Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-26 / 226. szám

Szellemi rekonstrukció Interjú dr. Tarján László kórházigazgató főorvossal Megyei kórházunk 125 éves jubileuma adott alkal­mat arra, hogy az ünnepség­gel egy időben zajló XIV. so­mogyi orvosnapokról, a me­gyei kórházban folyó tudomá­nyos kutatásokról beszélges­sünk dr. Tarján László kór­házigazgató főorvossal. A me­gyei intézet jelentős rekon­strukció előtt áll, többször le­hetett hallani az előadásokon, a szünetben az úgynevezett »►szellemi rekonstrukcióról« is. A Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora a jubileumi ünnepségen egy emlékiratot adott át a kórház igazgatójá­nak, ebben az olvasható, hogy a kaposvári megyei kórház szakmai, tudományos, oktató munkásságát elismerik. Emö- gött pedig az van, hogy a kórház orvosi kara értékes kutatómunkát végez. — A kórházban tudományos bizottság működik — mondta dr. Tarján László. — A bi­zottság tagjait a főorvosi kar legaktívabb csoportjából válo­gattuk, azokból az orvosokból, akik érdeklődnek a tudomá­nyos munka iránt. A megyei tudományos bizottságba dele­gálja tagjait a mosdósi, a marcali, a siófoki kórház is. A bizottság rendszeresen, két hetenként ülésezik. Támogat­ja és kezdeményezi a körze­ti orvosok szakmai-tudomá­nyos tevékenységét, kapcsola­tot tart fenn a felsőbb tudo­mányos intézetekkel. A tudo­mányos bizottság mellett mű­ködik egy szerkesztő bizottság is, mely tudományos megyei folyóiratokat ad ki. A Somo­gyi Orvosi Szemlét, melyben a legjobb orvosi előadásokat adják közre, valamint a So­mogy megyei Egészségügyi Tájékoztatót. Mind a két lap rendelkezésére áll a körzeti orvosoknak is, valamint he­lyet ad a fiatalok szárnybon­togatásának. Az utóbbi öt évben orvo­saink tollából 196 közlemény jelent meg Somogybán, az országos fórumokon 162, kül­földön pedig 34. — A megyei kórházban fo­lyik-e speciális kutatótevé­kenység? — Annak számít a tüdőse­bészeti kutatómunka, mely az állatkórházban folyik. A ku­tyákon végzett tudősebészeti kutatások már eddig is szép eredményekkel gazdagították a műtéti megoldásokat Így pél­dául igen jelentős a főhörgők műtéti egyesítése terén végzett munka. Országosan is elismert és biztonságos megoldást eredményezett A kutyákon végzett tüdőát­ültetési kísérleteket is itt keil megemlítenem. Az ideg-elme osztályon az agyszövetek vizs­gálatával foglalkoznak, a fol­tos réteges velőállomány pusz­tulása a speciális kutatási te­rületük. Ebből kandidátusi ér­tekezlet is született. A bőrosz­tályon is jelentős kutatásokat végeznek; a szülészeti—nőgyó- rvászati osztálvon a hormoná­lis és idegrendszeri kóros ter­hesség foglalkoztatja az orvo­sokat. A szemészeten a spe­ciális fagyasztott technikával végrehajtott műtétek vezettek sikerre. A baleseti osztályt azért említem meg, mert itt a legsúlyosabb sérülések, álla­potok, folyamatok kutatásá­val foglalkoznak. A XIV. somogyi orvos­napok fő célkitűzése a modern terápiái, diagnosztikai ered­mények ismertetése volt. A je­lentőségét ekkép foglalhatjuk össze: a kórház jövőjének épí­tését szolgálta a tudományos előadássorozat. A kórház je­lentős rekonstrukció előtt áll, ezért a legkorszerűbb elméleti felkészülés napi igényünk is. Közben föl kell készülnünk az oktatókórházi feladatok télje- sítésére is, ami — reméljük — mielőbb megvalósul — fejez­te be nyilatkozatát dr. Tarján László kórházigazgató főorvos. H. B. A KSH kiadványaiból A nők életkora magasabb A népességváltozás vizsgálata — Demográfia a római birodalomban A KÖZPONTI Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének és a Ma­gyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságának 34. közleményfüzete Magyaror­szág 1900 és 1968 közötti né­pességváltozásáról számol be. Dr. Szabady Egon igazgató előszavából megtudhatjuk, hogy az első írásban ránk ma­radt halandósági tábla Ulp- hiánustól, a híres római jo­gásztól származik az i. u. II. századból. Célja az volt, hogy az életjáradék kiszámításához segítséget adjon. Hazánkban a halandósági táblák készíté­sét akkor kezdték el, amikor általánossá vált az életbizto­sítás. Fáy András 1854-ben saját maga végezte el az ada­tok összegyűjtését, és olyan pontossággal készítette el a táblázatot, mint kortársai kö­zül senki. A KSH 1940 óta a halálozási statisztikának olyan megbízható és részletes adatait gyűjti be, hogy azok alapján mód nyílik a széles körű gyakorlati felhasználásra is. A gazdaság távlati terve­zése nem nélkülözheti a né­pesség várható számának, nem és kor szerinti összetéte­25 év után először A mecénás hagyatéka a közönség előtt Érdekes képzőművészeti tár­lat nyílt meg szombaton a kecskeméti Katona József Mú­zeumban: a tárlaton azok a festmények láthatók, amelye­ket Nemes Marcell, száza­dunk első harmadának híres műgyűjtője és bőkezű mecé­nása adományozott Kecske­métnek. Az eredetileg 68 magyar és külföldi festő 79 alkotását tar­talmazó gyűjtemény megtize­delődött ugyan a II. világhá­ború idején, de így is Bács- Kiskun megye legérdekesebb műkincstárának számít. A ki­állításon a képtár magyar anyagát — többek között Munkácsy, Ferenczy, Thorma János, Hippi-Rónai, Vaszary, Gulácsy és Márffy Ödön al­kotásait — mutatják be. A képtár teljes magyar anyagát több mint 25 év után most először láthatja a közönség. lének minél pontosabb előre látását. A legfontosabb demográfiai »események«: a születés, a házasság, a halál, a költözkö­dés. Milyen jellegzetes változá­sok történtek a halandóság­ban a századforduló óta? Az 1900/1901. évi halandó­sági tábla szerint a nők halá­lozása 5 éves kortól kezdve rosszabb, mint a férfiaké, 15— 19 éves korban több mint 20 százalékkal haladja meg a férfiakét, 40 éves korban még mindig magasabb, 60 éves ko­ron túl pedig a két nem ha­landósága gyakorlatilag egyenlő volt egymással. Az 1955. évi halandósági táblától kezdődően alapvető és igen meglepő változás következett be, különösen az 50 éven aluli korban. Amíg a korábbi évek­ben a fiúkhoz és a lányokhoz viszonyított halandóság 15 éves korig javult, most igen éles viszonylagos romlást ál­lapíthatunk meg. A 15—25 éves korú fiatal férfiak ha­landósága az 1959/60. évi táb­la szerint már több mint két­szerese a nőkének, 1967/68-ban pedig a 150 százalékot is meg­haladta. Oka, hogy a 10—35 éves férfiak halandóságának javulása sokkal kisebb mérté­kű volt, mint a megfelelő ko­rú nőké. A szüléskor várható átla­gos élettartam vizsgálata sze­rint a férfiaknál és a nőknél egyaránt az ország DK-i ré­szén a legmagasabb, valamint Vasban, a férfiaknál Fejérben, a nőknél Veszprémben. A leg­alacsonyabb mutatók táj sze­rint eltérőbbek: a férfiaknál Hevesben a legalacsonyabb, a nőknél Somogybán, Komá­romban és Szabolcs-Szatmár- ban. MEGÁLLAPÍTOTTAK azt is, hogy az általános iskola fel­ső osztályaiba járó gyerekek­nél a városi halandóság felül­múlja a falusi iskolás gyere­kekét. Ellenben a városban élő nők továbbélési rendje születésük­től kezdve minden korévben jobb, mint a falvakban élő női népességé. H. B. Nágocsi képek Háromágú falu Nágocs. Há­rom ág — három utca. És fák, fák, fák. Az első benyomáso­kat a felismerés fonala köti egy csomóra: Nágocs is átme­net a régi típusú falu és az új típusú között »«Előrelépés« közben kaptuk lencsevégre ezt a települést. Urbanizálódó fa­lu? Inkább ezt mondhatnánk: emberibb arcú. mint száz, tíz, vagy néhány évvel ezelőtt Mezőgazdaság és ipar. Mert ez utóbbi is van itt. Fűrészüzem, ktsz. Nagy dolog ez? Nézőpont kérdése. Ott a faluban óriási, korlátozott lehetőségeivel is. Térképen és históriában A táj arculatát a lösz pusz­tulásának különböző formációi alkotják. Az apró, szemcsés, rétegezetten lösz alakító té­nyező volt az emberi életek­ben is. Küzdésre késztetett Az ország históriájában nem jegyzik a települést. De saját története van, a világ folyása szabott medret ennek. Először egy 1138-as oklevélen tűnik fel a név: Villa Nagasu. 1264- ben ez Villa Nagach-ra mó­dosul. A Győr nembeli Óvári- Kéméndiek és az Osli nem­zetség birtokolja a települést. Település? 1715-ben mindössze öt család lakja. Ekkor a föl­desúr német dohánykertésze­ket hozat be. Az 1848-as sza­badságharc elkerülte volna? Nem tudni. Csak annyit je­gyeztek fel: Nágocson született Csornai István későbbi udvar- di lelkész, aki nemzetőrként harcolt a szabóságért. 1905. Az aratósztrájk hulláma Nágo- csot sem kerülte eL A követ­kező évtizedek történetének lapjaira a hatalmas kastély ura, Rubido Zichy Iván írta ne­vét legtöbbször. Szeretett be­szédeket tartani. Valószínűleg az egykori falu legnagyobb mulatságai közé tartoztak ezek az előadások. A báró gyengén beszélt magyarul, s ez több félreértésre adott okot. Nagy karriert futott be. Szófiában, Bukarestben, Londonban, a magyar követségen több időt töltött, mint itthoni birtokán. Angolszász orientációjú politi­kus volt, aki a falu egyetlen rádióját vágta a földhöz, ami­kor a németek lerohanták Lengyelországot. Anekdotákká szelídült múlt. Csak anekdo­tákká? A kastély Nyomasztó, s mégis élmény­erejű látvány az 1714-ben épí­tett, majd átalakított kastély. Mögötte park, mellette gon­dosan nyírt buxusbokrok. Gye­rekek vették birtokba az egy­kori, palotának beillő épületet. A fiúnevelőotthon termeiben Csutorás Csaba igazgatóhelyet­tes kalauzol. Ágyak, színes pléddel borítva, szekrények. Rend. Nem kaszárnyái, van benne valami meghittség. — Oda kerülnek majd az ágyak fölé a gyerekek képei. Az intézet 1962 augusztusá­ban alakult. Száz gyerek él, tanul, dolgozik itt, öt nevelő felügyeletével. Felügyelet? Ne­Retorzió — Pepsivel A presszó asztalán fém­tálca lapul szégyenlősen. Raj­ta két használt pohár és egy üres pepsis üveg. Ez nem az az asztal, ahol néhány napja két konyak beszélgetett ár­ván. Ott most igazi vendégek ülnék, nincs konyak, és táb­la sincs az asztalon azzal az előkelő felirattal, hogy: »-RE­SERVIERT«. Ez az én asztalom a pepsis üveggel. Nem titkolom, a kí­váncsiság hozott ide. Örülök, hogy nincs már árva konyak, és várom a felszolgálót. El­libeg mellettünk négyszer-öt- ször is. Még nem sejtek sem­mit. De múlik áz idő, figye­lem az órát. öt perce ülök csak észrevétlenül, derűs han­gulatban. s jókedvűen röhög rám a pepsis üveg: — Te ki^ naív — búgja huncutkodva. — Azt hitted, hogy lehet itt bírálni bün­tetlenül? — Ne áskálódj — ripako- dok rá határozottan. — Csak nem képzeled, hogy megsér­tődött a felszolgáló. Hiszen nem is őt bíráltam. Különben is... Neked könnyű, téged rég kiittak már... Elfordulok és nézem az órát. Tíz perc múlt el csu­pán, igazán semmiség. Kitű­nően érzem magam, beszélge­tünk. A pult mögött négy fe- hérblúzost látok, az asztalok között két felszolgálót. A te­rem elejéről időnként saj­nálkozva pillant rám az egyik. Mit tehet szegény, nem hozzá tartozom. Tizenöt perc múlt el, figye­lem az órát. Kezdem gyaní­tani, hogy igaza volt a pep­sis üvegnek: most fizetnek múltkori cikkemért. De még mindig kételkedem, amikor váratlanul érdekes epizód zajlik le. Az a másik fel­szolgáló hölgy — akihez nem tartozom — magához húzza az enyhén molettet, akihez tartoznék, ha vendégként tisz­telnének. (Mert ennyit jó vol­na megadni mindenkinek.) Szemben áll velem, szájáról olvasok: — Az újságírókat nem szol­gálod ki? Méla undor a molett arcán, aztán fellengzős tekintet, és megvonaglik a váll: — Nem is láttam őket. Hamarosan jön, kénysze­redetten. Leszedi a szennyes edényt és kierőltet magából egy szót: — Tessék. Gyorsan döntök. — Köszönöm, csak pihenni jöttünk — mondom udvaria­san. Nem nagy ügy, még csak meg sem sértődöm. Amint megyek az utcán, rémképet látok. Óriási sziklát — papírmaséból. Félelmetes kőtömb látszatát kelti, amely erőt, hatalmat próbál szim­bolizálni, s az a néhány em­ber, aki mögé bújik, képtelen észrevenni, hogy papírmasé csupán, amely könnyedén széthullik, elázik az első őszi esőtől. Legyintek, elhessegetem magamtól a rémképet, s már csak azért is belépek az Om­nia kávészalonba. Két kávét és egy doboz Szimfóniát ké­rek. — Tíz ötven — mondja az eladó. — A cigarettát is tetszett számolni? — Hogyne, kérem, és a mosolyt is... — Köszönöm, az minden pénzt megér... I. B. velők, tanárok, mesterek, szü­lők ők itt egyszemélyiben. A nevelőotthon léte tevé­kenységi formái befolyással vannak-e a falura? Ez a kér­dés Csutorás Csabához. — Igen. Valamikor, a léte­sülés idején a falusiak »lelen­cet« láttak a gyerekeinkben. Ma már senki sem hívja így őket. Legfeljebb távolabbi fal­vakban. Nincs megkötöttség, a fiúk szabad idejüket kint tölthetik. A falu ifi futball­csapatában nyolc-kilenc gye­rek rúgja a bőrt. Házasság is született már itteni fiú és fa­lusi kislány között. Amikor a fiú végzett, még évekig visszajárt. Most is van egy: negyven kilométert kerékpáro­zik vasárnaponként, hogy visszajöjjön egy délutánra. Szakköreink vannak: csilla­gászati, sport, kulturális, po­litechnikai, rádiós hajómodel­lező. Eredményeinkkel a falu is megismerkedhet. — Milyen a szökési arány? — Furcsa dolog ez. Csak az első időben szöknek meg. Az­tán a közösség itt tartja őket. Volt, aki azért oldott kere­ket, mert a társa elmesélte. hogy amikor ő »U lepett«, a rendőrök sült csirkével etették. Meg akarta kóstolni ezt a ba­rátja is... Már búcsúzni akarunk, ami­kor — »Még csak ezt nézzék meg!« jelszóval a pinceklubba invitálnak. Tágas termek ott­honná varázsolt pince. Az it­teni gyerekek vágyainak szim­bóluma. ók »teremtették«. Tanárportré ö is egy a nevelők közüL Nagy, új házban lakik. Vilá­gosság habzsoló ablakok. Sár­gás bútorok és sok könyv. A sarokban orgona. Bíró György itt él kétéves kisfiával, felesé- géveL Fiatal, fekete hajú, erős akaratú ember. Másfél órás beszélgetés mire ad időt? Ke­vésre. Mégis: gazdag embert ismertünk meg. Nyelveket ta­nul, külföldi szaklapokat ol­vas. Szellemi kincskereső. Ma­gában is mélyre ás, a falu múltjában is. — A tudományos-fantaszti­kus regényekről szeretnék ta­nulmányt írni. Elég szép anyag áll hozzá rendelkezésemre. S mutatja a könyvek sorait. Irodalmi pályázaton is díjaz­ták már egyik írását. »Értel­mes életet él.« Milyen köz­helyszerűen hangzik ez! S mégis: Bíró Györgyre ez a leg­inkább jellemző. S a hit mun­kája céljában, eszközeiben. Tervei vannak: nevelői tervek, tanulmánytervek. Ezek a fel­készülés évei. Produktumban kamatoznak majd. Alkotásra serkentő környezetben éL — Majd ne felejtse ki a műemlékeinket! A református templom a XVIII. században épült barokk stílusban, a ka­tolikus is abban az időben. A plébánia falait 1806-ban húz­ták fel. Későbarokk stílusú épület ez. Új Hajnal Három termelőszövetkezet volt az ötvenes években Ná­gocson. Érzelmi, vagyoni, föld­rajzi adottságok szerint társul­tak? Nem szívesen beszélnek már erről. Egy közösséghez tartoznak már. Erről az egy közösségről faggatjuk Fulmer Antalt, az Űj Hajnal elnökét. Színhely: az egykori »kiskas- tély«, a mostani tsz-iroda. — Háromezer holdon gaz­dálkodunk. Tizenöt-húsz erő­gép dolgozik. Száznegyven dol­gozó tagunk van, s ugyanennyi nyugdíjas, járadékos. Az után­pótlás? Az ádándi szakiskola tanulói közül. A mezőgazda­sághoz is szakember kell már. Január elseje óta vagyok el­nök. Könyvelőből lettem azt Az idei nyár rendkívül jó eredményeket hozott. Az ál­lattenyésztésben is magas fo­kú fejlesztést hajtunk végre. A háztáji »feljövőben« van. S a »régi világ«? A három tsz? Hol van már!... (Folytatjuk) Leak6 László somogyi néplap Yasácaafe 1ÍU szeptember 28. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom