Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-29 / 202. szám

EGY HÉT a világpolitikában Eiffiillés Európában A hét eleje szolgáltatta a legnagyobb szenzációt. .. Áll­junk meg egy pillanatra: le­het-e szenzáció, amit mát mindenki várt? Amit már augusztus 10-e tájára jósoltak beavatott politikai megfigye­lők? Bármennyire kevéssé volt már meglepetés, mégis szenzá­ciónak minősíthetjük a hírt, hogy az elmúlt hétfőn az európai enyhülés szempontjá­ból olyannyira fontos nyugat­berlini megállapodást végre megfogalmazták a négy nagy» hatalom nagykövetei! A máso­dik világháborúban kialakult Hitler-ellenes koalíció tagjai, a . Szovjetunió, az USA, Nagy- Britannia és Franciaország ne­gyedszázad múltán és milyen negyedszázad után (!) hiszen ez a 25 év hozta a hideghábo­rút és a »melegháború« annyi veszélyes fenyegetését —, most megegyeztek. Hogy miben? Pontosan nem tudja a világ. Moszkvában, Washingtonban, Londonban és Párizsban külön-külön jóvá kell hagyni a négy nagykövet által kidolgozott szerződéster­vezetet, aztán a szovjet, az amerikai, az angol és a fran­cia kormány megbízottai alá­írják, s valószínűleg ekkor te­szik is közzé a végleges szöve­get. A kiszivárgott hírek szerint a szerződés tartal­mazni fogja majd először is Nyugat-Berlin státu­sát, jogállását illető előírá­sokat. Szabályozzák a Nyugat-Ber- Iinbe irányuló forgalom ellen­őrzésének módját, hiszen köz­tudomású, hogy a Német Szö- jtyetségi Köztársaság területén ^keresztül haladnak. S még szá- Wfil>s hasonló fontos helyi prob­léma megoldásához segít hozzá a nagyhatalmi megállapodás. Egész Európa számára je­lentős azonban, hogy Nyugat- Berlinről végre a még átfogóbb német és európai kérdések megoldására lehet áttérni. Köztudomású például, hogy annakidején a Brandt-kor- mány a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet szer­ződések ratifikálását ahhoz kötötte, hogy előbb Nyugat- Berlinnél jöjjön létre megálla­podás. Bonn persze nem adja fel egyhamar halogató takti­káját: most már azt emlegetik, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal való megálla­podás a feltétele a ratifikáció­nak. Bahr bonni államtitkár a héten találkozott Kohl-lal, az HZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: Hétfő: X Nyugat-Berllnben előzetes megállapodás született a, négy nagyhatalom nagykö­vetei között. Ky tábornok bejelentette: nem indul a saigoni el- , nökválasztáson. Kedd: A nyugatnémet kormány jóváhagyta a nyugat-berli­ni megállapodást. Tüntetés Jeruzsálemben az izraeli font leértékelése után a kormány gazdaság- politikája ellen. Szerda: Erich Honecker nyilatkoza­ta Nyugat-Berlinről a moszkvai televízióban. Elnapolták Kairóban Ali Szabri és társai perét. Csütörtök: Los on ez! Pál hazaérkezett finnországi látogatásáról. NDK—NSZK megbeszélés Berlinben. Péntek: Gromiko—Winzer eszmecse­re Moszkvában. Kadhafi elnök az új líbiai politikai tömegszervezet céljairól beszélt. Szombat: »Lebeg-, már a japán Jen is. Allende chilei elnök Ko­lumbiába érkezett. NDK-t képviselő államtitkár­ral, de utána úgy nyilatkozott, hogy az igazi megbeszélések még nem is kezdődtek meg! Az európai kérdéscsoportban a héten a magyar diplomácia is aktív volt. Az elnöki tanács elnökének finnországi látoga­tása nemcsak a kétoldalú kap­csolatok megjavítására vagy éppenséggel az ősi rokonság romantikájának felidézésére adhatott alkalmat, . , hanem sokkal inkább az európai biztonság és együttműködés szolgálatá­ban állott. Az aktívan semleges Finnor­szág a szocialista államokkal együtt sokat tett eddig is egy Összeurópai értekezlet előké­szítésére. Helsinki házigazdá­jául jelentkezett például az európai biztonsági és együtt­működési konferenciának. Lo- sonczi Pál és Kekkonen elnö­kök tanácskozásain az értekez­let előkészítésének meggyorsí­tásáról volt szó. A finn—ma­gyar tárgyalások nemzetközi sajtóvisszhangjából, a nyugati polgári lapok beszámolóiból ki­tűnik, hogy a magyar államfő megnyilatkozásait úgy értéke­lik, mint a szocialista országok határozott szándékának kifeje­zését : az európai szocialista kö­zösség akarja a konferenciát és akarja a konferencia sike­rét, az európai biztonsági rend­szer kialakulását, az együttt- működés megteremtését föld­részünkön. Losonczi Pált, mint Szlovák felkelés évfordulója A szlovák nemzeti felkelés 27. évfordulója alkalmából szovjet és más külföldi vendé­gek részvételével ünnepi meg­emlékezéseket tartottak az an­tifasiszta megmozdulás egyko­ri színterein. Besztercebányán, a felkelés központjában Me- dov szovjet konzul kitüntetést nyújtott át 16 volt partizán­nak, a csehszlovák békebi­zottság pedig kitüntette a vá­rost a csehszlovák békedíjjal. Pozsonyban a szlovákiai párt és kormány képviselők megkoszorúzták a felkelés vé­delmében elesett szovjet hő­sök síremlékét. Allende Bogotában Az ecuadori Guayaquilben tartózkodó chilei elnöknek a program szerint szombaton a város egyetemén kellett vol­na látogatást tennie, hogy ott átvegye a díszdoktori okleve­let. Állende azonban egészségi okokra hivatkozva ezt a láto­gatást lemondta. Az AFP szerint néhány megfigyelő a látogatás lemon­dása mögött »diplomáciai« fá­radságot vél felfedezni. Utal arra. hogy a chilei elnököt ecuadori látogatása során ha­talmas tömegek szinte frene­tikus lelkesedéssel üdvözölték. Quitóban a fogadására össze­gyűlt több ezer főnyi tömeg például a következőket kiál­tozta: »Allende szocialista, Velasco imperialista/« Miként az AFP írja, való­színűleg arról van szó, hogy a hatóságok diszkrét formá­ban felkérték a chilei elnököt: tekintsen el az egyetemen teendő látogatásától, mert vár­ható. hogy megismétlődnék az, ami a repülőtéri fogadtatáson történt, és ez rendkívül ké­nyes helyzetbe hozná Velasco elnököt. Salvador Allende tegnap el­utazott Bogotába. e törekvések »tolmácsát« em­legette ezekben a napokban a világsajtó. Távolabb tekintve kontinen­sünkről Latin-Amerika törté­nései érdemelnek külön figyel­met. Bolíviában a haladás hí­vei átmenetileg vereséget szen­vedtek azzal, hogy jobboldali katonai puccs űzte el azokat a tábornokokat, akik antiimperi- alista politikába kezdtek, akik a népre kívántak volna tá­maszkodni ... De minden arra vall napjaink Latin-Ameriká- jában, hogy az antiimperialis- ta fejlődést nem lehet feltar­tóztatni ! Az egyes államok bátrab­ban vagy félénkebben, de sorra-rendre szembefor­dulnak az észak-amerikai tőke kizsákmányolásával, határozottan, vagy óvatosan, de állami tulajdonba veszik a külföldi tőkések bányáit, gyá­rait. Valószínű, hogy az új bo­líviai kormány sem mer min­dent visszacsinálni Torres tá­bornok államosításaiból. Ugyanakkor például Venezue­lában államosították az olaj­ipart, Mexikóban a rézipari Dr. Salvador Allende, Chile baloldali köztársasági, elnöke akit idestova egy éve válasz­tott a nép akarata és a népi egységbe tömörült hat baloldali párt helyes politikai kampá­nya az elnöki tisztre, most már — a földreform és a bá­nyák államosítása után(!) — külpolitikai elképzeléseinek megvalósításába kezdett. Ecua­dorban tárgyalt először azon az útján, amely később Ko­lumbiába vitte és amelyet Pe­ruban fejez be. Ecuador ko­rántsem folytat olyan követ­kezetes antiimperialista politi­kát, mint Chile, Allande és Velasco Ibarra ecuadori elnök tárgyalásain mégis megállapí­tották, hogy minden latin­amerikai államnak joga van államosító intézkedésekre, amelyek révén biztosítja a gazdasági függetlenséghez és a társadalmi fejlődéshez szük­séges természeti kincseket anyagi javakat. A chilei—ecua­dori közös közleményben azt is olvashattuk, hogy minden latin-amerikai országnak jo­ga van Kubával felvenni a diplomáciai kapcsolatot, hely­reállítani a kereskedelmi vi­szonyt. Pálfy József Barzel Nyugat­Berlinről Nixon elnök diplomáciai ta­nácsadói azt jósolják — írja a UPI —. hogy a berlini prob­lémával kapcsolatban létre­jött négyhatalmi megállapodás esetleg megnyitja az utat a kelet—nyugati tárgyalások előtt és más kényes problé­mákról is, beleértve az eu­rópai fegyveres erők kölcsö­nös csökkentését. Rush, az Egyesült Államok bonni nagykövete, aki pénte­ken tárgyalt Nixon elnökkel, újságíróknak kijelentette, a megállapodás nemcsak Berlin szabadabb megközelítését te­szi lehetővé, hanem hozzájá­rul a Szovjetunió és a nyu­gati nagyhatalmak kapcsola­tainak megjavításához, ahhoz, hogy további fontos lépéseket tegyenek az európai feszültség enyhítésére. Rainer Barzel, a CDU—CSU Bundestag-frakci ójának elnöke Nyugat-Berlinben sajtóérte­kezletet tartott. Nem foglalt ugyan határozottan állást a nyugat-berlini megegyezés el­len, de hangsúlyozta, hogy az NDK és az NSZK megbízottai között még »nehéz és súlyos tárgyalások« várhatók. Példá­nak hozta fel, hogy olyan kér­déseket kell tisztázni, vajon az NDK területén át Nyugat- Németországba vagy visszauta­zó nyugat-berliniek útja a »tranzitforgalom«, vagy »az összekötő utakon lebonyolított forgalom« kategóriájába fog-e tartozni ? Barzel nyugat-berlini kije­lentéseiből egyébként kiderül, hogy a négy hatalom nagykö­veteinek megállapodása 30 ol­dalnyi terjedelmű, s ez egy­előre csak orosz, angol és francia nyelven van meg, a német nyelvű fordítása csak most van készülőben. Építésügyi küldöttség utazott Gentüe Szilágyi bajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes vezetésével küldöttség utazott Genfbe, hogy részt ve­gyen az EGE lakásügyi, épí­tési és városfejlesztési bizott­ságának 32. ülésszakán. A világsajtó írja Ai AI Ahramban Heikai, a lap főszerkesztője pénteki cikkében arról ír, hogy a következő hat hét folyamán ölt végleges formát az az elhatározás, amely — Szá­dat ígéretének megfelelően — döntő évvé avatja 1971-et a közel-keleti válság politi­kai, vagy katonai megoldása szempontjából. Heikai szerint a következő hat hét esemé­nyei a sorsdöntő elhatározás előjátékaként értékelhetők. Az A1 Ahram négy pont­ban foglalja össze a küszö­bön álló diplomáciai akciók alapját: ­1. Az arab és más baráti államokkal folytatott kon­zultáció, a jelenlegi jeruzsá- lemi kérdés vitájával kap­csolatban ; 2. A négyes afrikai bizott­ság, Szenegál, Kinshasa— Kongó, Kamerun és Nigéria elnökének kairói látogatása. 3. Az el nem kötelezett ál­lamok ENSZ-küldöttségeinek szeptember 15-én New York­ban kezdődő értekezlete, amelyen összehangolják ál­láspontjukat; 4. Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán tanúsítandó egyipto­mi magatartás kialakítása, a közel-keleti kérdés felvetésé­nek módja. A Frankfurter Rund« SChau című nyugat-német lapra hivatkozva írja a TASZSZ, hogy von Thadden, a nyugatnémet újnácik fő­kolomposa kijelentette: az ENSZ és a Szovjetunió szer­ződésének ratifikálása esetén »alkotmányjogi panaszt« tesz. A TASZSZ kommentátora megállapítja: von Thadden nyilatkozata abban az idő­pontban hangzott el, amely­ben egyre több hang szólal meg a szovjet—nyugatnémet, s a lengyel—nyugatnémet szerződés aláírása mellett, s ilyen nyilatkozat durva kihí­vás az európai biztonság és enyhülés híveivel szemben. Az angol Daily Mail című lapban Jan Sejna volt cseh­szlovák tábornok »Szenzá­ciós leleplezések« címmel cikket közölt. A cikket kom­mentálva a Pravd a szombati száma megállapítja: a volt tábornok 1968 elején az Egyesült Ál­lamokba szökött, most »le­leplezi a Szovjetunió és a Varsói Szerződés más tag­államainak titkos terveit«, amelyek úgymond, Nyuggt- Európával és ezen belül Angliával kapcsolatosak. Sej­na nem átallja azt állítani, hogy a Szovjetunió egy Nyu- gat-Európa elleni »inváziót« és Anglia megszállását ter­vezi. Lehet-e csodálkozni azon, — teszi fel a kérdést a Pravda —, hogy a volt tá­bornok, akiből még az ame­rikai titokosszolgálatnak is elege volt, a nyugat-európai burzsoá sajtóba helyezi re­ményét? Természetesen nem. A dollárnak és a fontnak ugyanis nincs szaga. Megtalálták az ellopott robbanóanyagot Harminckét áldozat kistérben Szombatra virradóra egy detektívosztag felfedezte a hétfőn Dél-Angliából elrabolt nagy mennyiségű robbanó­anyag rejtekhelyét. A robba­nóanyaggal — több mint 400 kiló gelignittel és 1300 gyu­taccsal — egész háztömböket lehetett volna a levegőbe rö­píteni. A veszélyes Zsákmányt, amelyet valószínűleg Észak-lr- országba akartak csempészni, Readingben találták meg egy házban, hosszú nyomozás után. A házat röviddel éjfél után vették körül a rendőrautók, oly észrevétlenül, hogy az ak­cióra a környéken senki sem lett figyelmes. A robbanóanya­got nehézség nélkül, biztonsá­gosan el tudták szállítani, így nem volt szükség a környék­beliek kitelepítésére. Egy em­bert találtak a házban, aki jelenleg az őrszobán várja a hivatalos vádemelést. Észak-lrországban tegnap hajnalban belehalt az angol fegyverek által okozott sérülé­seibe egy 47 éves ember, és így az internálások bevezetése óta az észak-írországi ellensé­geskedések halálos áldozatai­nak hivatalos száma 32-re emelkedett. Armaghban az éjszaka fo­lyamán fiatal katolikus tün­tetők autóbuszokat próbáltak rabolni útakadály építéséhez. A kivonuló katonaság és a tüntetők között összecsapás zajlott le. Négy embert letar­tóztatták. Ellenállási front alakult Bolívia baloldali erői a ha­talomra jutott jobboldali re­zsim megdöntésére »Forradal­mi Ellenállási Frontot« hoz­tak létre. A szervezet a kom­munista és a szócialista pár­tokat, a trockista csoportokat és a szélsőbaloldali erőket foglalja magában — jelentik a nyugati hírügynökségek. A front által nyilvánosságra hozott dokumentum kijelenti, hogy a jelenlegi bolíviai kö­rülmények közepette a szocia­lizmushoz vezető út megnyitá­sának »egyedüli eszköze a fegyveres harc és a forradalom megindítása«. Az okmány bírálta Torres tábornok rendszerét, amiért annak idején határozatlanság­ról tett tanúbizonyságot és in­gadozott, amikor a szoc'aliz- mus felé mutató döntő lépé­sekről volt szó. A most meg­alakult front véleménye sze­rint a megdöntött baloldali rendszer vezetői nem bíztak abban, hogy a nép képes a for­Hugo Banzer elnök pénte­ken nyilatkozatot adott a UPI La Paz-i tudósítójának. Banzer nyilatkozata bővelke­dett a kommunisták elleni ki­rohanásokban — például azt a képtelenséget állította, hogy Juan Lechin, a kommun'sták vezette munkásközpont főtit­kára, Bolívia »szétdarabolását« tűzte ki célul. Banzer ezúttal is megismé­telte azt a korábbi kijelenté­sét. ' hogy üdvözölné a kül­földi beruházásokat, de ter­mészetesen mindenekelőtt az Egyesült Államok részéről. »Tárt karokkal fogadnánk a külföldi tőkét Bolíviában, amennyiben az figyelembe venné érdekeinket« — mon­dotta. Égő hajó az Adrián radalmi folyamatok irányítá­sára. Ez a bizalmatlanság tet­te lehetővé a gazdasági kö­rök jobboldali erői és a had­sereg fasiszta csoportjai szá­mára. hogy rendezzék sorai­kat. Torres tábornok elutasí­totta, hogy idejekorán fegy­verezze fel a népet, de ami­kor kitört a jobboldali láza­dás. az emberek ezreit küldte a biztos halálba. Bolíviában egyébként Hugo Banzer kormánya az ország 8 egyeteme közül hármat meg­határozatlan időre bezáratott. A rendelkezés a La Paz-i, a Santa Cruz-i és a trinidadi egyetemet érinti, amelyeknek összesen 17 ezer hallgatója van. Tegnap hajnalban az olasz partoktól mintegy 40 kilomé­terre az Adriai-tengeren' ki­gyulladt a Heleanna nevű 11 674 tonnás görög utasszállí­tó hajó. A tűz egyes jelenté­sek szerint az 1000 utast szál­lító hajó konyhájában kelet­kezett és gyorsan átterjedt az egész hajótestre. Olasz, szovjet és más nem­zetiségű hajók siettek a bajba jutottak segítségére és az olasz katonai szervek jelentése sze­rint sikerült mintegy 700 utast a tengerből kimenteni. Az Ansa olasz hírügynökség úgy tudja, hogy a szerencsét­lenség halálos áldozatainak egy részét egy olasz hajó szál­lítja Monopolt kikötője felé. A mentő helikopterek pilótái még sok utast láttak az égő hajó körül a tenger vizében. Az áldozatok száma egyelőre nem ismeretes. 2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 197L augusztus tft

Next

/
Oldalképek
Tartalom