Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1971-08-25 / 198. szám
LA PAZ-I EGYETEMISTÁK KÜZDELME elégedett a fordulattal A vasárnap hatalomra jutott jobboldali katonai rezsim ellen héttőn nagyarányú diáktüntetés volt La Pazban. A bolíviai katonai alakulatok csak tankokkal és páncékocsikkal tudták szétverni a tüntető diákokat. Képünkön: Az egyik harckocsi a tüntető diákok ellen indul. Washington Véres események játszódtak le a La Paz-i egyetemen. A bolíviai légierő repülőgépei és a hadsereg páncélos egységei együttes támadást intéztek a város központjában levő egyetem és a magukat elbariká- dozva tartó diákok ellen. Hír- ügynökségi jelentések szerint a támadásnak 12 halálos és 30 sebesült áldozata van. A katonák több mint 200 diákot letartóztattak' és a városi börtönbe szállították őket. A dráma szombat este kezdődött, amikor már ismeretessé vált, hogy a Hugo Ban- zer vezette jobboldali lázadás felülkerekedett. Ekkor a Tor- res-kormány mellett végsőkig kitartó diákok az egyetem épületébe vonultak és ott el- barikádozták magukat. Vasárnap este a bolíviai egyház, a diplomáciai testület és a Vöröskereszt képviselőiből álló küldöttség kereste fel az újonnan létrejött jobboldali kormányt és kérte, hogy engedélyezze a fiatalok szabad elvonulását. A kormány ezt elutasította, de állítólag később hajlandó volt hozzájárulni a kérés teljesítéséhez. Az AFP szerint egyáltalán nem biztos, hogy a kormány valóban így járt-e el, és az sem, hogy a diákokat értesítették az állítólagos garanciákról. Mindenesetre hétfőn délelőtt a diákok gyűlést tartottak. Ezen olyan határozatot fogadtak el, hogy folytatják a harcot a lázadók által hatalomra segített »fasiszta« kormány ellen. Joaquin Zenteno Anaya tábornok, aki az egyetem ellen irányuló hadműveleteket vezette, felszólította a diákokat, hogy öt percen belül hagyják el az egyetemet. A fiatalok a felszólításnak nem tettek eleget és hozzáláttak a barikádok megerősítéséhez. Ezután történt, hogy a nyolcemeletes egyetem fölött repülőgépek jeösszehívásának oka, hogy a tagországok megvizsgálják, mit tegyenek a legújabb amerikai gazdaságpolitikai intéz- kedés-k, elsősorban az amerikai behozatalra kirótt protekcionista többletvám bevezetése után. A tanácsülés megnyitását követően Nathaniel Samuels, gazdasági kérdésekben illetékes amerikai külügyi államtitkár ismertette röviden azokat az okokat, melyek az amerikai kormányt az ismert intézkedések megtételére kény- szeri tette. Ezt követően a Közös Piac hat tagországa közös álláspontot dolgozott ki, s ezt a szervezet képviseletében Ralf Dahrendorf, az Európai Közösségek Bizottságának nyugatnémet, külkapcsolatokért Hasszán El-Amri hadseregfőparancsnok új 12 tagú kormányt alakított a Jemeni Arab Köztársaságban — jelentették a hírügynökségek a sanaai rádió adására hivatkozva. A hírek szerint El-Amri a miniszterelnöki tisztség mellett megtartotta katonai főparancsnoki funkcióját is. Az új kabinetnek két miniszterelnök-helyettese van: Abdul Szalam Szabra a belügyi és Mohammed Szaed elletitek meg és bombázni kezdték a diákokat. A UPI tegnapi jelentése szerint a baloldali diákok egy csoportja még mindig az egyetem épületében tartózkodik. Közben La Pazban megtartotta első ülését Bolívia új. jobboldali kormánya. Raul Le- ma Pelaez pénzügyminiszter az első ülés után kijelentette, hogy kormánya üdvözölné a külföldi tőkeberuházásokat. Robert McCloskey, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hangoztatta, hogy Eszak-írország körül folyik az érdekeltek idegháborúja. Miután Lynch, az Ír Köztársaság miniszterelnöke kijelentette, hogy hazája kész támogatni az északír katolikus kifelelős tagja ismertette a tanácsülésen. Dahrendorf felszólalása valóságos kirohanás volt az Egyesült Államok ellen. Élesen elítélte a protekcionista intézkedéseket, kijelentette, hogy a Közös Piac kereskedelmi ellenintézkedésekhez folyamodik, ha Washington flem szünteti meg a 10 százalékos többletvámot. Követelte a »ha_ tok« nevében, hogy az Egyesült Államok »a lehető legrövidebb időn belül« érvénytelenítse a GATT szabályaiba ütköző intézkedéseit. A GATT rendkívüli tanácsülése így az első nemzetközi fórum, ahol az Egyesült Államok összecsap legfőbb kereskedelmi partnereivel a Nixon- féle gazdasági intézkedések kapcsán. Attar a pénzügyi és gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd. A miniszteri tárcák elosztásának különös érdekessége az, hogy Abdullah Asznag személyében egy száműzött dél- jemeni szakszervezeti vezető lett az új külügyminiszter. Asznag egyik vezéregyénisége volt a Dél-Jemenben néhány évvel ezelőtt lezajlott britellenes megmozdulásnak. Ezt követően 1968-ban emigrációba kényszerült s azóta a Jemeni Arab Köztársaságban élt. kormányát hivatalosan is tájékoztatták a bolíviai rendszer változásáról és Washington nagy figyelemmel követi az események alakulását. Washingtoni megfigyelők hozzáfűzik, hogy amerikai vezető körökben megelégedéssel fogadták Torres bukását és a katonatisztek vezette lázadás győzelmét. A jobboldali argentin terroristák tegnapra virradóra súlyosan megrongálták Chile ro- sariói konzulátusát, hogy így ünnepeljék meg Bolívia jobboldali erőinek győzelmét. sebbség polgári elégedetlensé- gi mozgalmát, ha a brit kormány továbbra is a feszült helyzet katonai megoldását erőlteti. Tegnap Faulkner, az északír miniszterelnök, közvetve válaszolt nyilatkozatára. Hangsúlyozta, hogy Észak-ír- ország semmiféle akciók révén nem hagyja magát eltántorítani politikai irányvonalától, és szilárdan eltökélte, hogy megmarad az egyesült királyság kebelében. Faulkner azt állította, hogy az internálás nem a katolikus kisebbség elnyomását szolgálja, de ezúttal is élesen kikelt az illegális ír köztársasági hadsereg ellen, amely a katolikus polgárjogi mozgalom fő ereje. Lynch nyilatkozatára utalva kijelentette, hogy Belfast ellenáll »a nyílt terrorizmusnak és a politikai zsarolás, nak«. Az Észak-lrországban bevezetett! internálást tegnap elítélte George Meany, az amerikai AFL—CIO mammutszak- szervezet elnöke is. Marcos magyarázata Ferdinand Marcos, a Fülöp- szigeti Köztársaság elnöke tegnap két napon belül immár másodszor mondott rádió és televízió beszédet. Marcos azzal magyarázta a polgári szabadságjogok hétfői felfüggesztését az országban, hogy »a lázadók több épületet fel akartak gyújtani Manilában és merényletet terveztek számos vezető kormánytisztviselő ellen«. Az elnök bejelentette, hogy a katonai hatóságok le fogják tartóztatni a »felforgató elemeket«. Az ír Köztársaság támogatja a katolikus kisebbséget Eles kirohanás Nixon gazdasági intézkedései ellen A GATT rendkívüli ülése A Nemzetközi Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény — GATT — rendkívüli tanácsülést hívott össze a szervezet székhelyén, Genfben. A tanácskozás tegnap délután kezdődött a dán nagykövet elnökletével. Üj kormány Jemenben SOMOGYI NÉPCAP Szerda, 1971. Migwata 25. Losonczi Pál finnországi látogatásai Istambul Tagad a fővádlóit Istambulban bíróság elé állítottak tizenhárom fiatalt, köztük négy lányt, akik ellen az a vád, hogy részt vettek Eírom izraeli főkonzul elrablásában és meggyilkolásában. Az akcióért annak idején a Népi Felszabadítási Hadsereg nevű partizáncsoport vállalta a felelősséget. Az első számú vádlott, Ma- hír Cayan 25 éves diák tagadta, hogy ő oltotta ki El- rom életét. A vádirat szerint az emberrablók sorshúzással döntötték el; ki végezzen El- rommal, miután a török kormány nem volt hajlandó alkuba bocsátkozni a túsz életéért. Az izraeli főkonzul meggyilkolása már jóval előbb nyilvánosságra került, az emberrablók azonban csak nemrég kerültek kézre, ezért kerül ilyen későn sor a perre. Helsinkibe kiküldött tudósítónk jelenti: Losonczi Pál és a magyar delegáció tegnap megkoszorúzta Paasikivi elnök sírját, tisztelegve annak az államférfinak emléke előtt, aki következetesen síkra szállt a szocialista országok és Finnország kapcsolatainak elmélyítéséért. Ezután a magyar vendégek a gazdag program következő állomásához, a parlamenthez látogattak. Megtekintetiék az üléstermet, meghallgatták a képviselők munkájáról szóló beszámolót, elbeszélgettek a magyar és a finn képviselők között kialakult baráti kapcsolatok soksok eredményéről. A reggeli lapok, amelyek méltatják a két nép barátságát, megírják, hogy Losonczi Pált, aki először jár ugyan Finnországban, mégis mindenütt kedves ismerősként üdvözlik. így volt ez most is, amikor a magyar delegáció végigsétált a főváros útvonalain, parkjain, sétányain. Hol tapsok, hol baráti kézszorításra váró járókelők üdvözölték az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét. A magyar delegáció Helsinki nevezetességeivel ismerkedett, majd felkereste azt a nagy gépgyárat, amely különösen jó kapcsolatot tart fenn magyar partnereivel. Többek között ez az üzem gyártotta és szállította hazánkba a lábatlani papírgyár berendezéseit. Az üzemben magyar nyelvű feliratok és a dolgozók képviselői köszöntötték a látogatókat „Végsőkig marxizmusellenes“ A bíróság jóváhagyta a belgrádi Kultúra betiltását A belgrádi bíróság jóváhagyta és ezzel jogerőre emelte a Kultúra című, háromha- vonként megjelenő folyóirat legutóbbi száma terjesztésének betiltását. A betiltásra az adott okot, hogy a lap inkriminált számában egy 23 esztendővel ezelőtt elhunyt szerzőnek, Nyi - kolaj Berdjajevnek 26 éve írott, »Vél sókig marxizmusellenes, a szovjet államot és a szocialista rendszert sértő« cikkét közölte. A belgrádi bíróság döntését indokolva megállapítja, hogy »Nyikolaj Berdjajevnek a folyóirat legújabb számában megjelent cikke semmiképpen Grecsko távirata a román fegyveres erőkhöz Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter táviratban üdvözölte a román fegyveres erőket abból az alkalomból, hogy Románia 27 esztendővel ezelőtt szabadult fel a fasizmus alól. »Sikereket kívánok a román néphadseregnek harci és politikai felkészülésében, hogy növekedjék hazája védelmi képessége és tovább fejlődjék a Varsói Szerződéshez tartozó országok megbonthatatlan harci szövetsége« — hangzik a távirat. sem jelenhet meg szocialista tudományos folyóiratban, mert mondanivalója nyugtalanságot kelthet a lakosság körében és zavart okozhat Jugoszlávia és a Szovjetunió baráti viszonyában«. A belgrádi kerületi ügyészség ideiglenesen betiltotta a Student című egyetemista lap augusztus 24-i rendkívüli számának terjesztését, mert az »álhíreket és olyan állításokat tartalmaz, amelyek nyugtalanságot kelthetnek«. A végleges betiltásról a kerületi bíróság dönt. Nixon fogadta Portért Nixon amerikai elnök magához kérette William Porter nagykövetet, a párizsi vietnami tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség új vezetőjét. Mint azonban Ponald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője közölte, Porter nem kap új utasításokat az elnöktől. Porter korábban az Egyesült Államok szöuli nagykövete volt, és előreláthatólag augusztus 30-án veszi át a Párizsban tárgyaló küldöttség vezetését. Amerikai—kubai roplabdE-mérközés gatott Kubába, ahol a kubai csapattal találkozott. A nemzetközi torna döntőjét a kubai csapat 3:1 arányban nyerte meg. Képünkön: A szurkolók között Fidel Castro. Egyezmény a „frontvárosról" LEHET, hogy 1971. augusztus 23. kontinensünk diplomáciai történetének jelentős dátumának bizonyul. Lehet — azért fogalmazunk így, mert szeretnénk érzékeltetni, hogy állításunk még nem bizonyosság, hanem valószínűség, még nem beteljesült tény, hanem a jövő biztató ígérete. Ez a nap a nyugat-berlini megállapodás napja. Magát az egyezményt még nem hozták nyilvánosságra, előbb a kormányok elé terjesztik — ez az egyik ok, amiért egyelőre lehetőségről beszélünk. A másik, a fontosabb ok pedig az, hogy egy megállapodás mindig csak keret, értéke hosszú távon attól függ, mennyit valósítanak meg belőle. Márpedig a nyugati nagyhatalmak fővárosaiban és nem utolsósorban Bonnban enyhén szólva nem hiányzanak azok az erők, amelyek eddig is bebizonyították, hogy szívesen gördítenek akadályokat az európai egyhülés útjába. Hála a szovjet békepolitika következetességének, a szocialista országok erejének és ebből következő nemzetközi pozícióinak, az európai enyhülés karavánja a nyugati aknamunka-kísérletek ellenére is szépen halad. Ebbe az örvendetes folyamatba kell beágyaznunk a nyugat-berlini megállapodást ahhoz, hogy jelentőségét felmérhessük. Nem kerülhetett volna sor erre az egyezményre az előzmények nélkül és — ha. a szocialista fővárosokban vissza is utasították az előfeltétel — jelleget —, nem vonták kétségbe azt, hogy a négy nagykövet tárgyalásainak eredménye a további eredmények logikus láncszeme lehet. Ahhoz, hogy a világ — és mindenekelőtt a mi kontinensünk — eljuthasson a tegnapi naphoz, — mindenekelőtt az erőviszonyok megváltoztatására és az ebből következő változásokra volt szükség. A realitások ereje kényszerítette tárgyalóasztalhoz a nyugati partnereket, akiknek a dolgát immár nem nehezítette meg egy mozdulatlanságot hirdető kereszténydemokrata bonni kabinet. A megállapodás szövegét még nem ismerjük, de annyi már most biztos, hogy üdvözlendő, pozitív lépés történt, feltétlenül a jó irányban. Ha a hírhedt »frontvárosból« a megállapodás szimbóluma lesz, ez megkönnyíti a két német állam tárgyalásait, valamint a szovjet—NSZK és a lengyel— NSZK szerződések törvényerőre emelését, ratifikálását. A VILÄGSAJTÖ hasábjain még ma is olvassuk olykor, hogy gyilkolt valahol a második világháborúból visszamaradt lövedék. Ilyen szüntelen robbanással fenyegető maradvány volt mindmáig Nyu- gat-Berlin. Talán most sikerült hatástalanítani ezt a veszélyes gócot kontinensünk legérzékenyebb pontján.
