Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-10 / 160. szám
Megkezdődött a karai kajszibarack szedése A Kaposvári Állami Gazdaság cseri gyümölcsösében tegnap kezdték meg a korai kajszibarack szedését. A gyümölcsöt a MER 1-es számú üzletébe és az Állami Gazdaságok Mintaboltjába szállítják. AZ MSZMP SOMOGY MICYII BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX >11. évfolyam. 180. seam. Szombat, 1971. július 10. Napidíjas gombaszedők Ezen az útvonalon az át- díj. S amikor a tervezett zsákVirágesokor a% eladónak A közelmúltban levél érkezett Barcsról Torma Istvánnak, a nagyatádi Atád Áruház igazgatójának. Feladója Kovács Jánosné, Béke utca 81. szám alatti lakos azzal a kéréssel fordult az áruház vezetőjéhez, hogy ki tudná-e szolgálni 44-es nagyságú férfiinggel és nagyméretű alsónadrággal. Ugyanis hiába keresi már hónapok óta a helyi boltokban, nem kaphatók. Az áruház igazgatója a kért cikkeket beszerezte és értesítette Kovácsnét, hogy érte jöhet. A nénike meg is érkezett, de nem üres kézzel jött Atádra: egy nagy csokor virágot hozott, melyet a fehérnemű osztály dolgozójának nyújtott át kedves, köszöntő szavak kíséretében. Ilyen is van — igaz, hogy ritkábban —, eppen azért írtuk le ezt a kis törétnetet. utazók a nap bármelyik szakaszában feltűnően sok gépkocsit láthatnak az erdő között — vagy az út mentén, vagy a léniákon — parkolni. A gépkocsik üresek, csupán rendszámaik árulkodnak gazdáikról, ugyanis többségük vállalati, hivatali kocsi. Hogy hol vannak és mit csinálnak az autók utasai? Az erdőben keresik a nyúlgombát, a vargányát, sokszor órákon át kutatják a száraz avart. Ráérnek, nem sürgős az útjuk, egyébként is a gombaszedés — amely hasznos időtöltés — beszámít a napidíjba. Sőt sokszor éppen szükség is van ama, hogy hivatalos ügyeiket intézve vagy intézetlenül hagyva hazafelé menet megálljának az erdőben, mert csak így kerekedik ki a napi harmincegy forint, azaz a napimany mar birtokukban, illetve az erre a célra az aktatáskába előre bekészített nylonzacskóban van, akkor haza- szedelőzködnek. Szinte hallom a főnöknek tartott beszámolót arról, hogy akit kerestek, éppen nem volt otthon, s ezért várni kellett rá, egyébként is nehéz volt megállapodni, hosz- szas és fárasztó volt a megbeszélés. Még sajnáltatják is magukat, pedig ők jártak jól, mert ha a kiszállás képletét egyenletben kellene felírni, az a következő lehetne: kiszállás = fizetés (munkabér) + napidíj + friss erdei levegő + gomba (esetleg otthon még dicséret is!). Hát nem érdemes mindezek után megállni gombát szedni?! — ds — Űjításban országosan második a kaposvári MGSZV 1946 -1971 Jubileumi kiadvány 1950-től napjainkig a hálózatKíméletesebben bánjanak a hársfákkal! Sok szép hársfa virágzik a Kutas—Szabás közötti köves- út mentén. Méhek ezred gyűjtik a nektárt, s készülhet az illatos, gyógyító méz. Ezek a kis állatok nem tesznek kárt a fákban, az ember viszont igen. A szép hársfák napról napra vesztenek szépségükből. Meggondolatlan emberek, akik hársfavirágot szednék, letörik az ágakat, vandál módon megtépázzák, szinte teljesen lekopasztják a fákat. Csak a pillanatnyi egyen i hasznukat nézik. Nem gondolnak arra, hogy milyen nagy kárt okoznak meggondolatlan tevékenységükkel. Az útmenti árok, a parti kaszáló tele van gallyakkal, nagyobb ágakkal. Ezeken jövőre nem lesz virág, amelyből a szorgalmas méhek méznek valót gyűjthet- nének, de nem lesz hársfavirág a gyűjtőknek sem. Nem lehetne a gyűjtőket kioktatni a gyűjtés megfelelő módjáról? Nem tudom, hogy ki, de bizonyosan van illetékes, akinek feladata és kötelessége volna felügyelni az átmenti fákra, s ha kell, megzabolázni a vandál pusztítókat. Mielőbb, még a nagyobb károk élőtt intézkedni kellene. Igen sok őstermelő hozta el áruját, és a kereslet is nagy volt tegnap délelőtt a kaposvári vásárcsarnokban. Sok nyári almát raktak az asztalokra, kilóját 4 és 5 forintért adták. A körte kilója is változó, kilónként 3—4—5 forintért kínálták. A cigánymeggy kilója 5, a pándimeggyé 8 forint. Cseresznyét mindösz- sze két helyen árultak, kilóját 10 forintért. A sárgabarack kilója 6, a rózsabaracké 8, a franciabaracké pedig 10 forint. Néhány helyen azonban egy-két forinttal olcsóbban is adták. Megjelent a piacon a szilva és a ringló. Az előbbi 3, az utóbbi 6 forintért kelt el. A málnát 15 forintért, a ribizlil 6, az egrest 5 forintért kínálták. A földmüvesszövetkezeti mozgalom fejlődése Somogybán címmel jelent meg a Fogyasztási Szövetkezetek Somogy megyei Szövetségének jubileumi kiadványa. Az ízléses kiállítású kötetet László Jenő, Somogyi Sándor né, Mátén László és Dévai Zoltán írta. Az előszó szerzője dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke. Részlet az előszóból: «■A földművesszövetkezetek megalakulása a falvakban harcos, bátor politikai állásfoglalás): jelentett. Szinte a földosztással egy időben jöttek létre. A kommunista' párt nagy segítséget adott szervezésükkor; a földhöz juttatottaknak, a volt agrárproletároknak megmutatta azt a helyes utat, amelyen járva saját felemelkedésüket segíthetik elő.-«. A kiadvány nemcsak az elmúlt negyed évszázadra ad visszapillantást, hanem a fel- szabadulás előtti szövetkezetekről is megemlékezik. Külön fejezet tárgyalja a födműves- szövetkezetek megalakulását és fejlődését 1949-ig. Ez a »hőskor«. A földművesszövetkeze- ték szervezése 1946 végére fejeződött be. A kiadvány számokkal, adatokkal illusztrálja az akkori helyzetet, egybevetve a fejlődés állomásaival. A száraz idő nem kedvezett a gombának, igen kevés volt belőle, kilóját 40 forintért adták. Ugyanakkor az újdonsá- nak számító,’ fejteni való bab kilóját 16, a tejes kukoricát pedig csövenként 3 forintért árulták. A zöldbab kilója 4—5, a cukorborsóé 8, a főzőtöké 1,50, a fejes kápasztáé 3, a kelkáposztáé 3,50, a karalábéé 4, a karfiolé 6 forint. Uborka is bőven volt: a salátának valót 6, a kovászoliji valót 7, a csemegeuborkát 8 forintért adták. Sok volt a sárga paprika és a hegyes zöldpaprika. Az előbb’ darabját 2 forintért, az utóbbit 50 fillérért árulták. A tojás ára változatlan (1,10), s ez vonatkozik a túróra és a tejfölre, is. A csirke kilóját 34, a tyúkét 28 forintért adták a piacon. fejlesztés, a forgalmazás, a gazdálkodás és a mozgalmi munka gyors ütemű fejlődése a legjellemzőbb a földműves- szövetkezetekre — ezt bizonyítja a Fejlődés útján című fejezet. Külön tanulmány térképezi fel az általános és értékesítő szövetkezetek tevékenységét. Mély elemzést, ad a kiskereskedelem, a vendéglátóipar, a mezőgazdasági termékek felvásárlása, az ipari termelés és szolgáltatás, a munkaverseny, a kulturális és ismeretterjesztő munka témaköreiből, érzékeltetve azt is, milyen sok tevékenységi forma tartozik feladataik közé. A negyedszázados földművesszövetkezeti mozgalom eredményeit, a somogyi fogyasztási szövetkezetek áruházait, vendéglátó egységeit számos fénykép örökíti meg. A dokumentumértékű kiadványt dr. Tóth Tibor lektorálta, Christ László szerkesztette, s a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat gondozásában jelent meg. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendszeresen megrendezi az éves újítási versenyt az élelmiszeripari, a mezőgazdasági vállalatok, az állami gazdaságok és a fagazdasági vállalatok részére. Ezekben a kategóriákban külön értékelik a versenyben elért eredményeket és állapítják meg a helyezési sorrendet. A termelés- és műszaki fejlesztési főosztály most tette közzé az 1970. évi újítási verseny végeredményét. Sikeres somogyi szereplésről is számot adhatunk. A minisztérium a szakszerNem először állt a bíróság előtt a harmincöt éves Sutyor József tsz-alkalmazott. Korábban súlyos és könnyű testi sértés miatt és rongálásért ítélték el. Most azért vonta felelősségre a Marcali Járás- bíróság, mert január 25-én ittasan felszállt a buszra Marvezetekkel egyetértésben értékelte a múlt évi versenyt, s ennek alapján a mezőgazdasági vállalatok kategóriájában a második helyet szerezte meg a Kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. A különösen erdészeti gépek gyártásával kitűnt — hazai és külföldi kiállításokon, vásárokon is szerepeltek ezekkel a munkaeszközökkel — vállalat 1750 pontot szerzett a versenyben, és így 250 pontos különbséggel előzte meg a harmadik helyezett Szombathelyi Mező- gazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatot. Niklára utazik. Egyre több embernek okozott kellemetlenséget és bosz- szúságot a viselkedésével. Először lökdösődött, majd rálépett egy somogyfajszi férfi lábára. Amikor az figyelmeztette, Sutyor durván leszidta, sőt a falubelielvet is, akik nemtetszésüknek adtak kifejezést rendbontó magatai'tása miatt. Alig állt a lábán, s mivel a busz is jobbra-balra dőlt menet közben, állandóan az utasok ölébe ült. Azt a férfit, akinek a lábara lépett, megfenyegette, hogy megöli, a gyermekeit agyonvereti. (!) Bo- ronka közelében elszabadult a pokol. Sutyor József egy óvatlan pillanatban bicskájával megszúrta a somogyfajszi Táljára József bal combját. Az autóbusz rögtön megállt, nagj volt a riadalom és a felháborodás az utasok között. A combon szúrt férfi sérülése nyolc napon belül gyógyult meg, azonban tizenhárom napig kezelték a kórházban. Sutyor József azzal védekezett a bíróság előtt, hogy ót inzultálták az utasok, köztük Taiián József is. Amikor aztán kifogyott a türelemből(?), akkor szúrta meg őt. A Marcali Járásbíróság kilenc hónap szabadságvesztésre ítélte a büntetett előéletű Sutyor Józsefet garazdasá; miatt, két évre eltiltotta a köz- ügyektől, s kényszerelvonó- kezeiesre is kötelezte. A Mátyás-templom egyháztörténeti gyűjteménye A közelmúltban ujjárendezték a Mátyás-templom egyház- történeti gyűjteményét. A nagy értékű szobrok, miseruhak, kelyhek es oltárképek mellett a magyar királyi korona másolatát is kiállították. K. J. Szilvát és ringlót is árultak a piacon Riadalom a buszon Combon szórta az egyik utast a garázda férfi caliban azzal, hogy lakására, 74SK4 coeok trzékeny nyúl Egy hölgy azt mondja a piacon az elárusítónőnek: — Adjon nekem kérem egy nyulat, de ne legyen benne annyi sörét, mint a múltkor. — Vigye akkor ezt el — mondja az elárusítónő —, ez az Ön kedvéért elvágta az ereit. Kíváncsiság — Vigyáznunk kell arra, hogy mit mondunk, kedvesem. A gyerekek kellemetlen kérdéseket kezdenek nekem feladni. — Például milyeneket? — akarja tudni a férj. — Hát azt, hogy tulajdonképpen miért mentem hozzád! Különbség — Nem szégyelli magát, itt koldulni ilyen hullarészegen?! — mondja egy hölgy a koldusnak. — Nem. A koldulást akkor szégyellem, ha józan vagyok. Feledékeny A bíró megkérdezi az alperestől : — Mondta Ön a felperesnek azt, hogy korhely, naplopó? — Igen. — És azt is mondta neki, hogy tolvaj, szélhámos? — Nem. Ha mérges az ember, nem jut minden eszébe... Kék foltok — Tudod, barátocskám — mondja társának a bizonytalan tekintetű fiatalember, miközben »bedobja« a soron következő po- hárkát —, amint a kelleténél többet iszom, a testemen kék foltok jelennek meg. — El tudom képzelni — feleli a másik. — Az én feleségem is szigorú asz- szony. Szólásmondások A jó közérzet többet ér, mint a jo egészségről szóló igazolás. (Francia közmondás) • * • Térj ki a bolond elől, ha keskeny az utca. (Spanyol közmondás) • * * Én is emír vagyok, te is emír vagy. Ki hajtsa a szamarat? (Arab közmondás) * » * Egy megadott pofon jobb, mint az ajándék ígérete. (Irani közmondás) Somogyi Néplap Az MSZMP Sornoev megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztődé* ? Kanosvár. Latin«-a Sándor u. 2. Telefoni 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Laokiadó Vállalat. Kaposvár. Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldőit kéziratot nem őrzünk mee és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- fizethteto a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetés) díj egy hónapra 2o Főindex: 25 067 ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József
