Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-19 / 245. szám

öt feltétel az európai biztonság megvalósításához A* európai béke egészséges ' csiráiról, a biztonsági érte­kezlet kilátásairól, a konti­nens de facto biztonságának előfeltételeiről nyilatkozott hétfőn este a moszkvai tele­vízióban N. Poljanov, az Iz­vesztyija helyettes főszer­kesztője. A tévériporter kérdéseire válaszolva Poljanov egyebek között kifejtette, hogy véle­ménye szerint öt feltételnek kell megvalósulnia, hogy hosz- szú időre biztosítottnak te­kinthessék a kontinens béké­jét és stabilitását Ezek a fel­tételek a következők: — a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés ratifikálása; — a nyugat-berlini négy­hatalmi megállapodás gya­korlati megvalósítása; — az NDK és az NSZK kö­zötti viszony új alapokra he­lyezése terén megindult fo­lyamat befejezése, mindkét német állam felvétele az ENSZ-be; — az európai fegyveres erők kölcsönös csökkentésé­ről szóló megállapodás létre­jötte; — az európai biztonsági és együttműködési értekezlet si­keres megtartása. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a jelen pillanatban mi­lyen kilátásokat lát az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet összehívására, Poljanov kijelentette: tapasz­talatai szerint sok nyugat­európai, politikus felismerte, hogy a szocialista országok e tárgykörben felvetett javasla­tai lényegében már elért ered­ményekre, az Európán belül kelet—nyugati viszony már el­ért, a korábbinál magasabb szintjére épülnek. — Az európai biztonsági konferencia napirendjére ja­vasolt kérdések némelyike pél­dául máris megoldottnak te­kinthető *— mondotta Polja­nov. (MTI) MEGKEZDŐDÖTT A NAGY VITA (Folytatás az 1. oldalról) ményében helyreállítsák a 800 milliós kínai nép törvényes képviselőinek jogait, száműzve az ENSZ szerveiből a Kína helyét jogtalanul bitorló Csang Kaj-sek-klikk képviselőit. Nyomatékosan aláhúzva a kí­nai kormánynak azt az ismert álláspontját, hogy a KNK mindaddig nem hajlandó sem­miféle kapcsolatba lépni az ENSZ-szel, amíg ott jelen van­nak Csang Kaj-sek rezsimjé- nek képviselői, az albán kül­ügyminiszter ismételten hang­súlyozta: minden, Tajvan bennma­radására leadott szavazat ■on egyértelmű a KNK távol­ié tartására leadott szavazat­tal. A másodikként felszólaló algériai képviselő lényegében hasonló tartalmú beszéde után került sor George Bush ameri­kai ENSZ-képviselő felszóla­lására. Bush — aki eredetileg jelentkezési sorrendben a 9. lett volna a szónokok listáján — helyet cserélt Tajvan kép­viselőjével, hogy így mindjárt a vita elején ellensúlyozhassa azt a hatást, amit a Nixon­látogatás előkészítése ügyében éppen úton levő dr. Henry Kissinger második pekingi missziója keltett ENSZ-diplo- máciai körökben. Georges Bush — fenntartva a jogot további felszólalásra — ezúttal elsősorban arról igyekezett meggyőz­ni a tagállamokat, hogy az USA »elvi alapon« tilta­kozik Tajvan »veszélyes precedenst« jelentő kizá­rása ellen. S »a jelenlegi realitásoknak« megfelelően javasolja, hogy a »kettős képviselet« formulájá­val adjanak helyet a KNK- nak a közgyűlésben ,és a,Biz­tonsági Tanácsban, Tajvan közgyűlési helyének egyidejű megtartásával. Ezen az alapon kérte Bush, hogy az albán ha­tározati javaslatnak Tajvan kizárására vonatkozó passzu­sát a közgyűlés minősítse »fontos kérdésnek«. (Az ügy­rendi szabályok értelmében ugyanis ebben az esetben csak a tagállamok minősített több­ségű, kétharmados szavazat- többségével lehetne dönteni a Csang Kaj-sek-rezsim képvi­selőinek eltávolításáról.) (MTI) »Különös tekintettel az inflációra“ A „Hxek“ előkészületei még mindig a remény jegyében Conally világosan megmondta Párizsban tegnap összeültek »a világ tíz leggazdagabb ipa­ri országának« pénzügyi szak­emberei. Feladatuk az, hogy november küeepére előkészít­sék a kérdést» országok pénz­ügyminisztereinek első talál­kozását. (Ez lesz az első csúcs­szintű összejövetel a Nemzet­közi Valutaalap szeptemberi washingtoni ülése óta.) A napirenden politikai és gazdasági kérdések szerepel­nek, »különös tekintettel az inflációra és a foglalkoztatott­ság kérdéseire«. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, J<y>án, Kanada, Svédország, Svájc és a legna­gyobb közöspiaci országok pénzügyminisztériumainak és központi bankjainak vezető tisztviselői abban remény kednek, hogy az Egyesült Ál­lamok hamarosan hatályon kí­vül helyezi az augusztus 15-én elrendelt 10 százalékos beho­zatali pótadót — írja a Reu­ter. A TASZSZ jelentése szerint Connally pénzügyminiszter »gyakorlatilag feleslegesnek« mondotta a részvénytársaságok profitjának befagyasztását, s »nem praktikusnak« minősí­tette az amerikai munkanélkü­liség szintjének leszállítását. — Más szóval — írja a TASZSZ — az amerikai kor­mány lényegében nem is tö­rekszik arra, hogy csökkentse az amerikai munkanélküliek óriási seregét. Connally egyébként táma­dásokat intézett a chilei kor­mány ellen, amely hozzálátott az amerikai monopóliumok rézbányáinak államosításá­hoz. Többek között kijelentet­te azt is: az Egyesült ^Államok »világosan tudtára adta Chi­lének és az egész világnak, hogy a jövőben nem tűr ilyenfajta eljárást.« (MTI) Antifasiszta tüntetés Bajorországban-‘I «X. A bajorországi Rodenheimben találkozót tartottak a »Das Reich« SS-hadoBZíály egykori tagjai. A provokativ találkozó ellen a haladó erők nagyszabású tüntetést szerveztek. Ké­pünkön: A tüntetők egyik csoportja náciellenes feliratokkal áll szemben az egyenruhás fasisztákkal. (Telefotó: AP—MTI—KS) Farkasszemet néznek a határon (Folytatás az 1. oldalról) i A kelet-pakisztáni problé­máról szólva — amely a két fél megbeszélésének fő témá­ja volt — az indiai miniszter- elnök közölte, hogy India nem tudja vállalni a több mint kilencmillió pakisztáni menekült súlyos gondját. A feszültség enyhítésének óhaja tűnt ki az indiai láto­gatáson tartózkodó Tito, jugo­szláv elnök vasárnap mondott beszédéből is. A tiszteletére adott banketten Tito hangsú­lyozta, hogy a jelenlegi hely­zet fenntartása vagy esetleges súlyosbodása az egész térség stabilitását fenyegeti, de tá­volabbi kihatásai is lehetnek. Az AFP francia hírügynök­ség értesülése szerint vasár­nap Kelet-Pakisztónból kato­nák hatoltak be indiai terület­re, és tüzet nyitottak az indiai hadsereg egyik egységére. Az I Indiai egységek megfutamítot­ták a támadókat. I A PTI indiai hírügynökség ugyanakkor ismertette Ram indiai hadügyminiszter nyi­latkozatát. Ram kijelentette: India nem vonja vissza csa­patait a pakisztáni határról mindaddig, amíg a kelet-pa­kisztáni helyzet meg nem ol­dódik. A hadügyminiszter nyilat­kozatát az indiai fővárosban válasznak tekínlk Jahja Khan pakisztáni elnök javaslatára. A pakisztáni hírügynökség szerint ugyanis Jahja Khan elnök a határon kialakult fe­szültség enyhítése érdekében az indiai és a pakisztáni csa­patok visszavonására tett ja­vaslatot A hírügynökség úgy tudja, hogy a pakisztáni elnök javaslata Podgomij szovjet államfővel történt persepollsi találkozóján hangzott el. (MTI) A chilei Antofagastdbart Lanusse és Illenie találkozója A chilei Antofagastában találkozott Allende chilei és Lanus­se argentínai elnök. (Telefotó: AP—MTI—KS) Alejandro Lanusse argentí­nai elnök négynapos perui lá­togatásának befejezéseként a chilei Antofagastában tárgyalt Salvador Allende elnökkel a kétoldalú kapcsolatokról és a két ország együttműködésé­ről. A magas rangú argentínai vendéget Salvador Allende és több ezer főnyi tömeg fogad­ta. Huszonnégy órás chilei láto­gatása befejeztével vasárnap este Antofagastából Buenos Airesbe utazott Lanusse ar­gentínai elnök. Ezzel egyide­jűleg elhagyta találkozójuk színhelyét Vendéglátója, Al­lende chilei elnök Is. Kette­jük eszmecseréjéről nem ad­tak ki közleményt. Elutazása előtt Lanusse ki­jelentette: á legközelebbi ta­lálkozójukra egy később meg­állapítandó időpontban a Beagle-csatorna térségében kerül majd bot. (MTI) Motzkval vélemények a „csúcsdip’omáciéróF Nixon két KfifkártYáia az elnökválasztás előtt Nixon elnök moszk­vai látogatásának bejelenté­se egyszerre két hamis felté­telezést oszlatott el a szovjet főváros nyugati politikai megfigyelőinek soraiban. Először is megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az SZKP XXIV. kongresszusát valami­féle kampányszérű diplomá­ciai offenzíva követi. A be­jelentéssel a csúcsdiplomácia Időszaka átterjedt 1972. első felére is, s ezek után semmi okunk kételkedni abban, hogy — amennyiben a Szovjetunió­tól és a szocialista országok­tól függ — a csúcstalálkozók­nak ez a sorozata a Nixon- látogatás után sem szakad meg, s végül is a nemzetközi élet normájává válik. Moszkvában természetesen hangoztatják, hogy nem a szovjet diplomáciai stratégiá­ban következett b« változás, hanem a nemzetközi helyzet­ben, a szocializmus nemzet­közi pozícióiban. A Nyugat- Németországgal kötött szerző­dések, a nyugat-berlini meg­állapodás, a szovjet—francia együttműködés látványos fej­lődése, a szocialista országok napról napra szorosabb egy­sége jelzik ezt Európában. Nem kevésbé fontos baro­métere ennek a változásnak az a tény, hogy Nixon ame­rikai elnök — a választási harcot megelőzően — két legerősebb politikai ütőkár­tyájaként az amerikai—kínai és az amerikai—szovjet vi­szony javulását kívánja a vá­lasztók elé tálalni. A keddi moszkvai közle­ményből egyértelműen kide­rült, hogy a Szovjet-amerikai csúcstalálkozó előkészítése már régen folyamatban volt, amikor Nixon pekingi útját elhatározták. Az amerikai—szovjet csúcs* találkozó végeredményben pontosan beilleszkedik majd abba a láncolatba, amely ta­valy augusztusban kezdődött a szovjet—nyugatnémet szer­ződés aláírásával, s amelynek legközelebbi fontos láncsze­mei Koszigin miniszterelnök vasárnap megkezdett kanadai látogatása, valamint Brezs- nyev egy hét múlva esedékes franciaországi útja. Ez utób­bitól Moszkvában azt remé­lik, hogy — mint a Za Ru- bezsom legfrissebb száma írja — »a Szovjetunió és Francia- ország együttműködésének megszilárdulása fontos szere­pet tölthet be az európai kol-r lektlv biztonsági rendszer' megteremtésében«. Valóban számos szovjet célzás és nyugati feltételezés utal arra, hogy Brezsnyevnék ez az útja nemcsak a két ba­ráti ország kapcsolatait erősí­ti majd, hanem jelentékeny és konkrét külpolitikai kezde­ményezésekre is alkalmat fog nyújtani a két európai nagy­hatalom számára. KOSZ lg In kanadai láto­gatásával kapcsolatban — né hány órával a szovjet kor­mányfő gépének indulása előtt — Moszkvában a követ­kezőket hangsúlyozták: a két ország kapcsolatainak örven­detes fejlődése vezetett oda, hogy öt hónappal Trudeau moszkvai útja során újabb csúcsszlntű konzultációt tar­tanak. Nem vitás, hogy a Szovjetunió ily módon is hozzá akar járulni a kanadai kormány önálló külpolitikára törekvésének sikeréhez. A moszkvai megfigyelők arra is emlékeztetnek, hogy a két ország természeti és gazdasági rokonvqnásai igen jó előfeltételeket teremtenek a szovjet—kanadai gazdasági szerződés meggyorsításához, amely az Egyesült Államok részéről Kanadára nehezedő súlyos gazdasági nyomás kö­rülményei között a kivezet^ utat is megjelölheti Ottawa számára. SZOVJET UNIÓ fi IX. Il«£ir@« «érv Az SZKP Politikai Bizott­sága Jóváhagyta a Szovjetunió IX. ötéves népgazdaságfejlesz- tési tervének tervezetét, és elhatározta, hogy a központi bizottság plénuma és a Szov­jetunió legfelsőbb tanácsénak legközelebbi ülése elé terjesz­ti. A politikai bizottság felhív­ta a figyelmet az új ötéves terv fő feladatának jelentősé­gére. E fő feladat: a nép anyagi és kulturális színvona­lának lényeges fellendítése, a szocialista termelés gyors üte­mű fejlesztése, a termelés ha­Limától északra Földrengés pusztított Limától északra az Andok lábainál szombaton nagy erejű földrengés pusztított. A sajtó­jelentések szerint több száz lakóház romba dőlt, s a helyi hatóságok negyvenre teszik a halálos áldozatok számát. A meg-megismétlődö földlöké­sek megrongálták a távközlési vezetékeket is, így a katasz­trófa híre csak másfélnapoG késéssel érkezett meg a fővá­rosba. Limában készen állnak a mentőosztagok, hogy utat vág­janak több ezer tonna kőtör­melék között a földrengés súj­totta Aimaraes völgy felé. A rendőrség legújabb köz lése szerint a katasztrófa súj­totta övezetben a községek 80 százaléka elpusztult. (MTI) tékonyságának növelése és a munka termelékenységének fokozásával a tudományos műszaki fejlesztés. A politikái bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy az SZKP XXIV. kong­resszusának határozatai ki­bontakoztatták az országos szocialista munkaversenyt. Kissinger második pekingi próbaút ja Dr. Henry *t***inger (Nixon elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója), az amerikai kül­politika »szürke eminenciása« szombaton délben indult el második pekingi missziójára az elnök különgépével, hogy a gép pilótáinak és személyzeté­nek módja legyen megismerni az útvonalat és a pekingi re­pülőtér megközelítésének mód­ját. Washingtoni sajtókörökben úgy vélik, hogy a berepülési főpróbát hamarosan követni fogja az »elnöki premier«. Arra számítanak, hogy Kis­singer tíz nap múlva tér visz- sza Washingtonba, és ezt kö­vetően rövidesen sor kerül a Nixon-látogatás időpontjának bejelentésére. Emlékeztetnek rá, hogy a múltban a száll la- cslnáló csoport »próbajáratát« rendszerint hat héten belül követte az elnöki vizit. OLCSÖ njAlii LATÚ II KI Import férfi gumicsizma 145 Ft Keresse a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat szakOzletelben. Kaposvár Barcs Marcali Nagyatád Balaton-part (11246) S SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. október 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom