Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-02 / 153. szám

BALESETEK A mikor az üzemben bal­eset következtében meghalt egy ember, a kivizsgálásnál a balesetért fe­lelős, gondatlan művezető csak úgy »mellékesen-« meg­jegyezte, hogy az elhunyt ci­gány volt. Nyilvánvalóan ez­zel akarta csökkenteni a tra­gédia súlyát és saját bűnét, gondolván, hogy ez a munkár származása miatt csupán má­sodosztályú, sőt azon aluli emberi értéket képviselt. Amikor az egyik könnyű­ipari üzemben a gép szétron­csolta egy fiatal munkásnő kezét, a baleset okát vizsgáló embereknek a szintén gondat­lan igazgató csak úgy »mellé­kesen« megjegyezte, hogy az illető erkölcstelenül él, gyak­ran cseréli férfiismerőseit. Te­hát nem olyan nagy kár érte Ezek az otromba érvek volná­nak tehát azok íz utolsó szal­maszálak, melyekbe kapasz­kodva egyes felelőtlen vezetők szeretnének a hullámokból a szárazra kerülni, a felelősség alól kibújni. Nem állítjuk, hogy a balese­tért felelős vezetők mindegyi­ke a példában említett elíté­lendő módszerekkel védekezik. Még kevésbé, hogy minden balesetért a termelés vezetői közvetlenül felelősek. A bal­esetek okai általában össze­tettek. De a vezetők, különö­sen a termelés közvetlen irá­nyítói, az üzemben mindenért felelnek, az emberek testi ép­ségéért és életéért is. Viszont sokszor az adott esetben e fe­lelősséget elkenik, s a felelős­ségre vonás nagyon »humá­nus«, vagy esetleg el is ma­rad. Nem is olyan régen lezu­hant az állványról egy tizen­hét éves építőipari tanuló, aki eppen vizsgamunkáján dolgo­zott. A fiú élete legszebb per­cében meghalt. Vezetői szeret­ték, sajnálták. Koszorúra gyűj­töttek, a temetésen mindany- nyian megjelentek. Sokan könnyeztek. D e ez már késő bánat. Elejét kell venni a baj­nak. Nem érzelgős ál­humanitásra van szükség, ha­nem arra, hogy a vezetők a terv teljesítésénél számoljanak az emberek teherbíróképessé­gével és testi épségével is. A balesetek megelőzéséért tehát a vezetők mindenekelőtt akkor tesznek a legtöbbet, ha üzemükben a termelési ren­det, a technológiát és a mun­ka szervezettségét a lehetősé­geken belül a legtökéletesebb­re fejlesztik. A vizsgálatok során gyakran hallottuk a ter­melés parancsnokaitól: a dol­gozók nem tartják be a mun­kavédelmi előírásokat. Saj­nos, ez is igaz. A dolgozók fi­gyelmetlensége és felelőtlensé­ge is sokszor okoz balesetet. \z egyik állami mezőgazda- sági üzemben, játék közben, agy dolgozó elbotlott és nyi­tott bicskájába esett. Sebébe belehalt. Talán ez kirívó pél­da, de a fegyelmezetlenség és a munka közbeni itasság (kü­lönösen a mezőgazdasági üze­mekben) sok halálos baleset előidézője. De ez nem változtat azon a sajnálatos tényen, hogy a munkavédelmi oktatás gyak­ran formális, elmulasztják a visszakérdezést. Tehát nem győződnek meg arról, mit és mennyit értett meg a munkás az előadásból. A balesetek kivizsgálása kü­lön párbaj a vezetők, vala­mint a sérült és az őt védő társadalmi szervek között Most ennek általános hatásá­ra, következményeire szeret nénk felhívni a figyelmet. Mi­után gyakran nem az igazi okot (és felelőst) állapítják meg, nem is tesznek semmit a valódi ok megszüntetésére. Emiatt sok a visszatérő, azo­nos baleset. Persze, ez abból is származik, hogy a társadal­mi aktívákat gyakran lehetet­len helyzetbe hozzák az üzem vezetői. " Gáncsot vetnek ne­kik, nem mindig engedik meg, hogy részt vegyenek a kivizs­gálásban. Ha pedig megenge­dik, az erre fordított időt le­vonják a keresetükből. És ha nagyon »harcos« a társadalmi munkavédelmi felügyelő, ak kor amolyan csendes bosszú áldozata lesz. Elfelejtik elő­léptetni, kihagyják a jutalma­zások és prémiumok osztásá­ból. Akad persze, jó példa is. Az egyik igazgató fegyelmi elé állította azt a művezetőt, aki a munkavédelmi felügyelő in­tézkedéseit keresztül akarta húzni. * munkakörülmények ja- vitásával foglalkozó ter­vekben sok biztatót ol­vasunk. Mindez azonban egy­magában kevés. A balesetek számát csak akkor tudjuk a minimumra szorítani, ha a termelésben részt vevő min­den ember rangjának és be­osztásának megfelelő hozzáér­téssel végzi feladatát. És eh­hez is hozzáad még egy kis pluszt: figyel, törődik, vigyáz magára és társaira. A feladótól a címzettig Kísérlet a fonyódi Balaton Tsz 1. sz. üzemegységében. 40 holland­ágyban és 8 fóliasátor alatt termelnek paprikát. Eddig több mint 70 000 darabot értékesítettek a Balaíon-parti csemege- üzletekben és üdülőkben, a kaposvári és a nagykanizsai piacon. CSURKA ISTVÁN HÉT TONNA DOLLÁR 3. — A meztelenség nyugati divatja hálistennek a mi kis falunkba még nem tört be, és maguk sem csempészhetik be a plakátkocsin. Darnógyöngyei alig látha­tóan, de sokat sejtetően elmo­solyodik erre. Tud valamit. Ezt tudja: a vásárszéli kocs­mában a délelőtti időben szo­katlanul nagy a tömeg, és még most is rohanva, futva érkezik egy csomó férfi, suhanc és gyerek. Az ajtóban Luciánó, a bohóc áll civilben, kifestetlenül. Mi­kor látja, hogy a terem már teljesen megtelt, felemeli a karját, és csendre inti az izga­tottan figyelő férfisereget — Nagyérdemű publikum1 Bizonyos hivatalos szervek ér­tetlensége folytán a most kö­vetkező műsorszámot az esti nyilvános előadásból ki kel­lett hagynunk. Megtaláltuk azonban a módját, hogy a fa­lu művészetpártoló férfiközön­sége se maradjon maradandó művészi élmény nélkül, s most csupán arra kérjük önöket, hogy kockázatos áldozatválla­lásunkat méltóképpen hono­rálni szíveskedjenek. Követ­kezik tehát: »Az utolsó hu­szártiszt.« Előadja Hohenzol- lem Anita. Félreáll az ajtóból, melyen kilép egy dúskeblű szőke hölgy, 48-as huszártiszti ruhá­ban. Feszül rajta az unifor­mis. Tiszteleg a közönségnek. Előbb a sapkáját veszi le, az­tán visszateszi és vetkőzni kezd, kigombolja a mentéjét. A közönség felmorajlik. Ezenközben a tárgyalás Vég elvtárs és • Darnógyöngyei di­rektor között jócskán előreha­ladt. Ezek már az utolsó, be­fejező mondatok: — Sajnálom, Darnógyöngyei elvtárs. A művészet nem áru­cikk, és főleg nem dugáru. Felkérem önöket, hogy 24 órán belül hagyják el járásunk te­rületét. — És egy kis bánatpénzt nem ad? — kérdezi Darnó­gyöngyei. az áruszállítás gyorsítására A gyorsabb, szervezettebb és gazdaságosabb áruszállítás megszervezését segíti az a kí­sérlet, mely az ország három körzeti teherpályaudvarán — Kaposváron, Karcagon és Szombathelyen — tegnap kez­dődött. A közlekedéspolitikai koncepció célul tűzte ki, hogy gyorsítani kell a vasúti áru­forgalmat a megfelelő áruke­zelési technológia kialakításá­val, a gépesített rakodással, az egységesített átrakással. n feladótól a címzettig A tegnapi indulást mintegv másfél éves előkészítő munka előzte meg. Több elképzelés született, s ezeket próbálják ki a kísérleti állomásokon. Min: dr. Juhász József, a Volán Tröszt szállítási osztályvezető­je elmondta: a vasúti teher­kocsik és a tehergépkocsik jobb kihasználását szolgálja és csökkenti az állásidőket, ha a feladótól a címzettig egy­séges szállítási lánc dolgozik. A feladott árut a Volán szál­lítja a vasútra, vagonba rak­ja, s a célállomástól ismét te­herautóval szállítja a címzett­hez. Hogy milyen jelentősége van ennek, azt az előkészüle­tek során végzett mérések bi­zonyítják. A vasúti teherkocsi teljes fordulóidejének 45 szá­zalékát az induló és a célállo­máson tölti. Ennek az időnek csupán egyharmadát veszi igénybe a rakodás. Ez azt mutatja, hogy a rakodási ide csökkentése mellett azt is vizsgálni kell, miként lehetne kevesebb a kocsi tartózkodási idő. Ebben pedig jelentős sze­rep vár a vasúttól a címzettig, illetve a feladótól a vasútig szállító teherautókra. Gépesíteni a rakodást E feladatok megoldása ter­mészetesen a rakodás gépesí­tését is igényli. Ez a gyorsabb áruszállítás mellett jelentős élőmunka-megtakarítást je­lent. A kísérleti állomásokon a Volán szervezi a szállítást. A MÁV-nak az a feladata, hogy továbbítsa az árut, és segítse a gyorsabb rakodást. A Volán eddig is szorosabb kapcsolatot tartott fenn a fuvaroztatókkal, ismeri azokat a helyi viszo­nyokat és igényeket, amely-k sokszor meghatározzák ezt a munkát. Szükség esetén el tudja vállalni nemcsak a vas­útállomásokon, hanem a meg­rendelő telephelyén is a ra­kodást. Mivel ennek a szer­vezetnek vannak rakodógépei, az igényeknek megfelelően át tudják azokat csoportosítani. Mint szervező el tudja érni hogy — a gazdaságosságnak megfelelően — közútra vagy éppen vasútra terelje egyes árufajták szállítását. Jövőre újabb állomások Az egy évig tartó kísérlet­ben roegáLlapodott a vasút és a Volán. Ezen túl azonban szorgalmazzák a körzeti te­herpályaudvarok műszaki fej­lesztését, a korszerű áruszál­lítási módszerek — a rakodó- lapos és konténeres forgalom — elterjesztését, a rakodás gé pesítésének fokozását. Azt is bejelentették, hogy január 1 tői újabb vasútállomásokra terjesztik ki a kísérletet. A kaposvári vasútállomáson tegnap megállapodtak, hogy a kísérleti körzeti teherpályaud­varok versenyezzenek egymás­sal az áruszállítási lánc mi­nél jobb kihasználásában. K. I. Tsz-ek és a közgazdasági szabályozók Figyelmeztető• észrevételek egy elnökségi ülésen — Miféle bánatpénzt? — Ezt így szokták. Bennün­ket már több helyről kiutasí­tottak, de mindenütt adtak egy kis segélyt a kulturális alapból. — Helytelen. — Na jó! Akkor legyen szí­ves adja írásban, hogy kiuta­sít bennünket. — Miért adjam írásban? — A szó elrepül, az írás megmarad. — Nem adom írásban. — Ezt jelenteni fogom a mi­nisztériumban. Elvégre itt 28 cirkuszművész és 12 idomított állat életéről, van szó. — Itt a járásunk kulturális ellátottságáról van szó. Én nem hagyhatom színvonalta­lan giccsel mérgezni a lakos­ságot. — Ez az utolsó szava? — A kultúra nem képezhet' alku tárgyát. Nálam. — Nem baj, Vég elvtárs, tudja mit mondok én magá­nak, én még mindig ennek fi kis gebines cirkusznak az igaz­gatója leszek, amikor maga már régen nem lesz főnök. A vásártér. A sátor mögött a körbeállított lakókocsik és az állatszállító kocsik egy va­lóságos kis szekértábort képez­nek. Ennek a térnek közepére érkezik meg Darnógyöngyei, az igazgató. A Közép-somogyi Termelő­szövetkezetek Területi Szövet­sége közérdekű témát tűzött tegnapi elnökségi ülésének na­pirendjére: a közgazdasági és termésfejlesztési bizottság Sza­bó Gábor elnökletével elemző jelentést készített arról, mi­lyen hatással vannak a jelen­legi közgazdasági szabályozók a termelőszövetkezetek gaz­dálkodására, a gazdálkodás szerkezetének kialakítására. Jóllehet ezek a közgazdasá­gi szabályzók csak hosszabb időszak után mutatják meg hatásukat, beszélni már most is lehet róluk, sőt szükséges, hiszen az indokolt gazdasági változtatásokra idejekorán kell felhívni a figyelmet. Nemcsak termelőszövetkezeti vezetők, hanem a jelenlévő meghívot­tak — így Gál Sándor, a Ka­posvári Járási Pártbizottság titkára és Csek József, a Ka­posvári Járási Tanácsi Hiva­tal vezetője — és a szövetség több munkatársa is részt vet­tek a vitában. A cél az volt: megállapítani, milyen irány­ban hatnak a szabályzók, milyen gazdasági cselekvések­re, elhatározásokra és tervek­re ösztönzik a, termelőszövet­Megáll középen, tapsol két tőt, mire a lakókocsik ablaka-j ban, ajtajában megjelenik j egy-egy fej. A kocsik melletij az asszonyok is abbahagyják! a háziasszonyi tevékenységű két ás Damógyöngyeire figyel-1 nek. Darnógyöngyei körülhordoz- ] za tekintetét társulatán és la-! konikus rövidséggel csak eny-« nyit mond: — Mehetünk. Ekkor a kocsma felől jövet.: két kocsi között, kibukkan Lu­kezeteket, hogyan sikerül lé­pést tartaniuk a gazdaságok­nak az így diktált ütemmel; miképpen erősödhetnek, fej­lődhetnek ezután. A szövetkezeti vezetők .sza­vaiból kitűnt, hasonló problé­mák feszítenek a beruházások megvalósításában Zicsen, Ka- posmérőn, .a kaposvári Latin- ca Tsz-ben. Példák hangzottak el arra, hogyan emelkedik a költség egy-egy termelési ága­zatban az ányagárak változása miatt. Szóba került a földek aranykorona értéke és az egy tagra jutó jövedelem közti összefüggés, illetőleg az ebből származó előny és hátrány is. A jelentés és a vita is arra irányította a figyelmét, hogy a szövetkezetekben a döntéseket a közgazdasági szabályozók ismeretében kell kimondani Jelentősen megnőtt az üzemi vezetés felelőssége, hiszen a szabályozók figyelmen kívii1 hagyása súlyos következmé­nyekkel járhat. Bernáth Ferenc, a szövetség elnöke a vitazáróban utalt ar­ra. hogy most készülnek a tiz­ekben a középtávú tervek, a szabályozókra már itt tekin­tettel kell lenni: fontos az eredményeket károsan befo­lyásoló tényezők kiszűrése, és jelezni kell, hogyan realizá­lódnak közgazdasági szabá­lyozók, hol vannak hibák — mert vannak —, és hogyan le­hetne ezek helyett célraveze­tőbb módszert találni. ' Mind­erre a IV. ötéves terv sikeres megvalósítása végett van szük­ség. Az elnökség által mérv1' tott jelentést megküldik . szövetség valamennyi ("' vetkezetének, és tovább1 vasiatokat kérnek tőlük, nyosan hasznára válik az nek, ha az így összogyü véleményeket a témában : tékes szerveknek is eljut1 ják. H. F. Nó'vényyéde'mt tájékoztató Fertőz a szőlő* és doláaypröiiszpíra Szőlőültetvényekben mind gyakrabban észlelhető fertő­zött levél és fürt. A további fertőzést és a betegség jár­ványszerű fellépését az ismét­lődő csapadékos és mérsékel­ten meleg napok nagyban elő­segítik. Védekezésre javasolt a szerves hatóanyagú Antracol, Dithane M—45, Zineb, Ortho- Phaltan 0,2—0,3 százalékos ol­data. Szüret előtti permetezé­seknél célszrcű a kombinált tí­ciánó és Anita. Anita felmegy- „ ... „ . az egyik lakókocsi lépcsőjén.« pusuJMiltox Specml es Cupro- Luciánó pedig egyenesen Dari fan Super D 0,3-0 5 szazale- nógyöngyei felé tart. Megáll* j“» °ldata; A Javasolt fungici- előtte, szembenéz vele. Szó nélkül is értik egymást. — Csak szomszédos megyék jöhetnek számításba — mond­ja Luciánó —, mert a lovak nagyon le vannak strapáivá — Tehát? — Békés vagy Heves. Békés nagyobb, de sok a tanya. He­ves dimbes-dombos, de kiseb­bek a községek. Békésből egy­szer már kiutasítottak bennün két, de azt a górét azóta le­váltották. Ha az új megtudja, hogy az elődje kiutasított ben­nünket, nyert ügyünk van: letarolhatjuk az egész megyét. — Köszönöm, Luciánó. dek a szölöorbánc és szürke­penész ellen is védelmet nyúj­tanak. A dohányperonoszpóra korai fertőzésére lehet számítani el­sősorban a megye déli részén, mert a fertőző anyag csírázá­sának kedvez az időjárás. A betegség először az alsó leve­leken jelentkezik kerek vagy szabálytalan alakú, sárgászöld foltok formájában, később a foltok bámulnák, ászáradnak és a levél elveszti értékét. A peronoszpóra fellépését meg­előző, hatnaponként ismétlődő rendszeres védekezéssel lehet elhárítani. Javasolt a Maneb, Antracol, Dithane M—45 0,2— J.ztánegy harsány vezeny-j ^ százalékban> valamint a (Folytatjuk Zineb 0,4 százalékos adagja 500 liter/ha vízben kipermetez- » ve. Az amerikai fehér szövői ke kifejlett hernyói egy-! napon belül tömegesen voi nak védett helyre bábozé A Ditrifon, Fiiból E 0,2 sz lékos, valamint a Nogos 50 Vapona 48 EC 0,1 százai; .. oldatával való permetezés- 1 még mindig sok hernyót lehr elpusztítani, így csökkenthet' az augusztusban megjelen i második nemzedék egyedein: száma és károsítása. A levéltetvek tömeges els: i • porodása és súlyos káros: tovább tart. Elsősorban az - ma- és őszibarackfákon, v ■ mint a zöldségkultúrákban gyón fontos a rendszeres dekezés, mert a kártevő : porodása rendkívül gyors. K permetezéseknél a perm' növény felületét tökéi borítsa, ellenkező esetbet kolóniák maradhatnak. kertekben használható / 25 EC, Sumithion 50 Nexion 40 EC 0,2 száz Bi 58 EC, Lebaycid 40 V százalékos adagja. Nagr ben: Bayer 20 WP 0,1, sathion 25 WP, Phosdri« százalékos oldata. Fokoz ügyelni kell a szüret e élelmezés-egészségügyi vár~ kozási idők betartására! B SOUOGT1 NÉPLAP Peotoka 1WL Július Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom