Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-15 / 242. szám

Fejlődik a közös iá: Filipovics Pál igazgató. Változnak a falvak, változ­nak az emberek. A legtöbb helyen már nem azt mondják, hogy tsz-dolgozók vagyunk, hanem azt. hogy szakmunká­sok, és itt és itt, ebben és ebben a faluban, annak gép­javítójában dolgozunk. Ilyen változások történtek nemrég Csokonyavisontán is, amikor az ott levő gépállo­mást egy évvel ezelőtt meg­vásárolta a csokonyavisontai és a darányi termelőszövetke­zet, s közös vállalkozást ho­zott létre. Az átalakult gépjavító je­lentősen enyhítette a járás fiataljainak elhelyezkedési gondját, azonkívül sokat tesz az iparitanuló-képzés érdeké­ben: mezőgazdasági gépszere­lő, általános lakatos, gépjár­mű-villamossági műszerész, esztergályos és marós szak­mákban nevelnek itt fiatalo­kat. Újdonság az autószerelő szakma beindítása. Ebben az évben tíz fiatal kezdte meg a tanulást. Az autószerelő szak­ma oktatása régi vágya volt a járásnak, ugyanis a környék termelőszövetkezeteinek, álla­mi gazdaságainak nagy gondot jelentett a teher- és személy­gépkocsik javítása, karbantar­tása. A kezdeti lépésékről, az iparitanuló-képzésről és a gép­javítóban folyó munkákról beszélgettünk Filipovics Pál igazgatóval. — Az első és egyben leg­fontosabb lépésünk az ipari­tanuló-képzés beindítása volt — mondta. — Az itt végzett fiatalok nagy'része nálunk, a műhelyékben marad továbbra is. Sajnos, az iskola befeje­zése után lakás vagy maga­sabb fizetés reményében so­kan elmennek, holott munkát mi is tudnánk biztosítani szá­mukra. Újabb, további fejlő­dést jelentett az autószerelő szakma oktatásának beveze­tése. A szakmunkástanulók mind­egyikét .idősebb szakemberek mellé osztották be, hogy mi­nél jobban, alaposabban sajá­títsák el a szakmát. Az elmé­leti oktatást pedig a barcsi és a nagyatádi szakmunkás- képző intézetekben kapják. S hogy milyen sikerrel? Azt az elért kiváló eredmények mu­tatják. A gépkocsiknál egyelő­re csak a főjavításokat végzik el, persze emellett kisebb-na- gyobb javításokat a személy- gépkocsikon is megcsinálnak. A forgácsolóműhely a Ganz Villamossági Gyár bajai gyár­egységének készít mintegy háromszázötvenféle mozdony- alkatrészt. Öntödei szerszá­mokat és berendezéseket pedig a Székesfehérvári Könnyűfém­műnek gyártanak. A hagyma­betakarító gépeket a Buda­pesti Mezőgazdasági Gépgyár veszi át, s legtöbbjét export­ra szállítja. Ezenkívül a me­zőgazdaság igényeinek meg­felelő javításokat is végeznek — hisz nem lehet véglegesen elszakadni a környezettől sem. Százhuszonhét dolgozója és száztíz ipari tanulója van az üzemnek. Ez szükségessé tette a szociális létesítmények kor­szerűsítését. fejlesztését. A fürdőt és az öltözőt ebben az évben bővítik, körülbelül 150 ezer forintos költséggel. Ugyanakkor kicserélik a mun­kásszállás berendezéseit, ott­honosabbá, barátságosabbá te­szik a szobákat. Az üzemi ötvenezer forintba került. A műhely gépi fölszerelése szin­tén ennyibe fog kerülni. Gon­dot okoz az alkatrészellátás. Két gépkocsi állandóan úton van az országban, hogy a szükséges alkatrészeket be tudják szerezni. Tervezik a la­katosműhely korszerűsítését, átépítését is. A vezetőség re­méli, hogy két év múlva már jobb, korszerűbb körülmények között tudják a vállalt és egy­re növekvő feladatokat elvé­gezni. Gyertyás László Szemléltető oktatás a leendő autószerelőknek. MAI KOMMENTÁRUNK A színház és a közönség Bizalommal fogadták már annak hírét is az emberek, hogy nagyobb társulat kezd összekovácsolódni; a műsor­terv gazdag színházi évadot ígér. A kezdet, az első be­mutató, Csehov Sirály című művének színpadra állítása máris úgy kezdte foglalkoz­tatni az embereket a megye- székhelyen, Kaposváron és a vidéken, hogy a Csiky Gergely Színház jó hagyomá­nyához kapcsolták, például A mi kis városunkhoz, a Szent lánghoz. Valamennyien érezzük, hogy színházunk fejlődése: közös gondunk. A színház és a vá­ros jobb kapcsolatát szorgal­mazza a megyei párt- és ta­nácsi vezetés is. Ma már egyre inkább — és a jövőben még biztatóbb a kép — nemcsak a budapesti színházi élet határozza meg az~ ország színikultúráját. A vi­déki városok elsősorban mű­sortervükkel újítottak, meré­szebben vállalkoztak magyar ősbemutatókra, nem egy eset­ben pedig az előadások szín­vonala is felülmúlta a fővá­rosit. (Debrecenben az Ameri­kai Elektra, Veszprémben a Malom a Séden.) A kaposvári évadnyitó után úgy érezzük, hogy kezd ma­gára találni a közönség is. Ennek szép tanújelét adták szerdán este, amikor a T1T- székház klubjában,, eleget té­ve a meghívásnak, részt vet­tek a hagyományt folytató el­ső színházi vitán, beszélgeté­sen. A közönségnek van egy »magja« tehát, amelyik nem­csak színházba szeret járni, hanem a látottakról beszél­getni is akar, véleményének hangot ad. Színház közönség nélkül nincs, s ennek a kap­csolatnak nem egyedüli, ki­zárólagos formája az előadás. Nem a kulisszatitkokra gon­dolunk, hanem azokra a tar­talmas eszmecserékre, me­lyeken a színház vezetői, ren­dezői, művészei a közönség­gel együtt jobb megértést szolgáló vitákat folytatnak. A szerda esti színházi be­szélgetés ennek a megvalósí­tását ígérte: állandó fóruma lesz a közönségnek a színház- barátok köre. A prózai és a zenés vígjátékok bemutatói után az előadás értéke, a színészi teljesítmények mel­lett sok téma asztalra kerül­het még. A színház és a közönség kapcsolatában a közös, jó közérzet a fontos. A színvo­nalas előadások jó közönség­közérzetet biztosítanak, ez to­vábbi jó előadások bölcsője lehet. H. B. konyha költségeihez évente ötvenezer forinttal járulnak hozzá a termelőszövetkezetek. A dolgozók többsége a kör­nyékről jár be, körülbelül tíz községből. A termelőszövetke­zet autóbuszával szállítják őket a munkába és haza. Az igények gyorsabb és jobb kielégítéséért, a nagyobb ter­melésért bővítik a gépjavítót. Új autószerelő- és szervizmű­helyt építettek — ez kétszáz­Sajtóankét a pártiskolán Aki válaszolt: Rényi Péter Üj szervlzműhely létesült. Milyen változásokat hoztak az új » lakásügyi jogszabályok a tartási szerződésekben ? Az új lakásügyi jogszabá­lyokban számos olyan rendel­kezés kapott helyet, amely a tartási szerződéseit megköté­sének és teljesítésének gya­korlatában változást jelent a korábbiakkal szemben. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Ta­nács illetékesei elmondták az MTI munkatársának: — Társbérletben lakó eltar­tott esetében eddig a többi társbérlő hozzájárulására nem volt szükség. Az új rendel­kezés szerint most a társbérlő más személyt — házastárs és családtag kivételével — csak a másik társbérlő hozzájáru­lásával fogadhat be lakrészé­be. Ez természetesen vonatko­zik az eltartóra is, hiszen az nem tekinthető családtagnak. Annak a társbérlőnek tehát, aki július 1-e után kötött, illetve köt tartási szerződést, be kell mutatnia a társbérlők írásbeli hozzájárulását is, hogy az eltartót befogadják. Ennek hiányában a tartási szerződést az illetékes államigazgatási szervek nem hagyhatják jóvá. Hasonló a helyzet a szemé­lyi tulajdonban levő ingatlan lakóinak esetében. Az eddigi gyakorlattól eltérően a bérbe­adók beleegyezése kell, ha tartási szerződést akarnak kötni. A bérbeadó hozzájá­rulására a július 1-e után megkötött szerződéseknél van szükség. A szerződés jóváha­gyása előtt a bérbeadó nyi­latkozatát is be kell szerezni; ellenkező esetben a tartási szerződést nem hagyják jóvá. Újdonság, hogy a lakásügyi jogszabályok életbe lépése óta nemcsak tartási, hanem élet- járadéki szerződés alapján is folytatni lehet a lakásbérleti jogviszonyt. Tudniillik: ha a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé változtatják át, az eltartó a jogszabályban elő­írt feltételek mellett jogosult a lakásbérleti jogviszony foly­tatására, feltéve, hogy az élet­járadékot rendszeresen fizeti. Ebben a vonatkozásban köny- nyítést jelent, hogy míg ko­rábban bírósági eljárással le­hetett csak a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé vál­toztatni, most ehhez elegendő az érintettek közötti írásos megállapodás. Az új jogszabály az eddi­giektől eltérően szabályozza a tartási szerződés megkötése után további személyeknek a lakásba való befogadását is Eszerint csak a szerződés meg­kötése után született gyerme­keket lehet a másik szerződő fél hozzájárulása nélkül a la­kásba befogadni. Az új rendelkezések ha­tályba lépése előtt az eltartott közeli hozzátartozója a bér­leti jogviszony folytatásánál megelőzte az eltartót, most vi­szont — mint a rendelet mondja — a közeli hozzátar­tozó (eltérő megállapodás hiá­nyában) csak az eltartót kö­vető sorrendben folytathatja a bérleti jogviszonyt. Nincs jelentősége annak, hogy az el­tartó vagy az eltartott közeli hozzátartozója lakott-e előbb az eltartott lakásában. Tartási szerződés megkötése esetén te­hát az eltartott közeli hozzá­tartozója a bérleti jogviszonyt csak akkor folytathatja, ha abban az érdekeltek előzete­sen megállapodtak. Ellenkező esetben ez a jog az eltartót illeti meg. A megállapodást az érdekelteknek ugyancsak csatolniuk kell a tartási szer­ződéshez. FURCSA ÉRZÉS újságíró­nak olyan sajtóankéton ülni, amelyen nem előadóként, vi­tavezetőként vesz részt egy lap képviseletében, hanem tu­dósítóként. Az újságíró ugyan­is egy kicsit saját magához szólónak is érzi a kérdéseket, ha az ankétot országos lapról rendezték is. De a kérdések­ből, az érdeklődő mondatok­ból egyébként is sok minden kiderül, ami érdekli a sajtó munkását. Mindenekelőtt az, hogy megfogalmazóik milyen rendszerességgel és elmélyül- ten olvassák a lapot. Általá­ban ismerik-e a fontosabb bél­és külpolitikai események összefüggéseit. No meg az, mennyire nézik kritikai szem­mel a megjelent írásokat, a szerkesztést. A kérdéseket a pártiskola hallgatói fogalmazták meg. részben előre elküldve Rényi Péternek, a Népsza'badság fő­szerkesztő-helyettesének, rész­ben a szünetben megtoldva még néhánnyal. A neves új­ságíró — akit a Somogy me­gyei Lapkiadó Vállalat hívott meg a tegnap délutáni ankét- ra — gondosan készült a vá­laszokra, de bevezetőjében azokra is kitért a kaposvári üzemi pártszervezetek képvi­selőivel 'kibővített pártiskolai találkozón, amelyeket nem fogalmaztak meg. de feltehe­tően mindenkit érdekelnek. Mindenekelőtt utalt arra, hogy a sajtó szerepe a tévé elterjedésével nem csökkent, de alaposan megváltozott: el­sősorban a központi lapok­ban most már elsősorban nem a híradás, a tudósítás, hanem mindinkább az események kommentálása, az olvasók orientálása a feladat, illetve ez kezűit, előtérbe. Hangsú­lyozta, hogy az újságnak együtt kell gondolkodnia az egész társadalommal, a jelen­leginél nagyobb szerepet kell vállalnia az események, a fo­lyamatok társadalmi ellenőr­zésében, illetve új gondolatok felvetésében. Hozzátette azon­ban, hogy az izgalmas, jó új­ságíráshoz nemcsak képzett újságírók, hanem értő, érzéke­nyen reagáló olvasók is szük­ségesek. Azután a kérdésekre vála­szolt igen kimerítően, holott azok nem elsősorban a lap cikkeivel, állásfoglalásaival, szerepével foglalkoztak, hanem egyéb, érdekes, de a sajtóval csak közvetett összefüggésben levő érdeklődést tartalmaztak. A tudományos és technikai forradalom várható alakulásá­ról, a tőkés országokkal való kereskedelemről, a KGST-ről hangzottak el kérdések, de nem maradhattak el a min­dig visszatérő témával, a lévé műsorpolitikájával kapcsola­tos — ahogy Rényi Péter mondta: »rosszkedvű« — kér­dések sem. És egy meglehe­tősen idejét múlt- aggályra keresett valaki megnyugtató választ: nem viszi-e túlzásba szerepét a politikai kabaré, illetve karikatúra? KÉTSÉGTELEN, többnyire fontos kérdések. Mégis érde­kesebb és hasznosabb lett vol­na, ha az újságírással, szer­kesztéssel, még közelebb: a Népszabadsággal foglalkozó kérdések kaptak volna helyet a beszélgetésben. Meg az sem ártott volna — lévén az ott ülő hallgatók pártmunkások a megye minden részéből —, ha az újság hatásáról, tudatfor­máló szerepéről, a mozgalom­ban, az agitációban való fel­használásáról, sőt olvasottsá­gáról, terjesztéséről is szó esik. Tív lett volna teljesebb az ankét. P. L. Fiatalok a fiatal gyárban A Villamossági Gyárban sok fiatal dolgozik. Hogyan végezték munkájukat az utób­bi két évben? Mennyit vállal­tak a gyár feladataiból? Fő­képpen ezekre a kérdésekre keresték a választ küldöttérte­kezletükön. Boksa Ferenc KISZ-titkár beszámolójában beszélt a gyá­ri fiatalok helyzetéről, szerve­zettségéről. Elmondta, hogy a KISZ-szervezet egyre nagyobb hatást gyakorol a fiatalokra, bár nagvon sok a bejáró, aki csak munkaidejét tölti a gyár­ban. Beilleszkedésük a fiatal munkáskollektívába lassú. A politikai nevelő munkát a szakszervezettel közösen vé­gezték. Megismertették a fia­talokkal a gyár IV. ötéves ter­vét, ünnepségeket rendeztek a különféle évfordulók alkalmá­ból. A KISZ további feladata az lesz, hogy minél több fia­tallal ismertesse meg a X. pártkongresszus, majd a KISZ VIII. kongresszusának határo­zatait, és végre is hajtsa azo­kat. A KISZ-titkár elmondta, hogy az aktivisták gyakran túl sokat vállalnak magukra, ezen a jövőben változtatni kell. Fokozni kell a KISZ érdekvé­delmi tevékenységét is — erre most különösen az ifjúsági törvény ad nagyobb lehetősé­get. A fiatalok hozzászólásaikban sokat foglalkoztak ezzel a té­mával. Csömör László kifogá­solta, hogy a végzett ipari ta­nulók gyakran nem a képzett­ségüknek megfelelő beosztásba kerülnek. Kiss Jánosné sür­gette a szakmai továbbképzést azoknak a fiatal munkásnők­nek a nevében, akik segéd­munkásként dolgoznak, és minél hamarabb szakmunká­sok szeretnének ■ lenni. Buno- vácz Dezső arról beszélt, hogy a nem folyamatos anyagellá­tás miatt sok a túlóra, ami a fiatalok szabad idejéből sokat vesz el. A fiatalok és a gyár vezető­ségének együttműködéséről beszélt hozzászólásában Sze­!■ recz László, a Villamossági Gyár igazgatója. Elmondta, hogy számítanak a fiatalok véleményére. A KISZ párt­tagajánló tevékenységével fog­lalkozott Bene Nándor párt­titkár. Két év alatt 18 fiatalt vettek föl az ifjúsági szövet­ség javaslata alapján. A KISZ- esek nevében Poór József kö­szönte meg azt a segítséget, melyet a gyár gazdasági és pártvezetői a választások si­keres lebonyolításáért tettek. Részt vett-a küldöttértekez­leten Stier Sándor, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára is .Elismeréssel szólt a Villamossági Gyár ifjúkommu­nistáinak jó munkájáról és arról a felelősségről, amely küldöttértekezletükön meg­nyilvánul. Szólt a KISZ leg­fontosabb feladatáról, hogy a kommunista jelleget erősítse. Beszélt a most elfogadott if­júsági törvényről, mely a tár­sadalom igényeiből fakad, és a fiatalok jövőjét határozza meg. S. M, SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. október IS. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom