Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1971-08-14 / 190. szám
hát tulajdonképpen kísérleti stádiumban van, de mindaz, Próbaüzem Csurgón a fejősnél pedig jelenleg négy asszony dolgozik. Négy hónapja üzemel ez a létesítmény, teamit ígér és amit eddig mutat, méltán mondatja: ez az, valami ilyen megoldás az, amire nagy szüksége van a mezőgazdaságnak! Vörös Márta (Folytatjuk) Megkezdődött a próbaüzem a peremartoni új műtrágyagyárban, ahol a mezőgazdaság számára Peretrix néven új, hármas hatóanyagú műtrágyát állítanak elő. Az új talajjavító anyagnak az az előnye, hogy a koncentrált nitrogén, szuperfoszfát és káliső egy művelettel juttatható a talajba. Ezeregyszáz holdon szántják fel a tarlót a balatonendrédi Zöld Mező Termelőszövetkezet területén. A munkát három Dl—KB traktor végzi, Lassan egy éve lesz, hogy átadták Csurgón a Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság épületasztalos-üzemét. Időközben azonban néhány olyan hiba mutatkozott — a gondatlan kivitelezés, a nem minden szempontból megfelelő tervezés és a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt —, amelyeknek kijavítása, illevte megszüntetése nélkül lehetetlen volt elkezdeni a munkát. Végre a napokban megkezdődött a próbaüzem, noha az üzemelés feltételei még így sem százszázalékosak. A gépek egy része még mindig nem érkezett meg, egyiket-má- sikat csak a következő évre ígérték a szállítók. Hiányzik például a nagyon fontos hegesztődinamó is. A meglévők mellett főként olyanokkal dolgoznak az üzemben, anpelyek a tmk-műhelyben, saját erőből készítettek el az üzemrész dolgozói. Jelentkeztek a vidéki induló üzemekre általánosan jellemző problémák is: kevés a szakember, holott az itt végzendő munka ugyancsak igényelné a szakmunkát. Most körülbelül 130-140 ember dolgozik itt, a létszám csak a teljes kapacitás kihasználásával egy időben duzzad háromszázra. Hogy mikor? Ez az, amit még nem lehet pontosan tudni. Néhány héten vagy hónapon belül megkezdődik a tényleges üzemelés, és fokozatos termelésnöveléssel szeretnék elérni a tervezett 50 milliós értéket. Addig is több erőfeszítést tesznek, hogy a hozzáértő szakképzett munkaerőt biztosítani tudják. Ősztől egyéves szakmunkásképző tanfolyamot indítanak, s megkezdődik a faipari technikum, az iparitanuló-iskolában pedig a hároméves szakmunkásképző a fiatalok számára. 8.0M0GII NÉPLAP Szombat, 1971. augusztus 14, Felkiáltójellel a szarvasmarha-tenyésztésről CSÖKKEN AZ ÁLLOMÁNY A megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi kibővített ülésén arról tanácskozott Balatonszabadiban, hogy a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum által kidolgozott nagyüzemi szarvasmarhatartási módszereket miként lehetne megyénkben gyorsabb ütemben elterjeszteni. A témával összefüggésben a testületi ülésen szóba kerültek mindazok a nyomasztó, súlyos gondok, melyek nehezítik, veszélyeztetik szarvasmarha-tenyésztési célkitűzéseink elérését. »Ha nem enyhülnek, illetve nem szűnnek meg azok a gondok, bajok, melyek fékezik egész szarvasmarha-tenyésztésünk fejlesztését, akkor hovatovább a somogyi, a kaposvöl- gyi állattenyésztésnek csak a híre marad meg.« »Mindenképpen gyorsabb, határozottabb előrelépésre van szükség, ez a téma nem csupán somogyi specialitás, hanem nagyon fontos népgazdasági ügy.« Szándékosan idéztük ezeket az elhangzott véleményeket, melyek tömören két fontos, alapvető tényt igázolnak. Az egyik: megyénk mezőgazdaságában döntő szerepe van — már a hagyományok miatt is — az állattenyésztésnek, ezen belül a szarvasmarha-tenyésztésnek; a másik: olyan jellegű problémák vetődtek föl, amelyek megoldásához már nem elegendő a »jelzés«, határozott és mielőbbi tettekre van szükség. KEDVEZŐTLEN A JÖVEDELMEZŐSÉG A szarvasmarha-tenyésztés jelentőségét igen sok oldalról lehetne elemezni, ezúttal csupán néhány adat segítségével kívánunk utalni rá. Megyénk mezőgazdasági termelésének összes hozamából 13 százalékkal, az összes árbevételből 16,3 százalékkal részesedik az az ágazat; áz állattenyésztés összes hozamának 39 százalékát a szarvasmarha-tenyésztés adja. Mezőgazdaságunknak, de az egész népgazdaságunknak is elsőrangú érdeke, hogy fejlődjön, erősödjön, magasabb szinten termeljen. Am ha a helyzetet vizsgáljuk, az érdekek és a tények között bizonyos ellentmondás tapasztalható. Megyénkben a régi, nagy hagyományok ellenére az állomány csökken, különösen szembetűnő ez az állami gazdaságokban és á háztáji gazdaságokban. A termelőszövetkezetek közös állományának gyarapodása semmiképpen nem képes ellensúlyozni ezt a hanyatlást. Ismert tények ezek, mint ahogy az okok is köztudottak:: korlátozottak a beruházások, kedvezőtlen a szarvasmarhatartás jövedelmezősége, az állami intézkedések ellenére voltaképpen veszteséges ez az ágazat, s így a helyi, a megyei erőfeszítések sem jártak, járhattak teljes sikerrel. A korszerű szarvasmarhatartást három tényező határozza meg: a beruházás, a takarmánygazdálkodás és a munkatermelékenység. A három tényező nagyon szorosan összefügg egymással, de lényegében meghatározható mind a költségekre, mind az egész ágazat jövedelmezőségére a beruházás. Hiszen a létesítmény, s a vele együtt kialakított technológia eldönti a takarmányozás módját, élő munkaerő, azaz a munkatermelékenységet is. Az ajánlott, a »forgalomban« lévő rendszerek, a szakosított telepek költségeire jellemző, hogy egy te- hénféröhely 60—80 000 forintba kerül! (Hozzávetőlegesen ekkora összeg egy ember lakásához szükséges beruházás költsége is!) Ügy véljük, nem kell külön magyarázat ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek miért tartózkodnak ilyen beruházásokba bocsátkozni. Szinte kilátástalan erőfeszítés így az ágazat jövedelmezőségén változtatni. OLCSÓBBAN, KORSZERŰEN A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kutatói, látva az egyre súlyosabbá, nehezebbé váló helyzetet, évek óta folytatnak kísérleteket. Olyan telepek, istállórendszerek kialakításával foglalkoznak, melyek biztosítják a termelékenység növelését, lehetővé teszik, hogy olcsóbban, kevesebb költséggel több korszerű férőhely épüljön, csökkenjenek a takarmányköltségek, s egyben javuljanak az ott dolgozók munkafeltételei. A becslések szerirjJ eddig már több mint háromezer szakember tekintette meg, tanulmányozta a balatonszabadi szövetkezetben megépített híJó közepes a babtermés Somogybán Feldolgozásra készül balatonszentgyörgyi magtisztító telep A Balatonmária Fogyasztási Szövetkezet balatonszentgyörgyi magtisztító telepe évről évre jelentős mennyiségű babot dolgoz fel és szállít a bel- és külföldi vevőknek. Az üzem munkájának megszervezése miatt érthető érdeklődéssel figyelik a babtermelés alakulását. Errő be- szégettem a napokban Wolf Jánossal, a szövetkezet felvásárlási főosztályvezetőjével. — Milyen termés várható? — Babot ma már csak a háztáji gazdaságok termelnek — mondta — így azt többségében a fogyasztási szövetkezetek vásárolják feL Sokfelé jártunk a megyében, és olyan képünk alakult ki, hogy a bab jó közepes termést ad az idén Somogybán. Körülbelül 200 vagonnyi várható, ennek kisebb részét a termelők használják saját fogyasztásra, a nagyobbik fele kerül majd az áruforgalomba. A korai fajták már nagyrészt beértek, de szeptember közepéig még a későbben vetett babokat is le lehet szedni. Somogyhoz hasonlóan kedvező híreket kaptunk a várható termésről az ország más területeiről is. — Hogyan szervezik meg a bab felvásárlását? — Ezekben a hetekben felkeressük a megye fogyasztási szövetkezeteit. Szerződéseket kötünk velük a szállításokra. Olyan árakat alakítottunk ki, hogy érdemes lesz a babot nekünk eladni. Lépéseket tettünk annak érdekében is, hogy ne csak somogyi, hanem más megyében termett babot is feldolgozhassunk. Öt megyéből várunk nagyobb meny- nyiségeket. — Várható-e spekuláció a babbal? — Ismert, hogy két évvel ezelőtt nagy volt az üzletelés ezzel a cikkel. Az éh véleményem, hogy az idén erre nem lesz mód. Több ok miatt. Jó a termés, több, mint amire a belföldi fogyasztóknak szüksége van. Nem valószínű tehát, hogy magánkiskereskedők, vagy szövetkezetek, esetleg vállalatok spekulációs célokból Somogyból elviszik, és pédául Csongrádban eladják a babot, nagy nyereséggel. Jelenleg a belföldi piac babbal telített. A múlt évben ugyanis importáltak babot, éppen az üzérkedés megfékezésére. Ügy gondolom, hogy a termelőknek, de a felvásárló szövetkezeteknek sem érdemes a biztosat a bizonytalanért kockáztatni. Az import kiegyenlítő hatására az idén például a tél végén 30 vagon babot sikerült megvennünk és feldolgoznunk. — Hogyan készült fel a balatonszentgyörgyi üzemünk? — Várjuk a termést. Részben gépi, részben kézi válogatással 250 vagon mennyiséget tudunk szállításra előkészíteni. Ez azért is fontos, hogy a könyék 30—50 nődolgozójának adhatunk kenyeret, őszi-téli munkát. Természetesen a tisztított babbal először a belföldi igényeket elégítjük ki, és csak azután szállítunk- exportra — fejezte be Wolf János D. Z. zómarha- és növendékístállót, melynél immár kétéves tapasztalat bizonyítja: lehet olcsón és mégis korszerűen beruházni! A háromszázas, kötetlen tartá- sú hizlaló istállóban egy férőhely beruházási költsége mindössze hétezer forint. Az állatok gondozását egyetlen ember napi négyórai munkával el tudja végezni, ami azt jelenti, ha két ilyen létesítmény van egymás mellett, akkor egyetlen dolgozó hatszáz hizómarhát gondozhat! Hússzorosára nő így a munkatermelékenység, s egy ember évente 4-7 millió forint brutto termelési értéket állít elő. Nem is akármilyen eredménnyel, mert a kétéves tapasztalat szerint a hagyományos ezer gramm helyett, napi 1400-1500 gramm súlygyarapodást érnek el itt. Mindent összevetve: evvel a félig könnyűszerkezetű, saját brigáddal is kivitelezhető létesítménnyel, az itt alkalmazott technológiával 20-40 százalékkal csökkenteni lehet az önköltséget. A módszer belvált, kikísérletezett. Tulajdonképpen a kutatók ezt fejlesztették tovább, alakították át a sajátos igényeknek megfelelően, amikor ugyancsak ebben a gazdaságban megépítettek egy kötetlen tartású, 252 férőhelyes tehénis- tállót, melyhez fejőház, tej hűtő kapcsolódik. A fejőházban egy amerikai gyártmányú, valóban világszínvonalat képviselő fejőberendezés van, s az egész létesítményre a nagyfokú automatizálás jellemző. Igaz az, hogy a tehénistálló meglevő objektum mellé települt, — tehát a járulékos beruházások költségei csak részben terhelik —, egy tehénférőhely beruházási összege — beleértve a fejőberendezés költségeit is — mindössze 17 000 forint! A 252 tehén gondozását egy ember végzi (!) — a hagyományos épületekben húsz tehenet gondoz egy ember —, MAI KOMMENTÁRUNK Előzzük meg a panaszokat! A választási jelölő gyűlések során alig volt a városban olyan este vagy délután,, amikor ne hangzottak volna el közérdekű bejelentések és javaslatok. A választópolgárok mindjárt a jelölő gyűlésen ragadták meg az alkalmat, hogy a régita húzódó vagy az éppen akkor időszerű problémáikat jelöltjüknek és választótársaiknak is elmondják. Az a tény, hogy az elhangzott százhatvan bejelentésből száztizenegy a város- fejlesztéssel kapcsolatos, és ennek is több mint fele az út-, járda- és csatornaépítéssekkel foglalkozott, annak bizonyítéka, hogy mind a választott testületeknek, mind a tanácstagoknak többet kell tenniük e téren. A közérdekű bejelentések és panaszok intézése melleit meg kell állnunk egy pil'a- natra. Volt idősak, és van olyan szerv, amikor és amelyek nem vették komolyan az észrevételeiket, kurtán-furcsán elintézve, esetleg válasz nélkül hagyva rázták le magukról a gondot és a felelősséget. Az ügy »elintézésének« ez a módja szerencsére kiveszőben van, bár aki kedvenc vicclapunkat olvassa, bizony fölfedezhet benne néhányat. A bejelentések és az erre adott válaszok, illetve az üggyel való foglakozás között egy nagyon érdekes ellentmondás figyelhető meg. Az ugyanis, hogy a bejelentés témájáról már az írásbeli vagy a szóbeli jelzés előtt tud az illetékes osztály és az ügyintéző, de a válaszra és magyarázatra csak akkor kerül sor, ha azt valaki vagy valakik szóvá teszik. Ha az ügyintéző fejével okoskodom, akkor ügy goldolkozom, hogy minek ezt az ügyet addig bolygatni, amíg más fel nem fedezi. Mihelyt így áll a dolog, hivatalos jelleget ölt, úgy kell foglalkozni vele, ahogyan a nagy könyvben meg van írva, s ha sikerül jól és gyorsan elintézni, akkor mindketten jól jártunk. Mindezekből azt a következtetést kívánom levonni, hogy a bejelentések és panaszok felével — talán még kevesebbel — egyáltalán nem is kellene foglalkozni, meg lehetne előzni azokat minden különösebb megerőltetés, pluszmunka nélkül. Ugyanis a panasz kivizsgálása nem is olyan egyszerű, mint hiszik. Meg kell győződni a bejelentés helyességéről és valódiságáról, illik megkérdezni a másik felet, ha szükséges, meg kell tekinteni a helyszínt, be kell szerezni a legfrissebb információkat — egyszóval íróasztal mellől, telefonon nem lehet pontot tenni az ügy végére. A házfalakon gyakran olvashatjuk a plakátot: előzzük meg a baleseteket! Ezt úgy módosítanám, hogy előzzük meg a panaszokat! Nem kell hozzá különleges tehetség, csak több figyelem, gondosság és lelkiismeretesség. S. G. Új műtrágyagyár Peremartonban
