Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-15 / 242. szám

ÜJ GYÁRTMÁNYOK MARCALIBAN Másfél hónappal ezelőtt kezdték meg, a láb­pumpa készítését az Óbudai Gépipari Szövet­kezet 1. számú telepén. Ebben az évben 5 ezer pumpát készítenek a MOM részére. Négyfajta ventillátort készítenek a H4FE ré­szére. Eddig harminc darabot gyártottak le, s meg negyvenet szállítanak ebben az évben. Az emberi é'et védelméért Évente összegezik a megye termelőszövetkezeteiben elő­forduló baleseteket. Az okot, a munka közben adódó testi sérülések kiváltóját kutattuk egy gazdaságban, az iharos- berényi November 7. Terme­lőszövetkezetben. Kisgéczi Ist­ván elnökkel beszélgettünk. — Szerencsére csak kisebb balesetek fordultak elő nálunk ebben az évben is. Évente hét vagy nyolc alkalommal követ­kezik be sérülés. — Melyik ágazat All a bal­eseti »rangsorban-» elöl? — A cseppet sem előkelő helyen az állattenyésztéssel foglalkozók baleseteinek szá­ma állhatna. Az utóbbi idő­ben feltűnően nőtt a fogato- sok sérülési aránya a többi szakágazathoz viszonyítva. — Elmondana néhány ese­tet? — Elszabadult egy ló, meg­rúgta az éjjeliőrt. Egy másik állat az állattenyésztésben dolgozó egyik tsz-tagunk lá­bára lépett. Volt arra is pél­da, hogy be akarták kötni az állásba a szarvasmarhát, s az állattenyésztő .ujja megsérült. — Mit tesznek a balesetek megelőzésére? — Az egyes ágazatokban dolgozó tsz-tagok oktatáson vesznek részt. Az idei gép­szemlénk és a traktorosok, va­lamint az aratási, betakarítási munkákban részt vevők okta­tása olyan jól sikerült, hogy dicséretet kaptunk járási szerveinktől. A szakszervezet brosúrái, kiadványai segítet­tek a felkészülésben. Az ered­Növényvédelmi tájékoztató időszerű munkák a szántóföldön A megyében levő kukorica- táblák felén erős a kukorica­moly-lárva fertőzése, különö­sen Kaposvár környékén, a Siófoktól délre fekvő terüle­ten, valamint a megye délnyu­gati részén. Ezeken a helye­ken egy kukoricaszárba több lárva is található, s rágásuk miatt sok a letört kukorica­szár. Jelenleg a kukoricaszár alsó ízközeiben található a hernyó, amely lárva alakban telel át. A fertőzött területe­ken a kukorica szedését köve­tően a szár gyors letakarltá- sával lehet a leghatásosabban védekezni a kártevő ellen. Ügyelni kell arra, hogy a szártépő gép földközelben vágja el a szárat, így az alsó ízközökben áttelelő lárvák megsemmisülnek. A szártépést követő szántással vagy siló­zással növelhető a védekezés hatékonysága. A mezeipocok által fertőzött terület tovább növekszik a megyében. A korábban jelzett tájegységeken túl nagyon erős fertőzés alakult ki a hónap első felében a Zselicségben (itt a pillangósokon 6—7 la­kott lyuk található 100 négy­zetméterenként), továbbá a fonyódi és a siófoki járásban. A fertőzött pillangósokon és a parlagterületeken a védeke­zést haladéktalanul meg kell kezdeni a korábban javasolt pocokirtó szerek valamelyiké­vel. A munkavédelmi előírá­sok szigorú betartására és a vadriasztásra különös gondot kell fordítani. Az őszi gabonavetéseken te­lepeket alkotó és változó nagy­ságú foltokban károsító levél- tet""}« szívogatásukkal jelen­tős mértékben hátráltatják a fiatal növények fejlődését. A csócsároló ellen szervezett fi­gyelőszolgálat a levéltetvek egyedszámát is kísérje figye­lemmel. Fertőzés észlelésekor a Wofatox porozó 17—21 kg/ ha-os adagjával megfelelő vé­delem biztosítható. 9. Ez azonban más út volt, most Bíró nem szólt egy szót és Csapó sem tett meg­jegyzéseket a megelőzött ko­csikra és vezetőikre. A kórházban mindjárt fel­engedték őket. Csapót kínos idegesség fogta el, ahogy ott lépkedett fél lépéssel a barátja után, már előre irtózott a jele­nettől, ami a fehér ágyas, gyógyszerszagú kórteremben fogadja. A kisfiú nem ismerte meg az apját, tág puplllájú, távol­ba néző szem csillogott az ösztövér kis arcban, Csapó szívét hirtelen riadt, keserű szánalom rántotta össze, az ajtóban állt, Bíró háta mö­gött, nem láthatta a férfi ar­cát. Nekifeszítette a hátát az mény nem is maradt el. A nyári munkák baleset nélkül zajlottak le. Három üzemegy­ségünkben — az iharosberé- nyiberg az iharosiban és a pogányszentpéteriben — az üzemegységvezetők, brigád­vezetők tartottak előadásokat. — Az ismereteken, s he­lyes alkalmazásukon kívül mi védi még az embereket? — A gépeken valamennyi életre veszélyes szerkezeti rész burkolást kapott még a gyár­ban. Borulásgátlókkal is ren­delkezünk. — És az állattenyésztésben? — Ott csak a nagyobb fi­gyelem, a felelősségérzet ve­heti elejét a bajnak. Nem szabad annyira megbízni az állatokban, hogy szemmel ne tartsuk őket. És munka előtt, munka közben egy pohárkányi ital se csússzon le a torkon! Zárszámadáskor Zakócs László elnökhelyettes, mun­kavédelmi megbízott beszámo­lót tart az év közben előfor­dult balesetek számáról, okai­ról. S valószínű beszél arról is, hogy az októberi veze­tőségi ülésen új határozat szü­letett. A balesetek kivizsgálá­sa az eddigieknél alaposabb, tényfeltáróbb, szigorúbb lesz. Az emberi élet, az ép test védelméért. L. L. itmfitintiin--iTTttftt **** imtttin ajtófélfának. Aztán Bíróné ar­cára tévedt a tekintete. Hir­telen megfoghatatlannak érez­te, hogy a nők ilyen alkal­makkor is kifestik magukat, s most már valami súlyos bá­nat is a mellére telepedett. Amikor a nő zokogva férje nyakába csimpaszkodott, nem bírta tovább — kifordult a kórteremből. Kint a fnsolyón arcát az ablaküveghez szorította, gör- nyedten állt sokáig. Nem is vette észre, hogyan került melléje a kékbóbitás kis ápo­lónő, csak akkor fordult felé­je, amikor megfogta a kar­ját. »Rosszul van?« — kérdez­te a lány. Csapó felegyenese­dett, érdeklődve nézett rá, elmosolyodott, jobb kézzel megsimogatta a lány arcát és azt mondta: »Hű, de csinos vagy.« A lány egy darabig ér­tetlenül nézett rá, aztán el­mosolyodott, megbocsátó ked­vesen csóválta a fejét és to­vábbment. Csapó utánanézett. Formás lába volt a lánynak. Egy pillanatig sem maradt az ablaknál, kusza érzések lepték meg, elindult, leszaladt a lépcsőn, kezével végigzon­gorázott a korlát rácsain. Mi­kor kilépett a kórház kapuján, úgy érezte, súlyo* terhektől D SOMOGYI NÉPLAP péntek, mm. októl*» m \ Megkezdődött a fűtés Több lakásban késik a gáz A kémények tulajdonkép­pen már a múlt hónapban füstöltek: a hivatalos fűtés azonban ma kezdődött. — Minden berendezésünk készen áll — mondta tegnap délután Németh Gyula, az In­gatlankezelő Vállalat igazga­tója. — A Kalinyin városrész­ben — amióta átadták a böl­csődét — már rendszeresen dolgozik a kazántelep, össze­sen 507 lakás kapja innen a meleget. A hűvösebb napokon már minden lakásban meleg volt a radiátor. Langyosítot- tuk a szobákat. Addig, amíg jó az idő, nem érdemes erő­sebben tüzelni. A meleget úgyis kiengednék az ablakon a lakók. Ha csökken a nappali hőmérséklet, hosszabb időn keresztül fűtünk. Kaposváron — a Kalinyin városrészt nem számítva — körülbelül háromszáz lakás­ban van központi fűtés. Mint az igazgató közölte, a szoká­sos javítások után a kazáno­kat mindenütt kipróbálták, s maguk a lakók is meggyőződ­hettek: felkészültek a hideg időrfe. Ahol igényelték, az el­múlt napokban fűtöttek is. A fűtéshez van elegendő tü­zelőanyaga az IKV-nek. A gázfűtésre átállt lakásokban azonban nem mindenütt tud­nak még begyújtani. Ebben az évben összesen kétszáz állami tulajdonban lévő lakásba kö­tötték be a gázt. A belső sze­relésekkel mindenütt elkészül­tek, de a Marx Károly köz két házába még nem tudják be­kapcsolni a gázt annak elle­nére, hogy a városi tanács úgy állapodott meg a Közép-do- nántúli Gázszolgáltató és Sze­relő Vállalattal, hogy október 15-re elkészülnek a munkák­kal. Az azonban mégiscsak furcsa, hogy arra a határidő­re, amikorra meg kellett vol­na kezdődnie a fűtésnek, még kiviteli szerződés sincs. Ha­sonló gondokkal küzdenek a Szalma István közben lévő OTP társasházak lakói. A gáz bevezetését itt is februárban határozták el. Mint Stadler József, a Somogy megyei Be­ruházási Vállalat főmérnöke elmondta, a kiviteli tervek július végén készültek el. Szerződésről csak azután le­hetett tárgyalni. Mindeddig eredménytelenül. S^>ár itt is bent vannak a konvektorok a lakásokban, a főmérnök véle­ménye szerint legkorábban decemberben számíthatnak A NEB megvizsgálta a gyermekgondozási segélyről visszatérő dolgozó nők helyzetét gázra a lakók. S addig? Akik nem bontot­ták le a cserépkályhát, még csak tudnak fűteni. Ahol már nincs meg, ott szorongva vár­ják a hidegebb idót. A múlt évi gond az idén is­gyárban a párt csúcsvezető­ség javaslatára külön intézke­dési terv született a dolgozó nők helyzetének javítására. Ennek alapján az üzem gaz­dasági vezetősége több fontos intézkedést foganatosított mór. A vizsgálódás kiterjedt arra is, hogy a segélyről visszaté­rők munkába helyezéséről ho­gyan gondoskodnak. A vála­szok alapján a visszatértek 35 százalékának megváltozott a korábbi munkaköre, több mint a felének pedig a bére is. ör­vendetes, hogy csak 13 száza­lékuknak. csökkent a bére a segély megkezdése előttihez viszonyítva. mét jelentkezett. 1970-ben az Április 4. közbe nem jutott ei időben a gáz. Mindebből vi­szont már le lehet szűrni egy — sajnos elkésett — tapasz­talatot: a mai kivitelezési ka­pacitást figyelembe véve me­részség kijelenteni, hogy egy februári elhatározás október közepére megvalósul. A következő évek gázszere­lési programjának elkészítése­kor jó lenne ezt figyelembe venni. S érdemes lenne a la­kók figyelmét is felhívni erre még időben. Az illetékes válaszol A Cifra istálló és a tények Lapunk augusztus 31-i szá­mában a parádi Cifra istálló­ról cikk jelent meg, amelyben a budapesti cikkíró ironiku­san teszi szóvá, hogy ková­csoltvas csillárokkal fölsze­relt, vörösmárvány istállót építettek itt újjá — lovaknak. Ezt a tényt párhuzamba állít­ja egy méltatlankodó olvasó véleményével, aki negyedma­gával egy düledező viskó kát, és a levélből megállapít­ható, hogy a cikk írójának té­ves a létesítményről alkotott szemlélete. Nem egy luxus- istállóról van ugyanis szó, ha­nem — ahogy írják — egy mezőgazdasági műemlékről! »A parádi Cifra istállót csak­nem 100 évvel ezelőtt gróf Károlyi Mihály apja terveztet­te Ybl Miklós épitömüvész- szel... s ott eredeti rendelte­(Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság hat nagyüzemben és szövetkezet­ben folytatott vizsgálatot az­zal a céllal, hogy megállapít­sa: milyen intézkedések szü­lettek, és azok hogyan segí­tették a dolgozó gyermekes anyák, mindenekelőtt pedig a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők helyzetét. A megvizsgált munkahe­lyeken összesen 3044 nőt fog­lalkoztatnak. Ezeknek 12,4 százaléka, 377 nő volt a vizs­gálat időpontjában gyermek- gondozási segélyen. A segélyt egyre többen veszik igénybe: 1967-ben 66-an, 1970-ben 219-en éltek ezzel a lehető­séggel. A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy az üzemi társadalmi szervek csupán egy-két helyen tar­tottak és tartanak fenn szo­rosabb kapcsolatot a segélyen lévőkkel. Erre a vállalatok szinte egyáltalán nem fordí­tottak gondot. Kivételt csu­pán a Csurgói Napsugár Ktsz ás a faipari vállalat képez. A vizsgálat tanúsága szerint a vállalati kollektív szerződé­sekben csak igen szerény ked­vezményt biztosítanak az anyáknak. A Nagyatádi Kon­zervgyárban a gyermekét egyedül nevelő édesanya két nap pótszabadságot és egy­szeri pénzjutalmat kap éven­te. A csurgói ktsz-nál is meg­különböztetett figyelmet for­dítanak a gyermekes édes­anyákra. A nagyatádi cérna­egyetlen szobájában lakik. Az újságcikkre a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumtól válasz érkezett szerkesztőségünkbe, a parádi Cifra istálló körüli valódi té­nyekről tájékoztatják lapun­tésének megfelelően 1945-ig a Károlyi család értékes lovait helyezték el.-» A felszabadulás után több gazdája volt az épü­letnek, melyben eleinte lova­kat, később szarvasmarhát és egyéb állatokat helyeztek el. A környék egészségügyi hely­zetét ez a használati mód ve­szélyeztette, s emiatt nemcsak a KÖJÁL, hanem az Egész­ségügyi Minisztérium is több­ször felszólította a Heves me­gyei Tanácsot, hogy szüntesse meg a tűrhetetlen állapotot. Csaknem két évtizedig tartott a vita, a tanácskozás, hogy az értékes mezőgazdaásgi műem­léket hogyan is lehetne cél­szerűen hasznosítani, míg vé­gül megállapították az Orszá­gos Műemlékvédelmi Felügye­lőséggel egyetértésben, hogy »célszerűen, kifogásmentesen csak eredeti rendeltetésére használható.-» Ilyen előzmények után a MÉM egyrészt lehetőséget te­remtett a termelőszövetkezet­nek egy korszerű, 100 férőhe­lyes istálló építésére, másrészt hozzájárult a megyei tanács és az Országos Lótenyésztési Fel­ügyelőség kérésére a műemlék helyreállításához, s ahhoz, hogy a nagy értéket jelentő orszá­gos fedezőméneket a gyön­gyösi méntelepről itt helyez­zék el. A rendbe tett, átala­kított istálló mellett kocsimú­zeumot is létesítettek, mely­nek azóta is igen nagy a láto­gatottsága. Nem luxus tehát a lovak­nak a vörösmárvány istálló, hanem egy mezőgazdasági műemlék ésszerű hasznosítása. szabadult meg. Aztán beült a Fiatba és elrobogott. Hosszú ideig céltalanul kó­szált a városban, lekötötte fi­gyelmét a nagy forgalom, a vezetés. Egyedül érezte magát, úgy érezte, ez a kórházi jele­net kizárta őt valamiből. Ne­vetséges — mégis néha idill- nek érezte ezt a kórházi je­lenetet — olyannak, amelyben neki már sohasem lehet ré­sze. És ezért lelkifurdalást ér­zett. Akkor már bejárta a Gellérthegyet, végigrohant a ferihegyi reptérre vezető gyorsjáratú úton — egy Opel Capiténnel versenyzett, köl­csönös előzéseik főiértek egy- egy öngyilkossági kísérlettéi. Az Erzsébet-hidnál leállítot­ta a kocsit, gyalog ácsorgott egy darabig a Duna-parton Aztán fölhívta Etust. Nevetett magában — miért pont Etust hívja ilyenkor. Klasszul lehet neki panaszkodni — gondolta. Azazhogy következmények nélkül. A nők a panaszkodást gyakran vallomásnak fogják fel, s kis idő múlva jogot formálnak a panaszkodóra. Néhány férfi éppen ezért is panaszkodik. Etus talán szerette Csapót — est a férfi sohasem dön­tötte el magában, nem tudta eldönteni, s talán nem Is akar­ta. Mindenesetre, ha Csapó Pestre jött és felhívta Etust, a lány azonnal lemondta programjait, még akkor is, ha később ebből kellemetlenségei származhattak — és ment Csa­póhoz. Kérhetett tőle bármit — a zoknimosástól a szeret­kezésig — Etus készséggel teljesítette. A barátnői sokat molesztálták Csapó miatt, a háta mögött ki is nevették. -Sohasem veszlek el, ha az a célod, akkor nagy ívben ke­rülj el« — monda neki Csa­pó. Etus csak mosolygott és azt mondta: »Hülye vagy, ép­pen én akarok férjhez men­ni!« És valóban, úgy látszott, semmit sem akart Csapótól »Ha van az életemben két jó nap, akkor azt már soha sen­ki el nem veheti tőlem. És te spéciéi nagyon jó napokat tudsz nekem szerezni.« Persze Etus nem volt apáca —- a másoktól szerzett »jó napokat« sem vetette meg. Amikor Csapó megtudta, hogy a lány másokkal Is lefekszik, elképedt egy kicsit, a hiúsá­gát is sértette — aztán meg­nyugodott: így jó ez, így leg­alább akármi történik, nem kell érte lelkiismeretfurdalást éreanem. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom