Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-15 / 242. szám
Fejlődik a közös iá: Filipovics Pál igazgató. Változnak a falvak, változnak az emberek. A legtöbb helyen már nem azt mondják, hogy tsz-dolgozók vagyunk, hanem azt. hogy szakmunkások, és itt és itt, ebben és ebben a faluban, annak gépjavítójában dolgozunk. Ilyen változások történtek nemrég Csokonyavisontán is, amikor az ott levő gépállomást egy évvel ezelőtt megvásárolta a csokonyavisontai és a darányi termelőszövetkezet, s közös vállalkozást hozott létre. Az átalakult gépjavító jelentősen enyhítette a járás fiataljainak elhelyezkedési gondját, azonkívül sokat tesz az iparitanuló-képzés érdekében: mezőgazdasági gépszerelő, általános lakatos, gépjármű-villamossági műszerész, esztergályos és marós szakmákban nevelnek itt fiatalokat. Újdonság az autószerelő szakma beindítása. Ebben az évben tíz fiatal kezdte meg a tanulást. Az autószerelő szakma oktatása régi vágya volt a járásnak, ugyanis a környék termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak nagy gondot jelentett a teher- és személygépkocsik javítása, karbantartása. A kezdeti lépésékről, az iparitanuló-képzésről és a gépjavítóban folyó munkákról beszélgettünk Filipovics Pál igazgatóval. — Az első és egyben legfontosabb lépésünk az iparitanuló-képzés beindítása volt — mondta. — Az itt végzett fiatalok nagy'része nálunk, a műhelyékben marad továbbra is. Sajnos, az iskola befejezése után lakás vagy magasabb fizetés reményében sokan elmennek, holott munkát mi is tudnánk biztosítani számukra. Újabb, további fejlődést jelentett az autószerelő szakma oktatásának bevezetése. A szakmunkástanulók mindegyikét .idősebb szakemberek mellé osztották be, hogy minél jobban, alaposabban sajátítsák el a szakmát. Az elméleti oktatást pedig a barcsi és a nagyatádi szakmunkás- képző intézetekben kapják. S hogy milyen sikerrel? Azt az elért kiváló eredmények mutatják. A gépkocsiknál egyelőre csak a főjavításokat végzik el, persze emellett kisebb-na- gyobb javításokat a személy- gépkocsikon is megcsinálnak. A forgácsolóműhely a Ganz Villamossági Gyár bajai gyáregységének készít mintegy háromszázötvenféle mozdony- alkatrészt. Öntödei szerszámokat és berendezéseket pedig a Székesfehérvári Könnyűfémműnek gyártanak. A hagymabetakarító gépeket a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár veszi át, s legtöbbjét exportra szállítja. Ezenkívül a mezőgazdaság igényeinek megfelelő javításokat is végeznek — hisz nem lehet véglegesen elszakadni a környezettől sem. Százhuszonhét dolgozója és száztíz ipari tanulója van az üzemnek. Ez szükségessé tette a szociális létesítmények korszerűsítését. fejlesztését. A fürdőt és az öltözőt ebben az évben bővítik, körülbelül 150 ezer forintos költséggel. Ugyanakkor kicserélik a munkásszállás berendezéseit, otthonosabbá, barátságosabbá teszik a szobákat. Az üzemi ötvenezer forintba került. A műhely gépi fölszerelése szintén ennyibe fog kerülni. Gondot okoz az alkatrészellátás. Két gépkocsi állandóan úton van az országban, hogy a szükséges alkatrészeket be tudják szerezni. Tervezik a lakatosműhely korszerűsítését, átépítését is. A vezetőség reméli, hogy két év múlva már jobb, korszerűbb körülmények között tudják a vállalt és egyre növekvő feladatokat elvégezni. Gyertyás László Szemléltető oktatás a leendő autószerelőknek. MAI KOMMENTÁRUNK A színház és a közönség Bizalommal fogadták már annak hírét is az emberek, hogy nagyobb társulat kezd összekovácsolódni; a műsorterv gazdag színházi évadot ígér. A kezdet, az első bemutató, Csehov Sirály című művének színpadra állítása máris úgy kezdte foglalkoztatni az embereket a megye- székhelyen, Kaposváron és a vidéken, hogy a Csiky Gergely Színház jó hagyományához kapcsolták, például A mi kis városunkhoz, a Szent lánghoz. Valamennyien érezzük, hogy színházunk fejlődése: közös gondunk. A színház és a város jobb kapcsolatát szorgalmazza a megyei párt- és tanácsi vezetés is. Ma már egyre inkább — és a jövőben még biztatóbb a kép — nemcsak a budapesti színházi élet határozza meg az~ ország színikultúráját. A vidéki városok elsősorban műsortervükkel újítottak, merészebben vállalkoztak magyar ősbemutatókra, nem egy esetben pedig az előadások színvonala is felülmúlta a fővárosit. (Debrecenben az Amerikai Elektra, Veszprémben a Malom a Séden.) A kaposvári évadnyitó után úgy érezzük, hogy kezd magára találni a közönség is. Ennek szép tanújelét adták szerdán este, amikor a T1T- székház klubjában,, eleget téve a meghívásnak, részt vettek a hagyományt folytató első színházi vitán, beszélgetésen. A közönségnek van egy »magja« tehát, amelyik nemcsak színházba szeret járni, hanem a látottakról beszélgetni is akar, véleményének hangot ad. Színház közönség nélkül nincs, s ennek a kapcsolatnak nem egyedüli, kizárólagos formája az előadás. Nem a kulisszatitkokra gondolunk, hanem azokra a tartalmas eszmecserékre, melyeken a színház vezetői, rendezői, művészei a közönséggel együtt jobb megértést szolgáló vitákat folytatnak. A szerda esti színházi beszélgetés ennek a megvalósítását ígérte: állandó fóruma lesz a közönségnek a színház- barátok köre. A prózai és a zenés vígjátékok bemutatói után az előadás értéke, a színészi teljesítmények mellett sok téma asztalra kerülhet még. A színház és a közönség kapcsolatában a közös, jó közérzet a fontos. A színvonalas előadások jó közönségközérzetet biztosítanak, ez további jó előadások bölcsője lehet. H. B. konyha költségeihez évente ötvenezer forinttal járulnak hozzá a termelőszövetkezetek. A dolgozók többsége a környékről jár be, körülbelül tíz községből. A termelőszövetkezet autóbuszával szállítják őket a munkába és haza. Az igények gyorsabb és jobb kielégítéséért, a nagyobb termelésért bővítik a gépjavítót. Új autószerelő- és szervizműhelyt építettek — ez kétszázSajtóankét a pártiskolán Aki válaszolt: Rényi Péter Üj szervlzműhely létesült. Milyen változásokat hoztak az új » lakásügyi jogszabályok a tartási szerződésekben ? Az új lakásügyi jogszabályokban számos olyan rendelkezés kapott helyet, amely a tartási szerződéseit megkötésének és teljesítésének gyakorlatában változást jelent a korábbiakkal szemben. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Tanács illetékesei elmondták az MTI munkatársának: — Társbérletben lakó eltartott esetében eddig a többi társbérlő hozzájárulására nem volt szükség. Az új rendelkezés szerint most a társbérlő más személyt — házastárs és családtag kivételével — csak a másik társbérlő hozzájárulásával fogadhat be lakrészébe. Ez természetesen vonatkozik az eltartóra is, hiszen az nem tekinthető családtagnak. Annak a társbérlőnek tehát, aki július 1-e után kötött, illetve köt tartási szerződést, be kell mutatnia a társbérlők írásbeli hozzájárulását is, hogy az eltartót befogadják. Ennek hiányában a tartási szerződést az illetékes államigazgatási szervek nem hagyhatják jóvá. Hasonló a helyzet a személyi tulajdonban levő ingatlan lakóinak esetében. Az eddigi gyakorlattól eltérően a bérbeadók beleegyezése kell, ha tartási szerződést akarnak kötni. A bérbeadó hozzájárulására a július 1-e után megkötött szerződéseknél van szükség. A szerződés jóváhagyása előtt a bérbeadó nyilatkozatát is be kell szerezni; ellenkező esetben a tartási szerződést nem hagyják jóvá. Újdonság, hogy a lakásügyi jogszabályok életbe lépése óta nemcsak tartási, hanem élet- járadéki szerződés alapján is folytatni lehet a lakásbérleti jogviszonyt. Tudniillik: ha a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé változtatják át, az eltartó a jogszabályban előírt feltételek mellett jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására, feltéve, hogy az életjáradékot rendszeresen fizeti. Ebben a vonatkozásban köny- nyítést jelent, hogy míg korábban bírósági eljárással lehetett csak a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé változtatni, most ehhez elegendő az érintettek közötti írásos megállapodás. Az új jogszabály az eddigiektől eltérően szabályozza a tartási szerződés megkötése után további személyeknek a lakásba való befogadását is Eszerint csak a szerződés megkötése után született gyermekeket lehet a másik szerződő fél hozzájárulása nélkül a lakásba befogadni. Az új rendelkezések hatályba lépése előtt az eltartott közeli hozzátartozója a bérleti jogviszony folytatásánál megelőzte az eltartót, most viszont — mint a rendelet mondja — a közeli hozzátartozó (eltérő megállapodás hiányában) csak az eltartót követő sorrendben folytathatja a bérleti jogviszonyt. Nincs jelentősége annak, hogy az eltartó vagy az eltartott közeli hozzátartozója lakott-e előbb az eltartott lakásában. Tartási szerződés megkötése esetén tehát az eltartott közeli hozzátartozója a bérleti jogviszonyt csak akkor folytathatja, ha abban az érdekeltek előzetesen megállapodtak. Ellenkező esetben ez a jog az eltartót illeti meg. A megállapodást az érdekelteknek ugyancsak csatolniuk kell a tartási szerződéshez. FURCSA ÉRZÉS újságírónak olyan sajtóankéton ülni, amelyen nem előadóként, vitavezetőként vesz részt egy lap képviseletében, hanem tudósítóként. Az újságíró ugyanis egy kicsit saját magához szólónak is érzi a kérdéseket, ha az ankétot országos lapról rendezték is. De a kérdésekből, az érdeklődő mondatokból egyébként is sok minden kiderül, ami érdekli a sajtó munkását. Mindenekelőtt az, hogy megfogalmazóik milyen rendszerességgel és elmélyül- ten olvassák a lapot. Általában ismerik-e a fontosabb bélés külpolitikai események összefüggéseit. No meg az, mennyire nézik kritikai szemmel a megjelent írásokat, a szerkesztést. A kérdéseket a pártiskola hallgatói fogalmazták meg. részben előre elküldve Rényi Péternek, a Népsza'badság főszerkesztő-helyettesének, részben a szünetben megtoldva még néhánnyal. A neves újságíró — akit a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat hívott meg a tegnap délutáni ankét- ra — gondosan készült a válaszokra, de bevezetőjében azokra is kitért a kaposvári üzemi pártszervezetek képviselőivel 'kibővített pártiskolai találkozón, amelyeket nem fogalmaztak meg. de feltehetően mindenkit érdekelnek. Mindenekelőtt utalt arra, hogy a sajtó szerepe a tévé elterjedésével nem csökkent, de alaposan megváltozott: elsősorban a központi lapokban most már elsősorban nem a híradás, a tudósítás, hanem mindinkább az események kommentálása, az olvasók orientálása a feladat, illetve ez kezűit, előtérbe. Hangsúlyozta, hogy az újságnak együtt kell gondolkodnia az egész társadalommal, a jelenleginél nagyobb szerepet kell vállalnia az események, a folyamatok társadalmi ellenőrzésében, illetve új gondolatok felvetésében. Hozzátette azonban, hogy az izgalmas, jó újságíráshoz nemcsak képzett újságírók, hanem értő, érzékenyen reagáló olvasók is szükségesek. Azután a kérdésekre válaszolt igen kimerítően, holott azok nem elsősorban a lap cikkeivel, állásfoglalásaival, szerepével foglalkoztak, hanem egyéb, érdekes, de a sajtóval csak közvetett összefüggésben levő érdeklődést tartalmaztak. A tudományos és technikai forradalom várható alakulásáról, a tőkés országokkal való kereskedelemről, a KGST-ről hangzottak el kérdések, de nem maradhattak el a mindig visszatérő témával, a lévé műsorpolitikájával kapcsolatos — ahogy Rényi Péter mondta: »rosszkedvű« — kérdések sem. És egy meglehetősen idejét múlt- aggályra keresett valaki megnyugtató választ: nem viszi-e túlzásba szerepét a politikai kabaré, illetve karikatúra? KÉTSÉGTELEN, többnyire fontos kérdések. Mégis érdekesebb és hasznosabb lett volna, ha az újságírással, szerkesztéssel, még közelebb: a Népszabadsággal foglalkozó kérdések kaptak volna helyet a beszélgetésben. Meg az sem ártott volna — lévén az ott ülő hallgatók pártmunkások a megye minden részéből —, ha az újság hatásáról, tudatformáló szerepéről, a mozgalomban, az agitációban való felhasználásáról, sőt olvasottságáról, terjesztéséről is szó esik. Tív lett volna teljesebb az ankét. P. L. Fiatalok a fiatal gyárban A Villamossági Gyárban sok fiatal dolgozik. Hogyan végezték munkájukat az utóbbi két évben? Mennyit vállaltak a gyár feladataiból? Főképpen ezekre a kérdésekre keresték a választ küldöttértekezletükön. Boksa Ferenc KISZ-titkár beszámolójában beszélt a gyári fiatalok helyzetéről, szervezettségéről. Elmondta, hogy a KISZ-szervezet egyre nagyobb hatást gyakorol a fiatalokra, bár nagvon sok a bejáró, aki csak munkaidejét tölti a gyárban. Beilleszkedésük a fiatal munkáskollektívába lassú. A politikai nevelő munkát a szakszervezettel közösen végezték. Megismertették a fiatalokkal a gyár IV. ötéves tervét, ünnepségeket rendeztek a különféle évfordulók alkalmából. A KISZ további feladata az lesz, hogy minél több fiatallal ismertesse meg a X. pártkongresszus, majd a KISZ VIII. kongresszusának határozatait, és végre is hajtsa azokat. A KISZ-titkár elmondta, hogy az aktivisták gyakran túl sokat vállalnak magukra, ezen a jövőben változtatni kell. Fokozni kell a KISZ érdekvédelmi tevékenységét is — erre most különösen az ifjúsági törvény ad nagyobb lehetőséget. A fiatalok hozzászólásaikban sokat foglalkoztak ezzel a témával. Csömör László kifogásolta, hogy a végzett ipari tanulók gyakran nem a képzettségüknek megfelelő beosztásba kerülnek. Kiss Jánosné sürgette a szakmai továbbképzést azoknak a fiatal munkásnőknek a nevében, akik segédmunkásként dolgoznak, és minél hamarabb szakmunkások szeretnének ■ lenni. Buno- vácz Dezső arról beszélt, hogy a nem folyamatos anyagellátás miatt sok a túlóra, ami a fiatalok szabad idejéből sokat vesz el. A fiatalok és a gyár vezetőségének együttműködéséről beszélt hozzászólásában Sze!■ recz László, a Villamossági Gyár igazgatója. Elmondta, hogy számítanak a fiatalok véleményére. A KISZ párttagajánló tevékenységével foglalkozott Bene Nándor párttitkár. Két év alatt 18 fiatalt vettek föl az ifjúsági szövetség javaslata alapján. A KISZ- esek nevében Poór József köszönte meg azt a segítséget, melyet a gyár gazdasági és pártvezetői a választások sikeres lebonyolításáért tettek. Részt vett-a küldöttértekezleten Stier Sándor, a KISZ megyei bizottságának első titkára is .Elismeréssel szólt a Villamossági Gyár ifjúkommunistáinak jó munkájáról és arról a felelősségről, amely küldöttértekezletükön megnyilvánul. Szólt a KISZ legfontosabb feladatáról, hogy a kommunista jelleget erősítse. Beszélt a most elfogadott ifjúsági törvényről, mely a társadalom igényeiből fakad, és a fiatalok jövőjét határozza meg. S. M, SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. október IS. 3
