Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-23 / 145. szám

Sit'd midin at Miért élnek mint a tovább a nok, férfiak ? Kétrészes, vászonból készült strandegyüt­tes. A felső résszel egybeszabott mini nad­rág zsebe, a kalap és a kabátka csíkos anyagból készült. Sárga, egyszínű jerseyből készült mini .short, egybesz'.bolt felsőrésszel, sötétkék bőrövvel, tarka selyemkendővel, fémgom­bokkal díszíte tt zsebekkel. „Ahány ház, annyi szokás“ A fecskefészek-leves? A fecsuefészekről közismert, hogy a kínai konyhának egyik hagyományos és egyben kü­lönleges fogása. Az ehető fecs­kefészek a tenger közelében és mindig sziklás vidékeken ta­lálható, üregekben vagy szik­lafalakon, kizárólag a délke­let-ázsiai szigetvilágban. Ne­hogy arra gondoljunk, hogy olyan ágacskákból, pehelyből, sárból álló fészekről van szó, amilyent a ml fecskéink rak­nak! A sarlósfecske és az éti­fecske a tengerparton gyűjti össze azokat a finom növény­rostokat, algákat, amelyeket bőségesen ömlő nyálával ra­gaszt össze és képez ki fészek­ké. Van olyan fecskefaj, amely »erősítések« nélkül, csupán nyálból állítja össze fészkét. A fecskefészekből készült le­ves (»hivatalos« neve: ngao jen vo) egészséges és tápláló étel — azt mondják. Kétségte­len, hogy nagy a jódtartalma, gazdag foszfátban, és többféle vitamin is található benne. Sokszor száraz haldarabok is felfedezhetők a főzésre előké­szített fecskefészekben, ame­lyeket ugyancsak a szorgalmas madár épített be az egykori »lakosztályba". A fészkek összegyűjtésekor ügyelnek rá, hogy csak a ki­sebb, egy évnél nem idősebb példányokat szedjék le. A fecs- kefészek-levesnek több recept­je van, de mindegyikük ugyanazon elv alapján készül: a fészket minden esetben for­rásban lévő levesbe teszik be­le, miután előbb langyos víz­ben megduzzasztották. Az ínyencek szerint az a legízle- tesebb változat, amelynél a fészket tyúk-, sonka- és gom­baleves keverékében főzik. A fecskefészket nem szabad so­káig főzni, így őrzi csak meg egész táplálóerejét s különle­ges ízét. Ha házilag nem is készíthet­jük el e híres különlegességet, külföldön járva ne mulasszuk el a betérést egy kínai ven­déglőbe — kóstolóra! SIVATAGI CSEMEGÉK Alig hihető, hogy olyan em­berek is élnek a földön, akik nemhogy félnének a sáskajá­rástól, de kifejezetten várják azt. A sivatagok nomádjai ezek, akiknek körében igen keresett élelmiszer a jól fej­lett sáska. Ha sáskafelhő jele­nik meg az égen, örömben tör­nek ki, és a családok apraja- nagyja gyűjtőútra indul, hogy minél több falánk állat kerül­hessen a konyhára és az élés­tárba. Tűzön pirítva teszik ehetővé a sáskát, amit pedig nem tudnak azon nyomban el­fogyasztani, azt elpusztítva megszárítják, hogy később sü- téssel-főzéssel készítsenek be­lőle ételt. A tevehúst ugyancsak nagy becsben tartják a sivatagok lakói. Már a régi perzsáknál is csemegeszámba ment a teve­sült, nagy ünnepeiken egész tevéket tálaltak fel a 4lszva" csorákon. Az ínyencek verse­nyeznek az állat fejéért és farkáért, a csemegék csemegé jének pedig a tevemájat tekin­tik, finoman felszeletelve, só val és borssal meghintve nyer­sen fogyasztják. A teve lábá­ból — a hozzáértők szerint kiváló becsinált készíthető, de a tüzelővel ilyenkor nem sza­bad takarékoskodni, ugyanis 36 órán át kell főzni vagy sütni a széles, rugalmas talp- párnákat. A tevebőrből ké­szült leves nem számít külön­legességnek, de kétségtelenül tápláló; az igen szegény, sok- gyermekes családok fogyaszt­ják. Természetesen a teve púpja sem vész kárba, ez szol­gáltatja a zsiradékot a siva­taglakók számára. Az arab országok piacain üvegszámra vásárolható egy csemege, amelyet mindaddig valóiban ízletesnek talál az idegen, amíg az eredetét meg nem tudja. A gyér sivatagi nö­vényeken tanyázó levéltetvek édes nedve az »alapanyag", mely ha megszárad, cukros pehely formájában gyűjthető össze. Hiába, »ahány ház. annvi szokás!" (Blaho) Majdnem az egész civilizált világban bebizonyosodott, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. Mi magunk is ta­pasztalhattuk, hogy társasuta­zásokon. üdülőkben jóval több idősebb, magányos nőt találunk, mint egyedülálló idő­sebb férfit. Régebben a kü­lönbség csupán két-három ev volt, de a különbség növek­szik, és az utóbbi időben öt­hat év lett — a gyengébb nem javára. Legkifejezettebb a különbség a Szovjetunióban, ahol a nők átlag nyolc évvel élnek tovább, mint a férfiak. Az Egyesült Államokban csu­pán hat év különbség mu­tatkozik a nők javára. Egy kis statisztika A születésnél máris érdekes dolgok derülnek ki: 162 halva született fiúgyermekre csupán 100 halva született leánygyer­mek jut. Ennek ellenére élve születéskor még mindig a fiú­gyermekek vannak többség­ben. Ez a különbség azonban lassan kiegyenlítődik. Mire a két nem képviselői elérik a 20—25. életévet, már egyenlő arányszám alakul ki. Ez az egészséges arány később, kü­lönösen idős korban a nők ja­vára tolódik el. Így Raymond Pearl biológus egyszer kiszá­mította, hogy 100 000 élve szü­letett leánygyermekből 2281 a 90. évet vagy még magasabb kort is elért, 100 000 élve szü­letett fiúgyermekből viszont csak 1523. A nők és férfiak biológiai és életmódbeli különbségeire vonatkozóan alapos tanulmá­nyokat végeztek. Vannak, akik azt állítják, hogy a mo- dern civilizáció az életmódot illetően a nőknek kedvez, s ezért hosszabb az átlagos élet­koruk. Hozzáteszik, hogy a modern technika nagymérték­ben kíméli a nők erejét. Azt is tapasztalták, hogy r. női nem a betegségekkel szemben sokkal ellenállóbb, mint a férfi; másrészt a le­ánygyermek és a nők sokkal kevésbé vannak az élet folya­mán veszélynek kitéve mint a férfiak. (Megfigyelték, hogy az állat­világban is a nőstények élik túl a hímeket.) Az igazsághoz talán az olasz tudósok járnak a legkö­zelebb. Szerintük a különbség fiológiai okokra vezethető vissza: a női szervezet köny- nyebben alkalmazkodik a kül­ső körülményekhez. A német tudósok a világháborúra utal­nak, amely több férfit köve­telt áldozatul, mint nőt. Igen- ám, csakhogy a nők olyan or­szágokban is tovább élnek, amelyek, nem viseltek hábo­rút! Más a helyzet a kevésbé ci­vilizált országokban és a pri­mitív népeknél, ahol a nők életereje gyorsan kimerül. Ne héz munkát végeznek, korán kötnek házasságot, és a túl ságosan gyakori szülés idő előtti öregedésüket okozz? Ráadásul hátrányos társadai mi helyzetben is vannak. Es a férfiak? Ami a férfiakat illeti: az C életük különböző veszélyeknek van kitéve. A foglalkozási ár­talmak és a foglalkozási be tegségek több férfit sújtanak, min' nőt. A férfiak között kü­lönösen elterjedt az alkoholiz­mus, és egyéb káros szenve­dély. amely növeli a különbö­ző betegségekre való hajla­mosságot. A mai munkával járó rohanás, tülekedés. az állandó feszültség megrövidí­ti a férfiak életét. Korunk egyik legelterjed­tebb betegségében, a koszorú- ér-bántalomban sokkal, de sokkal több fé?fi hal meg, mint nő. Ez talán azzal függ össze, hogy a férfiak a kerin­gési betegségekkel mindenek­előtt a vérnyomásos betegsé­gekkel és a koszorúér-bántal­makkal szemben érzékenyeb­bek. Hogy ez miért van így, ' azt nem tudja senki. Egyes franica tudósok viszont úgy vélik, hogy a férfiak közül el­sősorban azért halnak meg olyan sokon, mert iszákosak. Az emberi élet a modern hi­giénia. a javuló szociális helyzet és az orvostudomány r3jl.~dése jóvoltából meg­hosszabbodott. De hogy a nők miért vannak az élettartam tekintetében előnyösebb hely­zetben, mint a férfiak, erre a kérdésre a kutatók még nem adtak végleges és el­fogadható választ. I OTTHON Gyorshajtás és rossz látás A BALESETI jegyzőkönyv­ben gyakran találkozhatunk az alábbi mondattal: »Egy gyer­mek vigyázatlanul futott át az úton, és a kerekek alá került." A gépkocsi vezetője ilyenkor mindig hozzáteszi: »Későn vettem észre.« Kijelentéséhez néha nem is férhet kétség, noha felmerül a kérdés, hogy miért nem vette észre korábban a gyermeket. Nyilvánvaló, hogy a járműve­zető legalább annyira hibás, hogy nincs tisztában saját pszichológiai lehetőségeivel. Gyakrabban olvashatunk ilyen szenecsétlenségekről. Sok járművezető ugyanis képtelen felfogni, hogy a kocsi sebessé­gét Is csökkenteni kell, össz­hangba kell hozni a látási vi­szonyokkal, illetve a szemük­kel, a látásukkal. Nem is gondolunk arra, hogy amit normális látású gépjár­művezető kedvező világítási viszonyoknál 150 méterről vesz észre, arról egy gyengébb sze­mű ember jóval később — legföljebb ötven méter távol­ságban — vesz tudomást. Ez pedig száraz betonúton is any- nyit jelent, hogy nem szabad neki ötven kilométernél na­gyobb sebességgel haladnia, Repülttgépeltérítés, diplomatarablás A Spreti-ügy A diplomatarablások sorá- enieltek a számon, s végül 25 cávsl minden kivívható, a to­pán az egyik legtöbbet tár­gyalt eset gróf Kari von Spertinek a guatemalai nyu­gatnémet nagykövetnek elrab­lása és megölése volt. 1970. dalom csali a tömegek rész- forradalmi rendszer uraiko- Mindehhez hozzá tartozik vételével győzedelmeskedhet, dik. még egy másik tény is: A történelmi tapasztalat azt A párizsi Le Monde Dipio- Guatemala az Egyesült Álla­mutatja, hogy az egyéni terror matique azonban megírta: m°k egyik legfontosabb la­módszereit alkalmazó felszige- »Kevés nép érzi még Latin- tin-amerikai bázisa, itt képezik telt csoportok harca zsákutcá- Amerikában is oly súlyosan a ki partizánvadászatra, a ge­ba torkollik, és végső soron kettős elnyomást, saját öli- rillák elleni harcra a többi csak a reakció malmára hajt- garchiájának kizsákmányolá- latin-amerikai országból ódá­ja a vizet. A tömegek hat- sát — a »terratenientes«, azaz irányított és a »különleges a nagybirtokosok igáját — és haderő« csoportjait, az észak-amerikai tőkéét«. Spreti gróf elrablását a ge- Erről a francia lapról nem rillák jónéhánv akciója előz­lehetne azt mondani, hogy te meg: 1967 augusztusában a forradalmi szellemben ír, főváros rendőrfőnökét lőtték politikai fogoly szabadlábra rnegék részvétele nélkül vi- helyezését és 700 000 dollár 6Zont semmi sem«, váltságdíjat kívántak. A nyu- Spreti gróf meggyilkolása március 31-én éjszaka aláírás vezetőket: eredménytelenül, nélküli távirat érkezett az El Grafico című napilap szer­kesztőségébe. A távirat közöl­te, hogy: a »Felkelő Fegyveres Erők« nevű titkos szervezet magára vállalja a felelősséget gatnémet kormány megkísé- után Guatemalában rendkívü­relte rávenni a guatemala: H állapotot vezettek be. A fő- mégis kénytelen volt így nyi- le, 1968 januárjában két ame­teste. város utcáin megerősített ka- latkozni arról az országról, rikai kiképzőtisztét; 1938 Április 5-én megcsendült a tonái és rendőri egységek cir- ahol forradalmárok ezreit augusztusában az amerikai telefon az El Grafico szer- káltak, és az első napokban tartják bilincsben és ahol a nagykövetet akarták elrabol kesztőségében. Közölték, hogy több mint háromszáz embert hasznosítható földterület 78,8 ni, és amikor a dinlomata fut­hol található meg Spreti holt- tartóztattak le. Az elfogotta- százaléka a lakosság 1,2 száza- ni kezdett, rálőttek. Meghalt kát a rendőrszobákon és ka- lékának a kezében van (de 1970 felruárj^ban a gerillák Éppen Spreti meggyilkolá- tonai laktanyában kínozták— ezen belül is néhány nagy elrabolták A1 her to Fuentes a nagykövet elrablásáért. Ko- sának hírével egyidőben hoz- a terror ürügyéül a kormány család a gazdája az ország Mohr guatemalai külügymi­zölték azt is, hogy mit ki- ták nyilvánosságra az Argen- Kari von Spreti elrablását es több mint felének. nisztert, s kicserélték egy le­vánnak Spreti szabadon bocsa- tín Kommunista Párt Központi meggyilkolását emlegette. Igy kellett írnla a {rancia tartóztatott politikai fogoly fásáért: öt politikai fogolyért Bizottságának nyilatkozatát, a világsajtó, amely rendki- lapnak arról az országról, ahol ért. Nem sokkal k^őbb elra cserébe engedik cs e a amely oen fellépett a diploma- vül sokat írt Spreti nagykövet — az amerikai adat—minden bolták majd kicse-élt*k Seanf nek ideje lesz ugyancsak hoz- nagyköve ui. tarablások ellen. Az Argentin meggyilkolásáról, viszonylag dollár minden évben két dal- M. Holly amerikai diploma » zászokni a sötétséghez. Egy nappal később a dip- Kommunista Párt nyilatkozata' keveset foglalkozott a háttér- lár hasznot hoz az amerikai tát- Ez márciusban történt, s lomatarablók felemelték kő- leszögezte: »Ez a harci forma rel. Számos lapban elfelejtet- tőkének, és ahol az iparban ezt követte a Spreti-ügy. mert különben képtelen ideje­korán fékezni a felbukkanó veszélyek előtt. Dr. Herbert Lewrenz pro­fesszor, az észíak-németországi orvosegészségügyi intézet ve­zetője ilyen irányú kísérletei­vel megállapította, hogy egy teljesen egészséges szemű, jó látású ember látása is alko­nyaikor a normális teljesít­ménynek egy tizedére Csök­kenhet. Egy olyan tárgy, amit nappal 30—40 méteres távol­ságból is biztosan felismerünk, az esti órákban csak akkor maradna ugyanilyen mérték­ben látható, ha tényleges ará­nyainak többszörösére növe­kedne vagy pedig hússzor erő­sebb kontrasztos megvilágítás emelné ki a környezetből, hogy a fényszóró fényénél ész- revehessük. Az a vezető, aki nappali vi­lágításnál minden további nél­kül észreveszi a 200 méteres távolságban előtte átfutó erdei vadat, ugyanerre éjszaka, fényszórónál legföljebb csak húsz méter távolságból képes. Ha ilyenkor száz kilométeres óránkénti sebességgel halad, akkor az összeütközés elkerül­hetetlen, mert a jármű a húsz métert mindössze 0.72 másod- ' perc, azaz a másodperc há- i romnegyed része alatt teszi i meg. A fentiekkel kapcsolatban nem is szóltunk még a szem­bejövő járművek fényszórójá­nak veszélyeiről, mert erre nem is lehet szabályt felállí­tani. Az egyik vezető szeme sokkal gyorsabban idomul a sötétséghez, mint a másiké, de mindannyiuknak számolniuk kell a szembejövő járművek vakító fényeivel. Nagyon ront­ja a látást a forgalmas utakon jelentkező oxigénhiány, vagy az utastérben keringő sűrű ci­garettafüst. Az alkohol is sze­repet játszik, a látás gyengí­tésében, mert bizonyos vegyi folyamatokat indít meg a vér­ben és a szem hajszálereiben. SOK RECEPT, jó tanács van a látási zavarok kiküszö­bölésére. A bal szemünket hunyjuk le, jobb szemünkkel pedig az út jobb szélét figyel­jük. Abban a pillanatban, amint a szembejövői, káprázó fényszórójú kocsi elhalad mel­lettünk, gyorsan nyissuk ki a bal szemünket, amely a hu- nyorítás közben hozzáidomult a sötétséghez, s azonnal látni fog, viszont a jobb szemünk­veteléseiket• most már 16 po- zsákutcába vezet, s nem biz- ték (vagy szándékosan elhall- littkai fogoly szabadonbocsá- tosítja a nemzeti független- gatták) azt a tényt, hogy tását kívánták: majd újra ség kivívását. Az igazi fórra- Guatemalában barbár ellen­dolgozók bére hivatalos szá­mítás szerint a létminimum 37 százaléka.,.« El (Következik: Nagykövet a ládában) A legfontosabb jó tanács azonban a szembejövő gépjár­mű káprázó fényszórója ellen az. ha olyan lassan hajtunk, hogy még váratlan helyzetben is marad idő a cselekvésre. SUMOGV1 NÉPLAP Szerda, 1971. június 23.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom