Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-27 / 200. szám

\ Nincs vendégvadászatBaíaionbogiáron Zene felár nélkül — Legjobb partner a Siotour — Megnyitották Fonyódon a Fácánost — Resztek máj pálcikával — Karikázó kereskedő Hogy teljesen világos legyen a cím, több oldalról is magya­rázatra szorul. A Balatonboglár és Vidéke Általános Fogyasztá­si és Értékesítő Szövetkezet ke­reskedelmi és vendéglátóipari egységeiben akkora forgalmat bonyolítottak le idén, amilyen­re még nem volt példa. A szö­vetkezet alakulásának első éveiben még kevesebb volt a vendég és a vásárló, tavaly és az idén azonban már alig győzték ellátni őket. Cseri Ferenc elnök — a szobája te­le van oklevelekkel, személy­re szólóakkal, de a szövetkezet munkáját dicsérőkkel is — és munkatársai szinte egymás szavába vágva sorolják mind­azokat a szolgáltatásokat, ame­lyekkel a nyaralók szabadsá­gát igyekeznek megkönnyíteni és megszépíteni. Sem a lellei Zanzibárban (a benzinkúttal szembeni étteremre egy »okos-« tanácsadó akasztotta ezt a hangzatos nevet, s bár neonrek­lámon nem villog, így ismerik a környéken), sem a fenyvesi Pettyesben, de még a Hullám komplexumban sincs szükség kikiáltóra, aki — mint a ligeti mutatványosbódé egykori »szervezője« — versikékkel csalogatta a nagyérdeműt. A közönség jön magától is, mert a konyha, a kiszolgálás és nem utolsósorban az árak megte­remtették hírnevüket Ha Balatonlelléről Keszthely felé halad az ember, majd minden nagyobb fürdőhelyen megtalálhatja a balatonboglári ÁFÉSZ egységeit, legyen az ap­rócska gomba, vagy éppen a Kupa étterem. Az ÁFÉSZ ve­zetőivel látogattuk meg ezeket a helyeket. Nemcsak az utas, a kocsi is »megszomjazik«, így a tanko­lás után álljunk meg a Zanzi- bár előtt, amely szeptember végéig tart nyitva. Extra étel- specialitása ugyan nincs, de a választék annál nagyobb, ösz- szehasonlításként csak annyit, hogy az egyik tóparti harmad- osztályú étteremben átlagban egy forinttal voltak magasab­bak az árak, mint itt. Apáti István, a Balatonboglár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ven­déglátóipari osztályvezetője azt tartja, hogy a nyaralók túlnyo­mó többsége nem Krőzus. Ezek a vendégek olcsó, ízletes éte­lekre tartanak igényt. A Zanzibár konyhájának hí­rét — nem túlzás — még Ja­pánba is elvitték, ezen a nyá­ron. Az ÁFÉSZ egyik régi part­nere, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda rendszere­sen itt étkezteti a világ min­den tájáról összesereglett tu­ristáit. A napokban egy japán csoport evett itt, s a fél étte­rem összeszaladt, amikor a szemtanúk állítása szerint is gyönyörű japán kislányok elő­vették táskájukból a pálciká­kat, és azzal fogyasztották a resztéit májat. A rossznyelvek szerint egyesek azt sem tudták, hogy mit nézzenek: a ferde sze­mű szépségeket vagy a pálci­kaevés technikáját. Sok szó esik manapság — különösen azokban az írások-, ban, amelyek idegenforgal­munkkal foglalkoznak — a fi­gyelmességről és az előzékeny­ségről. Amikor az ÁFÉSZ ve­zetői megtudták, hogy Tokió­ból is érkeznek vendégek üz­letükbe, addig járták a fővá­rost, amíg nagy nehezen sike­rült néhány japán zászlócskát szerezniük. Képzelhető a tá­volról érkezett, csicsergő nyel­vű vendégek öröme, amikor asztalukon megpillantották ha­zájuk zászlaját. A Zanzibár nagy idegenfor- galma mellett azért a hazai vendégeket sem hanyagolják el, különösen nem az estieket, a táncolni akarókat. Heten­ként két alkalommal is rendez­nek műsort neves művészek felléptével. Nagy tapsot, forró sikert könyvelhetett itt el Bár­di György, Angyal János, Fenyvesi Gabi, Monyók Ildikó, Kovács József, Vámosi János, Záray Márta, Poór Péter és Auth Ede. Balatonbogláron a Hullám szállodát, éttermet és presszót legalább annyian és úgy isme­rik, mint a leilei Zanzibárt A B kategóriába tartozó szállodá­ban olcsó utószezoni árakon érezheti jól magát a vendég. A kétágyas szobák a nyári száz­húsz forint helyett csak ki­lencven forintba, az egyágya­sok pedig hetven forint helyett ötven forintba kerülnek. Érde­kessége még a Hullámnak, hogy mind a presszóban, mind pedig az étteremben szeptem­ber végéig maradnak a zene­karok, az árba viszont nem számítják be a zenét. Cseri Ferenc, az ÁFÉSZ el­nöke elmondta, hogy egyik legjobb üzletfelükkel, a Sio- tourral egész nyárra szóló megállapodást kötöttek. A szálloda ötven ágyára szep­tember végéig tart igényt az idegenforgalmi hivatal. Az augusztus 27-én nyíló vadá­szati világkiállításra érkező tu­risták nagy része a fővároson kívül a Balatonnal is szeretne közelebbi ismeretséget kötni, s ehhez nemcsak a fürdés tarto­zik, hanem a kényelmes szál­láshely és a jó konyha is. A Hullámban pedig mindezt megtalálja a vendég. A balatonboglári ÁFÉSZ kel­lőképp felkészült a csoportok fogadására, szórakoztatására. Felvették a kapcsolatot néhány vadásztársasággal, mert étlap­jaikról hiányzik a vad, s min­denképpen szeretnék néhány vadétellel bővíteni a választé­kot. Fonyódon a 150 éves prés­házhoz vezető úton egy új, kor­szerű épület hívja fel magára a figyelmet: a Fácános. Közis­mert madarunknak vajmi ke­vés köze van a bisztró és a Magyaros vendéglátás a Kalász vendéglőben Balatonbogláron, közvetle­nül a vízparton meghitt, csendes, amolyan igazi ven­dégmarasztaló környezetben van a Kalász vendéglő, A látogató, akaratlanul is újra olvassa a nevet, s közben azt kérdi magától: jól olvastam? Valóban Kalász és nem Ha­lász? Aztán a következő pil­lanatban már rájön a saját­ságos név »nyitjára«, mert a bejárat mellett ott a táb­la: a mezőkövesdi Búzakalász Termelőszövetkezet vendég­lője. Igaz, ami igaz ilyen terme­lőszövetkezeti vendéglátóipari egység mint ez, nemigen van a Balaton déli partján, s talán ez az első, ami fölébreszt! az ember érdeklődését. Hát még ha hozzátesszük, hogy a távoli, híres Matyóföld egv mezőgazdasági üzeme létesí­tette. Lehet, hogy először a kí­váncsiság vonzza ide a ven­déget. De hogy másodszorra a nagyszerű vendéglátás, a különleges ételek miatt tér be ide, — az bizonyos! A szövet­kezetnek ez a legújabb egy­sége. — Miskolcon, Budapesten húsboltunk van, a 3-as út mellett, a zsóri gyógyfürdőnél szállodánk, éttermünk és bá­runk, Miskolc-Tapolcán me­legkonyhás egységünk, és utoljára, az idén »lépett a sorba« a Kalász vendéglő — sorolja Debreceni András, a szövetkezet kereskedelmi osz­tályvezetője. Május végén vásárolták meg ezt a létesítményt, korszerű­sítették a konyhát, és június elsején már meg is nyitották. — Ilyen gyors ütemben si­került elvégezni a munkát? — a kérdés akaratlanul is ki­kívánkozik. A válasz meglepő: — A szövetkezetnek saját építőbrigádja van. Mintegy százötven fős. Ha egyszer el­határozzuk, hogy valamit megcsinálunk, akkor azt na­gyon gyorsan elkészítjük. A zsóri szálloda ötvenhét (!) nap alatt épült fel. ötvenhét nap?! Hát ilyet is lehet produkálni?! Ám az ér­deklődő lassan rájön, hogy nemcsak e vonatkozásában egyedi ez a szövetkezet. Az ötletekért sem mennek a szomszédba! A zsóri vendég­látóegységhez tartozó bárban például gyógyvizes medence van, a vízben parafa aszta­lok. Belépés: alkalmi ruhá­ban — vagy fürdőruhában! Ezek után jogos az érdek­lődés: — Itt, a Balaton-parton, a Kalász vendéglőben nyújt-» valami különlegeset a vendé­geknek a szövetkezet? — Ételspecialitásai — me­lyek mindennap kaphatók — a borjúhúsból készült kü­lönböző ételek. Hűtőkocsink­kal Mezőkövesdről hetenként háromszor szállítjuk az árut. Egy pillantás az étlapra: lyoni borjúmáj, citromos bor­júszelet, borjúmájszeletek sza­lonnával, borjúpaprikás, ser­tésvese matyó módra... De ami még ennél is jobban megkapja az ember tekin­tetét: a legdrágább étel 23— 24 forint! . — Meglepően olcsó árak ezek! — A vendéglátásnál nekünk nem a magas haszonkulcs a célunk, hanem a szövetke­zetben »termelt« saját hús ily módon való értékesítése. Nálunk nincs pédéul baromfi, vagy hal, mert mi csak olyan ételeket készítünk, melyeknek anyagát magunk állítjuk elő. A másik célunk, hogy a szó igazi értelmében vendégül lás­suk a hozzánk látogatókat. Ezért is nem csárda a nevünk, hanem vendéglő. Az étlap kétnyelvű, a fel­szolgálók angolul és németül beszélnek, és ezek után nincs abban semmi meglepő, hogy az ide látogatók több mint fele külföldi. Otthonos kör­nyezetben, különlegesen jóízű ételekkel kínálni a vendégeket — mindenekfölötti cél ez. De a szolgáltatásban még tovább is lépnek: csupán egy tele­fonmegrendelés és akár cso­portokat fogadnak, akár csa­ládi összejövetelt rendeznek, s az étlaptól függletlenül elké­szítik a kívánt ételeket. Ez az év tulajdonképpen csak a kezdet. — A jövő szezonra a ven­déglő mellett négyemeletes szállodát szeretnénk építeni — mondta Debreceni András. — A beruházás engedélyezte­tése most folyik. Átalakít­juk ezt az egységet is: a bolt­íves teraszrészből egy téli­kertet alakítunk ki, ebből a jelenlegi étteremből bárt, s az éttermi rész a szálloda föld­szintjére kerül. Mit lehet mindehhez hoz­záfűzni? Ha sikerig, a szép tervet valóra váltani, Balaton- partunk egy hangulatos, nagy­szerű vendéglátóegységgel is­mét gazdagodik. (XI mellette lévő csemegebolt név­adásához, de a környéken már­is ismerik, sőt meg is szerették. Az 1 200 000 forintért épített és berendezett épületben»a mo­sóportól a csapolt sörig minden megtalálható, s akinek éppen rexezni támad kedve, órákig elszórakozhat a bisztró sarká­ban felállított, zöld posztós asz­tal csontgolyóival. Ütünk következő állomása Alsó-Bélatelep, a sorompóval szemben lévő Pettyes étterem. A szeptember végéig nyitva tartó másodosztályú, hangula­tos vendéglőben német nyelvű étlapot is tartanak, hiszen a másodosztály már kötelez arra, hogy a nem magyar anyanyel­vű legalább ezen a világnyel­ven tájékozódhasson az étel­és italválasztékról. A nyaralók sokféleképpen oldják meg a maguk és család­juk ékteztetését. Van, aki nem rajong a házi munkáért, és vendéglőben eszik, mások vi­szont az élelmiszerboltokat ke­resik föl, hogy konzervekből, készételekből és más nyers­anyagokból állítsák össze a meleg ebédet vagy vacsorát. A gombákra és más kisebb üzle­tekre nagyobb szükség van, mint korábban. A Balatonbog­lár és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet tizennégy gombát vett át a Somogy megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat­tól, s az- apró üzletecskékbe szinte belebotlik a vásárló. Hogy mennyire szükség van rá­juk, ázt éppen a forgalmuk bi­zonyítja legjobban, s a gombák még vasárnap is hajnaltól estig állják a vevők rohamát. Mi­után ezek az üzletek nem ren­delkeznek raktárral, naponta cserélődik az árukészlet. A szövetkezet erre a célra egy teherautót* állított be, amellyel — néha ugyan nehezen — fo­lyamatosan ellátják a gombá­kat. A Zanzibár étterem mö­götti üzletecske júliusban 257 ezer forint forgalmat bonyolí­tott le, ami még egy lényege­sen nagyobb élelmiszerboltnak is dicsőségére válna. Ha már a vásárlásnál tar­tunk, azokat az üzleteket sem hagyhatjuk ki a felsorolásból, melyek a drágább közszükség­leti cikkeket árusítják. Elsősor­ban a Lelle áruház, ahol — ha kell — biciklivel is megfogják a vevőt. Ez így persze furcsán hangzik, no meg a címben is az olvasható, hogy nincs ven­dégvadászat Bogláron — illet­ve most már Lellén —, így a kerékpáros kereskedés magya­rázatra szorul. A Lelle áruházban kiárusí­tást tartottak. Balatonfenyve- sen két menyecske valahogyan lemaradt az olcsó pulóverek­ről. Győrfi Károly biztatta az asszonyokat, hogy jöjjenek el Lellére, itt megkapják. Fel is ültek a vonatra, s egy szép na­pon odaálltak a pult elé, hogy megvennék a pulóvereket, hol vannak? Szerencsétlenségükre egy raktári rendezkedés miatt még dobozok rejtették a »kin­cset«, s mire ezt a dobozt meg­találták, a két asszony vonata vészesen közeledett a lellei ál­lomás felé. Dühöngtek — ide bolondítanak bennünket hiá­ba! —, aztán dolguk végezetle­nül kimentek az áruházból. Győrfi Károly azonban nem hagyta annyiban a dolgot, meg­találta a pulóvereket, biciklire pattant, s kikarikázott az állo­másra. Visszacsalta az asszo­nyokat, akik a várva várt ru­hadarabokat is megkapták, s még a vonatot is elérték. Fonyódon a ruházati bolt áruválasztékával is nagyon elégedettek az emberek. Gyak­ran itt fent a hegyen kapják meg azokat a dolgokat, melye­ket a műút melletti áruházban hiába kerestek. Bogár Lajosne üzletvezetőt csak Katinak hív­ják a környékbeliek, s ez nem­csak a kedves asszonynak, ha­nem a jó kereskedőnek is elis­merést jelent. A drágább dolgok után ismét térjünk vissza az olcsóbb cik­kekhez, az ajándékokhoz. A balatonlellei 15. számú üveg­boltban alaposan felkészültek a vadászati világkiállításra. Bő­vítették a választékot s vá­sárló legyen a talpán, aki leg­alább félórát nem válogat a szebbnél-szebb ajándéktár­gyak, poharak, kancsók, kész­letek között. A 700 000 forintos júliusi forgalom többek között Szabó József üzletvezető fá­radságot nem ismerő beszer­zéseinek köszönhető. Teher­autóval járja az országot, s mindent összegyűjt, amire a helyieknek és a nyaralóknak szükségük lehet. A Lelle áru­házban is halomban állnak az ajándéktárgyak. Az érdekességek és az áru- választék ismertetése után ves­sünk egy pillantást a statiszti­kára, a szövetkezet forgalmá­nak alakulására is. A kiske­reskedelmi forgalom az első félévben 91 millió forint volt. 13 millióval több, mint tavaly. A vendéglátás 19 milliót ho­zott a konyhára, ami — a kon- kurrencia ellenére — nyolc szá­zalékkal több, mint 1970-ben volt. A Lelle áruház napi 100— 120 ezer forintom forgalma ko­rábban még álomnak is túl szép volt, ma pedig már úgy beszélnek róla, mint minden­naposról. Persze a szövetkezetnek év­ről évre lépést kell tartania az egyre növekvő követelmények­kel, tehát beruházásra, felújí­tásra, az üzletek és egységű; csinosítására is kell áldoznia. A fonyódi Fácános 1 200 000 fo­rintos beruházásáról már sz/ ’ - tunk. Százötvenezer forintod alakították át a balatonié' - vési Kupa éttermet, és ug« ennyibe került Balatonfeny sen a Vigádó korszerűsítés Egy korábbi ötlet vaU meg a lellei AGROKER-re1 zös üzlet létrehozásával. A tika tisztaságú boltban p vényvédő szerektől a mező dasági kisgépekig minr megkaphat a vásárló. Cseri Ferenc bemutatt- szövetkezet jövőjét is — egyelőre csak maketten. A szintes áruház mellett h ' szintes irodaház és ey üzem épül majd. R» hogy kereskedelmi és v látóhálózatuk bővítése é lesztése megnyeri majd a sárlók és a fogyasztók tét sét. s tovább öregbíti a bogi; ÁFÉSZ hírnevét (x) 8 SOMOGVI NÉPLAP Péntek, 197L augusztus 2X

Next

/
Oldalképek
Tartalom