Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-03 / 128. szám
•AZMSZMP SOHOCY MKOYBI •IZOTTlAoAN AK LAPJA XXV11. évfolyam, 128. szám. Csütörtök, 1971. június 3.. Géppel az algák ellen Tiszta lesz a strand és az uszoda vize Elment a megrendelés Bécsbe A kaposvári víz nagyon al- gásodik, emiatt gyakran cserélni kell a strandon és az uszodában. Az algák ugyanis felfalják a vízben levő zsiradékot, és »piszkos« színűvé lesz a víz. Tihany bői is járt már a városban egy híres biológusnő, aki a Bódeni-tó kék algáját eltüntette» de semmilyen más megoldást nem tudott javasolni ő sem, mint valamilyen vízforgató berendezést A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat most egy osztrák céggel tárgyal az Országos Vízügyi Hivatal műszaki fejlesztési osztályának és a NIKEX vállalatnak a közvetítésével. A Garvens cég Svédországba, Norvégiába és a világ más országaiba szállítja a korszerű vízforgató berendezéseit Magyarországnak most adná el az elsőt, s ezt — egy műszaki fejlesztési program keretében — a kaposvári strandon alkalmaznák kísérletképpen. Horváth Tivadar főmérnök elmondta, hogy akkor a vállalatnak régi gondja oldódna meg: naponta megtakarítanának 2500—2800 köbméter viA maszek olcsóbban árait! Elfogadhatatlan r zet s ez nem kevés, hiszen csaknem ennyi háromszáz család egyhónapi vízfogyasztása. Általában akkor halasztják el a két medence vizének kicserélését is (az egyikbe 2200, a másikba pedig 1000 köbméter víz fér!), ha kevés a víz a megyeszékhelyen. A gépet hamarosan megrendelik. Augusztusban már Bécsben tanulmányozza a korszerű gép működését a kaposvári vállalat képviselője — az OVH műszaki fejlesztési osztályának munkatársával együtt — az osztrák cég meghívására. Először magyar és csehszlovák berendezéseket akart beszerezni a vízművelt, de kiderült, hogy a Garvens vízforgatója sokkal kevesebb helyet foglal el: elfér egy négyszer hat méteres épületben (az előbb említett csak tízszer húsz méteresben), ezenkívül jóval kevesebb áramot (százhúsz helyett tizenhét kilowattot) fogyaszt óránként Sajnos, az idei strandidényben még nem lép munkába az osztrák gép, a számítások szerint csak a jövő érvtől segít a víztakarékosságban. L. G. Alumíniumöntöde a tsz-ben kaszálásból — nyolcvanévesen Közel volt már 70. évéhez, amikor 1957-ben összeismerkedtünk. Kovács' Báli bácsi a duda mestere. Csodálatosan szép délszláv dallamokat tudott kicsalogatni ebből az ősi hangszerből. Es szépen énekelt hozza. Az ismerkedésnek szereplési meghívás lett a vége: Pali bácsi népviseletben ezer bel- és külföldi néző előtt lépett dobogóra a balatonlellei szabadtéri színpadon. Hatalmas sikere volt. Ma is előttem van, amint kalapját megemelve köszöni meg a fergeteges tapsot Aztán még egyszer találkoztunk Balatonlellén. Az idős embernek Tótűjfalu a hazaja. — Hol van Pali bácsi? A felesége betessékel. — Várjon egy kicsit, mindjárt hazajön! — Hofman? — Kaszál a termelőszövetkezetben. — De hisz az lehetetlen! Nyolcvanévesen ? — Édes fiam, ellátja az öreg a dolgot itthon a ház körül és a háztájiban is. Kétnaponként aztán megy a termelőszövetkezetbe Meg se lehetne kötözni. A tsz ad a nyugdíjasoknak is munkát; most éppen kaszálnak. Tudja, az árokpartot, amit géppel nem lehet. Gyűjtenek, utat javítanak. Mindig altad dolguk Májusban is tizenöt napot dolgozott már. Tavaly 4500 forintot keresett a nyugdíjon kívüL Aztán Pali bácsi is megjelent a kapuban. Szép szál, derék ember, ma is pirospozsgás arccal, ragyogó szemekkel; erőtől duzzadó és egészséges. Beszélgetünk. Az emlékekről, a dudáról — ami három év óta már a múzeumban van —, a dalokról, a közös és a háztáji munkáról. Csendes beszélgetés volt — egy dolgos, szép életet élő emberrel. D. Z. üzletpolitika! Vasárnap a fonyódi majálisban ott volt a balatanboglári ÁFÉSZ pecsenyesütője is. Meglepődve tapasztalták a vásárlók, a kolbászt és más ételeket kérők, hogy a szövetkezet sátrában öt forint hatva- nat kértek 10 deka májashurkáért, néhány méterrel távolabb viszont a magánárus 4 forintért mérte. Egy-egy adagnál tehét 1,60-nal, illetve egy kilónál már 16 forinttal kért többet a szövetkezet, mint a maszek. — A mi pecsenvesünk harmadosztályú egységként települt ki. és a sátorért 2000 forint kölcsönzési díjat kellett fizetni — hallottuk a magyarázatot, amikor a lényeges különbséget szóvá tettük. Mindkét sátor áruja — a szövetkezeté is, a magánárusé is — jó ízű volt, megfelelt a követelményeknek, de a pecsenyét, hurkát, kolbászt kedvelők mind a két helyen csak állva fogyaszthatták, s a harmadosztályú szövetkezeti sátornál sem volt a kiszolgálásban olyan eltérés, ami a jelentős árkülönbözetet indokolhatta volna. Ezzel az üzletpolitikával nem lehet egyetérteni. A vevőt, a vásárlót nem érdekli, hogy a szövetkezet mennyi kölcsönzési díjat fizet, s hányadosztályú büfét telepít ki. CMég jó, hogy nem első osztályú kapta ezt a feladatot!) Csupán egyetlen tény a fontos: a szövetkezet, amelynek feladata lenne árpolitikájával szabályozni a magánosok árait, drágábban kínálta portékáját! Helyes, követendő üzletpolitikából, elfogadható árból (pedig bizonyára még így is megtalálta számítását) a magánárus mutatott példát a szövetkezetnek, de az — sajnos — nem követte! Sb. L. A biatorbágyi Lenin Tsz 1967 óta működő alumíniumöntödéiében elsősorban mezőgazdasági gépalkatrészeket öntenek a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár deberceni gyáregységének, ezenkívül szállítanak a Ganz Villamossági Műveknek különböző villamosgép-alkatrészeket. Képünkön: Kész mezőgazdasági és villámosgep-alkatrészek az üzem udvarán. Napi egy mázsa szamóca Tapasztalatcsere, bemutató Somogysárdon (Tudósítónktól.) Vendégek jártak tegnap a somogysárdi kertek, s háztáji gazdaságok szamócásaiban, a felvásárlóhelyen. Szakemberek, leendő szamócatermelők és felvásárlók ismerkedtek az új módszerekkel, az elterjedt fajtákkal a szamóca somogyi hazájában. Vancsura János, a mezőcso- konyai ÁFÉSZ osztályvezetője tájékoztatta a részvevőket a somogysárdi szamocatarsu- lás életéről, munkájáról. 210 kert- és háztáji tulajdonos foglalkozik jelenleg ennek a gyümölcsnek a termelésével, de példájuk nyomán egyre több községben van követőjük. Jovánczai Ferenc, a szövetkezeti vállalat íőagronó musa a telepítéssel, a növényvédelemmel és a külföldi tapasztalatokkal foglalkozott, Vadalma Tibor főosztályvezető pedig az értékesítés lehetőségeit ismertette a jelenlevőkkel A tapasztalatcsere napján hosszú sor állt a felvásárlóhely előtt A kétszáztíz családnak csaknem mindegyike kifejezetten erre a célra szolgáló gumikerekű kézikocsikon szállítja a gyümölcsöt. így nem törik össze. Érdemes a termelők, a gazdák véleményét. is felidézni. Torma Fe renc például 800 négyszögöl területről 35—40 mázsa termésre számít Ennek több mint a felét, minősítik exportra. Szerinte a legjobban a Go- rella és a Szenga-Szengána fajta fizet 30—35 ezer forint bevetett vár a telepítésről. Szilágyi Lőrincnc 500 négyszögölön termel szamócát. Most naponta egy mázsát szed és szállít 20 ezer forintos bevételre számít belőle. A felvásárlónak, Németh István óénak, nehéz napja volt. Csaknem 80 mázsa szamócát kellett átvennie. Ennek többsége Nyugat-Németországba kerül majd. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES A jókai-ligetig busszal lehet menni HOMOKSÓTA LANITAS - SZÜKSÉGBŐL Azt hihetnénk, hogy a tengerparti homok a legolcsóbb építési segédanyag, hiszen óriási mennyiségben áll rendelkezésre szerte a világon, és a legtöbb helyen kotorni, bányászni sem kell. Azon ban félhasználása előtt sótalaníta- ni kell. mert különben a falazatot »sóvirág« borítja el. A sótalanítást nagyüzemileg úgy oldják meg, hogy a kotróval kiemelt homokot szivaty- tyúkkal a vízpartra telepített nagy, tölcsérszerű tartályokba juttatják, miközben ellenáramú édesvízzel átmossák. A megtisztult homok leülepszik, es függőleges csöveken keresztül a homokszállitó uszályba csorog — amint az a képen is látható —, a sóoldatot pedig elvezetik (bepárolják, vagy visszafolyatják a tengerbe). A képen látható berendezés évente 7,5 millió köbméter homok sótalanítását végzi el. E technológia hátránya, hogy kút- vagy folyóvíz kell a só kimosásához, amelyékben rendszerint nem bővelkednek a tengerparti vidékek.. Április 7-én »Nem jár busz i naszának, majd május elsején a termálfürdőhöz« címmel he-\ »Véleményünk: járjon a busz lyet adtunk Geiszler István pa- | a termálfürdőhöz!*> címmel kö------------............- ..................-zöltük a Volán 13. sz. Vállalat s zemélyforgalmi főosztályának válaszlevelét is. Most újabb levelet kaptunk, az előbbinél részletesebb indokolással: »A városi termálfürdőt a Jókai ügeti autóbuszmegállótól lehet megközelíteni, onnan csupán néhány száz méterre van. A város helyi járatainak menetrendjét úgy állítottuk össze, hogy a nap minden szakában — az állomás előtti átszállással — utazási lehetőséget biztosítsunk a fürdő felé is, és természetesen onnan vissza is. Ezt világosan igazolják a menetrendi adatok. A városban közlekedő nyoic- vanszemélyes helyi járatú autóbuszok számára a fürdőnél nincsen biztosítva a megfordulás! lehetőség, de a bekötő út minősége sem alkalmas az autóbuszközlekedésre, így az oda való bejáráshoz az illetékes rendőrhatóság sem járult hozzá. A nyugdíjasoknak — és munkaviszonyban nem álló feleségüknek — havi harminc forintos bérletjeggyel minden helyi járaton korlátlan utazási lehetőséget biztosítunk, az átszállás tehát ez esetben ne drágítja meg az utazást. Ügy érzem, hogy jelen körülmények között a fürdő megközelítése nem okoz nehézséget, és a járatok valóban a városi lakosság nagy többségének érdekeit szolgálják« — írja Nagy Lajos, a személyforgalmi ősz taly vezetője. A levélhez mellékelt menetrendi adatokból kiderül, hogy a Jókai liget felé 7.50-kor, 9.40- kor, 10.40-kor, 12.40-kor, 13.35- kor, 14.20-kor és 16.15 órakor indul busz, visszafelé pedig 10.10-re, 13.10-re, 14.30-ra, 16.04-re, 16.34-re és 17.14-re lehet eljutni az állomáshoz. Fúvósok az utcán TARKA SOROK Panasz Cicvarek panaszkodik: — Ez aztán igazan érdekes! Az embertől, amikor nősülni készül, senki sem kérdez tőle indokokat. Bezzeg, amikor válni akar, milyen nehezen megy, és mennyi mindent kérdeznek! Kifogás Brahováczné .beszélget a szomszédasszonnyal: — Hallom, kedvesem, hogy a férje naponta részegen jár haza.' Miért nem mondja meg néki a magáét? — Tudja, kedves Brahováczné, húsz éve erre készülök. De a férjem azóta még egyszer sem volt józan— őszinte A májusi mulatságon egész éjjel egy táncospárt figyel a vendégsereg. A férfi minden egyes táncot végigtáncol a partnernőjével. Egyetlen pillanatra sem engedi el a hölgy kezét. Hajnalban, mikor már készülődnek hazafelé, egy férfi a ruhatárban odalép a férfi elé: — Bocsánat, hogy megszólítom. Maga rettentően szerelmes lehet ebbe a nőbe. Egész éjjel egy pillanatra sem engedte el a kezét. A férfi legyint: — Uram, bevallom, __ ez nem szerelem. De ha eleresztem a feleségem kezét, azonnal rohan a büfébe költekezni... Ez is, az is ... A hazugság a gyávák igazsága, * * $ A dohányzásról leszokni a világ legkönnyebb dolga. Tudom, meri már legalább • ezerszer csináltam. Az az ember, aki csak ősei érdemeivel kérkedik, olyan, mint a burgonya: a jobbik része a föld alatt van. • « * Mindent, amit adsz, duplán megtérül. Például ha férjhez adod a lányod, nemsokára visszatér — férjestül. « • » K. panasza: Az utolsó feleségemnek olyan magas tartásdíjat fizetek, hogy hetek óta azon gondolkodom, ilyen pénzes nőt ne vegyek-e el feleségül? * * * Ne vesztegessünk fölöslegesen energiát azzal, hogy ellenkezünk a feleségünkkel. Várjunk még néhány percet, úgyis megváltoztatja a véleményét! SomogyiNéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja* Főszerkesztő? jávori béla Szerkesztőség: Kaposvár, Latinra Sándor a. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzüntc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 2o Ft. Index: 25 06?. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemébe» Kaposvár, Latinca S. u. 6. Felelős vezető; Mautner Jóesef (A Weüwoefee karäastaiiäja)
