Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-10 / 212. szám

t Tímár Mátyás Chilébe utazott Buenos Alres-I tárgyalások Tegnap a magyar—argentí­nai tárgyalások hivatalos programja véget ért. A ta­nácskozások során — amely­nek keretében a. miniszterel­nök-helyettes és kíséretének tagjai magas szinten tárgyal­tak az argentínai kormány képviselőivel — áttekintették a két ország gazdasági kap­csolatainak fejlődését, és kör­vonalazták a kereskedelmi együttműködés kölcsönös ér­dekekre alapozott bővítésének lehetőségeit. A magyar vállalatok első­sorban kikötői és vasúti be­rendezéseket szállíthatnak, közreműködhetnek a gyógy­szeripar és az állatgyógyászat fejlesztésében. Szóba került továbbá egy lámpagyár szál­lításának lehetősége és koo­perációs együttműködés a nyersbőr feldolgozására. ( A tárgyalások során argen­tínai részről fontosnak ítélték hagyományos áruik szállítása mellett ipari exportjuk növe­lését is. A kapcsolatok erősítését — amint a megbeszélések során kitűnt — fokozná, ha a két ország kormányszintű szakér­tőiből vegyes bizottság ala­kulna, s ezt mindkét fél cél­szerűnek tartja. Csütörtökön, helyi idő sze­rint a déli órákban — a ma­gyar—argentin tárgyalásokat befejezve — Tímár Mátyás és kísérete a chilei fővárosba utazott. (MTI) Folytatódtak a magyar—francia tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Maurice Schumann francia külügyminiszter a magyar ve­zető politikusoknál tett csü­törtök délelőtti látogatását követően Péter János külügy­miniszter és a . többi magyar vendéglátó társaságában hajó­kirándulást tett a Hunyadi sé­tahajó fedélzetén, ahol'egyéb­ként folytatódtak a magyar és a francia külügyminiszter ve­zette magyar—francia külügy­miniszteri tárgyalások. A francia külügyminiszter a magyar vezető politikusokkal folytatott eszmecseréről el­mondta az újságíróknak, hogy a megbeszélések során átte­kintették a két ország közötti gazdasági és' kulturális kap­csolatok további fejlesztésé­nek lehetőségeit. A gazdasági együttműködés terén még sok a teendő. Ezért a jövőben a Magyarországról Franciaor­szágba irányuló export növe­lését kívánják szorgalmazni. — Készek vagyunk a lehe­tő legnagyobb mértékben tá­mogatni a magyar ipari ter­mékek forgalmazását Francia- országban. E cél - érdekében fel fogjuk használni minden be­folyásunkat — - mondotta a francia külügyminiszter. Schumann külügyminiszter megemlítette, hogy francia részről nagy súlyt helyeznek a szellemi és kulturális érde­kek cseréjére Is. — A francia—magyar kap­csolatokat illetően a jövő ki­látásai biztatóak, ez világosan kederült a magyar politikusok­kal folytatott eszmecsere során — mutatott rá. — Meggyőződ­tem arról, hogy a magyar kor­Péter János a francia külügyminiszterrel. mány teljes súlyával támogat­ja a népek közötti békés egy­más mellett élést és az euró­pai biztonsági konferencia összehívását. Természetesnek tartva, amit a magyar ve­zetők hangsúlyoztak megbe­széléseinken, hogy tudniillik szövetségeseikhez, barátaik­hoz mindenkor hűségesek ma­radnak, s ennek szellemében folytatják külpolitikájukat. NEW YORK A Béke-világtanács küldöttsége a gyarmati kérdésről A Béke-világtanács küldött­sége, amely jelenleg az Egye­RÖVIDEN Tárgyalásokat kezd az Egye­sült Államok és a Szovjetunió a jövő hónapban a tengeri in­cidensek, összeütközések elke­rülésére. Memorandumot tett közzé a Laoszi Hazafias Front Köz­ponti Bizottsága, s élesen el­ítéli az Egyesült Államokat, amiért laoszi agressziójához 20 ezer thaiföldi zsoldost is fel­használ. Dolgavégezetlen visszatért Ammanba a jordániai kor­mányküldöttség, amelynek az lett volna a feladata, hogy a szaúd-aráblal Dzsiddában a békés rendezésről tárgyaljon a Palesztinái gerilláik képviselői­vel. Háromórás ülést tartott Fav­zi miniszterelnök elnökletével az egyiptomi kormány, s át­tekintette a politikai és kato­nai helyzetet. Washingtonban megkezdő­dött a japán—amerikai gazda­sági és kereskedelmi bizott­ság 8. ülésszakán a vita Rogers amerikai és Fukuda japán külügyminiszter között. Lázadás tört ki csütörtökön a New York államban levő Attica város börtönében, ahol mintegy 2100 fegyenc tölti büntetését. 33 őrt túszként fog­va tartanak; sült Nemzetek Szervezetében tartózkodik, részt vett az ENSZ gyarmati kérdésekkel foglalkozó bizottságának ülé­sén. Romes Csandra, a BYT főtitkára, a küldöttség vezető­je felszólalt az ülésen és rész­letesen foglalkozott a Béke­világtanács és az ENSZ együttműködésének szüksé­gességével. Nyeklesza szovjet delegátus — aki ugyancsak felszólalt az ülésén — határozottan állást foglalt amellett az elgondolás mellett, hogy teremtsenek szo­ros együttműködést az ENSZ és az imperializmus és a gyar­mati rendszer ellen küzdő nemzetközi szervezetek között, (MTI) \ Megbeszélések az NDK fővárosában Párliiizamos párbeszéd A szóvivők nem nyilatkoznak Csütörtökön délelőtt folyta­tódtak a megbeszélések dr. Michael Kohl, fcz NDK ál­lamtitkára és Egon Bahr, az NSZK államtitkára, illetve dr. Günter Kohrt, az NDK államtitkára és Ulrich Mül­ler nyugat-berlini szenátusi igazgató között. Mindkét megbeszélésre az NDK fővárosában került sor. Egon Bahr a vártnál rövi- debb idő alatt, már a kora délutáni órákban visszaérke­zett Nyugat-Berlinbe, majd visszarépült BönftBäT A legkö­zelebbi Kohl—Bahr megbeszé­lés időpontjában hamarosan megállapodás történik majd. Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester . Ul­rich Műllert, a szenátus meg­bízottját ugyancsak kora dél-’ után visszarendelte jelentésté­telre az NDK fővárosából. Bahr nyugatnémet államtit­kár a nyugatnémet televízió­ban az esti órákban elhang­zott .szűkszavú nyilatkozatá­ban kijelentette: olyan körül­mények adódtak, amelyek szükségessé tették, hogy je­lentéstételre Bonnba utazzék. Hozzáfűzte, hogy »-bizonyos összefüggés« van a nyugatné­met és a nyugat-berlini rész­ről az NDK képviselőivel folytatott tárgyalások között. Nem helytállóak azok a hírek — mondotta Bahr —, amelyek a tárgyalások válságáról szól­nak. Bonnban Ahlers, a kormány szóvivője érdeklődésre meg­érősítette, hogy Bahr Nyugat- Berlinből telefonbeszélgetést folytatott Horst Emkével, a szövetségi kancellári hivatal miniszterével, de a beszélge­tés tartalmáról nem nyilatko­zott. (MTI) Indul a második menet“, kék kosztümös hosíessekkel Az osztrák választási kam­pány »második menete« is megkezdődött. A megegyezés értelmében a pártok csütör­töktől indíthatták meg az or­szágos korteshadjáratukat. A szocialista párt Wiener- Neustadtban tartott gyűlésén Kreisky kancellár, pártelnök mondott beszédet. Késleltetve indítja választási hadjáratát az ellenzéki Néppárt, miután előbb még országos pártérte­kezletét tartja. Erre pénteken kerül sor. A szélsőjobboldali szabad­ságpárt — az FPÖ — ■ nagy »túróra« küldi pártelnökét.. Pétért. Kék kosztümös »hos- tess«-ek kíséretében járja * majd az országot négy héten át. A politikusok közül ő agi­tál majd a leghosszabb időn át. (MTI) IIBixon besiedle Nixon elnök a kongresszus két házának csütörtöki déli együttes ülésén bejelentette, hogy az augusztus 15-én ha­tályba lépett ár- és bérbefa­gyasztás 90 napos időtartamát nem hosszabbítják meg. A 30 perces gazdasági tárgyú rendkívüli kongresszusi üze­netben az amerikai elnök tör­ténelmi és világpolitikai ke­retbe helyezte a dollár vé­delmére hozott intézkedéseit. Aztán hosszasan beszélt az Egyesült Államok háború utáni nemzetközi szerepéről, Amerika nagyságáról és gaz­daságáról. (MTI) Nyolcmillió emberről kell Indiának gondoskodnia A menekülők áradata nem csökken A kelet-*pakisztáni menekül­tek özöne igen negatívan h,at India gazdasági életére, és gá­tolja az országot társadalmi­gazdasági problémáinak meg­oldásában — állapítja meg az indiai kormány Űj-Delhlben nyilvánosságra hozott bulle­tinig Az indiai kormány ada­tai szerint a Kelet-Pakisztán- ból Indiába menekülők száma már meghaladja a 8 milliót. Mint a bulletin adataiból kitűnik: a menekülők száma lem csökken. Nyugat-Bengá- liában, Assamban és Tripura területén mintegy 600 mene­külttábort hoztak létre. (MTI) , .Szenzációs“ leleplezés A „Bopmann-kacsa »» pß* Egy nyugatnémet kiadóvál­lalat a közeljövőben szándéko­zik megjelentetni Reinhard Gehlen volt Wehrmacht felde- d.ítő tiszt — később a nyu­gatnémet kémszolgálat veze­tője emlékiratait. A nyugal­mazott náci kém azt a »szen­zációs leleplezést« akarja közhírré tenni, hogy Martin Bormannt a nürnbergi perben távollétében halálra ítélt, hír­hedt fasiszta vezér — Hitler helyettese — valój ban szovjet ügynök volt, s a harmadik birodalom összeomlása után »menedéket« kapott volna* a Szovjetunióban. A képtelen »szenzáció« kap­csán Jurij Környilov, a TASZSZ szemleírója rámutat: egyáltalán nem véletlen, hogv a Springer-konszem vezet* lapja, a Die Welt 25 000 dollá­ros összefért szerezte meg a Gehlen-féle történet közlési iogát. Ezek a körök ma, ami­kor Erópában számos erőfe­szítés történik a feszültség enyhítésére, semmilyen esz­köztől nem riadnak vissza, hogy gátat vessenek a folya­matnak. Válogatás nélkül fo­lyamodnak nyilvánvaló hazug­ságokhoz, sőt a hitleri hábo­rús bűnösök »tanúvallomásai­hoz« is. Reinhard Gehlen életútja önmagában is ékes bizonyíté­ka annak, hogy a szovjetelle­nes provokációk fabrikálása évtizedek óta hasznos üzlet a »szerző« számára. Gehlen a második világháború idején a Wehrmacht kémszolgálatának főnöke volt a keleti fronton, majd a »Reich« bukása után az amerikai felderítő szolgá­lathoz szegődött. Pályafutá­sát pár évvel ezelőtt a nyugat­német kémszolgálat egyik ve­zetőjeként fejezte be, és saját közlése szerint ez a tevékeny­ség 23 év alatt több millió dollárt hozott a jelenlegi »memoárírónak«. (MTI) Willy Brandt »második félideje" Miközben a világ * örömmel és elégedetten vette tudomásul a Nyugat-Berlini helyzetére vonatkozó négy­hatalmi megállapodást, ez a nagy jelentőségű esemény pz NSZK belpolitikai küzdel­meinek középpontjába került. A nyugatnémet belpolitikai harc szempontjából az ügy jelentősége kézenfekvő. Brandt kancellár és a veze­tése alatt álló szociáldemok­rata-szabad demokratapárti koalíció éppen félidőben van két választás között. Az 1973-ra esedékes új választá­sokon a kormány sorsa el­sősorban attól függ, hogy — a mostani megegyezés adta lehetőségekből kiindulva — milyen eredményeket tud felmutatni a keleti politiká­ban. Még világosabban: hoz­zá tud-e alkotó módon já­rulni a Brandt-kabinet az európai biztonsági rendszer létrehozásához? A második tényező, amely az 1973-as választásokon nagy .súllyal esik latba: a gazdasági helyzet. Az ese­mények eddigi fejlődése és különösen a legutóbbi dol­lárválság lefolyása arra en­ged következtetni, hogy hosszabb távlatban a tőkés­gazdasági kapcsolatok eddigi keretein belül rendkívül ne­héz lesz a konjuktúra és a teljes, foglalkoztatottság fenn­tartása. A nyugatnémet gaz­daság szempontjából óhatat­lanul egyre nagyobb szerep­hez jutnak q szocialista or­szágokhoz fűződő kereskedel­mi és egyéb gazdasági kap­csolatok. Mindez természete­sen nem független az Euró­pában kialakuló politikai légkörtől. Ily módon végső elemzésképpen a választáso­kon nagy szerepet játszó gazdasági problematika is a legszorosabb összefüggésben van az NSZK keleti politi­kájának, illetve az európai biztonság ügyének további alakulásával. Az adott pillanatban ‘meg­állapítható, hogy a Brandt- kabinet pozitív eredménnyel zárta az »első félidőt«. Ter­mészetesen nincsenek és nem is lehetnek illúzióink a nyu­gatnémet szociáldemokrácia politikai arculatával és tár­sadalmi törekvéseivel kap­csolatban. Az adott helyzet­ben azonban nem is ez volt az elsőrenáű kérdés, hanem az, hogy Brandtnak és kor­mányának sikerül-e végre­hajtania a kereszténydemok­rata kormányok negatív kül­politikai vonalának módosí­tását. Ügy, • hogy az NSZK- bán óriási erőtartalékokkal rendelkező reakció ki ne ves­se őket a hatalomból. A jelek szerint Brandt és kormánya belpoliti­kai pozícióit is jelentő­sen meg tudta erősíteni a létrejött megállapodások so­rozatával. A leglényegesebb belpolitikai következmény az, hogy a CDU—CSU (tehát a kereszténydemokrata ellen­zék) soraiban a zavar és az ingadozás jelei mutatkoznak. Már a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött meg­állapodás után és a négy nagyhatalom nyugat-berlini tárgyalásainak sikere előtt is kemény személyi harc bontakozott ki az ellenzék soraiban. Ez a személyi harc már akkor összekapcsolódott az NSZK keleti politikájának megítélésével. Megállapítható, hogy s. Nyugat-Berlinnel kapcsoíatos négyhatalmi ‘ megállapodás az ellenzék pozícióit rendkí­vüli mértékben meggyengí­tette. A megállapodás bel­politikai vetülete ugyanis az, hogy a nyugati hatalmak — mindenekelőtt az Egyesült Államok — a megegyezésben való részvétel tényével Brandt pozícióit erősítették. A kereszténydemokrata el­lenzék ezzel egyik legfonto­sabb nemzetközi bázisát ve szítette el. Hiszen az adott helyzetben a . négyhatalmi megállapodással való szem­befordulás egyben a nyugati hatalmak — és ezen belül Washington — magatartásá­nak bírálatát jelentené. Erre pedig vezető szerepre törekvő kereszténydemokrata politi­kus igen nehezen vállalkoz­hat. Nem is csoda, hogy Bar- zel a párt belső helyzetéről adott legutóbbi nyilatkozatá­ban azt mondotta: »Pártunkban az intézmé­nyesített kételkedés és ve­télkedés jelei mutatkoznak, amint azt az utóbbi napok szomorú egyértelműséggel aláhúzták«. Az »utóbbi napokra« való célzás világos beismerése an­nak, hogy az új helyzetben kiéleződött az egyes ellenzéki frakciók közötti súrlódás. Strauss merev tagadásával szemben Schröder »elfogad­ható rendezésről« beszélt, maga Barzel pedig »pozitív elemeket« fedezett fel a meg­állapodásban. Nyilvánvaló hogy az ellenzék zavara és megosz­tottsága Brandt számára igen kedvező helyzetet teremtett. A leglényegesebb kérdés — ami egyben az 1973-as vá­lasztások sorsát is eldönthe­ti majd —, hogy a most ki­alakult kedvező helyzetből a Brandt-kormány milyen gya­korlati következtetéseket von le. Az egyik, pozitív lehető­ség az, hogy a jobboldal za­varát és megosztottságát ki­használva, a kedvező nem­zetközi konstellációt megfe­lelően értékelve gyorsan és határozottan megállapodnak a Német Demokratikus Köz­társasággal a még függőben lévő részletkérdésekben, ra­tifikálják a szovjet—NSZK és lengyel—NSZK egyez­ményt, majd aktívan közre­működnek az európai bizton­sági rendszer létrehozásában. Ez megteremtheti azokat a politikai és gazdasági bizto­sítékokat, amelyek 1973-ban Brandtot ismét a kancellári székbe emelhetik. Nemzetkö­zi szempontból széles távla­tokat nyit meg a lehetőségek kihasználására Brandt kü­szöbönálló moszkvai utazása A m^sik, negatív változat az, hogy az elért eredmé­nyeknek hátat fordítva, ide­iglenes taktikai kompromisz- szumra törekszenek a meg­osztott ellenzék egyes osz­tagaival. Nem kétséges, hogy a CDU—CSU és voltaképpen az egész , nyugatnémet reak­ció most az NSZK—NDK tárgyalásokra irányítja majd a soviniszta »össztüzet«, és így kerülő úton kísérli majd meg' késleltetni a megegye­zést. Ha Brandt és kormánya ebben a helyzetben határo­zatlanságot és ingadozást mű­tőt, óhatatlanul megindul a választási vereség felé ve­zető lejtőn. — ie — Xuan Thuy a Vietnam-konferencián: /Vem a tárgyalások formája a döntő A Vietnammal foglalkozó párizsi konferencia 128. ülé­sén, csütörtökön Porter nagy­követ, az amerikai de’egácic új vezetője, felszólalásában hangoztatta, hogy látja »a. bé­ke lehetőségeit is«, melyek a konferencián kínálkoznak. Azt íavasolta, hogy útból vizsgál- íák meg a tárgyalások módo­zatát. mert az eddigi plená­ris ülések »meddőnek« mutat- koztfik ' Xuan Thuy, a VDK küldött­ségének vezetője hangsúlyozta: Nixon tettei, sajnos, nem fe­lelnek meg szavainak. Porter szavaira reagálva mind Xuan Thuy, mind Dinh Ba Thi azt hangoztatta: nem a tárgyalások formája a dön­tő, mindazonáltal „ fé m kell tartani az eddigi csütörtöki Plenáris üléseket. Ha az ame­rikai delegátus további ma­gyarázatokat kíván, akkor haj- ’andók vele külön megbeszé­léseket Is folytatni. '(MTI) * SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 197L szeptember IS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom