Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-09 / 133. szám

Ntbéz hetek előtt mezőgazdaságunk Interjú Tóth Lajos osztályvezetővel Lassan szók ülnek a gabona­táblák. Két-három hét, és el­kezdődik mezőgazdaságunk egyik legnagyobb munkája, az aratás. Minden évben, de az idén kivált nagy várakozással tekint egész országunk e nagy feladat végzése és eredményei elé. Érthető ez, nemcsak azért, mert a tavalyi év a vártnál gyengébben sikerült, hanem azért is, mert az idén jó ter­mést ígér a határ. Erről be­szélgetett lapunk munkatársa Tóth Lajossal, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetőjével. — Milyennek látja, ho­cyan ítéli meg most, né­hány héttel a betakarítás megkezdése előtt a tér­méskilátásokat? — Nagyüzemi mezőgazdasá­gunk történetében az 1969-es év hozta a legjobb eredményt — mondta Tóth Lajos. — Most a határ szinte minden növénynél az 1969-es szintet mutatja. Érthető ez, hiszen az őszi munkákat jól és idejében sikerült elvégezni, lényegében alig maradt szántatlan terü­let. A tavaszi munkákhoz kedvezett az időjárás, valóban optimális időben kerültek földbe a tavaszi növények magvai. A közelmúltban ké­szített felméréseink szerint gabonánál jobbak a terméski­látások, mint tavaly. — A kép nagyon kcd­vező. Am a határt járva, a gazdaságok irányítóival beszélgetve mégis lépten­nyomon előkerülnek a gondok, a nehézségek is. — A teljességhez természe­tesen azok is hozzá tartoz­nak. Az időjárás nemcsak a munkavégzésnek, a kultúrnö­vények fejlődésének kedvezett, hanem a gyomoknak is. Bár igaz az, hogy a tavalyj 62 ezer helyett az idén 81600 hold kalászoson végeztek a gazdaságok vegyszeres gyom irtást, mégis meglehetősen nagy fokú a gyomosodás. Ezen túl már az eddigi viha- rok is sokfelé megdöntötték, összekuszálták a gabonát. Mindez arra figyelmeztet, hogy nem lesz könnyű az aratás. Hasonlóan gondok van­nak a kukoricánál is. A nö­vekvő .igényeket hatékonyabb vegyszerekkel nem sikerült maradéktalanul kielégíteni. Mindenütt szépen kikelt, s a jó idő hatására erőteljesen fejlődik a kukorica, ám a szép ígéret még tönkremehet, ha nem sikerül a gyommen­tességet biztosítani üzemeink­nek. Ezért igen fontos, hogy ahol nem végezték el, vagy nem jól sikerült a vegyszere­zés, ott feltétlenül megkülön­böztetett gondot fordítsanak a mechanikai gyomirtásra. Ha­sonlóan említhetném meg a szépen fejlődő burgonyát, a terméseredmény most ugyan­csak főként attól függ, hogy a megszaporodott kártevők el­len az elkövetkező időkben milyen eredménnyel tudnak védekezni gazdáink. — Nem kevés munka, Újabb 60 000 irodagép öt év alatt Horváth János, az Irodagép- technikai Vállalat igazgatója tegnap arról tájékoztatta az új­ságírókat, hogy külföldi cégek­kel együttműködve igyekeznek egyra korszerűbb irodagépeket forgalomba hozni. Az olasz Olivetti céggel létrejött meg­állapodás alapján Olaszország­ból most már csupán az alkat­részeket szerzi be a magyar vállalat azokhoz a gépekhez, amelyeket azelőtt készen im­portáltunk, így 30—40 száza­lékkal kevesebb valutát kell kiadni az irodagépekért. Az itthon összeszerelt számológé­peket nemcsak itthon, hanem külföldön is értékesítik. A sok­féle számológépen kívül rövi­desen a könyvelőgépek soro­zatgyártását is megkezdik olasz licenc alapján, olasz gyártmá­nyú alkatrészek összeszerelésé­vel. A következő években előtér­be kerül az elektronikus szá­mítóberendezések gyártása és elterjedése, emiatt az asztali gépek forgalma némüeg csök­ken, de így is körülbelül 60 ez­ret hoznak forgalomba itthon 1971—75. között, a legnagyobb feladat most már a megbízha­tó szervizhálózat kiépítése. Magyarországon jelenleg 560 féle irodagép van forgalomban, köztük több mint 200 féle író­gép. nem kevés feladat vár te­hát nagyüzemeinkre, az aratás megkezdéséig. Ho­gyan készültek föl az ara­tásra? — Ügy lehetne összegezni, hogy most, június elején jobb a felkészülés, mint a múlt év azonos időszakában. A kom­bájnok többségét gazdaságaink kijavították, lényegesen ki sebb mértékű volt az alkat­részhiány. De szeretném nyomban megjegyezni azt is, éppen amiatt, amire az előbb utaltam, hogy nehéz aratás várható: feltétlenül fel kell készülni az ellátó vállalatok nak az aratás idején a gé­pek nagyobb mértékű meghi­básodására is! Termelőszövet kezeteinknék az idén 565 kombánj áll rendelkezésükre. Ha ezeknek biztosítják folya­matos üzemelésüket, akkor mindenképpen rövidebb idő alatt be lehet és be kell fe­jezni a nagy munkát, mint tavaly. Fontos ez elsősorban a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében. Kuta­tóink ma már kimutatták hogy az aratás akár egy héttel történő elhúzódása 20—30 szá­zalékos veszteséget is okozhat Ez pedig igen tetemes meny- nyiség, és erről a termésről semmi szín alatt nem mond­hatnak le üzemeink. Hiszen ebben az évben nemcsak a tavaly felhasznált tartalékokat kell pótolnunk, hanem az el­látás biztosításán túl új tarta­lékalapokat is kell teremte­nünk. A műszaki felkészülés­sel párhuzamosan jelentkezik a betakarítás nagy munkájá­ban részt vevőkről való gon­doskodás feladata is. Az ara­tás a mai gépesítés mellett nem sok embernek ad mun­kát, ám nekik rendkívül ne­héz és felelősségteljes a fel­adatuk. Alapvető tehát, hogy kellően és minden szempont­ból megfelelően gondoskodja­nak róluk a gazdaságok ve­zetői. — Az elmondottakon túl még egy nagyon fontos tennivaló jelentkezik a mostani időben: a szálas­takarmány betakarítása. E 4 györöki „gyermekvárosban Egykor peíróleitssaSámpa világított... vonatkozásban milyen ta­pasztalataik vannak? * V. — Az idén különösen fon­tos, hogy a megtermett réti széna jó minőségben és meg­felelő időben biztonságba ke­rüljön. Hiszen a jó minőségű szálastakarmány bizonyos mértékig pótolhatja az abra­kot is. Üzemeink többségének ugyanis gondot jelent az ab­rakhiány. Nemcsak a tavalyi gyengébb termés az oka en­nek, hanem az is, hogy igen jelentős mértékben megnőtt a megyében a sertésállomány. Például a várt 197 ezer hízó­sertés helyett 235 ezerre kö­tötték szerződést, és előrelát­hatólag 260 ezret értékesíte­nek majd a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok. Ezek az adatok önmagukban is utal­nák a rendkívül dinamikus fejlődésre. A takarmánykész­letek pedig csak igen gondos, szakszerű kezeléssel lesznek elegendőek az új termésig. Ez a tény ismét figyelmeztet: minden megtermett takar­mánygabonát, majd pedig ké sőbb a kukoricát, megkülön­böztetett gonddal kezelje, óv­ja minden nagyüzem! Mint a gabonánál, a takarmánynál is csak ily módon érhető el, hogy a »felélt« tartalékok he­lyett újak keletkezzenek, s emellett biztosítva legyen a megszaporodott állomány fo­lyamatos ellátása is. Egy dol­got még meg kell említenem: szép és sokat ígérő a határ, de mindez csak akkor válhat valóságos jövedelemmé, ha megfelelő, takarékos gazdál­kodást folytat az üzem. A ta­valyi év okozta nehézségek is­mertek. Ez az év — a mos­tani kilátások szerint — szá­mottevően enyhíthet a gon­dokon, ha az üzemek irányí­tói ésszerűen, körültekintően, jól élnék azokkal a lehetősé­gekkel, amelyek most mutat­koznak — mondotta befeje­zésül Tóth Lajos. V. M. Harminc holdnyi terüle­ten, ősfáktól díszlő parkban van a Fővárosi Tanács szöllős- györöki fiúnevelő intézete.. A pártszervezet meghívására töl­töttem itt egy napot, és ismer­kedtem a kétszáz 10—16 éves állami gondozásban levő gyer­mek életével. — Húsz éve nevelőként kezdtem itteni munkámat. A petróleumlámpát felváltva hordtuk mi, nevelők, amikor a gyerekek fürdeni, majd feküd­ni mentek. Azóta, úgy érzem, sokat fejlődtünk. Csak az utób­bi években több mint 14 mil­lió forintot költöttünk az in­tézet korszerűsítésére. Tóth László — harmadik éve igazgató — szavai után tekin­tettük meg az intézetet, amely­nek legfőbb célja: otthont, sze- retetet adni, s az életre nevel­ni ... Az itt élő gyermekeknek sokkal nagyobb szükségük van szeretetre, megértő emberi szó­ra, mint társaiknak. Legtöbb­jük veszélyeztetett környezet­ből, munkakerülő, részeges szülőktől került ide. Sokan vannak, akik hozzátartozóikat évekig sem látják. Járjuk a tantermeket, a há­lószobákat, a fürdőket, s min­denütt a fiúk kézügyességének jeleivel találkozunk. A bar- kács-lakatos szakkör különbö­ző dísztárgyakat készített vas­ból, mások festményeket, szőt­teseket. Még az utak mentén levő kerítéseket is ők csinál­ták. A hálószobákban sehol nem tapasztalni az egyöntetűségre való törekvést. Egyikben pél­dául Munkácsy-, a másikban viszont Csontváry-reproduk- ciókat találni, s több olyan há­Ismcrkedés az új kismotorral. lóterem is van, amit a fiúk asszonyi kezeknek is dicséreté­re váló szőttesei és kézimunkái díszítenek. S van egy vendég­szoba: ebben felváltva töltenek jutalmul egy-egy hetet a leg­jobbak. Az előcsarnokban Latinca- emlékkiállítás; az úttörőszo­bát a különböző sport- és kul- túrversenyen nyert oklevelek és zászlók mellett Latinca Sán­dor mellszobra díszíti. Szorgos csoportot találunk a műhelyben. Varga László ta­nár irányításával a barkács-la- katos szakkör tagjai szerszó ez bizonyítja az életre, a mun­kára való nevelés sikerét. — A most végzett ötyen fia­tal közül 12 a gépjárműszere­lő szakmát választotta. Többen mennek szőlésznek, s többen tovább tanulnak. Akiknek csa­ládi környezete nem alkalmas arra, hogy hazatérjenek, azok­nak intézeti elhelyezést bizto­sítunk — tájékoztat Nagy László igazgatóhelyettes. Az intézet gépjárműbarát- szakköre a legjobb a megyé­ben. Ott jártunkkor Szeles Já­nos, az MHSZ gépjárműiskolá­nmkatkésritenek, isínerkednek ^nak vezetője nyújtotta át a a motorok szerkezetével, ta­nulják a járművezetést. Lö­vész-, modellező-, kézimunká­zó-, fotó-, sport- és még joné- hány szakkör tevékenykedik az intézetben. Igen eredményesen. Van saját zenekaruk is. Mind­Szeles János átadja az MHSZ ajándékait. Ülést tartott a megyei tanács vb ta, hanem a toké is. tanácsi vállala­így gazdálkodtak a vállalatok Ki kell elégíteni az igényeket Javult a tanácsi vállalatok irányító, végrehajtó te­vékenysége. Gazdasági mutatóik több esetben jobbak az országos átlagnál — állapította meg tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az eredmények mellett azonban kedvezőtlen jelenségekkel is lehet ta­lálkozni. ségadó viszmt már nem a me­gyei tanács bevételét növelte. A múlt évi gazdálkodást ér­tékelve megállapította a vég­rehajtó bizottság, hogy a vál­lalatok nyereségtömege az 1969-es esztendőt 35,5 száza­lékkal meghaladta. A sütő­ipar nyeresége csökkent, s en­nek az az oka, hogy megvál­tozott a termelés összetétele: több olyan terméket gyártot­tak, amelyet az állam — ár- kiegészítéssel — nem támoga­tott. A termelékenység mint­egy hat százalékkal javult; különösen a Tőzegkitermelő, a Finommechanikai, a Nyom­daipari, a Kefe- és Műanyag- ipari, az Ásványvíz- és Szik- vízipari Vállalatnál volt ez je­lentős. Hová megy a kötbér? A Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalat eredménye lé­nyegesen rosszabb az országos átlagnál. A múlt évet 12,3 millió forintos veszteséggel zárták. A lefolytatott szanálá­si eljárás megállapította a veszteség fő okait: a rossz vállalkozási politika, az ala­csony fokú gépesítettség, a kö­tött áras szerződések, a rossz anyagellátás, a belső szerve­zetlenség. Emiatt »megcsúsz­tak a határidők«, a Somogy megyei Beruházási Vállalat­nak is 1,5 millió forint köt­bért kellett fizetniük (ez adta a SOMBER nyereségének egy- harmadát). Ennek a furcsa helyzetnek különös pénzügyi következményei is vannak: a tanácsi építőipar a megyei ta­nács pénzügyi támogatásából is fizette a kötbért, s az ugyancsak tanácsi beruházási vállalat által befizetett nyere­A szolgáltatás javításáért Különös ellentmondás ala­kult ki az ingatlankezelő, a vízszolgáltató és a kertészeti tevékenységet végző vállalatok munkája és jövedelmezősége között. A vb megállapította: javult ez a tevékenység, ugyanakkor a személyi szol­gáltatást végző vállalatok jö­vedelmezősége csökkent. Az ok: a szolgáltatások kötött ára és az önköltség növekedése. A tartós fogyasztási cikkek elter­jedése ugyanakkor évről évre növeli az igényeket. A tanácsi vállalatok nem nagyon veszik ki részüket e tevékenység fejlesztéséből. Az egyik tipikusan szolgáltatásra alkalmas cég, a Somogy me­gyei Finommechanikai Válla­lat például ilyen irányú tevé­kenységének 90 százalékát a közületék részére végzi. Hang­súlyozni kell, hogy a szolgál­tatások fejlesztése, a lakosság növekvő igényeinek kielégíté­se nemcsak a ktsz-ek felada­A lakosság ellátásában fon­tos szerep vár a kereskede­lemre. Megállapították: javult a kereskedelem tevékenysége, bővült az áruválaszték. Ennek ellenére azonban vannak még ellátási nehézségek, különösen az olcsó közszükségleti cikkek iránt megnyilvánuló keresle­tet nem tudják mindig kielé­gíteni. A vb-tagok közül töb­ben szorgalmazták: teremtse­nek az eddiginél nagyobb konkurrenciát a 'kereskede­lemben ! A végrehajtó bizottság a vállalatok gazdálkodásának irányelveit is meghatározta. Kimondta: a lehető legna­gyobb nyereségtömeg elérésé­re úgy kell törekedni, hogy a piaci szükségleteket mennyi­ségben és minőségben is ki­elégítsék, és termékeiket reá­lis árakon hozzák forgalomba. Fontos szempontnak tartják, hogy takarékoskodjanak az élőmunkával, és a személyi jövedelem növekedésének na­gyobb hányadát biztosítsák a részesedési alapból a vállala­tok. Beruházásaiknál a gyor­san megtérülő gépi beruházá­sokat helyezzék előtérbe, a a javítási, szolgáltatási tevé­kenység fejlesztésére használ­ják ki a szabályozási rendszer adta lehetőségeket. K. I. szövetség 5000 forint értékű ajándékát, a gépjárművek fej­lődésének történetét ismertető modelleket; korábban kaptak három motorkerékpárt, és ha­marosan ad az MHSZ a gyere­keknek egy go-cartot is. A hatalmas parkban minde­nütt a gyerekek szorgalmánál-e nyomaival találkozunk. A sportpályák, a szabadtéri szín­pad, a most készülő tárolószín, az épülő labdarúgópálya, amely mellett öltöző is lesz, a viruló rózsák, a kis szökőkút — mind azt bizonyítják: ered­ményes a nevelők fáradozása, a gyerekek otthonuknak érzik az intézetet. — Évente több alkalommal is tanácskozunk erről taggyű­lésen és vezetőségi ülésen. A pártszervezet a kommunisták legfőbb feladatának a nevelő­munka segítését tartja. Azt el­érni a gyerekeknél, hogy már itt megszeressék és megkedvel­jék a munkát — mondja Stul- ler Lajos párttitkár. A munkát nem büntetési, fegyelmezési eszköznek tekintik, hanem ju­talmaznak vele. Ebédnél a tiszta, korszerű — nemrég épült — étkezdében is tapasztaltuk ezt. Fegyelmezett sorokban Vonultak be neve- velőikkel együtt a fiatalok, s az ügyeletes »pincérek« nyom­ban hófehér kabátot öltöttek, és jó kedvvel, hozzáértéssel szolgálták ki társaikat. — Évente 15—20 000 forint­ba kerül államunknak egy gyermek gondozása. Amikor eltávoznak tőlünk, öltönyt, ci­pőt és fehérneműt kapnak; mindenkinek van még fürdő­köpenye is — tájékoztat Szé­kely István gazdasági igazgató. Hét televízió s több rádió van az intézetben; a hálóter­mek berendezése, a fürdők fel­szerelése is államunk gondos­kodását jelzi. S a gyerekek ér­zik ezt a gondoskodást... Már búcsúzunk, ami­kor egy fiatal, egyenruhás fia­talember — Budaházi János, aki három éve hagyta el az in­tézetet, és most Budapesten BKV-jegyellenőr — kopogtat az igazgató ajtaján: — Szabadságon vagyok, a családom nem szívesen lát. szeretnék itt eltölteni néhány napot, ha lehetséges. A válasz neki és a többiek­nek is, akik rendszeresen fel­keresik az otthont, beszámol­nak sorsukról, életük alakulá­sáról: — Bármikor jössz, fiam, az intézet ajtaja mindig nyitva áll előtted. Staiai László SOMOGYI RfiPIiáP Szerda, 197L jani ar 9, 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom