Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-08 / 158. szám
Esőben és viharban nem közlekedik A 13. számú Volán a jó idő beálltával a megye több településén indította el a panoráma mikrobuszokat. Kaposváron is sokan élvezték a lassú, 20—30 kilométeres sebességgel haladó nyitott járművet, amellyel körbejárták a belvárost. A korábbi években Szántód és Balatonföldvár között közlekedett a három kocsiból álló szerelvény, az idén azonban Fonyód—Fonyódliget között állították össze számára a menetrendet. A fonyódi gomba előtt találkoztunk Varga Béla bácsival, aki nyugdíjas gépkocsivezető és Pável János kalauzzal. Napjában kilenészer teszik meg az utat a két fürdőhely között Miközben beszélgetünk, jő néhányan föllépnek a kis koMIÉRT TILOS? Miért, meddig és kinek? Ezt csak találgatni lehet Ba- latonbogláron, a Klapka utcában. Biztosan az a cél: ne hagyjuk ellustulni képzeletünket, íme a lehető-* ség: mindönki arra gondol, amire akar. Boldogan fantáziátok: az utca alapos megfontolás után a TILOS nevet kapta. Ez nagyon valószínűnek látszik, mert a lefestett névtáblára mázolták az ákom- bákom betűket. Elönt a mélységes hála, amiért ennyire bíznak bennem. Mindig utáltam az olyan táblákat, hogy »fűre lép- . ni tilos-1-, »köpködni tilos«, sőt Szántódon, a révnél a »tetőre haszni tilos«. Mert ha nekem éppen egy kis tetőre mászáshoz lenne kedvem, azt csak rossz lelkiismerettel tehetem. Itt azonban tág terem nyílik a .lelkiismeretíurdalás kikerülésére. ITa megszomjazom, és iszom a kút vizéből, nyugodtan gondolhatom, hogy »a kerítést ellopni tilos«, és kész. Ha a kerítést akarom ellopni, minden további nélkül hihetem, a ►»kútra ülni tilos«. Amennyiben kedvem szottyan megpihenni a kút tetején, és valaki rám szólna, megvonnám a vállam és azt felelném foghegyről: szerintem... Te jó isten! És mi van olyankor, ha éppen •►fantáziáim TILOS?«. Akkor máris megszegtem egy szabályt. R. Zs. Új kislány a régi újságok között — Olyan régiek ezek az újságok, nem tud frissebbet adni? — kérdezte egy NDK-beli fürdővendég a fonyódi strand könyvtárosától. Kardos Ágnes széttárta a karját, s ez a sajnálkozó mozdulat azt fejezte ki, hogy csak a háromnapos Neues Deutsch- landdal szolgálhat. A tizenhét eves kislány francia tagozatos osztályba jár a fonyódi gimnáziumban, s valami elfoglaltságot keresett maganák a nyárra. A járási könyvtárban érdeklődött, s »kinevezték« strandkönyvtárosnak. Délután egytől hatig dolgozik. Az eddigi forgalmat tekintve még sok is ez az öt óra. — Ma csupán egyetlen könyvet vittek el. Traven Ha- lálhajóját kérte egy vendég. Amióta nyitva vagyunk, mindössze négy bejegyzés árválkodik a kölcsönző füzetemben. — Könyvért vagy újságért jönnek többen? — Inkább az újságokat keresik, de egyelőre a külföldi lapok közül csak német nyelvűeket kapok, azokat is késve. Ígérték, hogy cseh lapokat is adnak, sőt két példány már meg is érkezett. Mindkettő sportláp. — Franciául megszólította-e már valaki? — Még nem. De németül már megtanultam azokat a legfontosabb szavakat, amelyek a kölcsönzéshez kellenek. Sajnos megértem azt is, ha a régi újság miatt reklamál a külföldi... A nyugdíjas gépkocsivezető és a fiatal kalauz. csíkra. Általában soha nem zsúfolt a panoráma mikrobusz. Fonyódi érkezését úgy időzítették, hogy könnyen lehessen átszállni a hajókra Badacsony, Keszthely, Balatonföldvár felé. Varga Béla bácsi korábban nagy autóbuszokat vézetett, ez a szerelvény játékszer az Ikarusok után. A panoráma mikroszerel- vény érdekessége, hogy a »sétajárat esőben és viharban nem közlekedik«. Valamennyi nyaralónak kívánjuk, hogy szabadsága alatt bármikor felülhessen a kis kocsikra! Tizenéves ^vendégek* Fonyódról az ország minden részébe Nem volt könnyű megtalálni őket. A községi tanácson semmit sem tudtak róluk, a járási hivatalban alig valamivel többet. A művelődési osztályán azután akadt egy készséges, barátságos ember, aki hajlandó volt körbetelefonálni, hogy végül is eligazítson: — A régi iskolában találja meg őket! Fonyódon, nem éppen a falu centrumában, egyszerű célszerűséggel berendezett két osztályterem »lakokra« vár. Azaz. .. — Dehogy vár. Mi örülnénk legjobban, ha a két hét alatt, s az egész nyár folyamán egyetlen vendégünk sem lenne. Az öreg iskola ugyanis nyáron két hónapra átalakul gyermekmegőrzővé. Hazulról szökött tizenévesek gyűjtőhelye lesz. Nem egy fiú, lány, sihe- der, kamasz, bakfis hagyja ott bejelentés nélkül a szülői házat, s elindul egy kis kalandot keresni. Hol lehetne másutt, legkönnyebben, legtöméA helyszíni bírságtól az életmentésig Az úszóház jobb oldalán a Varsó motoros, a bal oldalán két kis motorcsónak, bent a parancsnoki szobában pedig rendszeres időközönként megszólal az URH rádió. A fonyódi vízi rendészeti őrs úszóházán vagyunk, itt beszélgetünk Szálkái János hadnagy őrsparancsnokkal. A téma: a Balaton közlekedési rendje. — Betartják-e a csónaká- zók, a fürdőzők az előírásokat? — A Balatonon — ugyanúgv, mint a szárazföldi közlekedésben — szabályokhoz kötött a vitorlázás, a csónakázás. Ahogyan vannak gyors- hajtők, szabálytalanul előzők és szabálysértők az országúton, ugyanúgy a vízen is. Ha valakit szabálytalanságon érünk — az ügy súlyosságát figyelembe véve — figyelmeztetjük, bírságoljuk vagy feljelentjük. — Mikor büntetnék? — Csónakrendészeti szempontból akkor, ha túlterhelt a jármű, vagy ha elhagyták a parttól számított egy kilométeres távolságot Helyszíni bírságot szabunk ki tiltott helyen fürdésért, és akkor is, ha a piros viharjelzésnél a vitorlás nem a part félé, hanem befelé tart. — Mentették-e már az Idén? — Hét mentésünk volt idáig. — Hogyan viselkednek íz életveszélyen túllévők? Hatmilliós árukészlet Egy hónap alatt 2500 pár nyári cipó Nyitástól zárásig mozdulni is alig lehet az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat fonyódi Balaton áruházában. Nemcsak a helyben nyaralók, hanem messze környékről jönnek ide ajándéktárgyakat, nyári divatcikkeket venni. A földszinti műszaki osztályon az áruház helyettes vezetője, Göndör Jenő elmondja, hogy nemrég bolgár népművészeti cikkekkel, kerámiával, bőrdíszművel és szőnyegekkel, bővítették a választékot. — Keresik az egy- és kétpárevezős csónakot, az idén tizet eladtunk. Felkészültünk arra, hogy hűtőszekrényből is válogathassanak vevőink. Egy hónap alatt hatvan hűtőszekrényt adtunk eL Az áruház hatmillió-kétszázezer forintos raktárral készült fel a nyári szezonra. Képeslapot és hanglemezt az áruház előtt is kínálnak, s van egy mozgóárusuk, aki a strandra, a kempingekbe viszi a nyaralóknak a képeslapot. Havonta 30 000 darabot adnak el. — Napi 150 000 forintos forgalmat érünk el jelenleg, ezer vevőt szolgálunk ki, s csaknem annyi az érdeklődő is. Nyári cipőből például egy hónap alatt 2500 párat adunk el — mondja Székely János áruházvezető. Sz. L. Sárt enger Leltén! Mindenki megérti, hogy az építkezés, a fejlődés munkával, áldozatokkal jár. Ebből azoknak is részt kell vállalniuk, akik csupán üdülni jönnek a Balaton-partra. Mégis nehéz azt megérteni, hogy egy üdülőtelep központját éppen a legnagyobb szezon közepén kell felturatni, elzáratni. Siralmas helyzetet találni Balatonlellén. A belső főútvonal — Balatonboglár és Ba- latonlelle között — elzárva, s a gyalogosok is sárban, vízben gázolva érhetik csak el céljukat. A kedvelt Gyöngyszem bisztró szinte megközelíthetetlen, kerítése mellett embermagasságú a kidobált föld, s a kerthelyiség, még ha jó idő van is, üresen áll. Tanácsaink, amikor elhatározzák egy-egy fontos útszakasz megépítését, vagy egy terület közművesítését, mindenkor gondoljanak a szezonra, a bazai és a külföldi vendégekre. A munkák megkezdését csak úgy engedélyezzék, hogy az senkinek ne okozzon bosz- szüságot kényelmetlenségek Szélben — Van, aki évente rendszeresen megkeres bennünket, nem győz hálálkodni. Akad olyan is, aki még a köszö- nömöt is sajnálja, vagy elfut, mielőtt az adatait fel-, vehetnénk, pedig ebből semmi baja nem származhat. — A járőr tagjai kockára teszik-e az életüket a mentéskor? — A Varsó motoros hatvan tonna. Viharban nem lehet közel állni a felborult csónakhoz vagy vitorláshoz, mert ha a hullám összekoccant bennünket, akkor a kisebb hajó összetörik. Tíz-tizenkét méterre állunk melléjük, s a mentőövvel igyekszünk a hajófedélzetre emelni a bajba jutottat. Persze előfordul, hogy utána kell ugrani az illetőnek, s akkor már kettőt kell kimenteni. A viharos Balatonnal nem érdemes kukoricázni, mert általában az ember húzhatja a rövidebbet. Egyébként ha emberéletről van szó; akkor kockáztatni is kell. — Önök évek óta járják a Balatont. Tisztelik-e? — Igen. Nem félünk a víztől, és azt a bizonyos három lépés távolságot sem tudjuk megtartani. De annyi mindent láttunk és átéltünk már itt, hogy mindenkinek csak azt tanácsolhatjuk, ne becsülje le, ne vegye félvállról a tavat. ■ Ezt annál inkább jó volna megfogadni, mert tavaly harminc emberéletet követelt a Balaton, s az idén már Bala- tonbogláron és Fenyvesen fulladt bele két elővigyázatlan fürdőző. Saly Géza nyebben, mint eppen a Balaton-parton? — Sokan egyszerűen csak kíváncsiságból jönnek — mondja Szabó Irma gyermek- védelmi felügyelő. — Álcád olyan is, aki valami jelentéktelen ügy miatt megsértődik, megiiaragszik a szüleire, s a következmenyekkel nem számolva felül a vonatra, vagy az első vajszívű autós kocsijába, aki hajlandó stopost felvenni. Sőt, tavaly behoztak egy maszatos képű kisfiút, alig lehetett tízéves. Kaposvárról érkezett két bátyjával, kerékpáron. A két idősebb még át tudott hajtani a sorompó alatt, amit éppen akkor engedtek le, de a fiúcska már nem. Mire a vonat elment, ő ott állt teljesen egyedül és is» meretlenül. — Hogyan kerülnék a gyerekek ide, az iskolába? — A rendőrségről... A két pedagógus aztán az alkalmi vendégeket szépen vonatra ülteti és hazakíséri őket. Fonyódról az ország minden részébe. — S addig? — Teljes ellátást kapnák — kapcsolódik a beszélgetésbe Varga Mária gyékényesi óvónő, aki szűkre szabott szabadságából két hetet tölt rendszeresen minden évben a megőrzőben. — Csak látná, mekkorát alszik itt egyik-másik. Volt olyan fiú is, akit kéthetes borostával, a füle hegyéig piszkosan hoztak be. Majdnem három napot aludt egyhuzamban. Jól kipihente a fáradalmait — Sok »vendégük« akad? — Volt olyan hét — tavaly —, hogy tizennyolc. S mindannyian a hét utolsó két napján. Most pedig még egyra sem volt gondunk. Természetesen az lenne a jó, hogy erről számolhatnánk be a nyár végén is. Cs. T. A napszemüveg ban öltöztet. minden korHarmadosztály kockás papíron A somogyvari Dózsa Termelőszövetkezet négy evvel ezelőtt nyitotta meg a Kupavezér csárdát Balatonlellén. Két nappal ezelőtt ötödma- gammal ebédelni akartunk, s egy jó ismerős tanácsára betértünk ebbe a kisvendéglőbe A fiatal pesti pincér fejből sorolta fel az ételválasztékot, majd kérésünkre az asztalra tette az árlapot. A választék egy számtanfüzetböl kivágott kockás papírra volt írva, s 197L június 24-i dátumot viselt. — Kérem, nekünk mindig ugyanazok az ételeink vannak — világosított fel a pincér, amikor érdeklődtünk, hogy miért nem változott semmi a két hét alatt. Balatonbogláron a II. osztályú Lelle önkiszolgáló étterem áraival hasonlítottuk ösz- sze a Kupavezér csarda III. osztályú árait. Az önkiszolgálóban 12,40-ért adnak egy sertéspörköltét, a Kupavezér csárdában az 13.50. A káposztasaláta ötven filléz- volt drágább, a párizsi szelet 1,10-zel, igaz viszont az is, hogy a rántott szelet a termelőszövetkezetnél volt olcsóbb ugyanúgy, mint a cigánypecsenye. Ebéd után kávét szerettünk volna inni, de a felszolgáló nem tudta fölvenni a megrendelést, mert a kávégép két napja nem működik. (Dél Antal. a Balatonboglári Vas- Műszaki és Hűtőgépjavító Ktsz elnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy presszógépszerelést huszonnégy órára vállalnak — az északi parton is — tehát ha az egyik nap bejelentik, másnapra ki tudják javítani.) Fogalmunk sincs arról, hogy a somogyvári termelő- szövetkezetnek mekkora hasznot hajt a harmadosztályú kisvendéglő, de nagyon sokat nem hozhat, mert a legmagasabb napi ételforgalmuk 1200 forint volt. Ezt viszont, az árak és a kézzel írott kockás papirosra kopírozott étlap alapján nem is csodáljuk! S. G. SOMOGYI smAP Ceatü*íök. m imm (L
