Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-03 / 232. szám

isvntyty. > fttAG PROLETÁRJAI, EG YESULJETEfI VK ^ &n. I forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY ME6YEI B I Z O TTS A G A N A K L A F J A *?.;i XXVII. évfolyam 232. szám. 1971. október 3., vasárnap Termelőszövetkezeteink gyarapodása, a falu társadalmi fejlődése és pártunk politikája ■ I I I ■■ ni ■ f f Wm W ¥ I a szocialista társadalom felépítéséért Kádár János beszéde a pálfai falugyűlésen A héten Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Tolna megyébe látogatott. Megtekintett számos ipari létesítményt, kulturális intézményt és mezőgazdasági üzemet — állami gazdaságot, termelőszövet­kezetet —; tájékoztatókon vett részt, s beszélgetett vezetőkkel és dolgozókkal egyaránt A kétnapos látogatás alkalmával Kádár János fölkereste a pálfai Egyetértés Termelőszövetke­zetet is, ahol tíz évvel ezelőtt (az alakulás után két évvel) járt először, s most a község lalcosaival együtt értékelhette az azó­ta végbement gazdasági—társadalmi fejlődést. Az alábbiak­ban ismertetjük az MSZMP Központi Bizottsága első titkárá­nak a pálfai falugyűlésen elhangzott beszédét Kádár János bevezetőben megköszönte a meghívást, a szívélyes fogadtatást, üdvözölte a község lakosságát, s kifejezte örömét, hogy újra ellátogatha­tott termelőszövetkezetükbe. — Mindannyian, akik a szo­cializmus ügyéért dolgozunk, éljünk az ország bármely hely­ségében, legyen bármi a be­osztásunk, összetartozunk, ugyanazért a célért fárado­zunk — mondotta a további­akban. — Ez megköveteli, hogy a vezetés — a Központi Bizott­ság, a kormány — ismerje a dolgozó tömegek törekvéseit, gondjait, az őket foglalkoztató kérdéseket; ugyanilyen fontos, hogy munkásosztályunk, pa­rasztságunk, értelmiségi dolgo­zóink, a szocializmust építő egész magyar nép értse a párt, a kormány politikáját, a gaz­dasági és kulturális építés alapvető, legfontosabb kérdé­seit. A tapasztalat azt bizonyít­ja, hogy ez így is van: a dol­gozók tisztában vannak poli­tikánk lényegével, s vezető Kádár János ezekután fel­idézte 10 évvel ezelőtti pálfai látogatását Elmondta: akkor is, most is több idősebb és fia­talabb parasztemberrel talál­kozott, akiknek voltak és van­nak általános és közös igényei, s az életkortól függő igényei is. Ezekről szólva hangsúlyoz­ta: — Arra törekszünk, hogy a munkából kiérdemesült, idős, tiszteletreméltó emberek kap­ják meg azt, ami őket megille­ti, és a fiatalok is jussanak hozzá ahhoz, ami korúk sze­rint igényük lehet, s ami tisz­tességes, becsületes munkájuk után jár. Ha áttekintjük az el­múlt éveket, akikor öreg, kö­zépkorú és fiatal; paraszt, üze­mi munkás vagy értelmiségi egyértelműen mondhatja, hogy a tíz évvel ezelőtt választott út helyesnek bizonyult. Amit azó­ta elértünk, bizonyára nem elégíti ki hiánytalanul az igé­nyeket, de akkoriban aligha gondoltuk volna, hogy ilyen eredmények születnek Az ország helyzetéről szólva kiemelte, hogy dolgozó né­pünk eredményesen munkál­kodik, lépésről lépésre halad előre a szocialista társadalom teljes felépítésének útján. Cse­lekvésünk fő irányát a párt X. kongresszusának határozatai, a testületeink is ismerik a dol­gozok életkörülményeit, min­dennapi gondjait. — A mostanihoz hasonló ta­lálkozók nélkülözhetetlenek, mert alkalmat adnak arra, hogy a mindennapok tenniva­lóin, a folyamatos ügyeken kí­vül pillantást vessünk azokra a leglényegesebb, legalapvetőbb célokra is, amelyeknek eléré­séért a kommunisták a pártba tömörültek, a szocializmus hí­vei rendszerünk mellé álltak, dolgozó parasztságunk a ter­melőszövetkezetet választotta, s a szocializmus építésének út­jára lépett. E célok egyaránt érintenek elméleti, ideológiai kérdéseket, társadalmi problé­mákat, családi, emberi gondo­kat. Lényegük, hogy a réginél szebb, különb, jobb, emberibb életet akarunk teremteni! A magyar dolgozó nép milliói arra a meggyőződésre jutottak, hogy ennék egyetlen reális, biztos útja; a szocializmus épí­tése. Hazafias Népfront választási programja és a TV. ötéves terv jelzi. Rámutatott, hogy az idén az ipari termelés eddig — az elő­ző esztendőhöz viszonyítva — 5 százalékkal nőtt, s hatékony­sága javult. A mezőgazdasági termelés országosan szintén biztató. A búza országos át­lagban több mint 17 mázsát adott holdanként, ez rekord a magyar mezőgazdaság történe­tében, s jelzi a nagy fejlődést Az állattenyésztésben a szar­vasmarha-tenyésztés nem fej­lődik kielégítően, a sertéste­nyésztés viszont az utóbbi években fellendült. Az említett eredmények és a népgazdaság többi ágazatának fejlődése alapján megállapította, hogy az ország általános helyzete jó, ezek után így folytatta: — Abban, hogy a Magyar Népköztársaság egészséges és szilárd alapokon fejlődik, na­gyon jelentős szerepe van a mezőgazdaság mintegy tíz esz­tendővel ezelőtt végrehajtott szocialista átalakításának, a termelőszövetkezetek meg­születésének. Ha ez akkor, a történelmileg alkalmas pilla­natban nem történt volna me9, sem politikailag, sem anyagi­lag nem fejlődhettünk volna a mai színvonalra. forrott. Nemcsak a táblára ír­ják az »Egyetértésit, hanem a tsz valójában a dolgozó pa­rasztok szocialista egyetértésé­ből született, s ezt az egyetér­tést fejeá ki ma is. Az egy­séges, jó kollékívában a veze­tők és a tagok között normális és egészséges a viszony. A ve­zetők mindig több és jobb munkát követelnek a tagság­tól, és a tagság is fokozott kö­vetelményeket támaszt a veze­tés iránt. Ez egészséges vi­szony, amelyet fenn kell tarta­ni, mert előrehaladásunk egyik fontos feltétele. — Az elmúlt tíz esztendő so­rán a mezőgazdasági nagyüze­mekben nagyszámú mérnök, technikus, szakmunkás, mező- gazdasági dolgozó nevelődött ki — közéjük tartozik a hely­beli tsz mintegy másfélszáz fő­nyi szakembergárdája is —, munkájuk ma már nélkülöz­hetetlen a korszerű mezőgaz­daságban. Csak velük s szak­értő, helyes veztéssel, valamint a tagság odaadó, lelkes és fe­gyelmezett munkájával szület­nek olyan eredmények, mint amilyeneket a szövetkezet is elért Az első gazdálkodási év óta a búza holdankénti termésát­laga 12-ről 22 métermázsára emelkedett a sertés és szarvasmarha-állomány meghá­romszorozódott. De tükröződik mindez természetesen a tagság életszínvonalának alakulásá­ban is, abban, hogy az egy tagra jutó jövedelem már meg­haladja az évi 28 000 forintot. Ahogy megyeszerte, az ország­ban, úgy itt is új házak egész sora épült, az emberek jobban, kulturáltabban élnek. — A fejlődésről vallanak a megyei adatok is, hozzátéve, hogy az eredményeket meg­alapozó beruházások részben a megye dolgozó közösségének saját erejéből, részben köz­ponti állami támogatás­— Voltak olyan parasztem­berek, akik korábban is meg­álltak a maguk lábán, s a termelőszövetkezet megalaku­lásakor csak nehezen, hosz- szas lélkitusa után vállalták a közös utat. Amikor elszánták magukat, nemcsak a közös utat vállalták, hanem a nagyobb felelősséget is a kö­zösségért. Sokat közülük bri- gádvezetőnek is megválasztot­tak. Azóta sokan megvallot­tak: életükben először érezhet­ték, hogy a többi embernek szüksége van rájuk, először ju­tottak az emberi méltóság olyan szintjére, amit különben sohasem érhettek volna eL A közösség javára végzett mun­kával kiérdemelték a tisztele­tet; úgy dolgozták, hogy a bi­zalomra méltók legyenek. Ez sál valósultak meg. Tol­na megyében az ipari be­ruházások összege 1965-ben még alig haladta meg a 110 millió forintot, 1970-ben már elérte a 414 millió forintot. Most a termelés is négyszerese a tíz évvel ezelőttinek. Ma a megyében foglalkoztatottak egyharmada már az iparban dolgozik, s ez az arány jól jel­zi a népgazdaság szerkezetének kedvező alakulását, a dolgozó társadalmi osztályok egészsé­ges fejlődését is. Tíz évvel ez­előtt a termelőszövetkezeti ta­gok jövedelme — megyei át­lagban — nyolcezer forint kö­rül volt, s ma már eléri az évi 21 000 forintot. A mezőgazda- sági termelés tíz esztendő alatt mintegy 60 százalékkal növe­kedett, s a megye ipara, me­zőgazdasága most már eszten­dők óta szinte rendszeresen több árut ad a népgazdaságnak a tervezettnél. Kádár János felidézve ko­rábbi látogatását, elmondta: — Tíz évvel ezelőtt — bár az ígérgetésekben és a fogad­kozásokban kölcsönösen mér­tékletesek voltunk — még ar­ról beszélgettünk, hogy fej­leszteni kell a szövetkezeteket. Ehhez a munkához kellett a szocialista elhatározás, szükség volt a gondos mérlegelésre, a megfelelő tervekre és a tagság egységére. A szocialista építés a falun természetesen a párt ügye, de nem egyszerűen párt­ügy. Az induláshoz a szocializ­must akaró minden tisztessé­ge s ember összefogása kellett. A falvak lakói, a termelőszö­vetkezetek tagjai biztosak le­hettek abban, hogy a Magyar Népköztársaság, a magyar nép munkásállama ott lesz mellet­tük, megadva minden tőle tel­hető segítséget, ösztönzést. Együtt láttunk hozzá falun is a szocialista építéshez, a szo­cialista társadalom megvalósí­tásához. adta azt az új önérzetet, új arcot, amit a parasztemberek az egyéni gazdálkodás útját jár­va soha, semmiképpen sem értek volna el. — Nagy viták voltak az or­szágban a tsz-ek megalaikítá- sának útja-módja körül is. A pártban, még a pártvezetésben is voltaik, akik amellett kar­doskodtak, hogy súlyos adók­kal, kényszerhelyzettel kell belépésre bírni a közóppa- rasztságot. Mi szembeszáll­tunk ezzel a nézettel. Azt mondtuk, hogy — sem az át­szervezés feltételeként, sem azután — nem a középparaszt­ságot kell leszegényíteni, ha­nem a szegényparasztság élet- színvonalát kell felemelni az (Folytatás a 2. oldalon) vezetők és o tagság közötti egészséges kapcsolat előrehaladásunk egyik fontos feitéteie — Az önök termelőszövetke- ;ében, községében, az itteni :osság életében éppen olyan látható és lemérhető, hogy t eredményezett az elmúlt esztendő, mint amilyen kéz­zelfoghatóan bizonyítható me­gyei és országos méretekben is — folytatta Kádár elvtárs. — Az önök termelőszövetkezete taglétszámban erősödött, terü­letileg gyarapodott és össze­Ooigoző népnnk eredményesen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén Hatalmas fejlődés ment végbe a magyar parasztság életében is Indiából útban Hanoi felé Podgomij Rangoonba érkezett Szombaton az indiai fővá­rosból — rövid látogatásra — Rangoonba Burma fővárosába utazott Nyikolaj Podgomij, a a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének elnöke és kí­sérete. A repülőtéren, amelyet szov­jet és indiai zászlók díszítettek, a vendégeket Giri indiai köz- társasági elnök, a kormány tagjai, a diplomáciai képvise­letek vezetői és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Podgomij Indira Gandhi asszonnyal, India miniszterelnöké­vel. Hazaérkezett Berlinből a magyar belkereskedelmi küldöttség Szeptember 27. és október 1. között Berlinben tartotta III. ülésszakát a KGST-tagállamok belkereskedelmi miniszteri ta­nácskozó testületé. A tanács­kozáson Szurdi István belke­reskedelmi miniszter vezetésé­vel küldöttség vett részt Ahlers az NSZK kormányának külpolitikai céljairól Brandt fölveti a bizalmi kérdést Conrad Ahlers, a bonni kor­mány szóvivője szombati rá­diónyilatkozatában figyelem­reméltó kijelentéseket tett a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerző­dés bonni parlamenti ratifi­kálásáról, valamint az NSZK kormányának külpolitikai program járóL Azt mondotta, hogy Willy Brandt kancellár a Moszkvá­val és Varsóval kötött szer­ződés parlamenti ratifikálását »összekapcsolja majd a bizal­mi kérdés felvetésével«, és ha a szavazás során vereséget szenvedne, akkor új választá­sok kiírását fogja szorgalmaz­ni. Ahlers négy pontban össze­gezte a jelenlegi nyugatnémet kormány külpolitikai céljait: 1. a Szovjetunióval és Len­gyelországgal kötött, valamint a Csehszlovákiával kötendő szerződés ratifikálása; 2. az NDK és az NSZK kap­csolatainak átfogó rendezése, aminek eredményeképpen mindkét német állam bebo­csátást nyerne az ENSZ-be; 3. további diplomáciai kap­csolatok kiépítése minél több országgal, így az arab orszá­gokkal is — »anélkül, hogy ártanánk Izraellel fenntartott kapcsolatainknak«; 4. diplomáciai kapcsolatok felvétele a Kínai Népköztár- sasággaL Gromiko • Riad Szombaton sor került Andre; Gromiko szovjet külügyminisz­ter és Mahmud Riad egyipto­mi külügyminiszter második találkozójára. A baráti hangu­latú megbeszélés során foly­tatták a véleménycserét a kö­zel-keleti helyzetről. flz őszi munkák alapozzák meg a jövő évi termést Levél a termelőszövetkezetek elnökeihez A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter és a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke levelet in­tézett a termelőszövetkezetek elnökeihez, amelyben köszö­netét mondanak a termelő­szövetkezeti tagok szorgalmas munkájáért, a vezetés szín­vonalának javításáért. A szö­vetkezetek munkája az idén is meghozta gyümölcsét, elő­reláthatóan kedvezően zárják az évet, néhány ágazatban — elsősorban a gabona- és ser­téshústermelésben — kiváló eredményeket érnek el. Egyes termények hozamát azonban csökkentette a kedvezőtlen időjárás, hasonlóképpen nem a tervnek megfelelően alakult a zöldségfélék, a cukorrépa termelése és a szarvasmarha- állomány növelése. Az őszi munkák elvégzésé­vel alapozzak meg a szövet­kezeti gazdaságok a jövő évi termést — hangsúlyozza a le­vél —, s ha a gazdaságok mindegyike ugyanolyan tö­retlen munkakedvvel végzi az őszi munkálatokat, mint ed­dig, akkor csökkenteni lehet a hiányokat és növelni a jövő évi eredményeket Ezzel kapcsolatosan felhív­ják a figyelmet: a 'gyors mun­ka érdekében szervezzék meg, hogy az erőgépek nyújtott műszakban dolgozzanak, a gépjavító üzemek pedig rend­szeresen, pontosan ellássák a karbantartást. Az eddigi eredményéket és becsléseket összegezve a kö­vetkezőket javasolják a ter­melőszövetkezeti vezetőknek; tovább kell fejleszteni a cu­korrépa- és zöldségtermelést, valamint a szarvasmarha­tenyésztést ezekhez az állam a jövőben is jelentős segítsé­get nyújt. Felhívják a figyel­met, hogy a termelőszövetke­zetek gondosan készítsék elő jövedelemi elhasználás! dönté­seiket, növeljék a biztonsá­gi tartalékot. Fordítsanak az eddiginél nagyobb összeget a tagok élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására is. Kérik a szövetkezet vezetőségét, hogy körültekintően mérlegeljék a tagok személyes jövedelmének alakulását, s csak olyan mér­tékben növeljék azt, amelyre a termelés fedezetet nyújt ">?! ?"">>?!?!"!

Next

/
Oldalképek
Tartalom