért a kommunisták a pártba tömörültek, a szocializmus hívei rendszerünk mellé álltak, dolgozó parasztságunk a termelőszövetkezetet választotta, s a szocializmus építésének útjára lépett. E célok egyaránt érintenek elméleti, ideológiai kérdéseket, társadalmi problémákat, családi, emberi gondokat. Lényegük, hogy a réginél szebb, különb, jobb, emberibb életet akarunk teremteni! A magyar dolgozó nép milliói arra a meggyőződésre jutottak, hogy ennék egyetlen reális, biztos útja; a szocializmus építése.

Hazafias Népfront választási programja és a TV. ötéves terv jelzi.

Rámutatott, hogy az idén az ipari termelés eddig — az előző esztendőhöz viszonyítva — 5 százalékkal nőtt, s hatékonysága javult. A mezőgazdasági termelés országosan szintén biztató. A búza országos átlagban több mint 17 mázsát adott holdanként, ez rekord a magyar mezőgazdaság történetében, s jelzi a nagy fejlődést Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés nem fejlődik kielégítően, a sertéstenyésztés viszont az utóbbi években fellendült. Az említett eredmények és a népgazdaság többi ágazatának fejlődése alapján megállapította, hogy az ország általános helyzete jó, ezek után így folytatta:

— Abban, hogy a Magyar Népköztársaság egészséges és szilárd alapokon fejlődik, nagyon jelentős szerepe van a mezőgazdaság mintegy tíz esztendővel ezelőtt végrehajtott szocialista átalakításának, a termelőszövetkezetek megszületésének. Ha ez akkor, a történelmileg alkalmas pillanatban nem történt volna me9, sem politikailag, sem anyagilag nem fejlődhettünk volna a mai színvonalra.

forrott. Nemcsak a táblára írják az »Egyetértésit, hanem a tsz valójában a dolgozó parasztok szocialista egyetértéséből született, s ezt az egyetértést fejeá ki ma is. Az egységes, jó kollékívában a vezetők és a tagok között normális és egészséges a viszony. A vezetők mindig több és jobb munkát követelnek a tagságtól, és a tagság is fokozott követelményeket támaszt a vezetés iránt. Ez egészséges viszony, amelyet fenn kell tartani, mert előrehaladásunk egyik fontos feltétele.

— Az elmúlt tíz esztendő során a mezőgazdasági nagyüzemekben nagyszámú mérnök, technikus, szakmunkás, mező- gazdasági dolgozó nevelődött ki — közéjük tartozik a helybeli tsz mintegy másfélszáz főnyi szakembergárdája is —, munkájuk ma már nélkülözhetetlen a korszerű mezőgazdaságban. Csak velük s szakértő, helyes veztéssel, valamint a tagság odaadó, lelkes és fegyelmezett munkájával születnek olyan eredmények, mint amilyeneket a szövetkezet is elért

Az első gazdálkodási év óta a búza holdankénti termésátlaga 12-ről 22 métermázsára emelkedett a sertés és szarvasmarha-állomány megháromszorozódott. De tükröződik mindez természetesen a tagság életszínvonalának alakulásában is, abban, hogy az egy tagra jutó jövedelem már meghaladja az évi 28 000 forintot. Ahogy megyeszerte, az országban, úgy itt is új házak egész sora épült, az emberek jobban, kulturáltabban élnek.

— A fejlődésről vallanak a megyei adatok is, hozzátéve, hogy az eredményeket megalapozó beruházások részben a megye dolgozó közösségének saját erejéből, részben központi állami támogatás— Voltak olyan parasztemberek, akik korábban is megálltak a maguk lábán, s a termelőszövetkezet megalakulásakor csak nehezen, hosz- szas lélkitusa után vállalták a közös utat. Amikor elszánták magukat, nemcsak a közös utat vállalták, hanem a nagyobb felelősséget is a közösségért. Sokat közülük bri- gádvezetőnek is megválasztottak. Azóta sokan megvallottak: életükben először érezhették, hogy a többi embernek szüksége van rájuk, először jutottak az emberi méltóság olyan szintjére, amit különben sohasem érhettek volna eL A közösség javára végzett munkával kiérdemelték a tiszteletet; úgy dolgozták, hogy a bizalomra méltók legyenek. Ez

sál valósultak meg. Tolna megyében az ipari beruházások összege 1965-ben még alig haladta meg a 110 millió forintot, 1970-ben már elérte a 414 millió forintot. Most a termelés is négyszerese a tíz évvel ezelőttinek. Ma a megyében foglalkoztatottak egyharmada már az iparban dolgozik, s ez az arány jól jelzi a népgazdaság szerkezetének kedvező alakulását, a dolgozó társadalmi osztályok egészséges fejlődését is. Tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme — megyei átlagban — nyolcezer forint körül volt, s ma már eléri az évi 21 000 forintot. A mezőgazda- sági termelés tíz esztendő alatt mintegy 60 százalékkal növekedett, s a megye ipara, mezőgazdasága most már esztendők óta szinte rendszeresen több árut ad a népgazdaságnak a tervezettnél.

Kádár János felidézve korábbi látogatását, elmondta:

— Tíz évvel ezelőtt — bár az ígérgetésekben és a fogadkozásokban kölcsönösen mértékletesek voltunk — még arról beszélgettünk, hogy fejleszteni kell a szövetkezeteket. Ehhez a munkához kellett a szocialista elhatározás, szükség volt a gondos mérlegelésre, a megfelelő tervekre és a tagság egységére. A szocialista építés a falun természetesen a párt ügye, de nem egyszerűen pártügy. Az induláshoz a szocializmust akaró minden tisztessége s ember összefogása kellett. A falvak lakói, a termelőszövetkezetek tagjai biztosak lehettek abban, hogy a Magyar Népköztársaság, a magyar nép munkásállama ott lesz mellettük, megadva minden tőle telhető segítséget, ösztönzést. Együtt láttunk hozzá falun is a szocialista építéshez, a szocialista társadalom megvalósításához.

adta azt az új önérzetet, új arcot, amit a parasztemberek az egyéni gazdálkodás útját járva soha, semmiképpen sem értek volna el.

— Nagy viták voltak az országban a tsz-ek megalaikítá- sának útja-módja körül is. A pártban, még a pártvezetésben is voltaik, akik amellett kardoskodtak, hogy súlyos adókkal, kényszerhelyzettel kell belépésre bírni a közóppa- rasztságot. Mi szembeszálltunk ezzel a nézettel. Azt mondtuk, hogy — sem az átszervezés feltételeként, sem azután — nem a középparasztságot kell leszegényíteni, hanem a szegényparasztság élet- színvonalát kell felemelni az

(Folytatás a 2. oldalon)

vezetők és o tagság közötti egészséges kapcsolat előrehaladásunk egyik fontos feitéteie

— Az önök termelőszövetke- ;ében, községében, az itteni :osság életében éppen olyan látható és lemérhető, hogy t eredményezett az elmúlt esztendő, mint amilyen kézzelfoghatóan bizonyítható megyei és országos méretekben is — folytatta Kádár elvtárs. — Az önök termelőszövetkezete taglétszámban erősödött, területileg gyarapodott és összeOoigoző népnnk eredményesen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén

Hatalmas fejlődés ment végbe a magyar parasztság életében is

Indiából útban Hanoi felé

Podgomij Rangoonba érkezett

Szombaton az indiai fővárosból — rövid látogatásra — Rangoonba Burma fővárosába utazott Nyikolaj Podgomij, a a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke és kísérete.

A repülőtéren, amelyet szovjet és indiai zászlók díszítettek, a vendégeket Giri indiai köz- társasági elnök, a kormány tagjai, a diplomáciai képviseletek vezetői és más hivatalos személyiségek búcsúztatták.

Podgomij Indira Gandhi asszonnyal, India miniszterelnökével.

Hazaérkezett Berlinből

a magyar belkereskedelmi küldöttség

Szeptember 27. és október 1. között Berlinben tartotta III. ülésszakát a KGST-tagállamok belkereskedelmi miniszteri tanácskozó testületé. A tanácskozáson Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetésével küldöttség vett részt

Ahlers az NSZK kormányának külpolitikai céljairól

Brandt fölveti a bizalmi kérdést

Conrad Ahlers, a bonni kormány szóvivője szombati rádiónyilatkozatában figyelemreméltó kijelentéseket tett a szovjet—nyugatnémet és a

lengyel—nyugatnémet szerződés bonni parlamenti ratifikálásáról, valamint az NSZK kormányának külpolitikai program járóL

Azt mondotta, hogy Willy Brandt kancellár a Moszkvával és Varsóval kötött szerződés parlamenti ratifikálását »összekapcsolja majd a bizalmi kérdés felvetésével«, és ha a szavazás során vereséget szenvedne, akkor új választások kiírását fogja szorgalmazni.

Ahlers négy pontban összegezte a jelenlegi nyugatnémet kormány külpolitikai céljait:

1. a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött, valamint a Csehszlovákiával kötendő szerződés ratifikálása;

2. az NDK és az NSZK kapcsolatainak átfogó rendezése, aminek eredményeképpen mindkét német állam bebocsátást nyerne az ENSZ-be;

3. további diplomáciai kapcsolatok kiépítése minél több országgal, így az arab országokkal is — »anélkül, hogy ártanánk Izraellel fenntartott kapcsolatainknak«;

4. diplomáciai kapcsolatok felvétele a Kínai Népköztár- sasággaL

Gromiko • Riad

Szombaton sor került Andre; Gromiko szovjet külügyminiszter és Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter második találkozójára. A baráti hangulatú megbeszélés során folytatták a véleménycserét a közel-keleti helyzetről.

flz őszi munkák alapozzák meg a jövő évi termést

Levél a termelőszövetkezetek elnökeihez

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke levelet intézett a termelőszövetkezetek elnökeihez, amelyben köszönetét mondanak a termelőszövetkezeti tagok szorgalmas munkájáért, a vezetés színvonalának javításáért. A szövetkezetek munkája az idén is meghozta gyümölcsét, előreláthatóan kedvezően zárják az évet, néhány ágazatban — elsősorban a gabona- és sertéshústermelésben — kiváló eredményeket érnek el. Egyes termények hozamát azonban csökkentette a kedvezőtlen időjárás, hasonlóképpen nem a tervnek megfelelően alakult a zöldségfélék, a cukorrépa termelése és a szarvasmarha- állomány növelése.

Az őszi munkák elvégzésével alapozzak meg a szövetkezeti gazdaságok a jövő évi termést — hangsúlyozza a levél —, s ha a gazdaságok mindegyike ugyanolyan töretlen munkakedvvel végzi az őszi munkálatokat, mint eddig, akkor csökkenteni lehet a

hiányokat és növelni a jövő évi eredményeket

Ezzel kapcsolatosan felhívják a figyelmet: a 'gyors munka érdekében szervezzék meg, hogy az erőgépek nyújtott műszakban dolgozzanak, a gépjavító üzemek pedig rendszeresen, pontosan ellássák a karbantartást.

Az eddigi eredményéket és becsléseket összegezve a következőket javasolják a termelőszövetkezeti vezetőknek; tovább kell fejleszteni a cukorrépa- és zöldségtermelést, valamint a szarvasmarhatenyésztést ezekhez az állam a jövőben is jelentős segítséget nyújt. Felhívják a figyelmet, hogy a termelőszövetkezetek gondosan készítsék elő jövedelemi elhasználás! döntéseiket, növeljék a biztonsági tartalékot. Fordítsanak az eddiginél nagyobb összeget a tagok élet- és munkakörülményeinek javítására is. Kérik a szövetkezet vezetőségét, hogy körültekintően mérlegeljék a tagok személyes jövedelmének alakulását, s csak olyan mértékben növeljék azt, amelyre a termelés fedezetet nyújt ">?! ?"">>?!?!"!