Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-25 / 147. szám

BONDOR JÓZSEF: FALUVÉGI LAJOS: A négyszázezer lakás (Folytatás a 2. oldalról.) Bondor József bevezetőben elismeréssel nyugtázta, hogy a kormány programja nagy fi­gyelmet fordít az építő- és építőanyag-ipar problémáira, az ezzel kapcsolatos kérdések­re, majd beszámolt azokról a tervezett intézkedésekről, me­lyeik az építőipari kapacitás, é3 a tényleges szükséglet közötti feszültség megszüntetését cé- lozzá. Elmondta, hogy az épí­tőipar — a XII. ötéves tervben előirányzott 24—28 százalékkal szemben — 65 százalékkal nö­velte termelése volumenét. A legjelentősebb eredmény, hogy a III. ötéves terv 300 ezer lakással számolt, ugyan­akkor 327 ezer lakás épült. A 15 éves lakásfejlesztési terv időarányos részének túltelje­sítésével 1975-ig reálisnak lát­szik az 1 millió lakás meg­építése. Az eredmények ellenére az építőipar az igényeket nem tudja kielégíteni — mondotta. — a IV .ötéves terv előkészí­tése kapcsán a visszautasított reális terv munkák volumene megközelí­tette a 20 milliárd forintot. Éppen ezért fő feladatunknak tartjuk, hogy az építőipart mi­nél hamarabb alkalmassá te­gyük a vele szemben támasz­tott igények kielégítésére. Ezután részletesen foglalko­zott a lakásépítés és a beru­házások problémáival. építkezések ütemét lassítja a terület előkészítetlensége Az építőipar legfontosabb feladatként említette a IV. öt­éves terv lakásépítési prog­ramjának teljesítését. A 400 ezer lakásból mintegy 150 ez­ret paneles technológiával épí­tenek. A paneles lakásépítés ütemét a jelenlegi évi 15 000- ről a tervidőszak végére évi 39 ezerre emelik. A házggyári technológia mellett nagy figyelmet fordí­tanak egyéb korszerű techno­lógiák alkalmazására is, vala­mint a családi és társasház­építés korszerű szerkezettel és anyaggal való fokozottabb el­látására. — A 400 ezer lakás — ezen belül a 185 000 állami lakás — megépítése rendkívül nagy erőfeszítést igényéi az építő­ipartól — folytatta a minisz- - tér. — Ezt csak a házgyárak segítségével tudjuk teljesíteni, viszont a házgyárakban rejlő lehetőségeket csak akkor lehet teljes egészében kihasználni, ha biztosítható a panelek üte­mes elhelyezése, az építés fo­lyamatossága. Sajnos, ezen a téren máris problémák mutat­koznak. Az újonnan átadott debreceni és miskolci házgyá­rai:; lakásainak elhelyezését pillanatnyilag hátráltatja a te­rület előkészítetlensége, s ha­sonló problémákkal találko­zunk Budapesten is. A megol­dás, az előkészítő munka gyorsítása a minisztérium, a tanácsok, illetve vállalatok szoros együttműködését igényli. Ezután a beruházások prob­lémáiról szólt. — Köztudomású, hogy a be­fejezetlen beruházások aránya magas, és igen hosszú a nagy­beruházások építési ideje. Döntő változást csak az új technológia alkalmazása hoz­hat: lehetővé teszi, hogy — a befejezési határidő sérelme nélkül — az építkezést 1—2 évvél később kezdjük és szer­vezettebb előkészítéssel folya­matosan végezzük. — Ennék érdekében a kor­mány határozatot hozott a könnyűszerkezetes építési mód bevezetésére. Ennek az építé­si módnak már vannak kez­deti eredményei és Magyar- országon évente 600 ezer négy­zetméter könnyűszerkezetes FOCK JENŐ: felépítése vagy annak minősülő épület készült, elsősorban a mező- gazdaságban és az iparban. Kezdeti eredménynek számít például a tuzséri 1000 vagonos almatároló, amely 4 és fél hó­nap alatt, vagy a békéscsabai hűtőház, amely a győri, ha­sonló kapacitású hűtőházhoz képest egyharmad idő alatt épült meg. Ezután részletesen fejteget­te a könnyűszerkezetes építési mód gazdasági előnyeit. El­mondta, hogy a könnyűszer­kezetes építés során az élő­munka-ráfordítás a hagyomá­nyos építéshez képest hatodá­ra csökken, minden száz mun­kás közüí 83-at új feladatra lehet irányítani. Ugyanakkor a felhasznált anyagok súlya — a hagyományos technoló­giákhoz képest — tizedére csökken. Ezáltal könnyebb lesz az anyagmozgatás, csök­ken a szálíítási költség. — A könnyűszerkezetes épí­tés egyik legnagyobb gazda­sági előnye azonban az, hogy alkalmazásával a jelenleginek egyharmadára vagy negyedére csökkenthető az építési idő. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a könnyűszerkezetes épí­tési mód bevezetésére a IV. ötéves terv időszakában kerül sor. — Meggyőződésem, hogy a könnyűszerkezetes építési mód bevezetése meggyorsítja egész népgazdaságunk fejlődését — mondotta befejezésül a mi­niszter. Ezután ebédszünet követke­zett. Az ebédszünet után Apró Antal elnökletével folytatódott az ülés. Kovács Sándor Győr-Sop- ron megyéből, beszámolt az országgyűlésnek arról, hogy a győri városi, valamint a me­gyei üzemekben jelentős ered­mények születtek a termelé­kenység emelésében. Dr. Havasi Béla Borsod me­gyei képviselő hozzászólásában a többi között a lakáshelyzet­tel foglalkozott. Ezután az elnöklő Apró An­tal bejelentette, hogy a kor­mányprogramhoz több felszó­laló nem jelentkezett, ezért a vitát lezárták. Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót. Legnagyobb erőforrásunk Csak gazdaságos beruházásokat A pénzügyminiszter a kor­mány nevében előterjesztette a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló jelentést. A zár­számadás jellemző vonásait is­mertetve rámutatott: az 1970. évi állami költségvetés forrá­sait jelentő bevételek összege 171,9 milliárd forint volt, ami 11 százalékkal több, mint az előző évben és 2 százalékkal meghaladja az előirányzatot is. Az állami költségvetés ki­adásainak összege 175,7 mil­liárd forint volt, ami 12 száza­lékkal több, mint az előző év­ben és 3,2 százalékkal haladja meg az előirányzatot. A népgazdaságnak az álla­mi költségvetésből, a tanácsi és a vállalati alapokból, to­vábbá a bankhitelből beruhá­zásokra fordított pénzeszközei elérték a 87 milliárd forintot, ami 17 százalékkal több az előző évinél, de nagyobb a tervezettnél is. Kiadásainknak több mint egyharmadát fordítottuk a ter­melés, a fogyasztás és az áru­forgalom közvetlen pénzügyi támogatására, és további 14 milliárd forint bevételről mon­dott le az állam járulékbefize­tési mentességek formájában. Az állami költségvetés mér­legét az jellemzi, hogy a ki­adások növekedési üteme meg­haladta a bevételekét. A ki­adási többlet a tervezettnél nagyobb, 3,8 milliárd forint volt, a költségvetés pénzfor­galmának mintegy 2 százalé­ka. A fő okot abban kell ke­resnünk, hogy gyorsabban nő a beruházás és a társadalmi közös fogyasztás, mint amilyen ütemben a gazdálkodás haté­konysága javuL Tisztelt Országgyűlés! Vállalataink nagy része az utóbbi években szép előreha­ladást ért el a szükségletekhez való alkalmazkodásában. Gyakran tapasztalható azon­ban, hogy a vállalatok — ter­veiket illetően — tovább nyúj­tózkodnak, mint ameddig a takarójuk ér. Ennek hátrányos következményeként folyamatos gazdálkodásukban és fejleszté­si tevékenységükben gyakrab­ban kerülnek bizonytalan pénzügyi helyzetbe: eladósod- nak, hitelképtelenné válnak. A hitelpolitika és a pénzügyi el­lenőrzés eszközeit fokozottab­ban kívánjuk felhasználni ar­ra, hogy a vállalatok csak pénzügyi lehetőségeikkel össz­hangban álló elképzeléseket valósítsanak meg. Csak olyan fejlesztési elgondolásokat sza­bad megvalósítani, amelyek a gazdaságosságot valóban és érdemlegesen javítják. Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves Képviselő Elvtársak! Az állami zárszámadás tük­rében meggyőződhettünk arról, hogy népgazdaságunk az el­múlt évben is terveinknek megfelelően fejlődött; hogy következetesen haladtunk az irányítási rendszer reformjá­nak végrehajtásában. Ürrá let­tünk a nehézségeken, nem rejtjük véka alá gazdasági vagy pénzügyi munkánk gyen­gébb pontjait sem. Forint-va­lutánk szilárd, széles értelem­ben vett hitelképességünk jó, Ezt elismerik országhatárain­kon túl nemcsak barátaink, hanem tárgyilagos üzleti part­nereink is. Fejlődésről tanúskodnak az idei év első öt hónapjának közgazdasági jelzőszámai és kedvezőek a terméskilátások is. Ezért kérem a kormány ne­vében — jó meggyőződéssel és bizakodással — a tisztelt or­szággyűlést, hogy az állami költségvetés ■ végrehajtásáról szóló jelentést fogadja el. Ezután dr. Szabó Kálmán budapesti képviselő az ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottságának előadója követ­kezett szólásra. Javasolta az országgyűlés­nek, hogy a zárszámadást ál­talánosságban és részleteiben egyaránt vitassa meg. A terv­és költségvetési bizottság goa- dos megfontolása alapján in­dítványozta, hogy az ország- gyűlés változtatás nélkül fo­gadja el a Magyar Népköztár­saság 1970. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot. Az országgyűlés elfogadta dr. Szabó Kálmán javaslatát, és egyhangúlag úgy döntött, hogy a zárszámadást általá­nosságban és részleteiben együttesen vitatja meg. Ezután szünet következett. Szünet után Apró Antal el­nökletével folytatta tanácsko­zását az országgyűlés. Dr. Király István budapesti képviselő, a kulturális bizott­ság véleményét tolmácsolva el­mondotta: a bizottság elfoga­dásra javasolja a jelentést. Majd dr. Hámori József Borsod megyei képviselő az idén életbe léptetett új köz- gazdasági szabályozókról szólt. Molnár István pedig Bács- Kiskun megyéből, elmondotta, hogy megyéje élelmiszergaz­dasága a negyedik ötéves tervben a szarvasmarha-állo­mány 16 százalékos, a sertés- állomány 30 százalékos növe­kedésével számoL Több felszólaló nem jelent­kezett. Apró Antal megadta a szót Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszternek, aki válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta: a legfonto­sabb társadalmi, gazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekről érdemben csak úgy lehet és kell is tárgyalni, hogy a múl­tat, jelent és jövőt együtt vizsgáljuk. Ezért a kormány- programhoz elhangzott hozzá­szólások és a zárszámadási törvényjavaslathoz fűzött ész­revételek is összetartoznak. Az országgyűlés az 1970. évi állami költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavas­latot általánosságban és rész­leteiben, beterjesztett eredeti szövegezésben egyhangúlag el­fogadta. Az országgyűlés ezután át­tért tárgysorozatának utolsó pontjára: bizottságot válasz­tott az alkománymódosítás előkészítésére. Az elnöklő Apró Antal emelkedett szólásra. Megválasztották az alkotmánymódosítást előkészítő bizottságot — A parlamenti vita része és folytatása volt annak a be­szélgetésnek, amely pártunk X. kongresszusa, az országgyű­lési és tanácsválasztások, va­lamint a szakszervezeti vá­lasztások előkészületei és le- bonyplítása során szerte az or­szágban lezajlott — kezdte válaszát Fock Jenő. — A fel­szólalások kifejezték azt az egységet, amely a közös gon­dok megoldását célozza, s amely legnagyobb erőforrá­sunk. Örvendetes ez, hiszen az egyetértés a sikeres végre­hajtás záloga. — A szó szoros értelmében vett vitáról talán nem is be­szélhetünk; a felszólalásokat inkább eszmecseréhez hason­lítanám, amely hozzásegít ah­hoz, hogy munkánkat a jövő­ben valóban magasabb szin­ten végezhessük el. — Korábban az országgyű­lésben a felszólalások jó része — a kormányprogram benyúj­tásakor és különösen a költ­ségvetési tárgyalásokon — igénybejelentéssel párosult. Most nem ez jellemezte a hozzászólásokat, s ahol előfor­dult ilyen, azzal egyet lehet érteni, hiszen azoknak a tö­rekvéseinknek a valóra váltá­sát sürgették, amelyek a kor­mány programjában is szere­pelnek. A miniszterelnök részlete­sen foglalkozott a vezetés kér­déseivel, s válaszolt a képvi­az egység selők ezzel kapcsolatos észre­vételeire. Az utóbbi három év tapasztalatai bizonyítják — mondotta —, hogy a vezetők — elméleti és gyakorlati is­mereteik gyarapításával — felnőnek az új feladatokhoz. A kormány elnöke elmondta azt is, hogy a vezetőképzés in­tézményessé tételére a kor­mányzat 1968-ban határozatot hozott, s — az ENSZ segítsé­gét is igénybe véve — kiala­kította ennek rendszerét. Ez ból. Tsz-elnök, művezető, mi­niszter, tanácsi dolgozó és más felszólalók beszéltek egyúttal terveikről, s arról, hogy hozzá akarnak járulni a program megvalósításához. Hangoztat­ták azt is: egyetértenek a be­ruházási politikánkban nagyon szükséges változásokkal. Erről beszélgettem .a Parla­ment folyosóján Fecser Péter országgyűlési képviselővel, a 4300 munkást foglalkoztató Siófoki Kőolajvezeték Vállalat főmérnökével. Ez a vállalat hatalmas beruházásokat való­azonban csak az első lépés, ezért a kormány az említett ülésén a további feladatokat is meghatározta. A miniszterelnök ezután vá­laszolt a hozzászólásokra. Ezt követően az országgyűlés áttért a második napirendi pont, az 1970-es állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentés megtárgyalására. A zárszámadásról szóló jelentést dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter terjesztette elő. meg a jövőben is. Ilyen pél­dául a másfél milliárdba ke­rülő Barátság II. olajvezeték. Érthető, hogy a főmérnök el­sősorban azokat a felszólaláso­kat kísérte figyelemmel, ame­lyek beruházási politikánkkal foglalkoztak. — Tervezni már világszín­vonalon tudunls, a végrehajtás, kivitelezés azonban gyakran még alapfokon történik — mondja. Megállapításával a miniszterelnöki expozéban és a felszólalásokban hallottak — Népköztársaságunk hatá­lyos alkotmányát több mini húsz évvel ezelőtt, 1949. au­gusztus 20-án fogadta el az országgyűlés — mondotta. — Alkotmányunk hatályba lépése az alaptörvény erejével szen­tesítette, hogy hazánkban vé get ért a kizsákmányoló osz­tályok ezeréves uralma, véget ért a nép jogfosztottsága; a politikai hatalom a dolgozó néppel szövetséges munkás- osztály kezébe került: rögzí­tette, hogy a Magyar Népköz- társaság a dolgozó nép állama. Fő vonalakban kijelölte a De lehet-e változtatni ezen? A beruházások kivitelezését úgy meggyorsítani, hogy az e célra fordított sok milliárd ne legyen hosszú ideig holt tőke, hanem mielőbb kamatozzon a népgazdaság vérkeringésében. Lehet és kell. Erről szólt a képviselő is. — Kísérleteztünk már válla­latunknál azzal, hogy össze­függően megvizsgáljuk a mun­kákat. Ha mindig így dolgoz­tunk volna, a beruházások sok­kal gyorsabban és olcsóbban készültek volna el. A felszólalók folyosói be­ta rsadaimi. gazdasági és kultu­rális fejlődés irányát, és a szo­cializmus felépítésében hatá­rozta meg népünk nagy célját. — Az 1949 óta eltelt több mint két évtizedben — né­pünk szélesen kibontakozó szocialista építőmunkája nyo­mán — hazánk társadalmi, politikai, gazdasági és kultu­rális életében gyökeres válto­zások történtek. — Ismeretes, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa az is­mertetett indokok alapján ál­szélgetéseiből is kiérződött, hogy egyetértenek a kormány programjában elhangzottak­kal: vonják szigorúan felelős­ségre a beruházások elhúzódá­sáért vétkeseket. Fecser Péter képviselő ehhez a következőt tette hozzá: — Ez a követelmény termé­szetes, már korábban szükség lett volna rá. Felelősségre von­ni a mulasztókat, azokat pedig, akik mindent elkövetnek, hogy a beruházások határidőre és jó minőségben elkészüljenek, jutalmazni és ösztönözni kell. Ss. I*. lást foglalt alkotmányunk múrtnsítása mellett. Mindezek a körülmények szükségessé te­szik az alkotmány módosítá­sát. Apró Antal ezután javasla­tot tett a bizottság elnökének és tagjainak személyére. Az indítványt az- országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az al­kotmány módosítását előkészí­tő bizottság elnöke Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke. A bizottság tagjai: dr. An talffy György, Bencsik Ist­ván, Bodonyi Pálné, Cseterki Lajos, dr. Gonda György, dr Horváth István, dr. Horváth Richard, dr. Korom. Mihály, dr. Mihályfi Ernő, dr. Molnár Frigyes, Nagy Richard, Ne­meslaki Tivadar, dr. Novak Pálné, dr. Orbán László, dr. Ortutay Gyula, Pióker Ignác, dr. Prieszol Olga, Rameisl Fe­rencire, Szabó István, dr. Sza­bó Kálmán, dr. Szakács Ödön dr. Szénási Géza, Szépvölgy Zoltán és dr. Wild Frigyes. Az ülésszak ezzel befeje munkáját. Az elnöklő Ai; Antal megállapította, hogy kétnapos tanácskozás során l országgyűlés eredménye, munkát végzett. — Az országgyűlés mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormány programja hiánytalanul megvalósuljon - mondotta, s végezetül továb' eredményes munkát, jó egész séget kívánt az országgyűlés tagjainak. (MTI) sított meg eddig és valósít alapján egyet kell érteni. — Helyeseljük a kormány programját, teljes tudásunkkal elősegítjük a megvalósítását — ez csendült ki a felszólalások­ul Parlament folyosóján Egyet értenek az expozéval SOMOGYI NírLAP Péntek. iSVL 35. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom