Somogyi Néplap, 1971. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1971-09-01 / 204. szám

A HATÄRINCIDENSRÖL Lynch végre nyilatkozott Hétfőre várták az Ír Köz­társaság kormányának. nyi­latkozatát a vasárnapi határ- incidensről, de valamilyen oknál fogva a bejelentés el­maradt. John Lynch ír mi­niszterelnök csak kedden dél­előttre hívta össze miniszte­reit. Lynch hétfőn egész nap ta­nácskozott hadügy-, igazság­ügy- és külügyminiszterével, hogy milyen álláspontot fog­laljon el az ír kormány a va­sárnapi határincidens ügyé- . ben, amely elmérgesítette a viszonyt Nagy-Britannia és az Ír Köztársaság között. Az eddig erélytelennek mu­tatkozó Lynch miniszterelnö­köt a kabinet —, amely ko­rábban megoszlott e kérdés­megítélésében, — éles hangú nyilatkozatra kényszerítette. A minisztertanácsi ülés után Lynch közölte a sajtóval, hogy megküldte Nagy-Britan- niának a határincidenssel kap­csolatos felvilágosításokat, »erőteljes panasz« kíséretében. Azzal Vádolta a brit katonai vezetőket, hogy nem tudják egységeiket kellően ellenőriz­ni, és ez káros a béke szem­pontjából. Az ír kormányfő egyébként felhívta Anglia figyelmét arra a körülményre, hogy az eltelt két év alatt az angol katonai kötelékek 30 esetben sértették meg Írország területét. (MTI) ÉsÉMAwmm Megkezdte tanácskozását Salgótarjánban a KGST rá­diótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának 5. számú szekciója. Kedden közös nyilatkozatot írt alá Salvador Allende chi­lei és Misáéi Pastrana ko­lumbiai elnök azokról a nem­zetközi politikai elvekről^ 'amelyekben a két ország egyetért. Rendkívüli parlamenti vá­lasztások lesznek Dániában — a dán rádió közlése szerint — szeptember 21-én. Folytatják harcukat a gyár felszámblása ellen — jelentet­ték be a glasgowi Upper Cly­de’ Shipbuilders szakszervezeti bizalmiai. * A kínai katonai küldöttség kedden délelőtt elutazott Bu­karestből. Brandt kancellár és Scheel nyugatnémet külügyminiszter szeptember 6-án, hétfőn dél­ben rövid látogatást tesz Nyu- gat-Berlinben, ha a nagykö­vetek még e héten aláírják a négyhatalmi megállapodást. Polgári kormányzót nevez­tek ki Kelet-Pakisztán élére Tikka. Khan altábornagy ka­tonai kormányzó helyébe. Üjból hangsúlyozta szem­benállását a kormánnyal az ellenzéki CDU nyugat-berlini szervezete. Megcáfolta a Ceyloni Kom­munista Párt azokat a híresz­teléseket, amelyek szerint megvonja támogatását Banda- ranaike miniszterelnök-asz- szony kormányától. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes . Latin-flmerikába utazik (Folytatás az 1. oldalról) Somogyi Lajos, az MTI gaz­daságpolitikai hírmagyarázója írja: A dr. Tímár Mátyás minisz­terelnök-helyettes vezette, de­legáció a legmagasabb szintű magyar küldöttség, amely a második világháború óta dél­amerikai országokba látogat (kivéve azt a delegációt, amely Cseterki Lajos vezetésével az Elnöki Tanács képviseletében Allende chilei elnök beiktatá­sán vett részt). Mint ismeretes: Szurdi Ist­ván belkereskedelmi miniszter vezetésével 1967-ben már járt magyar delegáció Dél-Ameri- kában, hogy ezzel is elősegítse országaink kapcsolatainak el­mélyítését, a gazdasági együtt­működés .fejlesztését. Hasonló feladattal Vályi Péter akkori pénzügyminiszter és Szálai Béla külkereskedelmi minisz­terhelyettes delegációk élén ugyancsak járt több latin-ame­rikai országban, s valamennyi i látogatás hasznosnak bizo­nyult Magyarország és a latin­amerikai országok gazdasági kapcsolatai a II. világháború előtt alakultak ki, annak ide­jén azonban csupán néhány nagyobb országgal jött létre számottevő kereskedelmi áru­csere. Az utóbbi évtizedekben — s különösen a hatvanas évek vége óta — az együttmű­ködés intenzívebbé vált, s a földrajzi távolságok ellenére ma már csaknem valamennyi dél-amerikai országgal van ha­zánknak gazdasági kapcsolata. A fejlődő országokkal lebonyo­lított külkereskedelmi forgal­munknak mintegy 25 százalé­ka jut Dél-Amerikára. Mind a négy országgal — ahová Tímár Mátyás minisz­terelnök-helyettes a közeljövő- bén ellátogat — kereskedelmi’ megállaoodásunk van, amely­ben kölcsönösen a legnagyobb’ kedvezmény elvét biztosítjuk egymásnak. (MTI)1 Genfben a leszerelésről Egy percig sem tartott az értekezlet A végleges megfogalmazáson dolgoznak A genfi leszerelési értekez­let keddi 534. ülése mindössze 58 másodpercig tartott, mivel egyetlen küldöttség sem szó­lalt fel.' A legközelebbi ülést csütör­tökre tűzték ki. A konferencia jelenleg a biológiai fegyverek előállítá­sának betiltásáról és azok meglévő készleteinek meg­semmisítéséről . szóló közös szovjet—amerikai szerződés­tervezet szövegének végleges megfogalmazásán dolgozik. A átdolgozott szerződéstervezet szövegét rövidesen az értekez­let elé terjesztik. (MTI) „Új”külpolitika régi elvekkel? Rogers külügyminiszter I\ixon politikájáról William Rogers külügymi- j rikai katonai hatalmat jelölte niszter kedden az amerikai légió évj közgyűlésén egyórás beszédben vázolta a kormány külpolitikai sikereit«, ame­lyek szerinte »békésebbé vál­toztatták a világot«, mint amilyen az Nixon elnök hiva­talba lépése előtt volt. A gyűlésen a külügyminisz­ter igyekezett megnyugtatni a szélsőjobboldali veteránszer­vezet tagjait (és általában az amerikai társadalom legkon- | zervatívabb erőit), hogy Nixon 1 elnök »nem adta fel elveit-«, amikor közeledést kezdemé­nyezett a Kínai Népköztársa­sággal. Rogers a továbbiakban azt fejtegette, hogy Nixon »-új külpolitikát kialakítva, a leg­gyökeresebb változtatásokat hajtotta végre az USA kapcso­lataiban a II. világháború óta. »Az új külpolitika alapjaként Rogers változatlanul a senki mögött el nem maradó ame­meg.« A külügyminiszter ezután biztosította hallgatóit, hogy a Nixon elnök tervezett pekingi látogatása során »előítéletek nélkül, de kemény eltökéltség­gel fogja képviselni az önök legjobb érdekeit«. A továb­biakban nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy a Washington és Peking kapcsolatainak norma­lizálására irányuló amerikai ■erőfeszítések egyetlen pillanat­ra sem feledtetik, milyen »lét­fontosságúak a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok«. Rogers a kelet—nyugati kapcsolatok reményekre jogo­sító nagy eredményeként emelte ki a négyhatalmi meg­állapodást Nyugat-Berlinről. amely aláírása esetén — mint mondotta — »messzemenő ja­vulásra vezethet Európa biz- tonsságát illetően«. Hozzátette azonban, hogy »ez hosszú és nehéz folyamat« lesz. BZ IZRAELI KOMMUNISTÁK ELÍTÉLIK A MEIR-KORMÁNY TERÜLETHÓDlTÚ POLITIKAIÉT Az izraeli kommunisták el­ítélik a Meir-kormány ag- ressziós és annexiós politiká­ját — hangsúlyozza az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottságán «k nyilatkozata. STOCKHOLM íjra tárgyalják az usztasa terrorista ügyét A stockholmi fellebbviteli bíróság kedden megkezdte an­nak az pt horvát terrorista perének új tárgyalását, aki­ket Vlagyimir Rolovics Svéd­országban akkredikált jugo­szláv nagykövet meggyilkolá­sáért júliusban két > évről életfogytig terjedő börtönbün­tetésre ítéltek. A nagykövet gyilkosai az első tárgyalás befejeztével' a kiszabott büntetés enyhítésé­ért. fellebeztek. (MTI) JUGOSZLÁVIA Betiltották a Proszvjetát A zágrábi kerületi ügyész­ség ideiglenesen betiltotta a zágrábi szerb közoktatási— művelődési egyesület Proszv- jeta című folyóiratának 1971. július—augusztusi kettős szá­mát. A folyóirat ebben a számá­ban olyan írást közöl, amely »nem tartja megfelelő politi­kai szervezkedési formának valamennyi polgár számára a Horvát Kommunisták Szövet­ségét és a Horvát Dolgozó Nép Szocialista Szövetségét. Többpártrendszert követel­nek Horvátországban, s ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a horvátországi szerb nemzeti­ségű polgárok külön politikai szervezetbe tömörüljenek. Ta­gadják továbbá a horvát nem« zetnek saját nemzeti államá­hoz való jogát, és követelik Horvátország föderalizálását. Az ügyészség a döntést in­dokolva megállapítja, hogy az említett írás »nyugtalanságot kelthet a polgárok körében, és zavart okozhat a nemzetek közötti kapcsolatokban«. (MTI) A Meir-kormánypak ez a politikája kifejezést nyert Da- jan. hadügyminiszter legutób­bi beszédében is, aki lényegé­ben a megszállt arab terüle­tek annektólását sürgette, va­lamint a megtorló terrorhad­járat folytatását a gázai öve­zet arab őslakosságával szem­ben. Az Izraeli vezető körök ilyen politikája nem volna lehetséges az amerikai impe­rializmus tevékeny támogatá­sa nélkül — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az amerikai külügyminiszter, beszédének befejező részében ezúttal először utalt közvetle­nül arra, hogy -a nyugat-ber­lini megállapodás eltávolíthat­ja az útból azokat az akadá­lyokat, amelyeket az USA és NATO-partnerei támasztottak az európai biztonsági értekez­let összehívása elé. (MTI) A Progressive Nixon pekingi útjáról Nixon elnök tervbe vett pe­kingi látogatásával kapcsolat­ban a Progressive című ame­rikai folyóirat cikkében meg­állapítja, hogy Nixon elsősor­ban választási meggondolások­ból fogadta el a kínai kor­mány meghívását. Nizonnak erre a döntésére akkor került sor — írja a lap —, amikor népszerűsége pél­dátlanul alacsony szintre zu­hant. Az indokínai háborúval szemben mutatkozó ellenállás, belső gazdasági és szociális problémák egész sora annyira aláásta az elnök tekintélyét, hogy Washingtonban egyre többen jósolgatták: mind ke­vesebb Nixon esélye arra, hogy az 1972-es választáson újra -megválasszák elnökké. Ilyenformán Nixonnak valami­lyen szenzációs lépésre volt szüksége. A kínai »húzás« ré­vén olyan’ győzelmet könyvel­het el külpolitikai téren — gondolta —, amely döntő lesz választási sikere szempontjá­ból. A cikk óva int a »veszélyes ábrándoktól«, hogy Nixon szé­les körben »békeutazásnak« reklámozott kínai látogatása valóban a legfontosabb nem­zetközi problémák rendezését eredményezi majd. Izrael tervei Jeruzsálemmel A jeruzsálemi városi tanács az egyesített Jeruzsálemet nyilvání­totta az ország fővárosának, fi­gyelmen kívül hagyva a Biztonsá­gi Tanács 1967 novemberi határo­zatát, amely valamennyi megszállt arab terület visszaadására szólí­totta fel Izraelt. Eddig ugyancsak az ENSZ határozatai ellenére — 1950 januárja óta — a város nyu­gati, izraeli szektora volt az or­szág fővárosa. A több ezelr éves város, ahol egyszerre három vallás (zsidó, ke­resztény és mohamedán) szent helyei is vannak, az első izraeli- arab háborút követően — az 1948. december l-én rögzített frontvo­nalak alapján — osztották fel a szembenálló felek között. így az ENSZ 1947-es határozata szerint nemzetközinek nyilvánított Jeru­zsálem történelmi óvárosa Jordá­niához, a modern városrész Izra­elhez került; 1967 júniusa (az arab városrész elfoglalása) után az iz­raeli megszállók azonnal megkezd­ték az annexió előkészítését. Ha­marosan feloszlatták az arab vá­rosi tanácsot, majd — a megszállt területek közül elsőként itt — be­vezették az izraeli igazságszolgál­tatást. Aztán megkezdték a város nemzetiségi összefötelének tudatos megváltoztatását; az arab lakos­ság egy részének kitelepítésével. Az egyesített város közigazgatási határait pedig kiterjesztették a beépített területeken túl, a kör­nyező, stratégiailag fontos magas­latokra is. A jelenleg 210 ezer zsidó és 70 ezer arab lakta város keleti — eredetileg arab — városrészének modernizálásával leplezve újabb 100 ezer izraeli állampolgár letele­pítését tervezik, hogy annak jel­legét is mégváltoztassák. A diplomáciai kapcsolatot fenn­tartó államok j€7entős része — összesen 33, köztük az Amerikai Egyesült Államok is — külkép­viseletét az 1947-es ENSZ-határo- zatban fővárosnak megjelölt Tel- Avivban tartja. Líbia két éve Amikor a líbiai katonatisztek 1969 őszén meg­döntötték Idrisz király reak­ciós rendszerét, kijelentették, hogy ez a hataloxátvé el nem buluü palotaíorradálom, hanem demokratikus forra­dalom. Arra hivatkoztak, hogy mí§ a monarchia a feu­dális és reakciós erőkre tá­maszkodott és az országot lé­nyegében. kiszolgált: t:a az imperialista hatalmak gyar­matosító monopóliumának, ők olyan köztársaságot akar­nak építepi, amely kifejezi a néptömegek vágyát a nem­zeti egységre, a nemzeti fel- szabadulásra. Nyomban kije­lentették, hogy csatlakozni kívánnak az arab nemzeti felszabadító mozgalomhoz, felsorakoznak az izraeli ag­ressziónak áldozatul esett arab államok mellé, segítik őket az agresszió következmé­nyeinek felszámolását célzó küzdelmükben. Két év rövid idő, de a lí­biai szabad tisztek már eddig is sokat tettek, sok ígéretüket váltották valóra. Elsősorban megszabadultak az imperia­lista hatalmak megalázó je­lenlététől, azoktól a támasz­pontoktól, amelyek lényegé­ben béklyóba verték az or­szágot. És nem jelentéktelen bázisokról volt szó. Az án- golok Tobruk környékén ha­talmas erődrendszert építet­tek, az amerikaiak pedig Wheelus Field néven Tripoli közelében több mint száz­millió dolláros költséggel megépítették az Egyesült Ál­lamok területén kívül fekvő legnagyobb amerikai légitá­maszpontot. A líbiai forra­dalmi tanács ,követelésére az angolok is, az amerikaik is engedni kényszerültek: -a ha­táridőre kiürítették támasz­pontjaikat. Az imperialisták kényszerű távozása mögött nyilván meg­húzódott az is. hogy nem merték kockáztatni líbiai olajérdekeltségeiket. A tripöli kormány nem mondta fel ezeket a koncessziókat, de nem hagyott kétséget aziránt, hogy nem tűri sokáig a meg­alázó olajszerződéseket. Meg­indult az a folyamat, amely­nek lényege: a külföldi társa­ságok olajjövedslmeinek eré­lyes lefölözése, tevékenységük ellenőrzése. Líbia ezen az úton ugyancsak sikereket ért el, és az így szerzett többlet- jövedelemből igen jelentős pénzügyi támogulást.nyújt a haladó arab rendszereknek, elsősorban Egyiptomnak és Szíriának. Ami az arab egységtörek­vések szolgálatát illeti. Líbia fővárosában fogalmazták meg a Tripoli Chartát, az arai» államszövetség alapokmá­nyát. Kadhafi ezredes Szá­dat egvintomi és Asszad Szí­riái elnökkel együtt nemrégi­ben írta alá az Arab Köztár­saságok Szövetségének alap- okmánytervezetét, amelyet éppen most, szeptember l-én, a három országban népsza- ve»---"l er^ítenek meg. A Jtatal líbiai katonatisz­tek nacionalisták: a nemzeti tőke érdekeit is képviselik, s ezért természetesen nem egv- értelmű- számunkra a haladás koncepciója. így általában nem ismerik----és követke­z ésképoen nem ismerik el — a tudományos szocializmus tételeit, s ezek helyett a Ko­rán tanaira, az iszlám közös­ségi hagyományára hivatkoz­nak. Viszolyognak a mar­xizmustól, de hangsúlyozzák, hogy szembenáftnak a gyar­matosítás és az imperializmus erőivel: ugyanakkor »Nyugat- E^urópában« keresnek part­nereket. Ezek az ellentmon­dások nyilvánvalóan gyengí­tik a programot. De Líbia sem lehet kivétel: az anti- imperialista küzdelemben a nemzeti erők legkövetkezete­sebb. legáldozatkészebb har­costársai otthon a haladás és a demokrácia hívei, a nem­zetközi porondon, pedig azok a szocialista országok, ame­lyek szolidárisak az antiim- perialista rendszerekkel, me­lyek következetesen támogat­ják nemfceti függetlenségi politikájukat. R. I. A Heleanna balesetéről A legénység szépíteni igyekszik Egymásnak ellentmondó nyi­latkozatokat adtak ki a Hele­anna komphajó szombati tra­gédiájáról a görög kereske­delmi hajózási minisztérium és az olasz hatóságok. Görög részről hétfőn — az időköz­ben hazatért legénység vallo­mására hivatkozva — azt ál­lították, hogy »a mentés a legnagyobb ’’rendben történt«. Az olasz hatóságok viszont fenntartják a kapitány ellen korábban hozott vádjaikat. Az olasz hatóságok eddigi vizsgálata által feltárt sza­bálytalanságok sorozata azon­ban 'azt bizonyítja, hogy a legénység enyhén szólva szé­píteni igyekezett a történte­ket. A' további vizsgálatok során az olasz hatóságok megpróbál­ják pontosan megállapítani, hogy valójában hány utas is tartózkodott a Heleannán. A görög részről közölt adatok szerint ugyanis 920 utas és 97 főnyi személyzet volt a ha­jón, az olaszok szerint viszont 1150 embert mentettek ki. a huszonnégy áldozaton kívül. Annyi mindenesetre most már bizonyos, hogy a hajónak csak 620 utast lett volna szabad szállítania. (MTI) Bundeswehr- és-NÜTO- hadgyakorlat Byugat-Németorszáoban Szeptemberben az NSZK területén a NATO és a Bun­deswehr két nagyszabású hadgyakorlatot tart. Szeptember 1-e és 9-e kö­zött NATO-hadgyakorlatot rendeznek ^ Schleswig—Hol/ stein tartomány egész terüle­tén. A gyakorlaton kereken 25 000 nyugatnémet katona, továbbá Dánia, Belgium és az NSZK légikötelékei vesznek részt. »Jó jel« fedőnévvel szep­tember 19-e és 24-e között Tuttlingen és Ulm térségében tartják az NSZK szárazföldi haderőinek idei nagyszabású hadgyakorlatát, amelyen NATO-alakulatok nem vesz­nek részt (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. szeptember L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom