Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-27 / 174. szám

„Hideg gondok“ ma es holnap A hűtő ipar jelene és jövője A mai korszerű hűtőgépek ősét, a Carré-féle vákuum hű­tőgépet 1840-ben találták fel, s annak is már több, mint száz éve, hogy az első, nem jéggel hűtött hússzállítmány megérkezett Dél-Amerikából Európába egy e célra épített hajó gyomrában. Az emberi­ség gyorsan fölismerte a mes­terségesen előállítható hideg nyújtotta élelmiszer-tartósítási lehetőségeket, s élt is az al­kalmazásával. Az ipar, a me­zőgazdaság, a kereskedelem, majd a háztartások is »rákap­tak« a gépi hűtésben rejlő előnyök kiaknázására. Jelentős »minőségi ugrást« jelentett a mélyhűtés és gyorsfagyasztás technológiájának a kidolgozá­sa, alkalmazásba vétele. Ez­után alakult ki az a sajátos hűtőlánc, amelynek összes elő­nyeit élelmiszer-ellátásunkban ma élvezzük. Egyenletes élelmiszer-ellátás A hűtőipar a fogyasztók egész évi egyenletes élelmi­szer-ellátásának a letétemé­nyese. A megtermelt nagy gyümölcs-, zöldség- és hús­készletek, valamint egyéb élelmiszer-féleségek a hűtőhá­zak raktáraiban várják, hogy folyamatosan forgalomba hoz­zák őket. Hűtőiparúnk táro­lókapacitása múlt évben meg­haladta a 4400 vagont. Fajla­gos hűtőkapacitásunk azonban mind a nyugat-európai orszá­gokéhoz, mind az iparilag fej­lettebb szocialista országoké­hoz (NDK, Csehszlovákia stb.) képest alacsony. A különbsé­gek kiegyenlítésére a IV. öt­éves terv további hűtőtárolók építését irányozza elő, össze­sen mintegy 2 ezer vagonoS befogadóképességgel. Ezenkí­vül az országban sokfelé épí­tenek még kisebb-nagyobb előhűtőket, hűtött gyümölcs­tárolókat, amelyek inkább csak átmeneti szállást nyúj­tanak majd az értékes és fon­tos élelmiszerek számára. Ahány élelmiszer, annyifé­le a hűtési igény. Néhány gyümölcs, zöldség, a tojás stb. hónapokon keresztül beéri a plusz két—három fokos hő­mérséklettel. Ugyanez a hő­fok a tejnek és néhány tej­terméknek csak néhány napig biztosítja az eltarthatóságát. A hús rövidebb ideig való meg­őrzése a romlástól ugyancsak plusz 1—4 fok közötti hőmér­sékleten történik, huzamosabb ideig való konzerválásához Modern vonalú, mélyhűtött frizsiderkocsi. azonban már mélyen a fagy­pont alatti — mínusz 15—20 fokos — hőmérséklet szüksé­ges­Gyorsfagyasztás — 30 fokon Sok gyümölcsnek, élelmi­szernek és nem utolsósorban a készételek nagy választéká­nak hosszú ideig való eltart­hatósága csak gyorsfagyasztás­sal, mélyhűtéssel oldható meg. Ha megfelelően nagy se­bességgel történik a lehűtés, a sejtekben lévő víz nem tű ala­kú kristályokká fagy meg, amelyek felszúrhatnák a vé­kony sejtfalat, hanem legöm­bölyített élű kis »magokká«, amelyek nem sértik meg azt. Így használatba vételkor — a felolvasztáskor — az élel­miszer nem »esik össze«, nem ereszt levet, hanem eredeti formájában áll rendelkezé­sünkre. A gyorsfagyasztó alagút mínusz 30 fokos hő­mérsékletén megy végbe ez a gyors fagyás, s utána mínusz 20 fok körüli hőmérsékleten történik a tartós tárolás. A hűtőháztól azonban még igen hosszú az út a fogyasz­tóig, sok idő telik el a kiszál­lítástól a felhasználás pillana­táig. Mind a mélyhűtött, mind a magasabb hőfokon hűtve tá­rolt élelmiszereket a hűtőházi­hoz hasonló körülmények kell, hogy fogadják az üzletek­ben. A mélyhűtött élelmi­szereket forgalomba hozó iiz­áruk szállítására is alkalmas leteket tehát mélyhűtőpultok­kal kell ellátni, a többi élel­miszerek pedig ún. hűtővit­rinekbe kerülhetnek (termé­szetesen arra is gondot kell fordítani, hogy a szállítás so­rán se melegedjék föl az áru). Olyan probléma ez, amely hosszú ideig késleltette a mi­relité áruk széles körű elterje­dését, s még ma sem mond­hatjuk, hogy megnyugtatóan megoldódott volna e sok költ­séges beruházást igénylő kér­dés. Negyedik ötéves tervünk ezen a területen is további előrehaladást irányoz elő, ne­vezetesen a hűtőlánc minél jobb kiépítését, akár a közsé­gekig is; Szállítás hidegben Gondoljunk azokra a hűtve tárolt élelmiszerekre is, ame­lyeket külföldre kell szállíta­nunk. A mélyhűtött áruk vas­úti szállítását ma már komp­resszoros, hűtőfolyadékos fri­zsiderkocsik végzik, amelyek egész úton a tárolás során megkívánt hőmérsékletet biz­tosítják az áru számára. A kisebb hűtési igényű élelmi­szerek táblajéggel, vagy ún. szárazjéggel feltöltött szállítá­si eszközökben is romlatlanul célhoz érnek. Tagjai vagyunk az Interfrigo nevű nemzetközi szervezetnek, a legmodernebb hűtővagonok állnak a rendel­kezésünkre, amelyek ellátásá­tól egészen a célállomásig minden országban folyamato­san gondoskodnak. CSURKA ISTVÁN HÉT TONNA DOLLÁR 24. A nő bosszúsan nézi. Luciánó tömködi a zsebébe a pénzt. Indul a Kaszinó bel­ső termeibe. A zsetonváltó ablaknál egy kis afférja támad, mert a rengeteg aprópénzt nem szí­vesen fogadják el. A meg- számolása is sok időbe telik, véc;il mégis csak sikerül. A tisztviselő közli az ered­ményt: — Ez ötszázhúsz frank, uram. Milyen címletekben pa­rancsolja? — Egyben. Noteszében ellenőrizte a számításait, aztán a második pörgetésnél az ötszázas zseton­ját felteszi a 23-as számra. A nő látja ezt. Csakazértis ezret tesz a mellette való számra, a 24-esre. Kihívóan­Luciánó mosolyog. Pörgetés. Kijön a huszon- hármas. Luciánó rengeteg pénzt nyer, tétje harminchatszorosát, zse­tonban. A gereblye tolja oda eléje. A nő dühös. Luciánó mosolyog. Számol. Már tudja, mire tesz legkö­zelebb, de a nő dühös tekin­tete miatt halogatja a tét el­helyezését. — Rien van plus? — kér­dezi a krupié. A nő nem bírja tovább. Tesz egy ezrest a huszonhármasra. Luciánó csak ezt várta, tíz­ezret tesz a 7-esre. Pörgetés. Luciánó nyer. Ez már rend­kívül sok pénz. Most még a krupié is megnézi magának, amikor a 360 ezer frankról szóló csekket odanyújtja neki. Luciánó egykedvűen teszi el a csekket, mint egy millio­mos. Órájára néz. Ez van az arcán: no, még egy partit. Kiválogatja a tízezres zseton­jait, és valamennyit elhelyezi a 8-as számon. A krupié ezt is jól megnézi. Ez itt pillanatnyilag a legna­gyobb tét. A nő megtört. Most már ő is szívesen tenne a nyolcasra, de már nincs zsetonja, hiába kutat a táskájában. Luciánó látja. Mosolyog. Fel­vesz egy ezres zsetont, meg­mutatja a nőnek, és az asztal felett átnyúlva nyújtja neki. Ez itt nem szokás. A nő sértetten feláll az asztaltól, a társaság és a krupié feddőleg néz a bohócra. Luciánó hanyag mozdulattal odadobja a krupiének borra­való gyanánt az ezrest. Ez már más. A krupié megköszöni, és pörget. Luciánó ismét nyer. Most már azonban harminc­hét milliót. A krupié keze is megremeg, amikor ezt a csek­ket kiállítja neki. Luciánó feláll az asztaltól, a többi krupiének is dob egy- egy ezrest, és jól megrakodva zsetonnal megy ki a teremből. Kint magához int egy te­remfelügyelőt. — Parancsoljon, uram! — Egy vulkánfíber kofferre lenne szükségem — és neki is nyújt egy ezres zsetont. — Igenis, uram. Az ablak előtt, ahol az ap­rót beváltotta, a párkányon a nyitott vulkánfíber, abba rak­ja a bankjegykötegeket. A tisztviselő felismeri ben­ne az aprópénzest, és azt hi­szi káprázik a szeme. Pedig még csak a kisebbik csekket nyújtotta be. Most benyújtja a millióst. — Ezt is készpénzben tet­szik? — Természetesen. Mire minden pénz belekerül a kofferba, be sem lehet zárni. Luciánó odaint egy másik teremszolgát, és megkéri, hogy térdeljen rá. Csak így tudja bezárni. Aztán maga fogja meg, és viszi. Alig bírja. Húzza a vál­lát. A szállodában, Margit szo­bájában családias idill: Szán- tódi jóízűen eszi a hazait. Zi- ma pedig idegesen jár-kel. Az óráját nézi. Margit egy magazint lapoz­gat. Divatlap. Megtetszik neki egy modell. Mutatja Szántódi- nak. — Kinek? — Ezt a keresztanyámnak gondolnám. B SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. július 21 A NEB m gv:z*gdtta Egészséges verseny Nagyatádon A NAGYATÁDI Járási Népi Ellenőrzési Bizottság a közel­múltban harminchárom ven­déglátóhelyen — étteremben, italboltban, büfében és esz­presszóban — folytatott vizs­gálatot. Ennek többek közt az volt a célja, hogy megállapít­sa: a vendéglátó vállalatok mennyire élnek az önállóság nyújtotta lehetőségekkel, mi­lyen a kínálat, a választék és a minőség. A széles körű ellenőrzés mindenekelőtt megállapította, hogy a vendéglátóipar számá­ra biztosított önállóság alkal­mas a helyi adottságokat, fo­gyasztói igényeket is figyelem­be vevő üzletpolitika kialakí­tására. Sajnos, a vendéglátó­ipari vállalatok nem minden esetben élnek az önállósággal. Az utóbbi években megnőtt az átelforgalom, egyre többen vá­lasztják az előfizetéses étke­zést, az éttermek vezetői még­sem veszik kellőképpen figye­lembe a fogyasztók igényeit. Elsősorban az olcsóbb ételek hiányoznak az étlapokról. A csurgói ÁFÉSZ éttermében például nem lehetett kapni ti­zenkét forinton alul húsételt. Az ellenőrök szerint ennek oka elsősorban az, hogy nincs ver­senytárs, ugyanis Csurgón csak a fogyasztási szövetkezetnek van étterme. Nagyatádon az osztályba so­rolt vendéglőkben figyelembe veszik az igényeket. Itt már egészséges verseny is kiala­kult, hiszen az ÁFÉSZ-en kí­vül a vendéglátó vállalat és a Búzakalász Tsz is működtet vendéglőt. Az ÁFÉSZ II. osz­tályú éttermében az Ezüst- kancsóban, az ételárakat har­madosztályú étteremnek meg­felelően állapították meg, te­hát alacsonyabb haszonkul­csot alkalmaztak. A járás köz­ségeiben lévő melegkonyhás falatozókban, büfékben azon­ban csak a szerényebb igénye­ket elégítik ki, többnyire csu­pán egy-két féle ételt kínálnak a vendégeknek, s azt is csak délidőben. Sok helyütt még ez sincs, csupán szalámis zsemle árválkodik a pultokon. AZ ÉTELEK minősége, íze általában megfelelő, a válasz­ték azonban — s ez elsősor­ban az előfizetéses étkeztetésre vonatkozik — erősen kifogá­solható. Az előfizetők részére összeállított menük általában hetenként ismétlődnek, külö­nösen kevés a főzelékféle, a baromfihús és a halétel. Sok­Zima gyilkos pillantással nyugtázza ezt az ostobaságot. És akkor nyílik az ajtó, és betámolyog rajta Luciánó a vulkánfiberrel. Már alig bírja. Várakozással nézik vala­mennyien. Bejön középre, le­teszi a koffert. Egykedvű- Mintha mi sem történt volna. Zima belerúg a kofferba. — Mi ez? — Egy vulkánfiber — Mennyi volt? — Azt hiszem, ezer Margithoz fordul. — Szívem, csinálnál nekem egy jó, forró fürdőt... Na­gyon megizzadtam. Szántódi feláll, és kinyitja a bőröndöt, de a bohóc akkor már a fürdő felé tart, nem érdekli a dolog­Zima tágra nyüt szemmel áll a felnyitott bőrönd előtt. Luciánó hátra sem néz. * * • A kaszinóban másnap este. Mindhárman játszanak, ter­mészetesen más-más asztalnál. Előbb Szántódit vehetjük ész­re, amint egy kis lapról le­olvassa melyik számra kell tennie. Feltesz tízezret a 12- esre és külön ezret a piros­ra. Nagy halom zseton van már előtte. Amit a piroson nyert, azt lopva zsebre teszi. Zima ugyancsak egy kis kartonról játszik. Előtte is na­gyon nagy halom zseton, ö a saját zsebére nem dolgozik­Luciánó tesz a harmadik asztalnál. Nagyon unja. Gven- dolin megáll a háta mögött. (Folytatjuk) szór még nyáron is — amikor a zöldségek szezonja van — té­li leveseket készítenek. ­A kiszolgált ételek és italok mennyisége sok esetben nem felel meg a kalkuláció szerint előírtnak, a vendég kevesebbet kap a pénzéért, mint amennyi járna neki. Ezt igazolja az is, hogy a megvizsgált egységek közül nyolcban a rövid ital­nál, szalámis szendvicsnél súlycsonkítást, illetve árdrágí­tást tapasztaltak az ellenőrök. A NEB tizenkét vendéglátó- ipari dolgozóval szemben kez­deményezte szabálysértési el­járás indítását a vendégek megkárosítása miatt. Helyes lenne, ha a vendég­látóipart központok állandóan figyelemmel kísérnék egysé­geik színvonalát -és biztosíta­nák, hogy azok az eredeti osz­tályba sorolásnak megfelelő szolgáltatást nyújtsanak. Ha pedig a színvonal romlik, azonnal minősítsék vissza az éttermet. Sajnos, ezt csak akkor teszik meg, ha egy na­gyobb vizsgálat felhívja rá a figyelmet. Az egységek belső ellenőrzése nem mindenütt megfelelő, csak kevésbé szol­gálja a fogyasztók érdekeit. Igaz, hogy tervezett ellenőr­zéseiket a belső eilen őrök megtartják, de azok hatékony­sága a kívánt színt alatt ~ia- rad. Csak ritkán van arra pél­da, hogy a belső ellenőrök re- lelősssgre vonást javasolnak. Gondot okoz, hogy a dolgo­zók egy részének nincs megfe­lelő szakmai képzettsége, ke­vés a vendéglátóipari szakem­ber. Igaz, hogy a fogyasztási szövetkezetek és a vendéglátó vállalat bizonyos keretszámon belül képez ipari tanulókat, ez azonban esek a szükségletek egy részét elégíti ki. A NEB határozata javasolja a fogyasztási szövetkezetek­nek: igazgatóságú ülésükön tárgyalják meg a vizsgálat ta­pasztalatait, s tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Eze­ken az üléseken rész vesz majd a járási NEB egy tagja is. CS AK AKKOR LESZNEK hasznosak a vendéglátóipar­ban folytatott vizsgálatok, ha az érintett egységek vezetői megszívlelik a javaslatokat, ha bővül az ételek választéka, ja­vul minőségük, nő a mennyi­ségük; ha a »kedves vendég« azt kapja pénzéért, ami meg­jár neki! Doresi Sándor Babapiskóta Napok Óta haragban vagyok a fiammal. Szemre­hányásokat tesz nekem, ame­lyekre én csak gyenge érvek­kel tudok válaszolni. Fel- hánytorgat olyasmit, amiről nem tehetek, s aminek hely­telenségéről magam is meg vagyok győződve, ö azonban nem érti meg, hogy végül is meg kell értenem. És neki is meg kell értenie. Vagy, ahogy mi felnőttek gyakran szoktunk cinkosan vagy in­kább megadóan összekacsin­tani: eszi, nem eszi, nem kap mást. Még szerencse, hogy nem nemzedéki ellentétről van sz£, hanem egyszerűen baba­piskótáról. A fiam ugyanis mindössze két és fél éves, így a reggeli étkezés, amelyet ő — különben a világ legoko- í sabb gyereke, természetesen | — következtésen vacsorának I nevez, általában tejjel leön- j tött babapiskótából áll. Mit l csináljak, ez már ilyen gye- | rek. Reggel nem eszik szalon- f nát hagymával, nem szereti a ♦ ham and eggset sem, hanem ♦ ragaszkodik a babapiskótához. | Hogy úgy mondjam, konzer­♦ vatív. És a világért sem haj­♦ landó megérteni, hogy miért I nem azt kap. Pedig folyton í magyarázom neki, hogy azt { nem lehet kapni. I Hogy mit akarok megint a ♦ hiánycikkekkel? Hiszen a ♦ hiánycikkek általában azért | hiánycikkek, mert kicsi a | nyereség, a kereskedelem nem | szereti raktározni, az ipar j nem szereti gyártani, nagyok | az igények, kicsi a kapacitás. | De hát hogyan magyarázzam I meg ezt a fiamnak, akinek — | szerencsére — kicsi a kapaci­♦ tása az ilyesfajta okoskodások ♦ befogadására. Mi, balga szü- | lek pedig, úgy véljük, hogy rá- I érünk később hozzászoktatni a I népgazdaság nehézségeihez. I Egyébként haladó gyermekne- I velési könyvekben is azt ol­vastuk, hogy egy ilyen pici gyereknek elsősorban szeretet- re van szüksége, ezt pedig — : ebben a korban ez még nem haszonlesés — elsősorban a ■ gondoskodás révén lehet tud­tára adni. Persze, Péterke babapiskóta :: nélkül is fel fog nőni. A baj :: az hogy a kereskedelem ezek­kel a dolgokkal is úgy tesz, mint a többi dologgal, amelyre a felnőtteknek van szükségük. Vagyis: vagy árulja, vagy nem. Mert állítólag az ipar is hasonló nagyvonalúsággal Vi­seltetik: vagy gyártja, vagy nem. Csakhogy a gyerekek számára szükséges dolgok mégiscsak más elbírálás alá kell essenek. Mert mi, felnőt­tek, nem túlságosan szeret­jük egymást, s ha ez nincs is rendben, talán még érthető. De hát a gyerekeket nagyon sze­retjük. Gügyögünk nekik, csücsörítünk rájuk, puszit nyo­munk drága kis fejükre, csör­gőt rázunk feléjük. Még azf is megmutatjuk, hogy kire hasonlít jobban: a mamára vagy a papára. A szeretetnek azonban — társadalmi mére teliben — feltétlenül más meg- r"!lvánulási formái is szük­ségesek. Nevezetesen: hogy le "ven minden gverek száma­ra az, amire a gyereknek szüksége van. Például baba - piskóta. Mert igaz ugyan, hogy m’ Péterke felnő, már rég elfelejtette, hogy 1971 júliusá­ban szülőföldje környékén nem lehetett babapiskótát kanni, tehát az egész ügy nem is olyan nagy baj, de félő, ha Péterke — végtére is iassan növekednek és nevel­kednek a gyerekek — már felnőtt lesz, akkor is termé­szetesnek veszi, hogv hol ez nincs, hol az nincs. Márpedig én nagyon szeretném, ha Pé­terke — legalábbis ebben az érielemben — nem hasonlíta­na ránk. Most pedig kérem a baba­piskóta gyártókat, hogy ne legyintsenek: Péterke még csak két és fél éves, mire fel­nő, már biztosan lesz baba­piskóta. Ugyanis a lányom 17 esztendős. És emlékszem, ami­kor ő két és fél éves volt, ak­kor sem lehetett babapiskó­tát kapni. Igaz, azóta a ter­melés bizonyára a többszörö­sére emelkedett. A gyerekál­dás csökkent. És babapiskóta még sincs. Ez hogyan lehet? Ezt nem tudta a lányom sem kiszámolni. Pedig ő a legjobb matekos az osztályban. Hár­masa van. F. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom