Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-25 / 147. szám
to % A képviselők elfogadták a kormányprogramot Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Tegnap délelőtt az országgyűlés folytatta a konmány programjának vitáját. Áz ülésen részt vett Losonczi Pál, a nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Jánós, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Focit Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag jai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitója után az .illés első felszólalója Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz ponti Bizottság titkára volt. KOMÓCSIN ZOLTÁN: Szívós munkára, erőfeszítésekre van szükség, hogy külpolitikánkat megvalósíthassuk Tisztelt Kép viselő Elvtársak! A Minisztertanács elnökének az országgyűlés elé terjesztett beszámolója a tényleges helyzetnek megfelelően vette számba a kormányzati munkai eredményeit, a megoldásra váró problémákat, és a jövőre vonatkozó terveket. A kormány elnöke joggal hangsúlyozta a gazdasági és a kulturális építőmunkában, az élet A jelenlegi helyzet nem kecsegtet látványos sikerekkel. Szívós munkára, erőfeszítésekre van szükség ahhoz, : hogy külpolitikánkat a gyakorlatban megvalósítsuk. Pártunk és kormányunk a jövőben is arra törekszik, hogy növekedjék a Varsói Szerződés ütőképessége, mindaddig, amíg lehetővé nem válik a katonai szövetségek'felszámolása. Fejleszteni, tökéletesíteni a szocialista együttműködést Kormányunk képviselői a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában eredményesen teljesítettéit kötelességültet a KGST fejlesztése érdekében vállalt feladatok megoldásával. A kormány előtt álló nagy feladatok közé tartozik, hogy tevékenységével hozzájáruljon a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkájának további fejlesztéséhez, tökéletesítéséhez^, a .szocialista integrációs program teljes kidolgozásához és gyakorlati megvalósítójához, a két- és többoldalú kooperációs megállapodások kimunkálásához. A Magyar Népköztársaság nemzetközi politikájában — mint azt a kormányelnöki beszámoló is hangsúlyozta — a legnagyobb jelentősége a magyar—szoyjet kapcsolatoknak, a Szovjetunióval való barátság és együttműködés erősítésének van. Pártunk Központi Bizottsága első titkárának részvétele a bolgár, a csehszlovák és a német testvérpárt közelmúltban megtartott kongresszusán, hozzájárult hazánk és ezen szocialista országok együttműködésének erősítéséhez. A Bolgár Népköztársaságnak, a Csehszlovák • Szocialista Köztársaságnak, a Német Demokratikus Köztársaságnak a szocialista építőmunka minden területén és a nemzetközi politikában elért újabb eredményeire úgy tekintünk, mint saját sikereinkre. A lengyel—magyar kétoldalú kapcsolatok fontos eseménye volt Kádár János és Fock Jenő elvtárs találkozása a közelmúltban Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz elvtársakkal. Ez alkalommal ismét megerősítették pártjaink, kormányaink, népeink egységét es 'k -sönös szolidaritását. minden területén elért sikerek jelentőségét. Szocialista rendszerünk eredményei alapvető szerepet játszának hazánk nemzetközi tekintélyének növekedésében, külpolitikánk sikereiben. Az utóbbi időben aktívabbá váltak kétoldalú kapcsolataink Romániával is. A szomszédos szocialista országgal együttműködünk a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdásági Segítség Tanácsában. Két- és többoldalú együttműködésünk alapja: testvéri országaink érdekeinek, céljainak azonossága. A magunk részéről a kétoldalú kapcsolatok és. a sokoldalú együttműködés fejlesztésére törekszünk. Együttműködésünk fejlesztését azonban időnként nehezítik a magyar, valamint a román álláspontokban és egyes nemzetközi kérdések megítélésében előforduló eltérések. Magyarország és déli szomszédunk, a szocialista Jugoszlávia kétoldalú kapcsolatainak fejlődését bizonyító tényekkel nap mint nap találkozhatunk az újságok híreiben. Reméljük, hogy ezt a fejlődést, mint eddig, a jövőben sem akadályozza az, hogy a szocialista építés és a nemzetközi politika egyes elvi jelentőségű kérdéseit más módon Ítélik meg a jugoszláv elvtársak, mint mi. Szobi i keli még a Kínai Népköztársasághoz és az Albán Népköztársasághoz fűzőidé kapcsolatainkról is. Mi, a magyar—kínai és a magyar— albán államközi kapcsolatok normalizálására törekszünk. Szeretnénk helyreállítani országaink barátságát, mert ez kölcsönös érdekünk. El is értünk kezdeti eredményeket. A normalizálás útján a jövőben is elvi meggyőződésünkhöz ragaszkodva kívánunk járni. Mikor a kapcsolatok kiépítésére, fejlesztésére törekszünk, nem vállalkozunk elvtelen engedményekre, hízelgésre, annak dicsőítésére, amivel nem értünk egyet. Normalizálást akarunk minden hátsó szándék nélkül. Ezt kérjük partnereinktől is. A legutóbbi indokínai események — az agresszorok laoszi katonai veresége, a szabadságharcosok újabb sikerei — két alapvetően fontos tanulságot erősítenek meg. Az egyik, hogy az amerikai ag- resszorok és csatlósaik számára nincsen lehetőség arra, hogy katonai győzelmet érjenek el Indokínában. A másik, hogy a vietnami, a laoszi, a kambodzsai nép harci osztagai — a Szovjetunió, hazánk és a többi szocialista ország segítsége révén — a harcokban nem gyengültek, hanem megerősödtek; a dél-vietnami nép korszerű fegyverzettel felszerelt, harci tapasztalatokban gazdag, legyőzhetetlen népi hadsereggel rendelkezik. Az indokínai agresszios tűzfészek felszámolásának nincs más útja, mint a vietnami, laoszi, kambodzsai nép jogos, igazságos követelésének teljesítése: minden amerikai katonát és a bábhadseregek csapatait ki kell vonni indokinából; Dél-Vietnamban koalíciós kormányt kell alakítani valamennyi hazafias erő részvételével; maradéktalanul érvényt kell szerezni az Indokína országaira vonatkozó genfi egyezmények rendelkezéseinek. Pártunk és kormányunk minden tőle telhetőt megtesz a vietnami, laoszi és kambodzsai néppel vállalt szolidaritásának erősítésére, igazságos céljaik valóra váltásának elősegítésére. A Közel-Keleten a feszültség mindmáig nem csökkent; az izraeli agresszorok és amerikai támogatóik magatartása miatt a válság folytatódik. Míg az Egyesült Arab Köztársaság kormánya további erőfeszítéseket tesz a válság politikai eszközökkel történő rendezésére, az izraeli kormány továbbra is mereven elzárkózik az ésszerű és igazságos megoldás elől és továbbra is arab területek bekebelezésére spekulál. A kőzel-keléti helyzetet vizsgálva — megítélésünk szerint — az arab népek igazságos harca mar eddig is nagyobb eredményeket ért volna el, ha küzdelmüket nem gyengítené az egység hiánya. % Az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke által a közelmúltban aláirt barátsági és együttműködési szerződést az egész haladó világ megnyugvással fogadta. Győzzön a népek közötti barátság és együttműködés eszméje Kormányunk kivette részét a testvéri szocialista országok és az európai népek tevékeny erőfeszítéseiből, amelyeknek célja földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdítása. Erőfeszítseinknek is része van abban, hogy földrészünk népei és kormányainak nagy többsége elvileg elfogadja a béke és biztonság gondolatát, s egyetért az európai biztonsági értekezlet összehívásával. A nyugat-berlini probléma megoldásához kapcsolták — nünt ismeretes — a szovjet— nyugatnémet, valamint a lengyel—nyugatnémet szerződés ratifikálását is. Természetesen nem lehet tagadni, hogy szükség van Nyugat-Berlin helyzetének rendezésére, de elvileg helytelenítjük az előfeltételek szabását. Reméljük, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya, amely a Szovjetunióval, valamint Lengyelországgal megkötött szerződés aláírásával tanúbizonyságát adta annak, hogy megindult az európai realitások elismerésének. útján, tovább lép a megkezdett úton. Ami a Nyugat-Berlin helyzetének rendezésére vonatkozó tárgyalásokat illeti, a Szovjetunió márciusban előterjesztett javaslatainak nyilvánosságra hozásával az európai közvélemény — így hazánk lakossága is — meggyőződhetett arról, hogy — a három nyugati hatalom jóakarata esetén —van remény a meg, egyezésre. Ha a nyugati ha talmak olyan konstruktív magatartást tanúsítanak, mint a Szovjetunió képviselői, lehetővé válik az összes érdekelteket kielégítő megoldás elérése. Az európai béke és biztonság megszilárdítását szolgálná, ha a nyugati országok kormányai elismernék a Német Demokratikus Köztársaságot a nemzetközi jog alapján. A nemzetközi jogi elismeréssel, a Német Demokratikus Köztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe történő felvételével serikit sem érne veszteség, viszont győzne az igazság és a jog, a népek közötti barátság és együttműködés eszméje. Az európai népek, körében —v így hazánkban is — < nagy és kedvező visszhangot váltott ki a Szovjetunió javaslata a fegyveres erők csökkentésére. A Magyar Népköztársaság részéről egyetértünk és támogatjuk a Szovjetunió kezdeményezését. Ismeretes, hogy az Észak-atlanti Szövetség nemrégiben Lisszabonban tartott miniszteri tanácsüléséről kiadott közlemény is foglalkozott az európai biztonság kérdéseivel és a fegyveres erők csökkentésével is. Ez a közlemény tükrözi a NATO-orszá- gok ellentéteit az európai biztonság kérdésében és zavarát a Szovjetunió javaslatával kapcsolatban. A jelenlegi európai és vi - lághelyzetben egész népünk helyesli, hogy kormányunk politikája változatlan; a bonyolult viszonyok és a nehézségek ellenére folytatja erőfeszítéseit — ha kell kétoldalú, ha lehet, sokoldalú alapon — az első biztonsági értekezlet összehívásáért, az égető európai problémák rendezéséért. Ezután Hanufisl' Ferencit:’ Baranya megye képviselője a vállalati' középtávú' tervek főn tosságáról, az üzemek önállóságáról, a munkahelyi demokratizmusról szólott. Szabó István Hajdú-Bihar megyéből, hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítménye továbbra is kulcsfontosságú a gazdaságpolitika sikere szempontjából, hiszen a lakosság fogyasztói alapjának 50 százaléka mezőgazdasági termék. Dr. Káldy Zoltán budapesti képviselő, evangélikus püspök kormányunk békepolítikáját méltatta. Beszélt a többi között arról, hogy az imperializmus nemegyszer antihumanis- ta ideológia alkalmazásával akarja elérni céljait: népeket, fajokat állít egymással szemben. Tollár József Zala megyéből, rámutatott: az új szabályozók általában a meghatározott célok elérésére ösztönöznek, egyes- szabályozók módosításával, finomításával azonban gyorsítani és növelni lehetne a munka hatékonyságát. Tóth István budapesti képviselő felszólalásában elmondotta, hogy a közlekedési és szállítási dolgozók 140 ezres serege munkája erkölcsi és anyagi megbecsülését látja azokban az intézkedésekben, amelyekkel a kormány igyekszik enyhíteni a közlekedés és hírközlés gondjait. A szünet után Varga Gábcrr- né elnökletével folytatódott az ülés. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon) Ára: 80 fillér XXVII. évfolyam, 147. szám 1971. június 25., péntek fILAG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E IC 1 AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA j’
