Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-26 / 226. szám

35 vagon burgonya egy „prizmában” A SZULOKI Petőfi Terme­lőszövetkezet tagjai, akik ott dolgoznak a krumplirakodás­nál, válogatásnál, még nem láttak ilyen megoldást. Pedig ősi burgonyatermő terület ez a homokföld, párját ritkító eredmények születtek itt a múltban is. Most az úgyne­vezett nagyhalmos burgonya- tárolóval próbálkoznak. Feigli Ferenc főagronómus mondja: — Szövetkezetünk minden évben, több száz holdon ter­mel burgonyát a közösben, ét­kezési célra, takarmánynak és vetőmagnak. Ezenkívül a tag­ság a háztájiban is jelentős területen foglalkozik krumpli­val. A közösben az idén több mint 600 holdról takarítjuk be ezt a növényt — gülbabát, kisvárdai rózsát és somogyi sárgát —, s ez a munka éppen most folyik. Az eddigi átlag­termés száz mázsa fölött van holdanként. Ennek a jelentős mennyiségnek a tárolása — mert elszállítani nem tudjuk most az egészet — nagy gon­dot okoz... A szövetkezet határában gyakori látvány volt a burgo­nyahalmok, a prizmák hosszú sora: sok szalma kellett a gu­mók befödéséhez, és nem kis emberi erő a földeléshez. Most új módszert próbálnak ki, el­sőként a Dunántúlon — a nagyhalmos burgonyatárolást. Hogy hol szereztek tapasztala­tokat és mi a módszer előnye, erről így beszél a főagronó­mus: — Az ország más burgonya­termesztő vidékén, így példá­ul Kisvárdán már ismert ez a módszer. A Nyírségben három éve ismerik és használják ez^ a tárolási formát. Harmincöt vagon fér ebbe a nagy ha­lomba, amelynek keretét sa­ját szakembereink készítették. Két ilyen »óriásládát« töltünk meg, ezzel hetven vagon bur­gonyát helyezünk el így. Ha beválik, jövőre még hatot épí­tünk. A fakeretes, szalmabéle- lésű tárolóba csak étkezési gu­mókat teszünk. A szükséges hőmérsékletet hideglevegős szárítóval biztosítjuk, télen át rendszeresen hőmérőzzük a terményt. Az előnye? Nem veszünk el akkora területet a tároláshoz, mint korábban, a bálázott kombájnszalmát elő­nyösebben hasznosíthatjuk, és kevesebb kézi erőre van szük­ség. Az utóbbi években egyre több a rövidebb szárú gabona, ez megnehezítette a prizma­takarást. S hogy a kombájn­szalmát már bálázzák, ezzel megszűnt szinte teljesen a ha­gyományos takarás lehetősége. (Jóllehet a vetőt és a háztájit most is így tárolják.) A présen szalmabálák viszont kitűnően megfelelnek ennél a nagyhal­mos tárolásnál. A szövetkezet határában négy burgonyaszedő kombájn és két verbecs dolgozik, s tíz pótkocsis vontató végzi a terményszállítást. Két kom­bájntól folyamatosan ehhez a nagyhalmos tárolóhoz hord­ják a gumókat Itt két válo- gató-osztályozó gép és néhány ügyes kéz rendszerezi a bur­gonyát, majd a felhordó az étkezésit a halom tetejére vi­szi. A burgonya gyomtól, por­tól megtisztítva kerül oda, ahol majd áttelel. SOKAN — különösen a burgonyatermesztő gazdasá­gok vezetői — várják érdek­lődéssel a szuloki próbálkozás eredményét Remélhetőleg ez az eredmény biztató lesz, s akkor minden bizonnyal má­sok is követik a Petőfi Ter­melőszövetkezet példáját, át­veszik a Dunántúlon először itt alkalmazott módszert. h. r. Nem lesz vita a szülők Támogatást várnak Az Öreg, magukra hagyott emberekről való gondoskodás társadalmunk egyik fontos feladata. Igénylik ezt a falun élő nyugdíjas tsz-tagok és a munkaképtelen öregek is. Se­gítésük elsősorban a helyi ter­melőszövetkezetek feladata: pénzzel vagy terménnyel könnyítik megélhetésüket. A tabi Egyetértés Terme­lőszövetkezetnek 255 tagja van. Ebből 128-an nyugdíja­sok, közülük mindössze hu­szonnyolcán dolgoznak to­vábbra is a tsz-ben. Könyvek, jelentések, statisztikák halma­zából ismerteti az adatokat a termelőszövetkezet főkönyve­lője, Antal Lászlóné. A tsz-nek erre az évre száz- nyolcvanezer forint szociális, harmincezer forint kulturális alapja van. Tavaly nem hasz­nálták föl teljesen a kulturá­lis alapot. Az idén eddig két alkalommal küldtek dolgozó­kat külföldi tanulmányútra, s körülbelül száz ember megy kirándulni. A községi könyv­tárat segítik és a szocialista táppénzt az embereknek. Így aztán az idős tagoknak csak havi száz forintot tudnak adni szociális juttatásként. Persze, emellett még jut egy-egy ko­csi fára, néhány mázsa gabo­nára is... Szekeres Zsigmond bácsi már elkerülte a kilencedik :k- szet. A ház előtt, a kispadon ül, kis dédunokájának játékát figyeli. Tizennégy gyereket nevelt föl becsülettel, meséli büszkén. Csak ez a nyavalya ne jött volna, mondja, amikor hat évvel ezelőtt elszabadul­tak a lovak. Azóta nyomorék. Mutatja a lábát, melyen alig tud járni. Szép, szép, mond­ja, amikor a termelőszövetke­zet szociális juttatásáról kér­dezem. Persze, azzal a havi száz forinttal bizony nem sok­ra menne, de a gyerekei is segítik. Amelyik csak tud, mindig küld egy kis pénzt, ru­hát, cipőt. Ki* cédulákat mutat, me­lyeken a pénzt kapja. Mint mondja, a tsz megígérte, hogy ad egy kis gabonát. Szeretné, fia nem úgy járna vele, mint a tavalyi ígérettel... A tétlenséget, a munkakép­telenséget nehéz elviselni mondja szomorúan. Hetenként egyszer elmegy a borbélyhoz meg a trafikba. Többre, saj­nos, nem telik az erejéből. öreg épületben lakik Prok- sa György, ö ugyancsak élve­zi a termelőszövetkezet támo­gatását Magasra tornyozott dunyhák, párnák között fek­szik. Már hónapok óta beteg, mondja a felesége. így aztán őrá marad minden munka a ház körül. Tavaly a másfél má­Szekeres Zsigmond. zsa búzát lisztben adta a tsz. Elvitték a pékhez, így aztán a kenyérgond megoldódott A havi háromszáz forint szo­ciális segély mellé — ezt az illetékes tanácsszervektől kap­ja — még ötven forintot ad a termelőszövetkezet minden hónapban. Ezenkívül fát is szoktak adni. A múltkor ma­ga az elnök ment el megér­deklődni az idős ember egész­ségi állapotát, meg azit, hogy mire van szükségük. A gondoskodás szép dolog, akkor is, ha nem nyil­vánul meg nagy értékekben. Sok a rászoruló, jó volna töb­bet adni nekik, hiszen rászol­gáltak a megbecsülésre. Bizo­nyosan tágulnak majd a lehe­tőségek határai Tabon is... Gyertyás László és az anyakönywezető között Megjelent a Magyar Utónévkönyv csaknem 80 év [ szokatlanabbak, de vannak anyakönyveket | köztük olyanok is, amelyeket Hazánkban óta vezetnek az államigazgatási (tanácsi) szervek. Az anyakönyvekben tartják nyilván a születésre, a házasságkötésre és a haláleset­re vonatkozó legfontosabb sze­mélyi adatokat, köztük az új­szülöttek utónevét. Az 1964 óta érvényes anya­könyvi jogszabályok gyűjte­ménye nem tartalmazza, hogy az anyakönyvbe mely utóne­veket és hogyan lehet beje­gyezni. A szülők gyakran olyan utónevet akarnak adni, ame­lyik teljesen ismeretlen, mely­ről az anyakönyvvezetők azt sem tudták, hogy fiú- vagy leánynév, ezért nem jegyezték be. Emiatt sok vita volt a szülők és az anyakönywezetők között. A most megjelent Magyar Utónévkönyv — amelyet az Akadémiai Kiadó jelentetett meg — ezt a vitát dönti el. Az anyakönyvi jogszabályok sze­rint a születési anyakönyvbe csak a gyermek nemének meg­felelő — a szülők által meg­határozott sorrendben — leg­följebb két utónevet — fiú­gyermeknek fiú-, leánygyer­meknek csak leányutónevet — szabad bejegyezni. A könyv a választás megkönnyítése ér­dekében külön-külön csoporto­sítja a női és a férfi utóne­veket. Az anyakönyvvezető az utóneveket ezen felül két ka­tegóriába: az ajánlott és az elfogadható nevek kategóriá­jába sorolja. Ajánlott nevek azok, amelyek közismertek, napjainkban elterjedtek, vagy most terjednek el. Az elfo­gadható nevek kategóriájába tartozó utónevek ritkábbak, ma már ritkán használnak. Ezeket a neveket is választ­hatják a szülők, de a kivá­lasztásuknál körültekintőnek kell lenni, nehogy a nagyon is újdonságnak számító vagy ritka utónevek tréfálkozást vagy gúnyolódást váltsanak ki. Ezek elkerülésére számos példát és részletes felvilágo­sítást ad a könyv előszava. Az utónévválasztás névhan­gulati szempontjaira kellő ta­nácsot ad és számos példát említ a szerző, Ladó János. Érdemes közülük néhányat említeni, hogyan nem szabad vagy nem ajánlatos családnév­hez utónevet választani. Arra int, hogy nagyon gondosan kerülni kell a családnév végé­nek és az utónév elejének kel­lemetlen vagy komikus össze- csengését, mint például: Kan- disz Nóra. Vigyázni kell, hogy •* a családnév és az utónév je- | ler.tése ne legyen egymással ' komikus kapcsolatban vagy ellentétben, mint például: Szőke Barna, Bárány Farkas, Tompa Zseni. Felvilágosítást ad azoknak a szülőknek is, akik olyan utó­nevet kívánnak adni a gyer­meküknek, melyet az ajánlott és az elfogadható nevek jegy­zéke nem tartalmaz. A könyv megjelenése elsősorban az anyakönyvi hatóságok munká­jának megkönnyítésére, utó­névjegyzékként szolgál. A csa­ládi könyvtárnak is szép dí­sze, s hasznos is: a névna­pok jegyzéke és a becenevek felsorolása, valamint a név­napok tartási időpontjának új beosztása is megtalálható benne. A könyv kis példányszám­ban készült, bolti árusításra csak néhány jutott. A taná­csok anyakönyvi hivatalánál az érdeklődők a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetik. Akkor járnak el helyesen a szülők, ha gyermekük megszü­letése előtt már meggyőződ­nek arról, hogy az általuk el­gondolt leány- vagy fiúnév ad­ható-e, illetve az anyakönyvbe bejegyezhető-e. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi In­tézete belső és külső munka­társakkal elismerésre méltó munkát végzett, hogy egysége­sítse és bejegyezhetővé tegye az utóneveket. Takács József megyei tanács Igazgatási osztályának főelőadója Proksa Győrgyné. brigádokat jutalmazzák ebből az összegből. Sportcélra sem­mit sem fordítanak belőle, mert az a néhány fiatal, aki a gépjavítóműhelyben dolgo­zik, nem igényli. Ott a tele­vízió a tsz-nél, de senki sem nézi. Szomorú tények ezek. A termelőszövetkezet tagjainak zöme idős ember. Asszonyok alig vannak. Nemrég állt munkába hat nő, azok is Ka- polyról járnak Tabra dolgoz­ni. A száznyolcvanezer forintos szociális alapból mindössze tizennyolc—húszezer forin­tot költenek a tagok megse­gítésére. Csak ennyi marad, mert a többit táppénzre fi­zetik ki. A múlt évben száz- harminchat, az idén eddig már százöt esetben adtak Mini komputer A varsói Era Mérőműszer­gyárban az első lengyel mini- komputer megépítésén dolgoz­nak. A K—202 elnevezésű szá­mológép logikai konstrukciója már készen áll. A digitális szá­mológépek negyedik generá­ciójához tartozó új komputer felhasználási területe igen széles; adatfeldolgozásnál, a technológiai folyamatok vezér­lésénél és a mérnöki munka automatizálásánál használható fel. A számológép központi ré­sze nem nagyobb az írógépnél. Munkasebessége másodpercen­ként félmillió művelet. Együtt­működhet 64 külső memória- egységgel és ugyanennyi be­tápláló- és kiadóberendezéssel Berendezései közé tartozik az ellenőrző képernyő, a villany- írógép, a lyukkártya- és lyuk­szalagolvasó, valamint a nyomtatóberendezés. A PAMUTFONÓ-IPARI VÄLLALAT KAPOSVÁRI GYARA fölvesz átképzős tanulónak 16—45 éves korú nőket. Korszerű női szállásunkon SZÁLLÁST, valamint ÉTKEZÉST térítés ellenében BIZTOSÍTUNK. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán írásban vagy személyesen. ________________ (11076) R évai József válaszolt ezek­nek az agitátoroknak a Sza­bad Népben, a választás nap­ján, 1945. november 4-én: »A kalandorpolitikusak po­litikája: hazafiatlan és nem­zetellenes ... A kommunista külpolitika azért hazafias, amiért belpolitikánk is az: mi nem a reakció, hanem a de­mokrácia erőire alapoztuk a magyar sorsot. A hazafiság ismérve nemcsak a nemzeti érdekek védelme kifelé, ha­nem a népi érdekek védelme befelé is. Az a párt a legin­kább nemzeti párt, amely nem alkuszik a nép ellenségeivel. A Magyar Kommunista Párt az egyetlen párt, amely nem kötött soha alkut a nép ro­vására ... Van-e párt, amely ezt mondhatja magáról? NincsI« Ezen a választáson a Kis­gazdapárt — a hazai, de a nemzetközi reakció örömére !s — megszerezte a szavazatok 57 százalékát, s ezzel 245 man­dátumot, abszolút parlamenti többséget. A kommunista párt több mint 800 000 szavazatot, az összes szavazatok 17 szá­zalékát kapta, és 70 mandá­tumhoz jutott. A Szociálde­mokrata Párt választási ered­ménye 17 százalék és 69 man­dátum, a Nemzeti Parasztpár­té 6,8 százalék és 23 mandá­tum. A Polgári Demokrata Pártnak két képviselője ju­tott be a t. Házba, a Radiká­lis Pártból egy sem. Az 1945-ben megválasztott nemzetgyűlés, — amely elsi ízben november 29-én a fű' teilen, jéghideg Országházbai ült össze — elsőként, 1946 február 1-én, a köztársaság ról szóló törvényjavaslatot al kotta meg. Ahogy 1918 novem bérében, a törvényjavasla megszavazása és az első köz társasági elnök megválasztás; után (az eddigi miniszterei nők, a kisgazdapárti Tild\ Zoltán lett a köztársasági el nők) a kormány tagjai és kép viselők a parlamenti lépcsők re vonultak, és népgyűlés tartottak. A fiatal magyar köztársa­ság ellenségei — akiknek méf bőségesen voltak szövetsége sei az országgyűlésben is — spekulációval, a közellátás el­leni támadásokkal igyekezte! rontani a hangulatot. Falun ; földbirtokosok — a Kisgazda- párt jobbszárnyának támoga­tásával — a föld visszaszerzé­sével próbálkoztak. A tömegek rendkívül nehé; körülmények között, sokszor éhezve dolgoztak az újjáépí­tésen, amelynek újabb és újabb sikerei születtek. Nem egyszer tüntetésekkel adtak hangot a reakció mesterkedé­sei feletti felháborodásuknak. Meghosszabbítják a Kara-Kum-csatornát A vízben szegény közép­ázsiai homokvilágon keresztül 850 kilométer hosszúságban húzódik a Kara-Kum-csatorna, amely ma már 250 009 hektár­nyi, a sivatagtól elhódított te­rületet öntöz. Tervet dolgoztak ki a Kara- Kum-csatoma bővítésére: 400 kilométerrel meghosszabbítják A csatorna a Türkmén Köz­társaság nyugati és délnyu­gati termékeny földjeire és olajban gazdag körzeteibe ve­zeti majd el a közép-ázsiai Amu-Darja vizét. 1971 végére 12 ezer hektárral nő a csa­torna övezetében az öntözött földek területe, további 20 000 hektáron talajjavítással készí­tik elő az öntözéses gazdálko­dás bevezetését. Az újonnan földhöz juttatot- tak küldöttségei egymást érték Budapesten. A földreform elleni támadásokat tették szó­vá. Legnagyobb bizalmuk a kommunista pártban, a kom­munista képviselőkben, mi­nisztereiben volt. S a kommu­nisták is bíztak a népben. A tömegekhez fordultak a ne­héz helyzetekben. 1946. március 7-én a Hősök terén a Baloldali Blokk, amelyben a kommunisták ja­vaslatára az MKP, a Szociál­demokrata Párt, a Parasztpárt és a Szakszervezeti Tanács tö­mörült, hatalmas tömeggyű­lést rendezett. Ez a három- százezres munkásgyűlés és az országszerte lezajló hasonló megmozdulások megmutatták, hogy a parlamenti arányszá­mok nem tükrözik a valódi erőviszonyokat. A Baloldali Blokknak a nagygyűlés hatá­rozatával alátámasztott köve­telésére a Kisgazdapárt kizár­ta a pártból Sulyok Dezsőt és húsz legexponáltabb jobbolda­li képviselőjét, miután a Kis­gazdapárt demokratikus szár­nya nyilvánosan is magáévá tette a Baloldali Blokk köve­teléseit. Pintér István (Folytatjuk) B iOMOGU NÉPLAP /asárnap, 1971. szeptember tt

Next

/
Oldalképek
Tartalom