Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-01 / 230. szám

(FótytatAs tu 1. oldalról.) kormányközi biztonsági érte­kezlet összehívására vonatkozó javaslatát fogadták. A dolgo­zó tömegek egyértelműen örömmel csatlakoztak a kez­deményezéshez. Az európai országok kormányai, gyakor­latilag csaknem valamennyien, szintén kedvezően nyilatkoz­tak. — Azok az eredmények, amelyek a különböző társa­dalmi berendezkedésű európai országok együttműködésében az elmúlt évek során megmu­tatkoztak, azok jelentik azt a reális alapot, amelyen újabb lépéseket tehetünk az európai viszonyok gyökeres megjavít tására. A leghatékonyabb erő a nép Tisztelt értekezlet! — Mindannyian jól tudjuk, hogy az említett pozitív je­lenségek nagymértékben az európai társadalom háborúel­lenes, békeszerető erői növek­vő aktivitásának köszönhető. A népek ezen a kontinensen különösen jól emlékeznek arra, hogy nem is olyan sok évtizeddel ezelőtt a második világháborúra készülő fasiz­mus milyen tudatosan hasz­nálta fel népellenes céljaira az európai társadalom passzi­vitását és megosztottságát. Halhatatlan érdemű békeflhar- cosok szenvedélyes figyelmez­tetései járták be akkor Euró­pát: emberek, legyetek ébe­rek! E figyelmeztetések nem voltak Hiábavalók, napjaink­ban is érvényesek, mozgósíta­nak. A történelem azt tanú­sítja, hogy az emberiség min­dig akkor és olyan mértékben volt képes megoldani nagy feladatait, amikor és amilyen mértékben összpontosítani ta­ta erőit azok megoldására. A leghatékonyabb történelem­formáló erő a nép, s ma ez még inkább így van. — Európa népei azt is fel­ismerték, hogy e földrész szi­lárd békéjének megteremtése az egész világ elemi érdeke. Ám ezt is tudjuk, hogy a földkerekség más részein Izzó tűzfészkek veszélyt jelentenek Európára. Az európai bizton­ságért folytatott harc tehát 'bem csökkenti a közös erőfe­szítéseket azért, hogy a hábo­rús gócok az egész világon megszűnjenek. Európáért, az európai kontinens biztonságá­ért küzdünk akkor is, amikor lankadatlan erővel újból és újból kinyilvánítjuk szolida­ritásunkat a testvéri vietnami, laoszi és kambodzsai néppel, és támogatjuk őket igazságos harcukban. A megtámadott népekkel teljes összhangban lépi követeljük, hogy az Amerikai Egyesült Államok haladékta­lanul szüntesse be agresszív háborúját, és vonja ki csapa­tait az indokínai térségből. Támogatjuk a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának ez év jú­liusában előterjesztett hétpon­tos nyilatkozatát, mint a dél­vietnami kérdés békés és igaz­ságos megoldásának reális út­ját. Európáért, az európai kon­tinens biztonságáért is küz­dünk, amikor saolidaritásunk- ról biztosítjuk az arab népe­ket az izraeli agresszió meg­szüntetéséért folytatott igazsá­gos harcukban. Már nem csupán a kormányok ügye A világon végbemenő válto­zásokat értékelve úgy látjuk, hogy a feltételek itt, Európá­ban érlelődtek meg most any- nyira, hogy a régen óhajtott biztonsági rendszert, a népek segítségével megteremtsük. Nagy hozzájárulás lenne ez az egész világ békéjéhez. Ezt az összefüggést nemcsak földré­szünkön ismerték föl, hanem a világ sok más helyén is; az európai biztonság megteremté­sére irányuló erőfeszítéseink­nek egyre nagyobb a vissz­hangja kontinensünk határain túl is s a világ békeszerető népei közül mind többen és többen helyeslik és támogat­ják. — Ezért van az, hogy az európai biztonság és együtt­működés eszméje ma össze­hasonlíthatatlanul mélyebben és sokoldalúbban formálódik, gazdagodik, mint eddig bár­mikor. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyu­godt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. A véleménycsere, a po­litikai küzdelem ma már nem­csak a diplomácia tárgyaló- asztalainál folyik. Átfogják a társadalom minden rétegét, kiterjednek a társadalmi élet minden területére. Állásfog­lalásra késztetnek kormányo­kat és pártokat, társadalmi szervezeteket és közéleti sze­mélyiségeket, gyárakban és földeken tevékenykedő dolgo­zókat. — Közismert, hogy a Var­sói Szerződés tagállamai, va­lamint az európai kommunis ta és munkáspártok, több al­kalommal, a legszélesebb nyilvánosság előtt fejezték ki együttműködési készségüket mindazokkal a politikai és társadalmi erőkkel, amelyek őszintén érdekeltek az euró­pai biztonság megszilárdítá­sában — hangsúlyozta Kállai Gyula, majd a kérdések ren­dezésével szemben álló ama körök akcióiról beszélt, akik mindent elkövetnek, hogy a tisztuló európai légkört meg­zavarják. Példaként említette az angol konzervatív kor­mánynak a hidegháború évei­re emlékeztető lépését, a szov­jet diplomaták tömeges kiuta­sítását. A Szovjetunió és a szocialista államok békepolitikája — A Szovjetunió, amely a második világháborúban a legsúlyosabb áldozatokat hoz­ta — mondotta Kállai Gyula —. óriási erőfeszítéseket tesz az európai biztonság, a világ békéjének megteremtésére. Nem kétséges, hogy ebben a törekvésében nemcsak nem­zeti érdekeit követi, hanem — egész földkerekség, konti­nensünk békéjén fáradozva — elsősorban az emberiség sor­sáért érzett felelősség vezeti. Ugyanez a szándék vezeti a szocialista országokat is. — A Szovjetunió, a szocia­lista országok békepolitikája — mutatott rá a továbbiakban — a békés egymás mellett élés politikájának elvi alapján bontakozott ki és találkozik á népek józan, kölcsönös érde­keivel Ezzel a politikával te­hát összeférhetetlen azoknak az igyekezete, akik háborús hisztéria szításával, kommu- nistaellenességgel, a szocialista országok elleni fellazító törek­vésekkel kísérlik a tömegek tisztánlátását megzavarni, ron­tani a kialakuló, kedvezőbb légkört — Nagy munkát kell a bé­ke, a szocializmus, a haladás erőinek kifejteni, hogy ezeket a csoportokat elszigeteljük, s a társadalmi és politikai erők még szélesebb körét vonhas­suk be a biztonságról folyó össz-európai dialógusba — mondotta ezután. A társadalmi és tömegszervezetek szerepe — Külön kell szólni a tár­sadalmi és tömegszervezetek­ről, amelyek Európa vala­mennyi országában igen sokat tettek az elmúlt években kon tinensünk biztonságáért. A szakszervezetek, az ifjúsági és diákszervezetek, a nőszövetsé­gek, a művészeti és tudomá­nyos-technikai értelmiség tár­sulásai számos kétoldalú és sokoldalú találkozón kutatták az együttműködés új lehetősé­geit és jutottak közös neve­zőkre a tennivalókban. A kol­lektív biztonság és a sokoldalú együttműködés érdekében te­vékenykedik a Szakszervezeti Világszövetség, a Béke-világ- tanács s az ENSZ-társaságok Világszövetsége, a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség, a Demokratikus Jo­gászok Nemzetközi Szövetsége, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, az Ellenállók Nemzetközi Szervezete és sok más világszervezet és mozga­lom. Jelenleg össz-európai ta­lálkozóra készülnek a külön­böző szociáldemokrata, kom­munista és kereszténydemok­rata ifjúsági szervezetek kép­viselői, hogy állást foglaljanak a biztonság és együttműködés kérdéseiben. Európa a béke kontinense lehet Kedves barátaim! — Pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk érdek­lődéssel figyeli a világhelyzet, s benne elsősorban az európai helyzet alakulását, s tőle tel­hetőén elősegíti annak kedve­ző fejlődését. Látjuk a pozi­tív változásokat, amelyek Eu­rópában végbemennek, s ame­lyek bővítik annak lehetősé­gét, hogy Európa a bizonyta­lan béke kontinenséből a biz­tonság tartós alapján fejlődő világrészévé váljon. Látjuk ugyanakkor, hogy a nemzetkö­zi nagytőke, a reakció, a re- vansizmus és a fegyverkezési verseny és a feszültség haszon- élvezői fékezik, gátolják a bé­ke és biztonság rendszerének kialakítását, a világ más tér­ségeiben pedig háborús ve­szélygócokat teremtenek és tartanak fenn. Ügy gondoljuk, hogy mindezeket figyelembe- véve, növekvő aktivitással és hatékonysággal kell kifejezésre juttatni egész társadalmunk közvetlen érdekeltségét az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés megszilárdításában. A legátfogóbb nemzeti érdekeink szolgálata kötelez tehát ben­nünket arra, hogy növekvő aktivitással és hatékonysággal támogassuk mindazokat az erőket, amelyek részt vállal­nak e valóban nemzetközi ér­dekű célért folytatott harc­ban. Elhatározásunk teljes mértékben megfelel annak a nemzetközi politikai törekvés­nek, amelyet népünk egyetér­tésével pártunk X. kongresz- szusa megfogalmazott. — Ez a meggyőződés veze­tett bennünket — hangoztatta —, amikor elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész népünk békeakaratát reprezentáló bi­zottságot: az európai bizton­ság és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. A jelen­levők egész népünket képvi­selik. S biztosak vagyunk ab­ban, hogy mostani akciónkkal ismételten hozzájárulunk ne­mes célunk megvalósításához. Feladatunk, közös ügyünk — Szeretnénk néhány szó­val beszélni arról is — mon­dotta a továbbiakban —, hogy mire szövetkezünk, mit tekin­tünk feladatunknak, s hogyan kívánjuk közös ügyünket szol­gálni. 1. Mindannyian teljes egyet-' értéssel támogatjuk pártunk és kormányunk külpolitikáját, ezen belül az európai bizton­ság megszilárdításáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködésért folytatott erőfeszítéseit. Meggyőződé­sünk, hogy kontinensünkön a kialakult európai realitások tudomásulvétele, elismerése a kölcsönösen előnyös sokoldalú gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesz­tése, a tartós és szilárd béke, a tényleges biztonság alapja. Megállapíthatjuk, hogy az európai népek ilyen irányú törekvései kedvezően alakul­nak. Európa a közelmúltban értékes lépéseket tett előre ezen az úton. 2. Bizottságunk elsőrendű feladata, hogy szervezze, ser­kentse és összefogja azt a sokoldalú és gazdag tevé­kenységet, amelyet társadal­mi szervezeteink folytatnak az európai biztonság és együttműködés előmozdítása érdekében. Határainkon belül legyen kezdeményezője a bé­kéhez, a biztonsághoz, a né­pek barátságához és együtt­működéséhez kapcsolódó ak­cióknak. Támogatni és ösztö­nözni akarjuk társadalmunk minden rétegét, hogy ne csak szóval, hanem építő munká­jával és helytállásával is fe­jezze ki érdekeltségét e nagy jelentőségű kérdésben. 3. Meggyőződésünk: e bi­zottság létrehozása új lehető­ségeket nyújt arra, hogy a magyar társadalom még fo­kozottabb mértékben kapcso­lódjék be az európai párbe­szédbe. Támogatni és erősíte­ni akarjuk társadalmi szer­vezeteinket, hogy európai kap­csolatainkban kezdeményező módon legyenek készek megvi­tatni minden tervet, elgondo­lást és javaslatot, amely a nagy közös cél elérését segí­ti. Támogatni és erősíteni kí­vánjuk Európa népeinek min­den olyan akcióját, amely a kontinens biztonságát erősíti. 4. Erős, gazdagodó kapcso­latokat kívánunk megterem­teni a legkülönbözőbb irány­zatokkal és szervezetekkel, amelyek e célért küzdenek Beszélgetni akarunk kommu­nistákkal és szocialistákkal, hívőkkel és nem hívőkkel, képviselőkkel, újságírókkal és művészekkel, tudósokkal és munkásokkal, mindazokkal, akik Európa boldogabb jövő­jéért tevékenykednek. Arra törekszünk, hogy rendszere­sen tájékoztassuk népünket az európai politikai helyzet ala­kulásáról, elsősorban azokról a társadalmi akciókról, ame­lyek a biztonság és együttmű­ködés megerősítését és fejlesz­tését célozzák. 5. Feladatunknak tekintjük, hogy egész népünket képvi­seljük az európai országok hasonló bizottságaival való kapcsolatokban, s hogy hoz­zájáruljunk az európai népek konferenciájának összehívá­sát célzó, Európa-szerte erő­södő törekvések sikeréhez. Arra törekszünk, hogy minél hamarabb hívják össze az össz-európai kormányközi biz­tonsági értekezletet, s mielőbb valósuljon meg a Varsói Szer­ződés tagállamainak főváro­sunkban megfogalmazott fel­hívása: Legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümöl­csöző együttműködésének kon­tinense! Az emberiség érdekében Folytatni akarunk egy meg­kezdett munkát, amelyben új lehetőségeket látunk magunk előtt. Töréntelmi parancsnak teszünk eleget, melyet a ma­gyar nép, az európai népek, az egész emberiség érdekei diktálnak. A feladatot teljes meggyőződéssel vállaljuk! Fel­hívjuk egész népünket, hogy segítse, támogassa munkánkat! Közös törekvéseinknek csak egy nyertese lehet: a nép, a jövő nemzedékei. Munkál­kodjunk tehát együtt földünk, kontinensünk, és hazánk bé­kéjének és biztonságának ja­vára! Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek. ” Táviratok a Kínai Képköztársasái nemzeti ünnepe alkalmiból CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének PEKING A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletem és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 22. évfordulója alkalmából. Meggyőződésem, hogy a két ország kapcsolatainak a pro­letár nemzetköziség elvei alapján történő fejlesztése előse­gítheti a szocializmus, a béke és a haladás ügyét. Fork Jenő. Budapest, 1971. szeptember 30. * * Az évforduló alkalmából Pé­ter János külügyminiszter táv­iratban üdvözölte a Kínai a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke 1949. október 1-én a Kínai Népköztársaság kikiáltása jelezte, hogy a világ legné­pesebb országa felszabadult, kiszakadt az imperializmus befolyási övezetéből. A for­radalom győzelme megnyi­totta az utat a hatalmas or­szág társadalmi átalakulásá­hoz. A forradalom győzelme utáni első évtizedben olyan jelentős fejlődés történt Kí­nában, amelyre felfigyelt a világ. Siker siker után szüle­tett a felszabadult nép mun­kája és a szocialista orszá­gok — elsősorban a Szov­jetunió — segítsége nyomán, Az internacionalista szellem­ben történő szovjet segítség lehetővé tette, hogy felépül­jön több mint száz ipari vál­lalat a népi Kínában. A Kínai Népköztársaság megszületéséhez vezető har­colt, majd a győzelem, a nem­zetközi osztályharc egyik leg­fontosabb sikerét is jelentet­te az imperializmus és a vele szövetkezett kínai reakció fölött. A kínai forradalom győzelme újabb lendületet adott a világ haladó, anti- impertalista, antikolonialis- ta és szocialista erői harcá­nak. Nem a kínai nép, hanem egyes kínai vezetők volta!, azok, akik erről mégféledkev tek. A megromlott ■ kapcsola­tok legválságosabb szakaszá­ban is mindig reméltük, hogy a sötét felhők csak ideigle­nesen árnyékolhatják be né­peink kapcsolatait. A Szov­jetunió, a szocialista orszá­gok mindent megtettek azért, Népköztársaság megbízott kül­ügyminiszterét Csi Peng-fejt. (MTI) x x hogy hslyeáiljon a szocialis­ta közösség, a nemzetközi kommunista mozgalom egy­sége. Bár az eddigi fáradozások még nem hozták meg a kí­vánt eredményt, mégis el­mondhatjuk: az erőfeszíté­sek nem maradtak eredmény nélkül. Egy idő óta valami normalizálódott Kína és a szocialista országok, köztük hazánk, államközi kapcsola­ta. Kereskedelmi delegációk keresik fel egymást, és si­keresen megkezdődött a'z el­sorvasztott gazdasági szálak újjáélesztése is. A kapcsolatok javításában elért eredmények örvendete­sek, de egyáltalán nem kielé- gítóek. Sok még a tennivaló Kína és a szocialista orszá­gok kapcsolatainak teljes normalizálásáig, valamennyi szocialista ország összefogá­sáig, amely elengedhetetlen az antiimperialiste harc eredményesebb folytatásához. Különösen fontos lenne az összefogás az amerikai ag­resszió megfékezésére Indo­kínában. Ehhez szükség van valamennyi szocialista or­szág, valamennyi kommunista és munkásmozgalomhoz tar­tozó és békeszerető erő ak­cióegységének kialakítására. A kínai nép forradalmának győzelmére emlékeztető in­ternacionalista ünnepen azt a reményünket fejezzük ki, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalom egysége, min­den megpróbáltatás ellenére helyreáll és a szocializmust építő népek közös ügye győ­zedelmeskedik. U szovjet és az amerikai __ a láírta a két egyezményt (Folytatás az 1. oldalról.) nagykövetségen munkaebéden folytatta a múlt pénteken megkezdett megbeszéléssoro­zatát. * * * Az alábbiakban közöljük a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége és az Ameri­kai Egyesült ■ Államok között megkötött egyezményt azokról az intézkedésekről, amelyek a nukleáris háború kirobbanásá­nak veszélyét hivatottak csök­kenteni. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban szerződő fe­lek) megállapodtak az aláb­biakban : 1. CIKKELY Mindegyik fél kötelezi ma­gát, hogy folytatja az olyan szervezeti és technikai intéz­kedések megvalósítását és tö­kéletesítését, amelyeket szük­ségesnek tart, hogy elhárítsa az ellenőrzése alatt álló nuk­leáris fegyver véletlen vagy utasítás nélküli alkalmazását. 2. CIKKELY A felek kötelezik magukat: haladéktalanul tájékoztatják egymást utasítás nélküli vé­letlen vagy más felderítetlen incidens esetén, amely nukleá­ris fegyver robbanásával függ össze és nukleáris háború ve­szélyével fenyeget. Ilyen esetben az a fél, amelynek nukleáris fegyveré­vel az incidens kapcsolatos, haladéktalanul minden erőfe­szítést megtesz, hogy megva­lósítsa a szükséges intézkedé­seket az ilyen fegyver ártal­matlanná tételére vagy meg­semmisítésére, anélkül, hogy az kárt okozna. 3. CIKKELY A felek kötelezik magukat, hogy haladéktalanul tájékoz­tatják egvmást, ha rakétatá­madást jelző rendszereik isme­retlen objektumokat fedeznek fel, vagy ha zavarok jelent­keznek ezekben a rendszerek­ben, vagy a megfelelő hírköz­lő eszközökben, ha az ilyen jelenségek nukleáris háború keletkezésének veszélyét idéz­hetik elő a két ország között. 4. CIKKELY Mindkét fél kötelezi magát, hogy idejekorán tájékoztatja a másik felet a tervbe vett rakétakilövésekről, ha ezeket a kilövéseket nemzeti hatá­rain kívülre, a másik fél irá­nyába hajtja végre. 5. CIKKELY Kiderítetlen nukleáris inci­densekkel összefüggő más ese­tekben mindegyik fél kötelezi magát: oly módon jár el, hogy csökkentse akcióinak a másik fél által történő helytelen ér­telmezése lehetőségét. Bármely ilyen helyzetben mindegyik fél tájékoztathatja a másik felet vagy kérdéssel fordulhat hoz­zá, amikor véleménye szerint ezt diktálják a nukleáris há­ború kirobbanási veszélye el­hárításának érdekei. ­6. CIKKELY A tájékoztatások, értesítések és kérdések gyors továbbítá­sához a helyzet gyors tisztá­zását követelő esetekben a fe­lek főképpen a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti közvetlen távközlési vonalat használják fel. Más tájékoztatások, értesíté­sek és kérdések továbbításá­hoz a felek saját belátásuk szerint felhasználhatnak bár­mely hírközlő eszközt, bele­értve a diplomáciai csatorná­kat, a sürgősség mértékétől függően. 7. CIKKELY A felek kötelezik magukat, hogy kölcsönös megállapodás alapján konzultációkat folytat­nak a jelen egyezmény téte­leinek megvalósításával ösz- szefüggő kérdések megvitatá­sa, valamint a jelen egyez­mény céljainak további meg­valósítására irányuló esetleges módosító indítványok megtár­gyalása végett. 8. CIKKELY A jelen egyezmény hatálya időben nem korlátozott. 9. CIKKELY A jelen egyezmény aláírá­sának pillanatában lép ér­vénybe. Készült Washingtonban, 1971. szeptember 30-án, két példányban, mindegyik orosz és angol nyelven, mindkét szö­veg egyenlően érvényes. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége nevében: A. GROMIKO. Áz Amerikai Egyesült Ál'amok nevében: W. ROGERS. 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 197L október L

Next

/
Oldalképek
Tartalom