Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-13 / 137. szám

Ort Nagy az érdeklődés a KISZ kongresszus iránt Interjú Stier Sándorral, a megyei KISZ-bizottság első titkárával TFTA Mélypontról a régi hírnév felé A megye nyolcszáztizenhat KISZ-szervezetében megkezd­ték a felkészülést az ifjúsági szövetség kongresszusára, a vezetőségek megújítására. Megkértük Stier Sándort, a KISZ kb tagját, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, hogy tájékoztassa lapunk ol­vasóit a kofigresszusi előké­születekről. — A választások időszaka jó alkalmat teremt arra, hogy jobban kidomborodjon a KISZ politikai jellege, s az ifjúsági szövetség tovább növelje be­folyását az ifjúság minden ré­tegében. Mit tesznek az alap­szervezetek, hogy ebben az időszakban tovább növeljék a létszámukat, elsősorban az tize­mekben és falun? — A kongresszusra való fel­készülés alapvető célja, hogy a KISZ tagjai és a szerveze­ten kívüli fiatalok megismer­jék a X. kongresszus, a me­gyei pártértekezlet határoza­tait - Ügy gondolom, hogy e program — kiegészítve az üzemek, szövetkezetek ötéves tervének célkitűzéseivel — minden fiatal számára vonzó, és feladatokat is ad. Azok­ban az alapszervezetekben, ahol megkezdték e program megvalósítását erősödik a KISZ kommunista és tömeg- szervezeti jellege. S ez más­hol is elérhető, ha a KISZ-ve- zetőségek úgy határozzák meg programjaikat hogy minden tag vállaljon konkrét felada­tot, külső szemlélő helyett, le­gyen cselekvő végrehajtó, ve­gyen részt a politikai rendez­vényeken, az üzemek, a tsz és a község előtt álló felada­tok megoldásában. '• Ez tovább növeli a KISZ-szervezetek tekintélyét, vonzza a KISZ-en kívüli fiatalokat is.*- A veze­tőségek még többet beszél­gessenek az üzemben, a szö­vetkezetben dogozó fiúkkal és lányokkal, akik még nem tag­jai az ifjúsági szövetségnek, mert így formálhatják a vé­leményüket eloszlathat ják ké­telyeiket s kedvet ébreszthet­nek bennük vagy megerősít­hetik elhatározásukat hogy belépjenek a KISZ-be. Szerin­tünk. mindenkinek kötelessé­ge, hogy nevelő-szervező, munkájával növelje a mun­kás- és falusi fiatalok szá­mát a KISZ-szervezetekben. Nevelő munkánk fontos mércéje: milyen eredménnyel formáljuk a KISZ tagjait kommunistává, hogyan ve­szünk részt a párt utánpót­lásában., A KISZ-szervezetek a pártszervezetek irányításá­val, együttes és tudatos tevé­kenységgel válasszák ki és ne­veljék párttaggá az arra alkal­mas fiatalokat, elsősorban azokra gondoljanak, akik már bizonyítottak a KISZ- ben végzett munkájukkal. Az év első felében a korábbinál több fiatalt vettek föl KISZ- ajánlással a pártba. Az is ér­ződik már ebben, hogy a X. kongresszus döntése alapján a tizennyolcadik évüket betöl­tött fiatalok tagjai lehetnek a pártnak. Sajnos, az alapszer­vezetek egy része nem él e megtisztelő jogával, s tagjai közül nem ajánl a pártba. A kongresszusi felkészülés az eddiginél is nagyobb lehető­séget ad az ifjúkommunista közösségeknek, hogy rendszeres társadalmi megbízatásokat ad­janak a tagoknak, nagyobb politikai követelményeket tá­masszanak velük szemben, s így párttaggá neveljék őket. Megítélésem szerint a fiatal párttagoknak továbbra is vállalniuk kell a KlSZ-tagsá- got, s helyes, ha tevékenysé­güket alapszervezeink veze­tőségében végzik, hiszen ez­zel a KISZ politikai jellegét erősítik. • — Főpróbánál! Is lehetne ne­sokat az ifjúságpolitikai ha­tározat szellemében bonyolí­tottuk le. Az volt a politikai célunk, hogy a KlSZ-vezető- ségek választásakor fejlesszük a demokratizmust, olyan ve­zetőket válasszanak a fiata­lok, akik politikailag tájéko­zottak, képviselni tudják tár­saik érdekeit, s mozgósítják őket a politikai, gazdasági feladatok megoldására,, örven­detesnek tartjuk, hogy a fizi­kai dolgozók, a párttagok gyermekei — jó munkájuk el­ismeréseként — a korábbinál nagyobb számban kerültek be a KISZ-bizottságokba és -ve­zetőségekbe. A választás p >- litikai és szervezeti munká­ját a pártszervezetek saját feladatuknak tekintették. Irá­nyításuk a korábbinál sokkal közvetlenebb volt, minden párttag vállalt feladatot a KISZ-szervezetek támogatásá­ban. Meggyőződésem, hogy az őszi választásokon ugyanezt tapasztaljuk az üzemekben, szövetkezetekben, községekben is. A KISZ kb határozata ér­telmében a választásoknál most két módszert alkalma­zunk: jelölő bizottsággal vagy anélkül bonyolítjuk le, A je­lölő bizottság nélküli válasz­tás nagyobb politikai előkészí­tést kívánja tagság körében, mert ez nagyobb felelősséget ró minden tagra a vezetők kivá­lasztásában, a program elké- szítésébeh., Ennél a formánál például a pártszervezetek közvetlen segítségére nagyobb szükség van.» A formális ele­mek csökkennek a taggyűlé­seken, s így több időt lehet fordítani a tartalmi élőkészí tésre. .Bár az alapszervezetek tizenöt százaléka a jelölő bi­zottság nélküli módszert vá­lasztotta, a tagok véleménye bátrabb, kritikusabb voH. Az alapszervezetek beszámolói általában tartalmasak, elem- zőek voltak, meghatározták a feladatokat; az alapszervtze- ték politikai tevékenységét, s ezen belül a tagok egyéni munkáját is értékelték. Az alapszervezetek egy részében gyengébb beszámolót készí­tettek, éppen ezért minden KISZ-vezető figyelmét felhív­nám arra, hogy kerülje él az általánosságokat, mert kizár­ja a vita lehetőségét, ha min­denkinek szól a beszámoló, de senki sem veszi magára. Eí az egész taggyűlés színvo­nalát, az aktivitást rontja, sőt egyszerűen érdektelenség­be fullaszthatja e fontos po­litikai fórumot. ,A már meg­tartott vezetőségválasztó tag­gyűlések bizonyítják, hogy ak­kor jő a beszámoló, ha min­den vezetőségi tag tapaszta­latát összegezi. — Az eddig elmondottak Is tükrözték, hogy a kongresszu­si előkészületek középpontjá­ban áll a párt ifjúságpolitikai határozata. Mire fordítják a fő figyelmet a választások ide­jén? A megyei tanács, az SZMT, a Hazafias Népfront, az MHSZ, az MTS és az utóbbi időben a tsz-szövetségek ki­dolgozták feladatterveiket, il­letve megtárgyalták az ifjú­ságpolitikai határozat egyes részkérdéseit. Most .az a leg­fontosabb, hogy az üzemek­ben, községekben, szövetke­zetekben, iskolákban részletes és konkrét programokat dol­gozzanak ki az ifjúság neve­lésére*. Szerintünk sokkal na gyobb gondot kell fordítani a nevelő munka apró, de na­gyon nagy következetességet igénylő részleteinek a kimun­kálására, mert ez nem pénz, hanem törődés dolga. Ki-ki végzettsége és képessége sze­rint segíthet a KISZ-tagok, a fiatalok nevelésében. »Szeret­nénk, ha a községek és az üzemek vezetői figyelemmel kísérnék a bejáró fiatalok helyzetét, s felkérnék őket, hogy ott vállaljanak részt a társadalmi munkából, a köz­életi tevékenységből, ahol lak­nak. Ha kiemelkedő eredményt érnek el a falujukban, ezt ismerjék el, sőt jutalmaz­zák az üzem vagy az iskola vezetői.' E feladatok megoldá­sa elősegíti a megyében a KISZ lakóterületi munkájá­nak fejlődését. SA KISZ-szervezetek válto­zatos programokat terveznek a választások idejére, szinte mindenütt kibontakozóban van a munkaverseny a kong­resszus tiszteletére. .A megye minden alapszervezetében nagy érdeklődést tapaszta­lunk a választások és a kongresszus iránt A KISZ- vezetők nagy szorgalommal készülnek fél, hogy megfelel­jenek a párt bizalmának, erősíteni tudják az ijfúsági szövetség politikai jellegét, s új kezdeményezésekkel te­gyék pezsgővé az alapsizerve- zetek munkáját, újabb tagokat vehessenek föl a KISZ-be, minél több fiatalt ajánlhassa- naka pártba — fejezte be nyi­latkozatát Stier Sándor, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára. Lajos Géza A burgonyaföldön is folyt a vita. A közelmúltban a megyei szövetkezeti vállalatnál bur­gonyatermelői és felvásárlási szakbizottság alakult. Az alakuló ülésen néhány bur­gonyatermelői szövetkezet, a keszthelyi és a nyírségi ku­tatók szenvedéllyel vitatkoz­tak azokról a gondokról, amelyek új, korszerűbb mód­szerek alkalmazását köve­telik. Tárgyalóteremben és kinn a földön folyt a vita, és nem vé­letlen, hogy a somogyi homok­háton, a burgonya hazájában, Szulokban került sor erre a rendezvényre^ Országosan is híres volt egykor ez a körzet. A hírnév megvan ma is, csak­hogy megmarad-e a jövőben is?! A holtpontról —- új alapokkal Valaki ügy mondta, hogy a holtpontról indulunk most. Egy bizonyos: míg 1966-ig a megyében a burgonya vetéste­rülete 30—40 000 hold között volt, 1968-tól ez rohamosan csökkent, és tavaly «-elérte* a mélypontot, az alig több mint húszezer holdat, melyből a termelőszövetkezetek csak ki­lenc és fél ezer holddal része­sedtek. Határozott jelzés ez: problémák vannak a burgo­nyatermeléssel. Nem ok nélkül «zsugorodik* a termőterület; az üzemek sorra lemondanak második kenyerünk, a burgo­nya termeléséről. Nem is egy vagy kettő, hanem nagyon is összetett, sokoldalú és egymás­sal Összefüggő problémával ál­lunk szemben. Ha változtatni akarunk a helyzeten — már­pedig alapvető érdekünk, hogy így legyen —, akkor csak komplex módon, új alapokat teremtve tehetjük ezt. Vonat­kozik ez a termeléstől a táro­láson át az értékesítésig bezá­rólag mindenre. A legfőbb ok a jövedelemhiány Vegyük sorra milyen gon­dokkal küszködnek üzemeink a burgonyatermelésben! Volta­képpen az alapvető ok: anyagi meggondolásból csökkentették a burgonya vetésterületét. A számítások szerint ugyanis egy hold közvetlen termelési költ­sége 8—12 OOO forint között van, s a jelenlegi árak mellett legalább 90 mázsás átlagter­mést kell elérni ahhoz, hogy ne veszteséget okozzon, hanem jövedelmet hozzon a gazdaság­nak ez a növény. Ilyen átlagot viszont az üzemek többsége nem ért el, így gazdálkodásuk­ban a veszteség forrásává lett vezni, hogy a középiskolák­ban és szakmunkásképzőkben már megválasztották az új ve­zetőségeket. Hogyan haszno­sítják a KISZ-bizottságok e tap ászt alatokat további munkában? —■ A tanintézeti választá­— Egy kisfiú olyan keser­vesen zokogott az úttörőház előcsarnokában, hogy nem le­hetett közömbösen elmenni mellette. Kiderült: vigasztal- hatatlanságának az az oka, hogy a somogyi pajtás, aki náluk lakott volna az orszá­gos találkozó idején, kanyarós lett, s otthon keleti maradnia. A pesti pajtásnak így nem ju­tott »testvér*. Később addig- addig mesterkedett, míg sike­rült egy barátra szert tennie. El is csalta barátját az ere­deti vendéglátótól, minket pe­dig a frász kerülgetett, mert nem tudtuk hol keressük a gyerekünket — meséli Sándor Mária kaposvári úttörőtitkár. A kaposvári állomást el- özönlötték az úttörőegyenruhás gyerekek, amikor visszaérkez­tek Somogy megye küldöttei. Két kislány számára még ez­zel sem ért véget a küldetés. Lándzsaszerű, piros zászlót ci­pelnek vissza az állomásról az iskolájukba. — Rengeteg bajunk volt ve­le a vonaton meg a villamo­son. Sehogyse akart kiférni a rúd ja az ajtón. Ha meg az ab­lakon adtuk ki, mindenkit le­szúrtunk vele. — Nem mérgelődtek a pesti felnőttek? — Áááa, dehogy! Irtó ked­vesek voltak Tessék elképzel­ni, egyszer eleredt az eső. Jött arra egy minitaxi. Tetszik tudni, milyen kicsi egy min- taxi? Mi meg hatan voltunk, Nagy barátságok születtek Díszlövés és görögtűz Nem is értem, hogy fértünk el benne. Majd összenyomtuk szegény sofőrt, de ő csak ne­vetett meg viccelődött velünk, — A pesti emberek »bele­mentek a játékba* — fűzi hoz­zá Marika néni. — Ezekben a napokban tényleg a gyereke­ké volt a főváros. A felnőtt kísérők támolyog­nak a fáradtságtól — Minden nap minden órá­jára esett valamilyen rendez­vény. Központi és kerületi. Bennünket a IX. kerületi út­törőcsapatok láttak vendégül — mondja Sziklai Béla megyei úttörőtitkár. — És ők győztek a hadijá­tékban — kottyant közbe egy kislány. A többit, hogy a IX. kerü­leti pajtásoknak somogyi úttö­rők segítettek, szerényen el­hallgatja. — Merre jártatok, mit látta­tok? — Elmentünk a Halászbás­tyára. — Megnéztük az állatkertet. — A Vidám Parkban min­denre ingyen ülhettünk föl, és annyiszor, ahányszor csak akartunk. — Bennünket a budaörsi re­pülőtérre is elvittek Repülőz­de mindannyiunkat fölvett, j tünk egyet. Egymás hegy én-hátán ültünk. Annyi esoüti •étünk a csokoládégyárban, hogy majd szétpukkantunk Rendezetlenül, ragyogó arc­cal, egymás szavába vágva sorolják, ami éppen eszükbe jut. Várnát Marika, a Zója Ne­velőotthon hetedikes lakója piros fedeíS füzetet szorongat ő feljegyzéseket készített es­ténként az aznap látottakról. A legapróbb részletekig el tudja sorolni, hogy hol, mikór és mi történt — Szombaton: fcgadóűimep- ség a XX. kerületi úttörőház­ban. Ott elosztottak bennünket a családoknak Vasárnap dél­előtt díszfelvonulás volt a Hő­sök terén. Délután kötetlen program. Mi az állatkertbe mentünk, meg föl a várba. A Mátyás-templomban megnéz­tük a magyar korona másola­tát is ... Most tudtam meg, hogy az eredeti Amerikában van. Nagyon szerettem a tör­ténelmet. Az utolsó két mondatot füzet nélkül mondja, és később is egyre kiesik a tárgyilagos ese­ményfelsorolásból. Egy*egy kedvesebb emlék előbukkaná­sakor tündökölnek értelmes kis arcán a szeplők. Szó esik a cirkuszról, artistákról, tor- n^kgpkról. nadrágot viselő ku­tyákról. az úttörő emlékkiállí­tásról, a színpompás fel vonu­lásról, az űttörőflotilla vízi parádéjáról, az ejtőernyősök bemutatójáról és __ — A tűzijáték volt a leg­szebb, meg az, hogy a végén a vízben olyan piros, fehér zöld csík, olyan... iáé... — Görögtűz — segíti ki Ma­rika néni. — Hát te merre jártál? — fordulok egy csöndben figyelő fiúhoz. — MS megnéztük a pesti lá­nyokat. — ??? — Nem tehetek róla, az a fiú, akinél laktam, mindig oda akart menni, ahol $ lányok voltak. — Hány éves volt az a fiú? — Annyi, mint én. Tizen­kettő. — Leveleztek majd? — Persze, got meghívtam, és a nyáron eljön hozzánk né­hány napra. — Minden gyerekünk reme­kül ősszebarátkozott a pesti pajtásokkal, és továbbra ;s tartják majd a Kapcsolatot — mondja Sziklai Béla. — Az egészet összegezve: a találkozó »gyerekes* volt. A rendezők szem előtt tartották az úttörők életkori sajátosságait. a burgonya. Érthető, tehát, hogy szabadulni igyekeztek tő­le. Mégpedig azért, mert nem sikerült olyan megoldást, mód­szert, eszközt találni, amellyel ingadozások nélkül, biztonsá­gosan nagy hozamokat érhet­tek volna eL A fogyasztók ma már a gül és a rózsa fajta burgonyát igénylik a termelőtől. »Tudo­másul kell venni, hogy ma már nem éhes, hanem igényes fogyasztókat kell kielégíteni«. Bár erősnek tűnik ez a megfo­galmazás, mégis nagy igazsá­got fejez ki. Üj, megfelelő ér­tékű rózsa fajtákat viszont nem kapott a termelő, a kül­földről behozott fajták pedig a mi viszonyaink között gyorsan leromlanak, s ennek végső kö­vetkezménye lett, amire még soha nem volt példa: Somogy­bán az országos átlag alá csökkent a termelés! Tehát az első feladat: a megfelelő minőségű, bizton­sággal termelhető fajta előál­lítása. Aztán folytathatjuk a sort: nem kielégítő a táp­anyag-utánpótlás, nincs meg a rózsa fajtáknál nélkülözhetet­len előhajtatási feltétele, ülte­tőgépek hiányában elhúzódik az ültetés; a betakarítás gépe­sítése is meglehetősen kezdet­leges, és egyre súlyosabbak a tárolási gondok és a vesztese­gek. És lehetne sorolni tovább a munkaerőgondokat, a vegy szeres védekezés nehézségeit stb. Ám úgy véljük, elegendő a bizonyíték arra, hogy nagyon sokoldalú, összetett feladatot kell elvégezni. Ezervagonos „burgonyakom binät“ A szakbizottság arra hiva­tott, hogy a helyzet ismereté­ben keresse meg a kivezető utat. A kutatóknál, a tudomá­nyos intézményekkel karöltve minden eszközt és módot fel kell használnia arra, hogy bur ­gonyatermelésünk kijusson a mélypontról. Kezdeményező, javaslattevő szerv a szakbi­zottság, s már megalakulása kor dicséretes, szép programot tűzött maga elé. Ebben a kör­zetben négy szövetkezet össze­fogásával szeretnének egy ezervagonos burgonyakombi nátot kialakítani. Azt jelenti ez hogy megfelelő fajtával korszerű módszerekkel — a csíráztatástól a termés csórna golásáig — ezervagonos búr gonyatecraelő bázis jönne lét re. Nem kis anyagi befektetési igényel ez, s ahogy a tanács­kozáson szinte minden felszo laló hangsúlyozta: a szép — és mindenképpen hasznos, szük­séges — program csak a meg­felelő támogatással valósítható meg! A feladatok tehát ismertek, a módszerek megtalálása kö­zös ügyünk. És tegyük hozzá: szívügye is az új bizottságnak, amely valóban szeretné feltá­masztani a burgonyatermelés »régi dicsősségét* a somogyi burgonya hazájában. Vörös Márta SOMOGYI NÉPLAP Vasát®aa. 19TL június IS. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom