Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1971-08-29 / 202. szám
A miniszter A mezőgazdaság nagy munkája, a kalászos gabonafélék betakarítása az egész ország területen befejeződött. Ebben az évben mezőgazdaságunk történetében a legjobb lcalászosgabona-termést takarítottuk be. A búza minősége kiváló és az előzetes adatok szerint holdanként! termésátlaga meghaladja a 16 mázsát. A többi kalászosból is az előző legjobb termésű éveket elérő vagy azokat meghaladó terméseredmények születtek. A gabonatermés biztosítja az ország jövő évi kenyerét, lehetővé teszi a tartalékolást és az állatállomány abraktakarmány-alapjá- nak a növelését. A jó termés a felelősségteljes, szorgalmas, szakszerű emberi munka eredménye. A mezőgazdasági üzemek jól felhasználták a javuló anyagi—műszaki lehetőségeket, a nagy termőképességű búzafajtákat, a több műtrágyát és növényvédő szert és gépet, valamint a javuló alkatrészellátást. A gabonabetakarítást a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok előrelátóan, jól szervezték meg, így a termést a szokásosnál hamarabb, az átlagosnál lényegesen kisebb szemveszteséggel és kiváló minőségben takarították be. Az idei gabonatermésért, a betakarítás sikeres teljesítéséért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki a mezőgazdaság dolgozóinak, a gabonatermelést segítő ipari, felvásárlási— feldolgozó^ és kereskedelmi' vállalatoknak, a párt-, az állami és a társadalmi szerveknek, hogy hozzáértő, szorgalmas munkájukkal segítették ennek a nagy feladatnak a végrehajtását. A. gabonatermelés terén elért eredmények jogosan keltik azt a reményt, hogy a mező- gazdaság ez évben még előttünk álló feladatait is sikeresen teljesíti. Különös figyelmet igényel most a nyári talajmunkák maradéktalan elvégzése, az öntözési lehetőségek maximális kihasználása, a tömegtakarmány- bázis növelése és a rendelkezésre álló nagyobb mennyiségű műtrágya szakszerű fel- használása a jövő évi még nagyobb termésátlagok megalapozása érdekében. Amikor ismételten megköszönöm a gabona- termelésben kifejtett kiváló munkát, kérem a mezőgazdaság dolgozóit, a mezőgazdaságot segítő szerveket, intézményeket és vállalatokat, hogy hasonló felelősségszeretettel és szorgalmas munkával segítsék a mezőgazdaság előtt álló őszi feladatok végrehajtását. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az olvad! vas aranya VBKM Kaposvári Villamos- sági Gyára, a 2. sz. gyáregység szürkeöntödéje. — Szürke vasat öntünk, innen a név — mondja Rajczy Rezső öntödei diszpécser, aki épp a fizetések kiosztásával van elfoglalva. — Nyolcvanhárom az üzem létszáma, negyvenkilenc a termelőlétszám. — Sok a beteg? — Dehogy, elmennek az emberek, rosszak a munkakörülmények, kevés a fizetés. — Miért, mennyit lehet keresni itt? — Ezernyolcszáz körül, s ennyit könnyebb munkával, is megkereshetnek. Itt forróság, vascipelés, gőzök... Asszony jön a férje fizetéséért, csakhogy a férj már hat hete nem dolgozik. Csak az itt felejtett táskát viheti el. — Látja, így megy ez! De talán a jövőben másként lesz. Áprilisban kezdődött az öntöde tizenhatmillió forintos rekonstrukciója, s a tervek szerint novemberben befejeződik. — A nehéz fizikai munkát kívánjuk megkönnyíteni. Üj gépek állnak munkába: az NDK-ból négy darab Fóromat 20-as, rázva préselő formázógép érkezik. Háromszáz formaszekrényt fog egy-egy gyártani, míg a mostani teljesítménye csak száz—százhúsz naponta. A rázóasztal a formák üresítését végzi majd, a homokelőkészítőnél a formázást könnyíti meg; lesz homokszállító szalag is, görgősor az elkészített formák szállítására és két vízhűtéses kupolókemence. A legfőbb ideje, hogy mindez megvalósuljon, az első terv szerint ugyanis 1966-ban kellett volna elkészülni a rekonstrukcióval! Az itteni termelés fontossága miatt is. Itt készülnek az alkatrészek a MEDICOR, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Pápai Elektermax és a Világítástechnikai Vállalat termékei részére. — Villamossági alkatrészek készítése a profilunk. Trösztön belül az összes öntvényigényt most még nem tudjuk kielégíteni, de a rekonstrukció után talán igen. — Exportálnak is? — Közvetve. Az itt gyártott lendítőkerék megmunkálását Komlón végzik, a Mélyfúróberendezések Gyára exportálja Svédországba a saját termékeivel együtt. Vagy a Mirella gáz-, fa-, szén- és villanytüzelésű tűzhelyhez öntvények készülnek a Pápai Elektermax megbízásából, s a tűzhelyet Németországba exportálják. A harmadik negyedévben kétmillió-ötszázezer forint a tervezett termelési érték, vagyis kétszázötven tonna öntvény (ebben a gyáregységnek készülő százhúsz—százötven tonnányi mennyiség nem szerepel). Sebestyén István öntödei csoportvezetővel kimegyünk az öntödébe. Hatalmas csarnok, félhomály. A vaskeretekbe izmos férfiak lapátolják a szürke színű bicskei, solymári homokot. Öntőszekrények sora. Beljebb megyünk. Feltűnik a két kupolókemence. — Egyik nap az egyik működik, másik nap a másik, a »pihenő« belső bélését felújítják ... Az alja homok, rá koksz kerül, majd vas, mészkő, koksz ... Egyszerre tizennyolc mázsa vasat nyel eL Fentről folyamatosan kell adagolni a vasat. A nyersvas Kínából, a Szovjetunióból és Dunaújvárosból érkezik. Körülbelül ezerháromszáz fokon olvad... Az oldalsó helyiségben asz- szonyok dolgoznak. Elektromos kemencében sütik a gyantahomokot. A gyanta négyszáz fokon köt. Öntéskor a gyanta elpárolog, a homok pedig kifolyik az öntvényből, így képezik a belső üregeket. A gyanta német import. Megvárom a csapolást. A kupolókemencéből szikráz. a folyik az olvadt vas aranya a négy—ötszáz kilót felfogó öntőüstbe, ahonnan az öntőfazekakba löttyentik. Ketten visznek egy-egy öntőfazekat. Csak a tartalma hetven kiló! Gőzölögnek az öntőszekrények, pirossá higgad a vas. Egy-egy csapolásnál öt—hat mázsa vasat vesznek ... Később az öntvénytisztítás, majd a csiszolás következik. Benézek a kemencébe a kémlelőnyíláson át. A sötét üvegen sárgásak a színek: a sötétsárga koksz között az élénksárga vas csorog. — A délelőtti műszakban a formázok, a magkészítők és a tisztítók, a délutániban az öntők, az éjszakaiban pedig az üresítők dolgoznak. Sípos Ferenc Többet kell tenni az igények kielégítéséért — ezt kérik a BMG-től a tsz-ek A Somogy megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGROKER) tanácskozást rendezett pénteken Lengyeltótiban, s erre meghívtál! a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár (BMG) és gyáregységeinek: vezetőit, s több tsz-elnököt és a területi tsz-szövetségek vezetőit. Az összejövetelen felszólalt Fábri István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője is. A tanácskozást, amelynek célja a gépgyár és a mezőgazdasági üzemek véleményének, tapasztaltainak, kéréseinek kölcsönös kicserélése volt, Urai Ferenc, az AGROKER igazgatója vezette. A vitaindító előadást Dobos Sándor, a BMG vezérigazgatója tartotta. Méltatta annak fontosságát, hogy a gyártók és felhasználók saját érdekükben megismerjék egymás tevékenységét, a munka során adódó gondokat. A gyár hat gyáregységgel dolgozik, s évente több mint 1,2 milliárd forintos termelési értéket állítanak elő Budapesten, Makón, Debrecenben és a többi üzemben. Különösen a kükoricatermesztés gépeire »álltak rá« az utóbbi években; részben önálló gyártással, részben pedig külföldi gépgyárakkal való kooperációban. Immár hazai felhasználásra is többet adhatnak, az igényeknek megfelelően; a teljes gépsor megvalósítására törekszenek, beleértve a komplett- szárítógépeket is. Számos elképzelés van megvalósulóban, amelyekkel megoldhatóvá válik e fontos takarmánynövénynek a termesztése, betakarítása és az azt követő raktári, szárítási tennivaló — teljesen gépi erővel. A gyár vezérigazgatója a továbbiakban a vegyszeres gyomirtás, a növényvédelem, a szálastakarmányok és a különféle konzervgyári növények betakarításának gépesítéséről, ezeknek jelenlegi állapotáról és a fejlesztési tervekről beszélt. Az előadást órákon át tartó vita, számos felszólalás követte. Fábri István, a megyei pártbizottság osztályvezetője mutatott rá a nagyfokú érdeklődés okára: a gazdasági vezetők jól tudják, milyen égető probléma napjainkban a mezőgazdaság gépesítése. Több hasznos észrevétel. — vagy ha úgy tetszik: — figyelmeztető jelzés — is elhangzott, amit a gyárnak a továbbiakban érdemes figyelembe vennie, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben, az elképzelései! megvalósításában néhány objektív körülmény akadályozza őket. Tudvalevő, hogy a mezőgazdasági üzemek gépparkja szerte az országban nagyon változatos képet mutat: külföldi és hazai gépgyárak termékeivel találkozni, s az egyikkel elégedettek a felhasználók, a másikkal kevésbé vagy egyáltalán nem. A gyárak termékeiben az egyes alkatrészeket, tartozékokat nem ők maguk gyártják, hanem másutt gyártatják, s mindez olyan helyzetet teremt, amiben bizony nehéz eligazodni néha. S hogy a gazdaságok mégis áthidalják a gondokat, olykor saját magúk kénytelenek egyes eszközöket gyártani. Számos probléma került itt terítékre, s természetes, hogy ezekre nem hozhatott megoldást ez a tanácskozás. Azt viszont elősegítette, hogy közelebb kerültek hozzá, és az őszinte véleménycsere nem marad eredmény nélkül. Nyilván ebből a megf ontolásból határoztak úgy. hogy az ilyen szintű és témájú összejövetelekre ezután is sort kerítenek, és a részvevők bírnak abban, hogy az itt felszínre került gondok enyhítésében mások, országos hatáskörrel rendelkező illetékesek is segítenek. « A barátság követei A színek jobban visszadnák a látványt, a film a mozgalmasságot, a nyomtatott betűk a finnországi út lényegét. Néhány epizód azonban talán fekete-fehér tónusban is elárul valamit a várakozásról és a helyszínről, ahol négy nap alatt megfordultak a barátság követei. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, felesége és kísérete rokonok, barátok hazájában járt. Országaik közös dolgainak, a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseinek megvitatásán túl megismerhették közelebbről is Finnország népét, Helsinkit, Észak fehér városát, s néhány igazán szép nevezetességet. Régi magyar- finn kapcsolatokra utalt a tar- vaspääi látogatás Akseli Gal- len-Kallelának, a finnek nagy nemzeti festőjének egykori otthonában. És a delegációval mindenütt ott volt dr. Urho Kaleva Kekkonen köztársasági elnök.,.. A mustialai mezőgazdasági tanintézet udvarán. Nagy tömeg üdvözölte elnökünket Poriban, a velencei stílusban épült városháza előtt. Együtt Kekkonen elnökkel. Akseli Gallen-Kallela egykori otthona ma múzeum. Helsinki világhírű, modern városrészében, Taplóiéban. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. augusztus 29. 3
